Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-10 / 67. szám
1925, március 10. BACSMEGYBI NAPLÓ 3. ©iđe? vajóságban 'ícéíayflívü-' «kólákká vílaaJt. Nem coglalkozhahmk itt a kétnyelvűség fogalmának megállapításával. Azok azonban, akik hatásait nyomónké vették, iíiQortb • azt a pedagógiák iBtéfléktaáliS kill turális rombolóit," 'méllyel ez-.a'z--------—-i-----------------~ KISEBBSÉG! * S® Dániában most készül az uj iskola• törvény. Bang Mina közoktatásügyi miniszter; aid Európa első női minisztere, *®y újságíró előtt kijelentette, hogy a javaslat különös gondot fordít a felekezeti és kisebbségi iskolákra. A törvény ezeknek az iskoláknak teljes autonómiát biztosit és eddigi állati szubvenciójukat tetemesen felemeli. * Lengyelország külügyminisztere a külügyi bizottságban tartott beszédében, kijelentette/ hogy Lengyelország nem akarja megszorítani azt a szabad fejlődést, amelyre az állammal szemben lojálisán. viselkedő kisebbségeknek joguk van. A lengyel kormány meg fogja találni a módot arra, hogy m kisebb« egeiket meggyőzz© róla, hogy Lengyeior«zágban igazi hazáinkat fogják megtalálni. ★ A berlini csehszlovák követ, dr. Krofta, a »Neue Freie Presse« előtt érdekes nyilatkozatot tett Csehszlovákia belügyi problémáiról, köztük a kisebbségi kérdésről. »A nemzeti kisebbségek kérdése *— mondota — a csehszlovák be! poll film legsürgősebb és legfontosabb kérdése. Noha tudatában vagyunk a nagy nehézségeknek, mégis reméljük, hogy sikerülni fog a megértő elemek együttműködésével mindkét részre kielégítő megoldást, találni, amely által a kisebbségek jogos igényei a csehszlovák állam történelmével és keletkezésével összhangba lesznek hozhatók.« •fc As Adevernl legutóbbi számában Pop Ghita román nemzeti párti Képviselő »Talia a kisebbségi kérdésben« .dinit cikkében éles bírálat alá. teszi Anghelescu érettségi-javaslatát. izemet szemért, fogat fogért — írja —, u prímitiv kaszák büntető jogának volt. az elve: vájjon állainkormányzati elvvé téhetjük-e ezt a gondolatot a. kisebbségekkel Szemben abban a korszakban, melynek gyökerei a nemzetek felszabadulásáért vívott rettentő világháború tapasztalataiban ágaznak cl? A tajio Joga barbár korszakok tünete volt és alkalmazása a kisebbségi politikában nagy hiba és veszedelem, volna. Azt mondják nekünk, hogy az erdélyi románoknak magyar időben mindössze négy gimnáziumuk volt, ezzel szemben pedig a magyarok Nagyromániábau negyven líceumot tarthatnak fenn.'Ezt a tényt a román állam tűrelmességének bizonyítására hozták fel. S ez tény leg jogcímet adhat nekünk a büszkeségre. Le kell ■azonban szögeznünk, hogy ezt a negyven magyar líceumot nein a mai kormány jóakaratából állították fel. Elismerte ezt maga Angheiescu is, még pedig nem a maga védelmére, hanem a Nemzeti Párt politikájának bírálatára, hogy az Erdélyben, »túlságosan nagy« számban engedélyezett magyar középiskolákat. Ha tehát a számuk tulnagy, miért nem fog hozzá a miniszter ur leépítésükhöz. Azért, mert egyetlen törvény nem korlátozza és nem is korlátozhatja azoknak az iskoláknak számát, melyekre egy népnek szüksége lehet. És mert úgy hisszük mi, a, román elem megerősítése nem lehet más kultúrák elnyomásának eredménye, hanem arra kizárólag csak a román kultúrának románok számára való támogatásával lehet törekedni. A magyar uralom alatti román líceumok kicsiny számáról beszéltek nekünk. Nem mondták el azen, ban, hogy ezekben — a, tényleg túlságosan kisszámú iskolákban — az előadásnak és az érettségi vizsgának tanítási nyelve a román volt, kivéve egy tárgyat, amely a magyar irodalomnak tanítását az utolsó kát osztályban. Érettségi vizsgáját a diák saját tanárai előtt tette le, a magyar kormány egy képviselőjének jelenlétében, kinek nem is volt a törekvése, hogy az elbükottak számának növelésére jogaival viszszaéljen. Miként rendelkezik azonban Angheiescu miniszter urnák a törvénye? A hét tárgy közül négyet'.'vagy ötöt románul fognak kérdezni. .Hogy ez lehetségessé váljon, ezeket a tárgyakat tanulásuk egész ideje alatt románul fogják taulni. így a kisebbségi iskolák éS igazi kultúrával .sfcer jár.« líenke&ő , gyilkos - möd-CFR Vasat! szerencsétlenség tizenkét halottal Bukarest mellett Bukarestből jelentik: Vasárnap délelőtt újabb borzalmas vasúti katasztrófa történt a Bukarest mellett» Clutila és Mogoscaia között. A82JI4? számú tehervonat. Constantából jövet összeütközött az 1404. számú ciszternavonattal. Az összeütközést az okozta, hogy Constantin Tanase forgalmi tisztviselő hibásan indította, a cisziernavonatot. Amikor a tévedést észrevette és vész jelet adott ie, már nem lehetett megakadályozni a szerencsétlenséget. A tehervonathoz egy személykocsi is volt csatolva, amelyben negyven behívott katona utazott. A karambol oly heves volt, hogy a katonák valamenynyie i áldozatául estek. A szétroncsolt kocsi aló! tizenkét halottat húztak elő. A többi huszonnyolcat súlyos sérülésekkel be szállították a bukaresti kórházba. Ezek közül is többnek válságos az állapota. A szerencsétlenség színhelyére maga' Madarescu hadügyminiszter is kiutazott, A kiszállóit hivatalos bizottság a halottak személyazonosságát megállapította. A karambol a vasúti szerelvényekben fe tetemes kárt okozott. Tizennégy kocsi és egy gép teljesen összetört. Az előzetes vizsgálat a forgalmi tiszt és a váltóőr bűnösségét megállapította. A váltóőr eltűnt. A szerencsétlenség miatt a sajtó élesen támadja a CFR — a román vasutak rövidítése — igazgatóságát, amely semmit sem tesz a sorozatos szerencsétlenségek megelőzésére és elhárítására. Március liő 29-án választ elnököt Németország Simons fői örvény széki elnök az ideiglenes államfő az elhunyt elnök ideiglenes helyettesítéséről. Eszérint az uj elnök megválasztásáig a birodalmi elnöki, teendőket a birodalmi föt.örvényszék elnöke látja el. A javaslatot úgy első, mint második olvasásban, a kommunisták. és,, nemzeti sxociálisták. szavazatai ellenében elfő-. . Simons {őtörvéiiyszéki .elnök, az uj törvény alapján hétfőn már megkezdte elnökhelyettesi működését. Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés hétfői ülésén vita nélkül elfogadta a kormánynak azt a javaslatát, hogy az elnökválasztást 29-ik.érs. vasárnapra tűzzék ki. Abbau az esetben, ha pótválaszlásra volna szükség, azt április 26-áu vasárnap tartják meg. Megszavazta a' birodalmi gyűlés azt a javaslatot is, amit a kommunisták és nemzeti szocialisták kivételével valamennyi párt együttesen terjesztett be Öt évre ítélték és szabadlábra helyezték Peczkay Józsefet A Surgoth-porök revíziója Budapestről jelentik: A törvényszék Valentin-tanácsa Peczkay József vörös hadseregbeli zászlóaljparancsnok és Vargha József földmives pőrének ujraíelvételi tárgyalását hétfőn, fejezte be. Peczkayt és Varghát —■ mint ismeretes — a proletárdiktatúra bukása után. tartóztatták le és ügyüket Surgoth Gyula táblaMró rettegett tanácsa tárgyalta. Surgoth annakidején mellőzte a mentőtanuk kihallgatását és Peczkayt bűnösnek mondotta ki a devecseri és kiskőrösi kivégzések körül állítólag teljesített szolgálatai miatt és ezen az alapon tizenöt évi fegyházra ítélte. Vargha- József földművest ugyancsak tizenöt esztendőre Ítélte annakidején a Surgpíh-tanács, mert egy elszólással elárulta a vörös nyomozóknak Sznbrích György földbirtokos rejtekhelyét, akit azután Szamuely Tibor kivégeztetett. A Valeníin-tanáes egyheti, tárgyalás utam megállapította, hogy a Surgoth-íéle ítélet ténymegállapításai nem voltak helytállók. Peczkay — a. Surgoth-féle ítélettel szemben — csak kényszernek engedve szolgált a vörös hadseregben és a kommunizmus elveivel nem azonosította magát. ,— Amikor Peczkay Devecserbe érkezett zászlóaljával, — folytatja az indokolás — az előzőleg ott tartózkodott vörös zászlóalj teljesen széízüllött és fosztogatásokra, rablásokra vetemedett Maga a devecseri polgári lakossá? kérte Peczkayi vessen véget a rablásnak és fosztogatásnak és szerezzen . érvényt a vagyonbiztonságnak. 'Ennek a kérésnek Peczkay meg is felelt és szigorú parancsot adott ki, hogy a legszigorúbban büntessek meg azt, akit rabláson érnek. Amikor egy tétlenért vöröskatonát Peczkay elé vezettek, rendkívül fel volt ingesriilve, ebbeíi a lelkiállapotában előre megfontolt, szándék nélkül adta tó 's parancsot' á vöröskätona, agyonlövetésérc. A devecseri tanító Idakasztásánál nem tevékenykedett, a; kivégzéshez . később érkezett, a karhatalmat sem ő rém dcltc ki. A kiskőrösi kivégzéseknél tényként vette a. bírósági hogy Peczkay semmit nem tehetett a kávégzés ellen. mert ő is alá volt rendelve a forradalmi törvényszéknek. Enyhítő körülménynek vette a bíróság Peczkay büntetlen előéletét, fronfszojgálaíát és a . háború alatt tanúsított vitéz magatartását, valamint azt is, hogy a kivégzés? esetné? a tálaidon szentségének védelmére kelt. Minthogy Peczkay a Surgoth-féle tizenöt esztendőből öt és telet már letilt, a bíróság bűnösnek mondotta ki szándékos emberölésre való felhajtásban — amit »a tulajdon szentségének védelmében« végrehajtott kivégzés elrendelésével követett el — s ezért ötévi fegy házra if élte: Büntetését kitöltöttnek vették és azonnal ■■ szabadlábr ahelyezték. Vargha József esetében a bíróság kimondta, hogy Vargha nem tudhatta. mi lesz besaeásának a következménye és nem volt szándéka fől'd’ésarának tnegölefésc. • Epyfatő körülménynek vették öreg . korát . rossz egészségi állapotát azonban rendkisül súlyosbító' körülménynek vették azt. Hogy kenyéradó gazdájával .szemben -járt el hütlenül ipsén az alánon üt is öt esztendei íegykázru ítélték és elrendelték- szabadlábrallehrezését. : -Az ügyész tudomásul vette. Peczkay fölmentését a devecseri és kiskőrösi ügyekben, de 3 njinősitís miatt fölebbezett mindkét; vádlott terhére. Vargha megnyugodott az Ítéletben, mig • Peczkay Jóiméi i&lebbezett a bűnösségnek a kimondása miatt. Újból kiélesedett a csehszlovákiai kultúrharc A Vatikán hadüienetaeV tekinti * Hímünnep törrénvheikUtétát Prágából jelentik: A püspökök pásztorle vele dolgában létrejött kompromisszum, amelynek meg kellett volna mentenie a koalíció egységét? nem tisztázta a vitás kérdésekét. sőt' ellenkezőleg néhány uj ellentétet élesített ki. amelyek uj bomlással fenségeinek. így például bizonyos ünnepnapok megszüntetése nemcsak a tót néppártot háborította fők hanem a cseh néppártot is. a mely szintén alkotó része; a koalíciónak és 'ez a párt nyíltan . hadat ■üzen' az -ünnepnapok szabályozásáról' szóló legújabb tőrvényjávaslat-A tót felvidéki egyházmegyéből egyre-másrá jönnek 3 hitek, hogy. a lellcészkedő napsáé semmibe sem veszi, a kormányrendeletet és q -szószékről tovább :is' kihirdeti a Pásztorleycléf. ..'Csehországban. Morvapr szagban és Sziléziában a. ki thoiikus szervezetek klerikális képviselők kezdeményezésére nagy készülődésekét tesznek, hogy az idén különös fénnyel ünnepeljék Szent Nepomuk napját. 'Felszólítják- a kalhqlfküs szülőket, bogii' ezen'az ünnepnapon ne engedjék gyermekeiket űzi állam; iskoláira. A második nehézség abban vdn. hogy a munkásság az, ünnepek eltörlése következtében több pihenőnapot vészit él, holott ünnepnapokon az állandó alkalmazottaknak tiéetés .jár. A kormány' ezt úgy akarta'megke rülni, hogy jnnktiinba hozta az ‘ünnepnapokról .szóló törvényjavaslatot egy . benyújtandó ‘ törvény javaslattal, amely megállapítja, hogy mély pihenőnapokon jár a munkásoknak fizetés, ezt a törvényiavaslajöi azonban. a■ ■szoeiáMcmokrata-nárt. ellenzi. , mért hátrányos - a munkásokra nézve az előbbi időben volt áJíapotiic* képest. A- német keresztény.szoéiálistupárt hallani sem akar az ünnepek eltörléséről 'és' a párt égj" níigyoljbi küldöttsége tegnap délelőtt erről Marmacci pápái nunciussa), tanácskozott. A nuricms kijelentette. hogy a sženi&žćli egyenesen; hadiizcnelriek tekinti, ha a kormány a Szét:1 Nepomuk ünnepet Htézriipmnml akarja helyettesíteni és jelezte, hogy erre nézve a Vatikán megbízásából már tárgyalt' Beues külügyminiszterrel. A szentszék az ünnepek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a csehszlovák kormány részéről a' rónai kathplikus egyház .ellen barátságtalan eljárásnak tekinti és a nuncius felszólította a. néppártot; hogy semmi szín alatt se .szavazza meg a törvényjavaslatot. Ugyanez ;• az álláspontja a ..szentszéknek a felekczetnélküliségrőí szóló törvényié'vaslat tekintetében is. amely még nincs kidolgozva, csak az irányelveket ismertette a kormány. A-pápai nuncius kívánatosnak jelezte, hogy - a csehszlovák köztársaság fcátljolikns pártjai forduljanak a . pápához, mielőtt az uj törvényjavaslatok dolgában állást foglalnának
