Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-22 / 51. szám

1925. február 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Elmarad a főtárgyaiig a Weltner-pSrbén Elévüitsk-B ar «mígráns-sajíőpörtfk ? Budapestről jelentik: A törvény­szék tanácsai a legközelebbi napok­ra több emigráns-uör tárgyalását tűzték ki, köztük Weltner Jakabnak, a Népszava szerkesztőjének pőrét ís. A szociáldemokrata-párt parla­menti frakciójának néhánv tagja tárgyalást folytatott erre vonatko­zólag Pestity Pál igazságügyrnitrsz­­íerrel. aki nem zárkózott el az elől. hogy ezekben az ügyekben eíbalaSz­­szák a főtárgyalást és a bíróság szüneteltesse az eljárást. Az igaz­­ságügyminisztérium utasítására az ügyészség már vissza is kérte ezek­ben i az ügyekben az aktákat ui indít­ványtétel céliiipól. Ag emigráció likvidálásával kap­csolatban két jogi és gyakorlati kér­dés merült fel. A Friedricli-kormány idején ugyanis az ügyészség nyo­mozólevelet bocsátott ki az emigrán­sok ellen és ez az ügyészségi tény­kedés idáig mint bírói funkció sze­repelt, vagyis megakadályozta az elévülést. Minthogy a gyakorlati és elméleti jogászok nagvrésze nem tartja bírói funkciónak az ügyészi nyomozólevelet, a Kúria legközelebb ein döntést fog hozni egy konkrét eset kapcsán ebben a kérdésben. Ha a Kúria arra az álláspontra helyez­kedik. hogy a'z ügyészi nyomozó­­levél kibocsátása nem bírói funkció, akkor az emigránsok legnagyobb részének elévült, az ügye. Az emigráció vezéreit, akiknek legnagyobb része ellen csak a kül­földi sajtóban megjelent cikkeik miatt folyik eljárás, a Kúria egyik legutóbbi döntvénye érinti közelről. Ezek miatt a cikkek miatt ugyanis nemzetgyalázás címén az ngrneve­­z.ett hatályos törvény drákói ren­delkezései alapján indult eljárás, amelyek lehetetlenné teszik a bizo­nyítást. A Kúria néhány hete kimon­dotta. hogy a tiemzetgyalázási nő­tökben. ha a vádlott sa.ito utján kö­vette el a terhére rótt cselekményt, a saitóíörveny paragrafusai illetéke­tallulfgatott ember most olt áüggöt rajt kifeszitve. mintha aláereszkedeii volna a falról, le a gyermek mellé, aki ártat­lan és szelíd vigadozással nyihogott to­vább a papiriorgäesok iölött: — Ku-vi . . . ku-vi . . . ku-vi . . . És ekkor megrándult az öreg jobb­karia. Nagyot villant a kés, a marok pe­dig iszonyú erővel kapaszkodott a. nyél­be. A balkéz körmei végre sebet kapartak a nyakon és a kiszivárgó, mrfleg csöppek utat nyitottak a süket öntudatnak ott. a sárgálló tarkoponya éjszakájában. — Ku-vi . . . ku-vi . . . ku-vi . . . —• Uhh . . . lobbant fel az élét reme­gése az elvonuló lélek kapujában. — Huhh ... a italál ... és a test • lassan emelkedett fölfelé a földről. — Ha most ... ha most . . . csapott ki a zűrzavarból a reménység ... ha evvel a késsel . . . 5 az elkékiilt arcú öreg egyetlen, ha­talmas dobbanással ugrott az asztalnak. Balkeze torkonragadta a gyermeket, ma­­gasraemelt jobb karjában csapásra len­dült a penge . . . ... de nem sújthatott le többé. A harmadik szivdobbanás levegőben állította meg a kart és az erőtlen cson­tok suta rándulással lohadtak össze. A bezárult marok magával kapta a gyer­meket az asztalról, le a földre., a beom­lott tüdő kemény csontjaira és az élet­teli es. piros, meleg gverniekfej a hideg koponya mellett lihegett, kacagott a já­tékos öre.gapó csiklandozó karjaiban . . . Utoljára az üvegszernek nyíltak föl: «toliára tisztán és megbékéltem Valamit még motovogott -az elsimuló száj is és az alámerülő szembogár ivén az ablak­­ráma keresztje derengett . . . . . . Nyílott az ajtó és rygy. földet­­söprő. végighavas subában ekkor lépett be a gyermek apja: a flu. — Jézusom . . . hallatszott most a legutolsó sótíai a földről és a föltárt al­tén keresztül kisuhant s lélek s vfehe­­tatJen fehér éjszakába. sek. Á Knria döntvénye érteimében az emisrráns-sajtó cikkei megjelené­sük után hat hónap múlva elévültek. A büntetőtörvényszék a kúriai döntvénnyel szemben arra az állás­pontra helyezkedik, hogy az csak a belföldi lapokban megjelent cikkek­re vonatkozik. A törvényszék vád­­tanácsa legutóbb tárgyalta Nagy Andor hírlapíró ügyét, akii Becsben a Bunkó ciinü élclapot szerkesztette. Az ügyészség Biró Mihály festőmű­vésznek a lapban meztelent egyik karrikaturája miatt sajtópört indított a íap ellen és Nagy Andort, aki idő­közben visszatért Szuboticáról Bu­dapestre. mint szerkesztőt szintén vád alá helyezte. A vádtanács ebben az ügyben arra az álláspontra he­lyezkedett. hogy külföldi lapban megjelent cikkre nem vonatkozik a Kúria döntése. A védelem ebben az ügyben uiabb döntést kér a Kúriá­tól. Életfogytiglani fegyházra Ítélték a „Cselekvő Magyarok“ vezérét Ofbő ékszerész gyilkosai felefebezíek az ítélet ellen Budapestről jelentik: A büntető törvényszék Lansrer-tanácsa szom­baton délelőtt hirdette ki az ítéletet Olhó Lajos ékszerész meggyilkolá­sával vádolt Bedö József volt had­nagynak. a Cselekvő Magvarok Tá­bora vezérének és Dala József vas­úti hivatalnoknak ügyében. A bíróság Bedő Józsefet mint tél­iest. Dula József nyugalmazott ál­­lamvasuti tisztviselőt, mint biinse­­gédi bűnrészest bűnösnek mondotta ki gyilkosság bűntettében, valamint rablás kísérletének bűntettében és ezért Bedö Józsefet összbiintetésiü életfogytiglani fegyházra. tiz évi hi­vatalvesztésre és politikai jogainak ugyanannyi időtartamra való felfüg­gesztésére. Dula Józsefet pedig ti­­zénkétévi fegyházra és tízévi hiva­talvesztésre itélíe. Mindkét elítéltnél az eddig elszenvedett fugsác beszá­mításával egy évet és három hóna­pot kitöltöttnek vett a biróság. Az ítélet indokolásában leszögezte a törvényszék, hogy részint a vád­lottaknak a nyomozóhatóságok előtt tett beismerő vallomása, részint pe­dig tárgyi bizonyítékok alaoián meg kellett állapítani bűnösségüket. Amerika augusztusra tervezi a leszerelési konferencia összehívását A szárazföldi haderők leszereléséről cem lesz szá Newyorkból jelentik: Mindenbe! job­ban érdekli az amerikai közvéleményt az uj leszerelési konferencia. A kor­mány hivatalosan közzétette, hogy An­gliától, Olaszországtól és Japántól ked­vező választ kapott a kezdeményezésre. Az angoi kormány válaszát minden va­lószínűség- szerint Kellő? hozza magá­val, a tokiói kormány válasza utón van. Franciaország még nem nyilatkozott, vájjon résztvenne-e egy uj leszerelési konferencián. Amerika azt tervezi, hogy a fegyverkereskedelem és a fegyvergyár­tás korlátozása céljából szabályszerű szerződést fog sürgetni a hatalmak kö­zött és nem éri be kölcsönös egyezmé­nyekkel: A lapok közük, hogy Keilog kül­ügyi államtitkár az összehívandó lesze­relési konferencia programját azoktól a tapogatózásoktól teszi függővé, amelyek most vaunak folyamatban a nagyhatal­maknál. A minimális program, amelyet az érdekelt hatalmaknak el kellene ío­­gadniok, hogy az uj leszerelési konfe­rencia valami eredményt mutathasson föl, amerikai szempontból kell hogy many a Jegyzékben sajnálkozásé* * * fejeik ki, bogy minden szorgalmazása ellenére semmiféle kísérlet sem történt a *elme­rült vitás kérdések elsimítására, Romá­nia semmiféle körülmények között sem fogadhatja el a jóvátétel! bizottság dön­tését a vita alapjául szolgáló kérdé­sekben. Ily körülmények közölt a román kor« many kötelességének tartja értesíteni a német kormányt, hogy a következő in« tézkedésekhez lesz kénytelen nyúlni: Siettetni fogja a német # altvo ’zk hahóra előtti, valamint háború utóin javainak likvidálását, 26 százalékos vámot freéo­­very-vám) vei ki a nemet eredetű óvókra, német árukra a maximális vámtarifát alkalmazza, A román kormány engedé­kenységének bizonyságául kijelenti, hogy ezekkel az intézkedésekkel vár addig, amíg a német kormánytól a jegy zékre választ kap. Nem kérdezik meg a román parlamentéi A lap kérdést intézett 7 kormány egyik tagjához, -aki kijelentette, hogy 3 jegyzékben c-miitett intézkedések eset­leges életbeléptetéséhez nincs szükség a parlament hozzájárulására, mert. a re­­presszáliákát egyszerű minisztertanácsi határozat alapján is cl lehet rendelni. tartalmazza a tengeralattjáró naszádok, cirkálók és buvárhajö-rombolónaszádok egyidejű korlátozását. Anglia pedig azt kívánja, hogy a légi fegyverkezés kor­látozását is vegyék fel a programba. Borait szenátor szeretné a szárazföldi haderők leszerelését is programón látni, ámde amerikai szakértők felfogása sze­rint ezt a problémát csak úgy lehetne tárgyalni, ha Németországot mint egyen­rangú felet hivnák meg az uj leszere­lési konferenciára. Azzal tisztában van a washingtoni kormány, hogy Francia­­ország ezt eleve vissza fogja utasítani. Már vannak rá jelek, hogy a francia kormány elvből nem hajlandó Németor­szággal együtt tárgyalni a leszerelésről ugyanazon zöld asztal körül, igy tehát kevés a remény, hogy a szárazföldi le­szerelés is belekerüljön az uj konfe­rencia programjába. A.z uj leszerelési konferencia össze­hívását Washington siettetni • szerelné. Azt ajánlja a hatalmaknak, hogy vagy augusztus második Jelében, vagy legké­sőbb október vége felé üljenek össze a konferencia megiartására. Románia nem alkalmaz retorziót a német lakossággal szemben Román hivatalos jelentés a némel-román konfliktusról Bukarestből jelentik: A román-német konfliktusban, a német kormány törek­vése ellenére, mellyel a konfliktus elsi­mítására törekszik, egyre jobban elmér­gesedik a helyzet. Szombaton a román kormány a kö­vetkező hivatalos jelentést adta ki a konfliktusról: „Miután Románia erőfeszítései a bé­kés elintézésre nem hoztak más ered­ményt, mint csak felbátorították Német­országot kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyására, Románia kénytelen lesz jogainak védelmére szükséges rendsza­bályokat foganatosítani. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen megállapítják, hogy a kormány eddig nagyon engedékeny volt a németekkel szemben és a megértés utján kívánta a két ország között! viszonyt normálissá tenni. Nem likvidáltuk a német állam­polgárok javait. o.-rn alkalmaztok a 26 százalékos illetékei, mint más államok és állandóan reméltük, hogy Németor­szág saját érdekétől vezettetve súlyt helyez a Romániával való gazdasági vi­szony zavartalanságára. A német kor­mány legutóbbi magatartása azonban véget vet az engedékenységnek és türe­lemnek és kénytelenek vagyunk jogaink védelmére a szükséges intézkedéseket megtenni. Németország egyedül bűnös abban, ha ezen akcióból kifolyólag szén vedni fog. — Ami pedig egyes német lapok nemetellenes represszaliákrál szóló közlemények illeti, azon mosolyogni lehet." Román jegyzék Németországnak A Dimineata jelentése szerint a ro­mán kormány jegyzéket nyújtott át Freytag bukaresti német követnek. A jegyzék részletesen ismerteti Románia álláspontját ,1 legutóbb felmerült német omán viszály ügyében. A román kor Kisebbségi Élet ® s a A közigazgatási hatóságok — Írják 4 szlovenszkói magyar lapok — egyálta­lán -nem respektálják a szapcsségi né­metek nyelvi jogait, amelyeket az al­kotmány biztosított szántukra. A Göl­­iülcvölgyébea fekv ő tiszta martét Svedlar község bírája hivatalbalépéso alkalmával megbízta az állami jegyzőt, hogy a köz­ségnek érkező fontosabb hivatalos ira­tokhoz német fordítást is csatoljon, a kevésbé fontosakat pedig szóbelileg tol­mácsolja — németül- Az állajni jegyző a biró kérése ellen panasszal élt a járási főnöknél, aki megsemmisítette a bíró rendeletét azzal az indokolással, hogy a községi hivatal vezetője az állami jegy­ző és csak ö rendelkezhetik az'alkalma­zottak felett. A jegyző, a járási főnök' szerint, nem kötelezhető arra, hogy a leiratokhoz nemei fordítást csatoljon, mert' ez ellenkezik — a nyelv törvénnyel. * Az esztergomi káptalan Garamkovács mellett levő birtokából a csehszlovák vagyonkezelő hivatal még 1920-ban pár száz holdat bérbeadóit a környékbeli magyar és német nemzetiségű kisgaz­dáknak^, akik úgyszólván mindenüket pénzzé tették, csakhogy a földeket ok- 1 szerűen művelhessék. A szerencsétlen kisgazdákat akik eddig is alig tudták valahogy kiizzadni a magas bérletössze­­geke.t, most a napokban az a meglepetés érte, hogy a prágai állami földhivatal 1925 szeptember 30-ával kezdődő ha­tállyal a haszonbérieteket — felmon­dotta. * A bihari kálvinista magyarok sok vá­lasztási bonyodalom és felkavart válság után esperesüknek választották Tax­­nóczy Lajost, a közismert októbrista lelkészt, aki mindig nyíltan hangoztatta, hogy csak a. radikális demokrácia lehet a magyarság politikája. Tarnóczy Lajos megválasztásáról igy nyilatkozott a »Ke­leti Újsága munkatársának: — Nem ragadom, hogy megválasztá­somnak politikai jelentősége ts van anél­kül hogy én magam az egyházmegyé­ben politizálni akarnék. Aki ismer, tud­ja, hogy a radikális politika híve vagyak, októbrista voltam és emellett ki is tar­tok. Ma, letagadhatatlan uj bizonyos reak­ciós áramlatok dominálnak az itteni ma­gyar kisebbségi közvéleményben. A ma­gyar református panaszt, amely az itt élő magyarság zömét teszi, megértette, hogy egy kisebbségben été népnek nem lehet más politikája, mint a radikális de­mokrácia. Mert a kisebbségi joguk, az általános jogegyenlőség’ ■- tépszabadság

Next

/
Oldalképek
Tartalom