Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-10 / 67. szám
2. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1925. március 10. rendőrség minden bírói határozati nélkül újból letartóztatta őket. A rendőrség csak másnao adta át nekik határozatát, amellyel elrendelte, hogy letartóztatásban maradnak érv szobában, amely előtt fegyveres csendőr áll őrt. Macsek és társai ezért a törvényszéknél panaszt j emeltek az alkotmány 5. szakasza j értelmében. A törvényszék elhatá-j rózta. hogy az aktákat a hétszemé- j Íves táblához terjeszti ki. hogy azt alkotmány 138. szakasza értelmében j a tábla döntsön a bírói és közignz-1 gatási hatóságok közötti hatásköri« vitában. A hétszemélyes tábla jóvá- j hagyta a törvényszék döntését, aj mely' szerint Macsek és társainak a szabadságtól való megfosztása alkotmány és törvényellenes és őket azonnal szabadlábra kell helyezni. Finnek a döntésnek ellenére a közigazgatási hatóságok azóta in>g mindig letartóztatásban tartiák Macseket és társait. Trutnbics beszéde mélv hatást tett az egész bizottságra, azonban nem tudta megváltoztatni a kormánypártokhoz tartozó tagok álláspontját és Kodes Vlaiko azt javasolta. hogy a vitát fejezzék be. Trumbics erre újból felszólalt és kitért Kokanovics és Radios István letartóztatására, akik ellen szerinte még a vizsgálati; eljárás meg se indult. Az alkotmánynak a képviselői immunitás védelméről szóló 88. szakasza értelmében azonban nem is lehet ellenük a letartóztatást feltartani. Pecsics Draguíin szólalt ezután fe! és kifejtette, hogy Macsek és társai ellen csesz nyilvánvaló az erőmint a választások által kialakult uj politikai helyzetről tárgyalt és végül döntött Kraft kettős mandátuma ügyében. — A pártvezetőség elhatározta — mondja a kommüniké — hogy a választási terror és a véres kilengések ellen nemcsak parlamentáris utón fog küzdeni, hanem az összes bűnösök ellen a bíróságokhoz beadott feljelentések utján is, nmelv céira az adatgyűjtés folyamatban van. A párt vezetőség elhatározta, hogy a német választóknak köszönetét fejezi ki férfias magatartásukért és a párt mellett való kitartásukért minden fenyegetés ellenére i is. Kraft kettős mandátuma ügyében a pártvezetőség egyhangú határozatot hozott, a döntést azonban csak a mandátumok igazolása után fogják nyilvánosságra hozni. A jelenlegi pc ütik sí h.elyzetrö' Kraft ezután részletes jelentés' tett, amelyben főleg a nemzet1 kisebbségek jogai megőrzésének •'•s megvédésének kérdéséi) 1 indul ki. — A német párt és klub — mondotta — ah folytatott időszak folyamán sokszorosén Lteiga•oit önmegtartóztatással dolgozott íz állón) többségi népeivel vaió megértés létrehozásán, különösen « szerbekkel, akiket a németséggel a Vajdaságban kétszáz éves orsközösség köt össze. Bár kizárólag az alkotmány és a törvény alapján dolgozunk és törekvéseink loyátisek voltak, mégsem találtak törekvéseink megértésre a kormánypárt kebelében. A német párt érért több mintegy éve arra kényszerült, hogy visszatérjen az alapvető kisebbségi politikához ć; loyáüs ellenzékben küzdjön e kisebbségek jogaiért, valamint a isebbségi probléma békülékeny es igazságos megoldásáért. — A német párt következetesen folytatja a kisebbségek nemzeti és kulturális önrendelkezési jogaiért a harcol, függetlenül minden pértköteléktöl és ebben a küzde- i mben a kisebbségek, valamint a. állam szükségletét egyenlő mértékben fogja figyelembe venni. A pá t ebben a harcban minden oly pj itikai törekvést és parlamenti akciót a leghatározottabban támogatni fog, amely az állami .özüleíeta jelenlegi önkényuralmi állapotokból és elnyomatásáéi ki akarja vezetni a modern, demokratikus jog-állam utjara. Az ellenzéki blokk > tanácskozásai Az ellenzéki blokk széles bizottsága hétfőn délután ülést tartott, a melyen az általános politikai helyzettel, főképpen azonban az igazoló bizottság működésével foglalkoztak. A hozott határozatról a nyilvánossággal nem közöltek semmit. szak. de Radics és Kokanovics éjien se lehet a parlament kiadó határozata nélkül a vizsgálati fogságot elrendelni. miután képviselőt a vai'lanient előzetes hozzáiánéása nélkül csfik tettenérés esetében lehet letartóztatni. már vedig Radics ellen két év előtt. Kokanovics ellen pedig hm hónap előtt elkövetett cselekményekért indult eljárás. Internálni különben sem lehet, sem az alkotmány, semmiféle törvény, de még a Bachféle pátens alapion sem. — Ez még Ferenc Józscl alatt se történhetett volna meg! — kiáltották közbe az ellenzéki tagok. — Nagyon jók azok a. Bach-félc pátensek! — felelte egy radikális képviselő. — Erről talán a biiffébcn tanácskozhatnánk —’ mondotta Kodes radikális képviselő. Az elnök ezután feltette a kérdést Kodes indítványára nézve, hogy a vitát fejezzék be, amit a bizottság elfogadott és ezzel.az ülés véget ért. A bizottság ellenzék.' tagjai közt nagy az elégedetlenség, a miért a bizottság elnöksége még nem nyilatkozott, hogy a mandátumokat milyen sorrendben fokiak tárgyalni, Iranern mindig csak az ülés végén közlik, .hogy másnap melyik kerület mandátumai kerülnek sorra és így csak egy délután áll a bizottság tagjainak rendelkezésére az akták áttanulmányozására. Általában meg vannak azonban győződve arról, hogy Svskics, akit törvénytisztelő embernek ismernek, ; bizottság tárgyalásait lojálisán é tapintatosan fogja vezetni. A német párt a kormány ellen A német párt vezetősége szombaton Zemunban üiést tartott, amelyről kommünikét adott ki. A kommüniké többek közt a következőket mondja: v — A zetnuni gyűlésen az ország minden részéből nagyszámban vettek részt a pártvezetőség tagjai, akik lelkesen üdvözölték párt felgyógyult ügyvezető elnökét dr. Kraft Istvánt, aki- a gyűlésen elnökölt. A gyűlés a választások alatti visszaélésekről és erőszakosságról, valalörvényfeözótestület-e a szuboticai adókivető bizottság? Az.adókivetések első napjának tanulságai Irts : Fischer Jákö dr. ísuboticán most állapítják még a III. oszt. ktr. adót.-Ebből az alkalomból felvetődik újból az a kérdés, bogy a törvénynek van-e még ereje és hogy azoknck is meg kcll-e azt tartani, akik nem(csak annak alkalmazására és betartására hivatottak, hanem azoknak a szenvedő alanyoknak is, akikre azokat alkalmazták? A hatályban fentartott 1S75. évi 29. t.-c„ mely a kereseti adókról és az 1S83. évi 43. t.-c., mely a közadók kivetéséről szól. előírja, hogy »a három év tartamára érvényig adóiételek kivetésének alapjául szolgai a 111. oszt. kér. ; Jetiül! a háromévi kivetési időszak első évét megelőző károm évben elért■ kereseti eredmény átlaga,* (42. §.l A mai tárgyalás során, melyben az esküt tett bizottsági tagok teljes számban jelen voltak, elvi döntést kívántam I provokálni arról, hogy a közadók kezeléséről szóló ez a rendelkezés hatályos-e vagy sent, miután a kincstári előadó javaslatából kitetszően nem az előző adóciklus uvereségi átlagát, hullanom a kivetési ciklus átlagos keresetéi kívánja az adóalap megállapítására nézve alkalmaztatni. A kincstár képviselője ugyanis elismerte ennek a törvénynek hatályosságát, de kérte a bizottságot, hegy azt azért ue alkalmazza, mert ma már ismeretes az adóciklus keresetének eredménye, tehát a törvénynek kiinduló pontja és feltételezése tárgytalanná vált, ideiét múlta. Különös figyelemét érdemel ez a kérdés azért is, mert a jövedelmi adóalap kis/Kásának alapjául is az előző évi bevételek eredménye szolgái és az adókivaü bizottságok itt sem respektálták a törvény imperativ rendelkezését, hanem az adókivetés évének bevételi eredményét adóztatták meg. De különösén fontos ez azért is, mert sent' a jövedelmi, sem a kereseti adóalap megállapításáról felvett jegyzőkönyv tartalmából ez nem tűnik ki: abban ennek mi a. fci!z államnem leirasos nyoma nincsen es így szólam’áá bizottságnál, sem tanácsnál arra hivatkozni bet. Mindkét helyen a becslés inegejtése úgy tűnik fel, mintha az az előző háromévi átlag, illetve az előző ó' i bevételi eredmény alapján eszközöltetett volna. Már pedig a pénzérték állandó és évrőiévre iokozódó devalvációja melle óriási eltéréseket idéz elő az adózók hátrányára, hogy az előző, vagy a követő évek valutája szerint mutatkozz keresetet, vagy bevételt vesszük a számítás alapjául. Az a törekvés, hogy a törvény rendelkezésétől el kell térni, egyedül kincstári érdek és burkolt valorizálásra irányuló törekvés, amelyre eddig semmiféle jogszabály sem ad támasztékot. A 111. oszt. kereseti adókivetőbizottság igen tiszteletreméltó jogászcinöke mind ezek ellenére kihirdette a bizottságnak azt az elvi jelentőségű határozatát, mely a kincstári előadó álláspontjának megfelel, hogy az 1920—22. évi ciklus kereseti adójának nem az 1917—19. évek keresetéink átlaga szolgáltatja az adóalapot, hanem az a kereseti átlag, amely 1920—22. évre állapítható meg. Akiben egy csöpp jogér.zct ts törvénytisztelet iojlödött ki, kérdőjellé változik át ennek a felfogásnak és határozatnak hallatára. Minden embert inár vallás szabályai és az elemi iskolák előadásai arra tanítanak, hegy tiszai jük a törvényi, de a jogászt arra is tanítják, hogy a törvényt csak másik törvénnyel lehet módosítani. Államunk megalakulása óta nem hoztak olyan törvényt, amely az ISS3. évi 44. t. c. 42. -át hatályon kívül helyezte. Ellenben hoztak olyan törvényt, amely az ellenkezőről rendelkezik. A költségvetési törvény 183. §. megmondja, hogy ■ a III. oszt. kér. adó kirovására a III. csat adóról szóló törvény rendelkezései érvényesek. Az c törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri utasítás, mely a hivatalos lap 1921. évi 107. számában jelent meg, azt is előírja, hogy a közadók kezeléséről szóló 50.000 913. sz. p. ü. min. rendeletnek a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezései, amennyiben ezen újabb rendelet másként nem intézkedik, tovább is érvényben maradnak. Fia tehát sem a törvénykezés, sem a [legfelsőbb végrehajtó hatalom nem tartotta szükségesnek a törvény intézkedéseit megváltoztatni, méltán előtolak[szik minden jogértékktJ áthatott ember előtt, hogy szabad volt-e a szuboticai adókive főbizottságnak törvényt lerontó, törvényt hatályon kiviil helyező elvi határozatot hozni és pápábbnak lenni a pápánál, fiskálisabbnak lenni a íiskus legfőbb őrénél. A-törvény betartása a hatalmasoknak az érdeke. Az állam rendje a jogon és törvényen alapszik. Az emberek együttélésének fundamentuma a jogrend, melyre nagyobb szüksége van a popuiíjstmk, mint a picbsnek. Vigyázat uraim!. .1 példa ragadós lehet. Az adókivetés első napja egyébként más tanulságokat is eredményezett. A gyorstalpalds tanulságát. A feleket — az eddigi gyakorlattól eltérően — nem idézik és nem közlik velük az adóalapról szóló javaslatokat. Az adózó védekezésének ideje percekhez van kötve. A törvénynek a minimumokról intézkedő rendelkezései alkalmazásba nem jönnek és a tiszta kereset helyett a bruttó kéé reset állapittatik meg. a létminimumról, a polgárok megélhetési • lehetőségéről pedig ogyáltalában nem gondolkoznak.. Most hat év után arra sem figyelnek, hegy Vájjon nem-e tvült el az adókivetésnek a jogosultsága. Ki veszi számításba a szellemi foglalkozást űzőknek kérész-életét, a napról-napra való telítődését Č-- bizonytalan jövőjét, szánalmas öregségét? A négy év előtt működő adókivetöbi/■oitság. az akkori felfogások és a tömegesen beadott jogorvoslatok szerint már akkor általános ‘ clégülctlcnséget keltett a közönség nagy részében. A most dolgozó bizottság a pénzügymit taszternek azzal kíván kedvében járni, ihogy az akkor túlzottnak talált adókat jlO—20-szorosan, a békeévek adóalapját I százezerszeresen emeli. ; Semmi tekintettel nincsen a más körzetekben alkalmazott elvekre és megállapít ásókra, melyek négy év óta jogerőssé váltak. így például a noviszadi i ügyvédek legjobb irodáinak maximális adóalapját nálunk tízszeresen, húszszorosait túllépik. Arról tudni sem akar az adókivetőbizottság, hogy az állami pótadók nem a most felemelt, hanem az 1920-ban kivetett adók alapján állapíttattak meg és hogy minket sokszorosan és erősebben fognak sújtani ezek az állami és horribilis nagy pótadók, mint azokat, akiknek adókivetését nem semmisítették meg. De nincsenek tekintette-! arra sérti, hogy nem ez az egyedüli közteher, amit a polgárságnak viselnie kell, hanem ezenfelül fizetni kell a jövedelmi, vagyoni és hadi nyereségadót, a felekezeti, a luxus, a rokkant, betegápolási, ut. általános jövedelmi, bodies rendkívüli pótadókat., amelyek együttvéve az egyenes adók százszorosát teszik ki. vagyis az egész keresményt és jövedelmet felemésztik. I-zze! a mentalitással a szorgalmas és becsületes munkát csak letörni, de a többtennelóst és takarékosságot fokozni nem lehet. IRODAI SZEREK PAPÍRÁRUK NAGYBAN és KICSINYBEN Víg Zsigmond Sándor SUBOTICA ZENEMŰ- éa KÖNYVUJDONSÁGOK