Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-10 / 39. szám
5. oldal 1925 február 10. Kisebbségi Élet a 3® Zsombolyán nemrégiben. magyar . színészek tartottak-. vendégjátékot. A színészek turnéjáról megemlékezett a szász napilap, a Deutscher Tagespost, amely feltűnő éles hangou támadt .a magyar színészekre. »Pirulással kell • beismernünk — irta hogy a magyar színháznak alkalma , tolt Zsombolya közsó-’ get Hein kívánt jelenlétével négy teljes hónapon át szerencséltetni. Végre Ja* nyár 22-éa több rendezetlen ügy hátrahagyásával eltávozott, hogy más községet is szerencséltessen a nagyon-is problematikus értékű művészi előadásaivá!. Úgy. hátijuk, hogy a társulat májushjn isméi vissza fog térni Zsombolya* ra.' Reméljük, hogy nem,; de ha mégis megtörténnék, tígv felszínre kell vetni végre' azt a kérdést, hogy Zsombolya az- ő 87 százalék. német lakosságával magyar, vagy pedig -német kulturcerttrum. Mi nem vagyunk az ellen, hogy valaki azon fajhoz, húzzon, amelyikhez tartózik, de magyar 'színházról itt, nein akarunk többó hallani ús ha mindennek dacára mégis egy magyar • színházzal lennénk szerencséltetve, úgy annak á föltevésünknek • kell kifejezést adnunk, hogy Zsombolyán bizonyos emberek magyar propagandát fejtetlek ki: ez ellen pedig leghatározottabban tiltakozunk:« Üt Az erdélyi Magyar Póri kiküldöttjei —. mint a. Brassói Lapok-ban olvassuk — beszámoltak, a kalotaszegi magyarság nagygyűléséről a központi pártvezetőségnek. A beszámolót a pártvezetőség tudomásul vette, végleges állásfoglalásáról azonban csak akkor dönt, ha a bánffyhunyadt kongresszus határozatait hivatalosan is megkapja. A Brassói Lapok szerint a Magyar Párt elnöki tanácsát még ezen a héten összehívj áh. az intézőbizottság pedig a, jövő héten ill' össze, hogy . részint a bánffyhunyadi gyűléssel, részint öranclpierrc Emil lemondásával, végül pedig az időközben felmerült aktuális, .ügyekkel foglalkozzék. Úgy hallatszik, a Magyar Párt vezető tagjai között mozgalom indult meg abban az iránybán, hogy Koós Károlyékát hívják meg egy* megbeszélésre, amelyen végre tisztái vizet öntenének a pohárba. Ez alkalommal megállapítanák majd, hegy mik azok a differenciák, amelyek a két. frakció között fennállanak és döntenének: alkalmas-e az idő arra, hogy a sérchni politika helyett rátérjen a pár; a reálpolitika injára. A Magyar Párt csak két megoldás között választhat: vagy megegyezik Kpósékkál, vagy — kiátkozza őket.. Az utóbbi esetben biztos, hogy a párt ketté fog szakadni , és az erdélyi magyarság demokratikus tömegei külön politikai szervezetbe tömörülnek’. ■ * Lengyelországban sincs arany életük a kisebbségeknek. A hatóságok igen sokszor, a kormány határozott utasítása ellenére is, erőszakosan járnak el a litván és a német nemzetiségekkel szemben. A vilnai rendőrség például most a napokban kilako!irtott egy litván iskolát. és árvaházat abból az épületből, amelyet még at orosz uralom idején bocsajtottak. az iskola és árvaház rendelkezésére. A litván iskola, a kilakoltatás miatt már két hónapja nem működd’ és m árvaház. is csak igen nagy nehézségekkel tud megfelelni humánus kötelességének. * A Slovak cimii szlovenszkói lap közli Budaynak a szlovák autonomista mozgalom egyik vezérének nyilatkozatát Stodola Emi! ismeretes ftvelér,ők amelyben a turóeszentmártoni tárgyalásokról mondott Stódola véleményt. »Meg kell adni, — mondotta Buday -- hogy S'todoía Emil levőié nagyon diplomatiké:". Először támad bennünket, aztán igsvita á tiltásainkat, hogy jó fiú _ maBACSMEGYEI NAPLÓ radhasson a mi szemünkben is. Pártunkat' nem érdekli Stodola ú- ktikázá-a, tíe azt hiszem, ■ fre-gy iHuü már senki sem akad, aki kételkedne a lurécszcntmártoni deklaráció aura záradékának létezésében, amely kimondja, hogy bztoveuszkónak .10 éven belül teljes autonómiát keli kapnia. Mondanom sem kell, hogy ezzel harcunkban egy uj erősséget nyertünk, hátha még hozzá teszem azt, hogy szóbelileg sokkal kifejezettebben történt eme .megállapodás, mint ahogy írásba 'foglalták. Persze a naiv szlovákok akkor még clhitték, hegy a cseh testvérek meg ’ fogják tartani szavukat még akkor is,. ha erről egy betü:.,;ó sem tanúskodna. Ma már okosan'...;k lennénk....; ★ A szomszéd Észtországban, amelynél: ugyancsak vannak' nemzet! kisebbségei (egymillió orosz, német és egyéb kis náció él Észtországban) a napokban törvényt hozott a ‘parlament, amely a kisebbségek kulturális, autonómiájáról szól. A törvény’ ,a , legmesszebbmenően biztosítja a kisebbségek: számára a kultúrának mindazokat .a? internacionáüs jogait, amelyek dvíUthalatlanul megilletik. Az amsterdami szakszervezeti kosgresszas az egységfront mellett döntött Gazdasági együttműködést létesítenek a moszkvai szakszervezetekkel Amszterdamból' .jelentüv: A nemzetközi szakszervezeti szövetség Amsterdamban ülésezel főtanácsa az amsterdami és -mószkvai szakszervezett központok ’ jizoRváról tárgyaivá túlnyomó többséggé! elfogadta azt az indítványt. hogy az orosz szakszervezeti szövetséget befogadja a nemzetközi szakszervezeti, szövetségbe, ha a moszkvaiak ebből a célból indítványt törlesztene k be. A nemzetközi szakszervezeti szövetség elhatározta azonkívül, hogy c cél elérése érdekében ha; 1-a.ndó az orosz szakszervezetekkel Amszterdamban értekezletet tártaid- Az ezután következő megbeszélésen- az angol szakszervezetek képviselői áilást foglaltak az ellen, hogy a moszkvai központtal \aló egybeolvadásra világkonferenciát, hívjanak össze. A német kiküldöttek szintén aggályukat fejezték ki azzal szemben. hogy —- akár csak gazdasági tekintetben is. mint ami a szakszervezetek feladata — .együttműködés létesüljön a kommunistákkal. Rendőr és dobrovoljac halálos harca Somfior rémét agyonlőtte egy rendőrormester Somborból jelentik: Vasárnap éjszaka ahol Szecsujszki egy nagyobb férfitárs; Sombor egyik kávéházában véres bare sággai ült. Mikor Ribarov elment ászt; játszódott le egy rendőröm! es? er és ennek régi haragos», a sombori terror aktusok vezetője közt. A harc a támadó Szecsujszki Nikoia dobrovoljac halálával végződött. A bacsmegyei telepesekkel együtt került még 1919-ben Somborba Szecsujszki Nikola földmives, aki csakhamar ismertté vált a városben, sőt a környéken is erőszakos ágai révén. Mig ugyanis a többi, Báesmegyéből származó telepesek a legjobb barátságban és egyetértésben éltek együtt a város lakosaival nemzetiségre való tekintet nélkül. Szecsujszki néhány, társával együtt állandóan rettegésben tartotta erőszakosságaival az egész várost. O volt a vezetője a felelőtlen :akcióknak, 1923-ban Szecsujszki támadta meg a Polgári Kaszinóban próbát-tartó magyar műkedvelőket, a kávéházakban pedig késsel és revolverrel kezében inzultálta több ízben a vendégekét. Amikor látta, hogy megtorlás né.kül garázdálkodhat, vérszemet kapott és egy Ízben felment a városházára, ahol a hivatalokban talált térképeket összetépte, egy rendőrkapitányt pedig bombával kezében napokig üldözött. Az első összetűzés Még 1923. március 20-án Szecsujszki részegen megtámadta az uccán az éppen szolgálatot teljesítő Ribarov Jusztin rendőrt, majd késsel le akarta szúrni. A rendőr védekezésből gummibotjával fejbeütötte támadóját, aki az ütéstől clszédült és igy sikerült Szecsujszkit ártalmatlanná tenni. Az éppen arra haladó rendőrfőkapitány intézkedésére ekkor Szecsujszkit a felelőtlen akciókban lóí.zzs három társával 'együtt elfogták ér, a bíróságnak átadták* Néhány hétig voltak vizsgalati fogságban, azonban a trónörökös születés- kibocsátott amnesztia-rendelet fin szabadlábra helyezték őket és: megszüntették ellenük az eljárást. Szeesu'jsrki kiszabadulása után bosszúra készült és' többször kijelentene, hogy la fog számolni Ribarovyat. \A halálos harc Ribafcv Jusztin, -• akit időközben rendorőnnestérré neveztek ki, — vasárnap este, a választásokra való tekintettel inspékciós körutat tett, a hozzá l eosztott körzetben. Éjszaka fél egykor •a ..Srpsbi 'Kralt“' ktivcKázba ment be, luk melleit, Ssccsujsáhi egyszerre felír »rótt és késével hátulról háromszor vállon színia a rendőrt. A szúrások félre* csúsztak a köpönyegen, úgy, hogy a megtámadott csak könnyebben, sebesült meg. Ribarov félreugrott, azonban Szecsujszki egyik társa ólombotial fejbe ütötte. A rendőr kardon rántott, amit azonban kicsavartak a kezéből, mire elővette revolverét és támadóira akart lőni. A fegyver csütörtököt mondott, ezért annak agyával fejbeütötte Szecsujszkit, akit elöntött . a vér. A támadók látva a revolvert, az utcára mentek és ott várakoztak az őrmesterre. Mikor Ribarov néhány pőre múlva távozbtt a kávéházból, Szecsajszki revolverrel támadt haragosára, de ez ö fegyvere sem sült el, Ebben a pillanatban ment arra egy kettős rendőr-járőr, Ribarov az egyik válláról lekaptam Mannlichcr-fegy vert és felszólította Szecsujszkit, hogy álljon meg. Ez azonban újra rászegezte revolverét, mire Ribarov rálőtt Szecsujszkira. A lövés a Qcbrovoljácót oldalról érte, a golyó a karon át a tüdőbe hatolt, úgy hogy a sebesült nyomban összeseit. Szecsujszkit kórházba szállították, ahol, a nélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, reggel négy órakor' meghalt. Jogos védetem Ribarov reiidorörmester a véres harc után bekötőztette sebeit és az ügyeletes rendőrkapitánynál jelentkezett. Kiég az éjszaka megindította a nyomozást Martinovics György főkapitány-helyettes, aki Sz’ukics detektivíőnökke! és a vizsgálóbíróval együtt a kórházba ment, hogy Szecsujszkit kihallgassák, azonban a kihallgatás nem volt lehetséges, mert a sebesült egész haláláig eszméleten kívül volt. A véres harc szemtanai egybeharsg-' zóan.azt vallják, hogy Szecsujszki támadta meg a rendőrörmesíert, old kénytelen volt önvédelemből fegyvert használni. Erre való tekintettel Ribarovot nem vették őrizetbe, azonban az eljárást egyelőre tovább folytatják. A. nyomozás megindult annak felderítésére is, hogy Szecsujszki társai körül ki ütötte fejbe a rendőrt. FIORAMTA? Mosoéii román tábornok adócsalása Újabb botrányok a romén kamarában Bukarestből jelentik: A kamara hétfői ülésén Meten román. képviselő elmondotta, hogy Mosoiu tábornok Brassóban másfél millió leiért ingatlant vásárolt, agaiban csak háromszázezer leit vallóit, be. hogy kevesebb illetéket kelljen fizetnie. Honnan van-kérdftZíe — a tábornoknak ilyen sok -.pénze? E kérdésre olyan nagy zái támadt, liögy a képviselő többi szavait nem. lehetett hallani.'' Ezután ff dési erőszakos választások ügye került szóba. Mosoiu tábornok — aki az említett \ ádakra. nem is- felelt — kijelentette, hogy különbséget tesz a román ufcinzstr Bárt és erdélyi nén hazafiassága/ között. Történelmi fejtegetéseit az ellenkék közbekiáltásokkal zár aria :-• Beszéljen a dfej választások-' j róH Urnalolvaj! — kiáltották feléje. A többség tapsolt, .az ellenzék a .padokat verdeste. a zai ■ azonban még jobban fokozódott, amikor a tábornok az ellesnék felé fordulva azt mondta: • j —• Erdély a mienk és nem az erdélyieké! Az elnök '.'égül szavazás alá bocsátotta a dési választás igazolását, azonban a szavazás a leadott szavazatok elégtelensége miatt eredménytelen maradt. \ . szavazást a legközelebbi ülésen megismétlik. Halálbüntetést kért magára egy tolvaj cselédlány Huszonnyolc évi. börtönre ítélték a magyar bíróságok Budapestről jelentik: Az ítélőtábla hétfőn foglalkozott Kreutzer Zsófia hatni: ne esztendős cselédlány Üss .-Ki uh: tűsének megállapításává!. Kreutzer ' Zsófi» ismert alakja Magyarország valamennyi bünügynyiivántartó hivatalának. Kislány korában c3clédsorsba került s végiglopta a fővárost, majd az ország nagyobb vidéki városaiban házigazdáit, úgyhogy esztendőkkel ezelőtt összbüntetésiii tizenhat és félesztendei börtönbüntetésre ítélte a budapesti büntető tör vény szék. A notórius tolvajt büntetésének, kitöltésére Márianosztfára szállították, a fegyintézetből azonban megszökött és bujdokiása alatt újabb bűncselekményeket és lopásokat követett el. Ezek miatt a vidéki törvényszéken két és fél évi, továbbá három évi, majd Hatévi fegyházbüntetésre ítélték el. Ilyenformán a tolyajnő huszonnyolc esztendőt gyűjtött össze magának. A hétfői táblai tárgyaláson Hérics- Tóik Lajos foügyészhclyeíiea kérte az összes büntetések egyesítését. A védő kérte a bíróságot, legyen tekintette! a horribilis büntetésre, amelynél nagyobbat nem igen szabtak ki Jtiég a magyar bíróságok, legyen tekintettél a szerencsétlen nő helyzetére. Mialatt a bíróság visszavonult, Kreutzer Zsófia hangosan zokogva az ügyészi pódiumhoz sietett és kérte a főügyészhelyettest, adjon engedélyt neki arra, hogy a védőjével valamit közölhessen. Amikor a főügyészhelyettestől megkapta az engedélyt, védője elé rohant és könyörögni kezdett, hogy menjen be a visszavonult bíróság termébe és mindert erejével hasson ccla hogy halálra Ítéljék. Egyetlenegy utolsó kívánsága az, hogy a halálos büntetést .még a. hétfői nap folyamán hajtsák is végre. A védő ügy. véd igyekezett megnyugtatni a kétségbe, esett r:öt, próbálta neki megmagyarázni hogy kívánságának teljesítése lehetetlen’ A tárgyalóterem hallgatósága megdöbbenve hallgatta a nem mindennapi párbeszédet. Ekkor beverjük az :!élőtanács és az elnök kihirdette, spiszerrn) a törvényszék Kreutzer Zsófia összbűnteltsét, nyolc esztendőt elengedve. húsz évben állapította tussr. #
