Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-18 / 47. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 18. zetbe állítólag a szlavóniai és szerémségi radikális képviselők is belépnek, úgy hogy a szetbiai radikális képviselők uián a vaj­daságiak alkotják a legerősebb frakciót a radikális klubban, ami reményt nyújt arra, hogy érvé­nyesíteni tudják a Vajdaság spe ciális érdekeit. Már most szó van arról, hogy a vajdasági radikáli­sok még egy miniszteri hired: fog­nak követein;. Dr. Grgin Dusán pancsevói ra­dikális képviselő, akivel munka­társunk beszélgetést folytatót:, kijelentette, hogy a vajdasági ra dikális képviselők fenn fogja tartani külön szervezetüket. A maga részéről — mint mondotta — elsősorban az adótörvé ny egy ségesitését tartja fontos feladat­nak, mert e tekintetben éri a leg súlyosabb sérelem a Vajdaságot. A választások eredményevei meg, van elégedve. A magyarság, vé'e­­ménye szerint, a délbánáti kerü Jetben nagy részben a radikális pártra, kisebb részben pedig a szocialistákra adta le szavazatát. Reméli, hogy a kormány a ma­gyarság lojális magatartását már az iskolakérdésben is honorálni fogja. Grgin szerint Pribicsevics rendszabá yai a német iskolák ellen logikus következménye r. német párt politikai magatartá­sának. A Novosti megkezdte az ellenzék, bizonyíté­kainak közlését Az ellenzék legutóbbi kommüniké­iéban bejelentett határozatához ké­pest nyilvánosságra lrozza a válasz­tási visszaélésekről szóló bizonyíté­kait. amelyek közlését kedden kezd­te meg a Novosti. A lap a cikksoro­zatot Jovanovics Zs. batinai főszol­­gabiró egyik leiratának közlésével kezdi meg. A leirat, amelyet egyik szolgabirójához intézett, a követ­kező : «oswsmaaBsmsBsiimmaBKBSiíiasKaBsmimamj bbb »Azonnal futár utján közölje az? összes jegyző urakkal, hogy azok- \ ban a községekben, ahol gyűléseket; engedélyeztek, vagy amelyekben gyűlés megtartását fogják engedé­lyezni. tekintet nélkül a főisDán ren­deletére és a párt nevére, felelőtlen személyek segítségével (csendőri beavatkozás nélkül) műiden gyűlés: megtartását lehetetlenné kell tenni, úgyszintén meg kell akadályozni, hogy röpcédulák utján érintkezze­nek a néppel. A felelőtleneket a jegyzők szervezzék meg. Jovanovics Zs. s. ft.« Kormánypárti körökben a Novosti által közölt okmányt apokrifnek mi­nősítik. Akció a magyar osztályok megmentésére Monstre-klHdöttsőg megy a szuboticai főispánhoz egyesület megbízottait, hogy részt­­vegyenek a sajtótörvény elkészíté­sének munkájában. Ez alkalommal megcáfolta egyes lapoknak azt a hí­rét. hogy a készülő sajtótörvény reakciós szellemű lesz. A kommünikét Kovacsics Kresi­­mir. a zagrebi Novosti főszerkesz­tője. Lukovics Koszta. a Vreme fő­szerkesztője é? So kies Miloje. az újságíró egyesület főtitkáréi Írták alá. A küldöttség a memorandumot Pastes miniszterelnöknek is átnyúj­totta. A középiskolák magyar osztályát —- mint már megírtuk — az a ve­szély fenyegeti, hogy az imént be­tiltott német párhuzamos osztályok sorsára jutnak. Pribicsevics közok­tatásügyi miniszter ugyanis a német osztályok betiltásával kapcsolatban azt a kijelentést tette, hogv a ma­gyarnyelvű középiskolai tanítás ügyében akkor fog intézkedni, ha a magyarországi szláv iskolákra vo­natkozó adatok beérkeznek a köz­­oktatásügyi minisztériumba. A vajdaság magyar szülők köré­ben nagy megdöbbenést keltett a magyar tanítás tervbevett korláto­zásának hire és nyomban mozgalom indult meg. hogy a magyar kisebb­ségi iskolázás jogának csorbítását ! a lehetőség szerint megelőzzék. A < mozgalmat a szuboticai magyar ra­dikális klub kezdeményezte s csat­lakozásra szólította fel az ÍDartestü­­letet, a Lloydct és a Népkört. Ebben a magyar szülőkre nézve rendkívül fontos ügyben csütörtök délelőtt monstre-küldöttsés fogja )elkeresni G vor gye vies Dragoszláv szuboticai főispánt, akit tel fog kér­ni. hogy interveniáljon a kormány­nál a középiskolák magyar osztá­lyainak változatlan fentartása érde­kében. A mozgalom vezetői fölhív­ják a magyar szülőket, hogy teijes számban vegyenek részt a küldött­ségben. A monstre-deputáció tagjai csütörtök délelőtt féltiz órakor gyü­lekeznek a Lloydban. A belügyminiszter megígérte az újságírók sérelmeinek orvoslását Az újságíró egyesület részéről kedden délután öt órakor küldöttség jelent meg Makszimovics Bózsó bel­ügyminiszternél. , A küldöttség, a melynek tagjai voltak Kovacsics \ Kresimir. a Jugoszláv Uiságiró 1 Egyesület elnöke.' Soki&s M'feje fő­­j titkár és Ivanics JVHlorád főoénztár­­frok. átnyújtotta az uiságiró egyesü­­-def memorandumát, amelyben a saj­­í tó üldözése és a lapok betiltása el­eien tiltakoznak. Az uiságiró egyesü­let a küldöttségnek a belügyminisz­ternél tett látogatásáról a következő !kommünikét tette közzé:_________ I — Az újságíró egyesület küldött­ségét kedden fogadta Makszimovics ; Bózsó belügyminiszter, aki a me­morandum átvételekor megígérte, hogy az összes hatóságoknak ren­deletet fog küldeni arról, hogy mi­­: kor és milyen esetekben lehet Iapo­­■ kát betiltani. Az újságírók letartóz- X tatása ügyében szintén ígéretet tett 1 I a belügyminiszter, hogy szabadláb-1 ra helyezteti mindazokat, akik ellen j nincs bűnvádi eljárás folyamatban. | Ami a sajtótörvényt illeti, a belügy- j miniszter kijelentette, hogy ha rajta j áll, meg fogja hiívni az újságíró ‘ A bánáti pásztorfiu karrierje A világ leghíresebb tudományos társulata elnökévé választotta Becskerekről jelentik: Pupin Mi­­hályról, a newyorki Columbiansgye­­tem tanáráról, aki tudvalevőleg bánáti származású, újabb érdekes hir érke­zett Becskerekre. A becskereki keres­kedelmi- és iparkamara, amelynek Pupin tiszteletbeli tagja, értesítést kapott, hogy az American Associa­­ion Forthe Advancement off Sci­ence amerikai tudományos egyesület, amely' a világ leghíresebb tudomá­nyos társulata, legutóbbi közgyűlésén Punin Mihályt választotta meg elnö­kéül. Pupin székfoglaló beszédében megemlékezett szülőfalujáról, B matskí Dvor ról is, ahol egykor mint pász­torgyerek élt. Pupin Mihály néhány évtized alatt szédületes karriért futott be. Bánatski Dvor községből még gyerek korában elvándorolt és Csehországban telepe­dett le, ahol kitartó szorgalommal állandó nélkülözések között tanulni kezdett. Elvégezte a középiskolai ta­nulmányokat, nyelveket tanult, majd kivándorolt Amerikába, ahol beirat­kozott az egyetemre. Ma már a tudományos világ egyik legjelentősebb tagja Pupin Mihály, a C umHan-enyetem tanára. TUDJA-E...? TUDJA-E, hogy kicsodák a világiro­dalom Legnagyobb munkásai? Mi most Jókai Mórt ünnepeljük, sokat beszélnek csodálatos termékenységéről, el nem apadó munkaerejéről, de az ő munkássága csak az ui kornak meglepő. Kemény vetéi.vtársai vannak, különösen az ókorban meg a középkorban. Arisztotelész annyi munkát irt. hogy puszta felsorolásuk egész katalógust kí­vánna. A természettudományról szóló müve ötven kötetből áll. Didimus. Agusztus korabeli nyelvész, kit szorgalma miatt ércszivünek nevez­tek. hasonlóan könyvtárakra valót irt össze. Kaimondus Lulus, egy bölcseleti rend­szer megalapítója, a XIII. században több mint ötszáz müvet irt az alkímiá­ról. bölcseletről és teológiáról, összes munkái 4000 kötetre rúgnak. Hires ezenfölül Leonardo da Vinci I terjedelmes sokoldalú munkássága Goethe rengeteget dolgozott életében1 s talán a rekordot éri el azzal, hogy az ötfelvonásos .verses drámáját nyolc nap alatt készítette el Tüneményes jelenség ezenkívül Bal­zac. Dumas. George Sand. Ez az utóbbi egy regényét hajnali két órakor felezte be és nyomban újat kezdett utána. Lone de Veen, a hires spanyol dráma­író. ötszáz drámával vígjátékkal és ki­sebb jelenettel dicsekszik. Calderon már szerényebb munkásságra tekinthet visz­­sza. amennyiben csak négyszáz drámát és nyolcvan jelenetet irt * TUDJA-E. hogy miről beszél most London? Elfogtak uira egy »macskát«, cgv besurranó tolvajt, ki mint angol gentlemanhez illik, frakkban, kifogásta­lan kürtőkalapban működött. G is ama erőmüvésztolvaiokhoz tartozott, kik a ,j Mayfair elegáns városnegyedében ga-1 rázdálkodnak. Egy éjszaka a rendőrség -iRutland herceg kertiében csípte meg őt f egy bokor mögött, ahonnan föl akart I szökni a kastély lépcsőiére. Lakásában Isck ékszert leltek, melyeket úgy kapa­rintott el. hogy Lord Northcote palotá­jába mászott élnek ideién a homlokzat ■ cirádáiba és az esőcsatornába kapasz­kodva. j Nem hiába oly fejlett az angol detek­­tivregény. nem hiába, hogv az angol i írók oly élethűen tudják festeni a rabló- X kalandokat, maguk a tolvajok s a rablók I is élénk képzelettel rendelkeznek. Ez a * tolvaj is nevezetes jelenség. Igen elegáns 3 ur és életmüvész. Egyetemet végzett. < 191,1-ben a Cambridge: Jézus-Collegium “tagja volt. Itt gyakorolta először mes­terségét. itt tanult meg fölmászni a há­zak homlokzatára. Napközben kitanul­mányozta a »függőleges menetrendet«, éjjel pedig az evet ügyességével szök­kent föl az esőcsatornákon, melyek más halandónak nem nyújtottak támpontot. Delaney — így hiviák a nevezetes urat — gumicipőt, gumikesztyűt viselt az operációhoz, mint egy sebész és iérdvédöt. mely valószínűleg szintén gu­miból volt. Ezekkel a szerszámaival oly biztosan mászott a londoni házak falain, mint a légv. Délceg, karcsú segítőtársai voitak. délamerikaiakból és ausztráliai­akból. Most 29 ^ves, 1914-ben érkezett Lon­donba vidékről, hol atyja mérnök volt. öt is mérnöki pályára szánták. De nem tanult, hanem züllött, korhclvkedett. Be­állt a háborúban tüzérnek, majd 1918- ban megismerkedett egy gazdag öz­veggyel, egy nagybirtokos hölggyel. Mint mérnök mutatkozott be neki, azt mondta, hogy aranybányái vannak Afri­kában. megnyerte a nő szivét, pénzét s feleségül vette. Három évig mint vidéki nagyur élt Delaney, maid eladta felesé­ge birtokait, felesége egvik fiatal nőro­konával Londo/tba szökött, elverte a pénzt, a leányt hazaküldte. Ekkor látott uj jövedelmező mesterséghez. Táncolt a bárokban, a táncosnők ve­szekedtek érte. aztán elment kenyeret keresni. Természetesen frakkban és kür­­tőkalaoban. Az az ur. aki a Mayfayre városne­gyedben frakkban és ktitrőkalapban jár a hajnali órákban, semmi gyanút sem kelt. Amint tudjuk, a tolvajok meg a betörők mélyen szemükbe húzzák sip­kájukat. vörös sálat viselnek nyakukon, zsákot hátukon, melyben fűrészeket s egyéb szerszámaikat rejtegetik. Zsebük­ben tolvajlámpa van. öreg. tapasztalt rendőr sohasem állí­totta meg ezt a frakkos urat. Szeren­csétlenségére azonban Delancv egy zöld fülű rendőrrel került szembe. Ezt a rend­őrt. ki első nap teljesítette szolgálatát, éjjeliőrjáratára küldték ki. a Green-park melletti főúri telkek közelébe. Egyszerre zajt hallott Rutland herceg kertjében, meggyujtotta villamoslámpáját. Delaney ott állt egy bokor mögött, frakkban. Erre a fiatal rendőr letartóztatta őt. Micsoda bajt csinálnak néha ezek az újoncok. TUDJA-E, hogy a törökök kit nevez­nek tangóknak? Azokat az istentelen modern nőket, kik a nyugati civilizáció­ra. a festékre, bárokra esküdtek fel és nem tartják tiszteletben Allah paran­csait. Törökország a háború óta rohamlé­pésben közeledik a nyugati népek szo­kásaihoz. 1908-ban a török nők számos jogot vívtak ki. köztük azt is. hogy is­kolába járhat, olvasni tanulhat. Miután azonban a nők elolvasták az anyanyel­vűkre fordított európai könyveket, ked­vük kerekedett, hogy úgy éljenek, mint a nyugati nők. A háborúban már elve­tették a fátyolt, csupasz arccal jártak. Az elsőket megszólták, megkövezték. Ma már senkinek sem szúr szemet, hogy egy török nő fátyol nélkül jelenik meg az uccán. Sokan közülük hivatal­noknők. a bankokban, gyárakban, mi­nisztériumokban. Annakelötte tilos volt vendéglőkbe menniök. Ma külön fülke van itt számukra, akár a villamosokban. Annak előtte külön női előadásokat ren­deztek a színházakban, ma azonban a férfiakkal együtt nézik végig a francia bohózatokat. A török nők újabban egyesületet is alakitoltak. Csak öregek rázzák még a fejüket c sok »tangó«, e sok emancipált nő láttára és Allah haragját kérik az is­tentelenekre. * TUDJA-E, hogy uj arany-országot fe­deztek föl Uj Mexikóban, egv sivatag fennsik délkeleti lankáin, hol azelőtt a nagy csöndet alig törte meg néha-néha ragadozó madarak kiáltása. Ma itt ez­­tével járnak az emberek, férfiak, nők, gyermekek, kik a Csöndes-Óceán part­jaitól özönlenek ide vonatokon, teher­autókon. szekereken és lázasan keresik az aranyat. Hillsboro környékén valósá­gos város keletkezett már 'sátrakból. A föld olyan, mint a csatatér, mert ásók­kal. kapákkal, csákányokkal túrják fel. Legendák szálldosnak mesés kincsek­től. Beszélik, hogy egy ember egyetlen napon 18.000 font aranyat lelt. Mint Ca­­liforniában 1849-ben. mint Klondikeben 1897-ben, a bevándorlók éiiel-nappal szakadatlanul ássák, vájják, csikarják a földet és őrjöngve, vakbuzgó hittel szi­­táiják-szitálják. mert minden rögben ott leltet a szerencse, a jövendő, az arany... * TUDJA-E. hogv egv illemköuyvet ta­láltak a XV-ik századból. Ez az illemkönyv a jobbmodoru ifjú­ságnak. rneiv a király asztalánál foglal helyet a következő tanácsot adja: — Illetlenség azzal a kezeddel kifújni az orrodat, mellyel a húst tartod. Min­dig a másik kezeddel fűid ki az orrod. Egv századdal később -még szigorúbb követelményekkel léptek föl az előkelő világ oktatói: — Az igazi gavallér a mártástól szennves uiiát Sohasem töröli nadrág­iába. vagy harisnyájába. Vigyázzunk, ne viselkedjünk úgy, mint a müveit franciák. K D

Next

/
Oldalképek
Tartalom