Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-10 / 67. szám

2. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1925. március 10. rendőrség minden bírói határozati nélkül újból letartóztatta őket. A rendőrség csak másnao adta át ne­kik határozatát, amellyel elrendelte, hogy letartóztatásban maradnak érv szobában, amely előtt fegyveres csendőr áll őrt. Macsek és társai ezért a törvényszéknél panaszt j emeltek az alkotmány 5. szakasza j értelmében. A törvényszék elhatá-j rózta. hogy az aktákat a hétszemé- j Íves táblához terjeszti ki. hogy azt alkotmány 138. szakasza értelmében j a tábla döntsön a bírói és közignz-1 gatási hatóságok közötti hatásköri« vitában. A hétszemélyes tábla jóvá- j hagyta a törvényszék döntését, aj mely' szerint Macsek és társainak a szabadságtól való megfosztása al­kotmány és törvényellenes és őket azonnal szabadlábra kell helyezni. Finnek a döntésnek ellenére a köz­­igazgatási hatóságok azóta in>g mindig letartóztatásban tartiák Ma­­cseket és társait. Trutnbics beszéde mélv hatást tett az egész bizottságra, azonban nem tudta megváltoztatni a kor­mánypártokhoz tartozó tagok állás­pontját és Kodes Vlaiko azt java­solta. hogy a vitát fejezzék be. Trumbics erre újból felszólalt és ki­tért Kokanovics és Radios István letartóztatására, akik ellen szerinte még a vizsgálati; eljárás meg se in­dult. Az alkotmánynak a képviselői immunitás védelméről szóló 88. sza­kasza értelmében azonban nem is lehet ellenük a letartóztatást feltar­tani. Pecsics Draguíin szólalt ezután fe! és kifejtette, hogy Macsek és tár­sai ellen csesz nyilvánvaló az erő­mint a választások által kialakult uj politikai helyzetről tárgyalt és vé­gül döntött Kraft kettős mandátu­ma ügyében. — A pártvezetőség elhatározta — mondja a kommüniké — hogy a vá­lasztási terror és a véres kilengé­sek ellen nemcsak parlamentáris utón fog küzdeni, hanem az összes bűnösök ellen a bíróságokhoz be­adott feljelentések utján is, nmelv céira az adatgyűjtés folyamatban van. A párt vezetőség elhatározta, hogy a német választóknak köszö­netét fejezi ki férfias magatartásuk­ért és a párt mellett való kitartá­sukért minden fenyegetés ellenére i is. Kraft kettős mandátuma ügyében a pártvezetőség egyhangú határoza­tot hozott, a döntést azonban csak a mandátumok igazolása után fog­ják nyilvánosságra hozni. A jelenlegi pc ütik sí h.elyzetrö' Kraft ezután részletes jelentés' tett, amelyben főleg a nemzet1 kisebbségek jogai megőrzésének •'•s megvédésének kérdéséi) 1 in­dul ki. — A német párt és klub — mondotta — ah folytatott idős­zak folyamán sokszorosén Lteiga­­•oit önmegtartóztatással dolgozott íz állón) többségi népeivel vaió megértés létrehozásán, különösen « szerbekkel, akiket a németség­gel a Vajdaságban kétszáz éves orsközösség köt össze. Bár kizá­rólag az alkotmány és a törvény alapján dolgozunk és törekvéseink loyátisek voltak, mégsem találtak törekvéseink megértésre a kor­mánypárt kebelében. A német párt érért több mintegy éve arra kényszerült, hogy visszatérjen az alapvető kisebbségi politikához ć; loyáüs ellenzékben küzdjön e kisebbségek jogaiért, valamint a isebbségi probléma békülékeny es igazságos megoldásáért. — A német párt következetesen folytatja a kisebbségek nemzeti és kulturális önrendelkezési jogai­ért a harcol, függetlenül minden pértköteléktöl és ebben a küzde- i mben a kisebbségek, valamint a. állam szükségletét egyenlő mértékben fogja figyelembe venni. A pá t ebben a harcban minden oly pj itikai törekvést és parla­menti akciót a leghatározottabban támogatni fog, amely az állami .özüleíeta jelenlegi önkényuralmi állapotokból és elnyomatásáéi ki akarja vezetni a modern, demo­kratikus jog-állam utjara. Az ellenzéki blokk > tanácskozásai Az ellenzéki blokk széles bizott­sága hétfőn délután ülést tartott, a melyen az általános politikai hely­zettel, főképpen azonban az igazoló bizottság működésével foglalkoztak. A hozott határozatról a nyilvános­sággal nem közöltek semmit. szak. de Radics és Kokanovics éjien se lehet a parlament kiadó határo­zata nélkül a vizsgálati fogságot el­rendelni. miután képviselőt a vai'la­­nient előzetes hozzáiánéása nélkül csfik tettenérés esetében lehet letar­tóztatni. már vedig Radics ellen két év előtt. Kokanovics ellen pedig hm hónap előtt elkövetett cselekménye­kért indult eljárás. Internálni külön­ben sem lehet, sem az alkotmány, semmiféle törvény, de még a Bach­­féle pátens alapion sem. — Ez még Ferenc Józscl alatt se történhetett volna meg! — kiáltot­ták közbe az ellenzéki tagok. — Nagyon jók azok a. Bach-félc pátensek! — felelte egy radikális képviselő. — Erről talán a biiffébcn tanács­kozhatnánk —’ mondotta Kodes ra­dikális képviselő. Az elnök ezután feltette a kér­dést Kodes indítványára nézve, hogy a vitát fejezzék be, amit a bi­zottság elfogadott és ezzel.az ülés véget ért. A bizottság ellenzék.' tag­jai közt nagy az elégedetlenség, a miért a bizottság elnöksége még nem nyilatkozott, hogy a mandátu­mokat milyen sorrendben fokiak tárgyalni, Iranern mindig csak az ülés végén közlik, .hogy másnap me­lyik kerület mandátumai kerülnek sorra és így csak egy délután áll a bizottság tagjainak rendelkezésére az akták áttanulmányozására. Álta­lában meg vannak azonban győződ­ve arról, hogy Svskics, akit tör­vénytisztelő embernek ismernek, ; bizottság tárgyalásait lojálisán é tapintatosan fogja vezetni. A német párt a kormány ellen A német párt vezetősége szomba­ton Zemunban üiést tartott, amely­ről kommünikét adott ki. A kommü­niké többek közt a következőket mondja: v — A zetnuni gyűlésen az ország minden részéből nagyszámban vettek részt a pártvezetőség tagjai, akik lelkesen üdvözölték párt felgyó­gyult ügyvezető elnökét dr. Kraft Istvánt, aki- a gyűlésen elnökölt. A gyűlés a választások alatti vissza­élésekről és erőszakosságról, vala­lörvényfeözótestület-e a szuboticai adókivető bizottság? Az.adókivetések első napjának tanulságai Irts : Fischer Jákö dr. ísuboticán most állapítják még a III. oszt. ktr. adót.-Ebből az alkalomból fel­vetődik újból az a kérdés, bogy a tör­vénynek van-e még ereje és hogy azok­­nck is meg kcll-e azt tartani, akik nem­­(csak annak alkalmazására és betartá­sára hivatottak, hanem azoknak a szen­vedő alanyoknak is, akikre azokat alkal­mazták? A hatályban fentartott 1S75. évi 29. t.-c„ mely a kereseti adókról és az 1S83. évi 43. t.-c., mely a közadók kivetésé­ről szól. előírja, hogy »a három év tar­tamára érvényig adóiételek kivetésének alapjául szolgai a 111. oszt. kér. ; Jetiül! a háromévi kivetési időszak első évét megelőző károm évben elért■ kereseti eredmény átlaga,* (42. §.l A mai tárgyalás során, melyben az esküt tett bizottsági tagok teljes szám­ban jelen voltak, elvi döntést kívántam I provokálni arról, hogy a közadók keze­léséről szóló ez a rendelkezés hatá­lyos-e vagy sent, miután a kincstári előadó javaslatából kitetszően nem az előző adóciklus uvereségi átlagát, hu­llanom a kivetési ciklus átlagos kere­setéi kívánja az adóalap megállapításá­ra nézve alkalmaztatni. A kincstár kép­viselője ugyanis elismerte ennek a tör­vénynek hatályosságát, de kérte a bi­zottságot, hegy azt azért ue alkalmaz­za, mert ma már ismeretes az adóciklus keresetének eredménye, tehát a tör­vénynek kiinduló pontja és feltételezése tárgytalanná vált, ideiét múlta. Különös figyelemét érdemel ez a kér­dés azért is, mert a jövedelmi adóalap kis/Kásának alapjául is az előző évi bevételek eredménye szolgái és az adó­­kivaü bizottságok itt sem respektálták a törvény imperativ rendelkezését, ha­nem az adókivetés évének bevételi eredményét adóztatták meg. De külö­nösén fontos ez azért is, mert sent' a jö­vedelmi, sem a kereseti adóalap meg­állapításáról felvett jegyzőkönyv tar­talmából ez nem tűnik ki: abban ennek mi a. fci­­!z állam­nem le­irasos nyoma nincsen es így szólam’áá bizottságnál, sem tanácsnál arra hivatkozni bet. Mindkét helyen a becslés inegejtése úgy tűnik fel, mintha az az előző háromévi átlag, illetve az előző ó' i bevételi ered­mény alapján eszközöltetett volna. Már pedig a pénzérték állandó és évrői­­évre iokozódó devalvációja melle óriási eltéréseket idéz elő az adózók hátrányára, hogy az előző, vagy a kö­vető évek valutája szerint mutatkozz keresetet, vagy bevételt vesszük a szá­mítás alapjául. Az a törekvés, hogy a törvény rendelkezésétől el kell térni, egyedül kincstári érdek és burkolt valo­rizálásra irányuló törekvés, amelyre eddig semmiféle jogszabály sem ad tá­masztékot. A 111. oszt. kereseti adókivetőbizottság igen tiszteletreméltó jogászcinöke mind ezek ellenére kihirdette a bizottságnak azt az elvi jelentőségű határozatát, mely a kincstári előadó álláspontjának megfelel, hogy az 1920—22. évi ciklus kereseti adójának nem az 1917—19. évek keresetéink átlaga szolgáltatja az adó­alapot, hanem az a kereseti átlag, amely 1920—22. évre állapítható meg. Akiben egy csöpp jogér.zct ts tör­vénytisztelet iojlödött ki, kérdőjellé vál­tozik át ennek a felfogásnak és határo­zatnak hallatára. Minden embert inár vallás szabályai és az elemi iskolák előadásai arra tanítanak, hegy tiszai jük a törvényi, de a jogászt arra is ta­nítják, hogy a törvényt csak másik tör­vénnyel lehet módosítani. Államunk megalakulása óta nem hoztak olyan tör­vényt, amely az ISS3. évi 44. t. c. 42. -át hatályon kívül helyezte. Ellenben hoztak olyan törvényt, amely az ellen­kezőről rendelkezik. A költségvetési törvény 183. §. megmondja, hogy ■ a III. oszt. kér. adó kirovására a III. csat adóról szóló törvény rendelkezései ér­vényesek. Az c törvény végrehajtá­sára vonatkozó miniszteri utasítás, mely a hivatalos lap 1921. évi 107. számában jelent meg, azt is előírja, hogy a köz­adók kezeléséről szóló 50.000 913. sz. p. ü. min. rendeletnek a közadók kezelé­sére vonatkozó rendelkezései, amennyi­ben ezen újabb rendelet másként nem intézkedik, tovább is érvényben marad­nak. Fia tehát sem a törvénykezés, sem a [legfelsőbb végrehajtó hatalom nem tar­totta szükségesnek a törvény intézke­déseit megváltoztatni, méltán előtolak­­[szik minden jogértékktJ áthatott ember előtt, hogy szabad volt-e a szuboticai adókive főbizottságnak törvényt lerontó, törvényt hatályon kiviil helyező elvi ha­tározatot hozni és pápábbnak lenni a pá­pánál, fiskálisabbnak lenni a íiskus leg­főbb őrénél. A-törvény betartása a hatalmasoknak az érdeke. Az állam rendje a jogon és törvényen alapszik. Az emberek együtt­élésének fundamentuma a jogrend, melyre nagyobb szüksége van a popu­­iíjstmk, mint a picbsnek. Vigyázat uraim!. .1 példa ragadós lehet. Az adókivetés első napja egyébként más tanulságokat is eredményezett. A gyorstalpalds tanulságát. A feleket — az eddigi gyakorlattól eltérően — nem idézik és nem közlik velük az adóalap­ról szóló javaslatokat. Az adózó véde­kezésének ideje percekhez van kötve. A törvénynek a minimumokról intézkedő rendelkezései alkalmazásba nem jönnek és a tiszta kereset helyett a bruttó kéé reset állapittatik meg. a létminimumról, a polgárok megélhetési • lehetőségéről pedig ogyáltalában nem gondolkoznak.. Most hat év után arra sem figyelnek, hegy Vájjon nem-e tvült el az adókive­tésnek a jogosultsága. Ki veszi számí­tásba a szellemi foglalkozást űzőknek kérész-életét, a napról-napra való telí­tődését Č-- bizonytalan jövőjét, szánal­mas öregségét? A négy év előtt működő adókivetöbi­­/■oitság. az akkori felfogások és a tö­megesen beadott jogorvoslatok szerint már akkor általános ‘ clégülctlcnséget keltett a közönség nagy részében. A most dolgozó bizottság a pénzügymi­­t taszternek azzal kíván kedvében járni, ihogy az akkor túlzottnak talált adókat jlO—20-szorosan, a békeévek adóalapját I százezerszeresen emeli. ; Semmi tekintettel nincsen a más kör­zetekben alkalmazott elvekre és meg­állapít ásókra, melyek négy év óta jog­erőssé váltak. így például a noviszadi i ügyvédek legjobb irodáinak maximális adóalapját nálunk tízszeresen, húszszo­rosait túllépik. Arról tudni sem akar az adókivetőbizottság, hogy az állami pót­adók nem a most felemelt, hanem az 1920-ban kivetett adók alapján állapít­tattak meg és hogy minket sokszorosan és erősebben fognak sújtani ezek az ál­lami és horribilis nagy pótadók, mint azokat, akiknek adókivetését nem sem­misítették meg. De nincsenek tekintet­te-! arra sérti, hogy nem ez az egyedüli közteher, amit a polgárságnak viselnie kell, hanem ezenfelül fizetni kell a jö­vedelmi, vagyoni és hadi nyereségadót, a felekezeti, a luxus, a rokkant, beteg­­ápolási, ut. általános jövedelmi, bodi­es rendkívüli pótadókat., amelyek együtt­véve az egyenes adók százszorosát te­szik ki. vagyis az egész keresményt és jövedelmet felemésztik. I-zze! a mentalitással a szorgalmas és becsületes munkát csak letörni, de a többtennelóst és takarékosságot fokozni nem lehet. IRODAI SZEREK PAPÍRÁRUK NAGYBAN és KICSINYBEN Víg Zsigmond Sándor SUBOTICA ZENEMŰ- éa KÖNYVUJDONSÁGOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom