Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-18 / 47. szám

1925. február 18.

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

3. oldat

Kisebbségi Élet

« 39«

A kalotaszegi magyarság kongresszusáról. irt beszámolójában érdekes történetet beszél el az egyik magyar újság munkatársa. »Egyetlen fájdalmas tényt hallottunk Kalotaszegcn — írja —. Egy székelyföldi rei. lelkész szerint ~ ha igaz — vannak magyar vidékek, ahol ’hírét se hallották, a Magyar Pártnak. Ez nagy sivárságát, uemtörődöjnségét jelenti az ottani magyar papságnak, intelligenciának. Azokat a papokat, lelkészeket a kongruán kívül aligha érdekli a'saját/híveik ügye is. Elhissztik, tudjak* hogy vannak ilyen papok. Hál’ Istennek nálunk a Királyhágón innen más a helyzet. A mi magas lelki és szellemi intelligenciájú római katholikus és ev. rei papságunk, lelkészeink, földbirtokosaink lelki szegénységet nem visznek ponyvára. Az erdélyi bérceken — úgy látszik — nem csak sasok születnek, de vakondokok is. Mi büszkék vagyunk a ntí papságunk lelkületűre. A vád súlyosan hull rá gróf Majláth és Nagy Károly püspökökre, ök feleljenek rei«

*

Az aradi »Erdélyi Hírlap«, mint megírtuk, megkérdezett néhány román politikust, hogy mi a véleményük az erdélyi Magyar Pártról és általában a kisebbségi magyar politikáról. A nyilaíkozatankétra Zima Tibor magyar kamarai képviselő most hosszabb cikkben reflektált. »Mi egy percig sem titkoltuk el azf a meggyőződésünket —• irta —, hogy a Magyar Párt inai vezetősége, úgy ahogy Brassóban összeállitódott, nem alkalmas annak a demokratikus politikának folytatására, amelyre az erdélyi magyarság kisebbségi helyzeténél fogva utalva van. Talán még nem szűrődött be egészen az erdélyi magyarság lelkűidébe az a meggyőződés, hogy népkisebbségi helyzetünk szükségképeiT 'demokratikus politikára utalja Erdély magyarságát, bármi más lett légyen is előbb a politikai hitvallás, amelyre egyesek közülünk, vagy valamennyien együtt esküdtünk. A Magyar Párt mai vezetősége — ez tagadhatatlan — negációja ennek a megismerésnek, ennek a politikai irányzatnak. Nincs okunk ebből, titkot csinálni, annál kevésbé, mert e jelenség eredői könnyen megismerhetők és régi igazság, hogy: tout compris, c’est tout pardonner. Mik ezek az okok? Részint a konzer vtyiv magyar természetnek irtózása a régi, begyökeresedeít politikai hitvallással való szakítástól, részint a Romániában uralkodó rezsim áldemokráciájának visszataszító jelenségei s ennek természetes reakciója a lelkekben, részint a demokratikus elvek fiaskói, amelyekért a világ népe Wilsounak és a francia demokrácia imperializmusának adós, végül pedig — s erről kellett volna első helyen szólnunk a pártszervezet kiépjtetlensége, vagyis ugyanaz az ok, ami miatt a kormány képviselői minduntalan azt vetik a párt szentére,I hogy nem képviseli az összriiagyarságot, nem inkarnációja az1 ittélő magyarság politikai magatartásának és törekvéseinek. Valóban, mi is.azt tartjuk: aki az erdélyi magyarok között túlzó, irredenta, sovén érzelmű nacionalista volt, az már rég elhagyta Erdélyt, azt vagy elvitték innen az érzelmei, vagy elhagyni kényszerült azt a földet, amelyen az uj gazda sovinizmusa nem tűr meg kisebbségi sovinizmusokat. Akik) itt,maradtunk, azokra; ha a meggyőződés nem, az életviszonyok kényszere parancsolja a megalkuvást, a türebnességet, keresését az egymásmelleit-élés legbékésebb és legkedvezőbb feltételeinek, a jogokban való egyenlő osztozkodás lehetőségét, egyszóval a demokráciát, wie est steht und geht. Valóban a pártvezetőség mai öszszeállitása nem ezt a mentalitást tükrözted vissza, nem pedig azért, mert nincs meg az erdélyi magyarság szervezkedési szabadsága, nines meg a lehetősége annak, hogy nyílt gyülekezés, szabad agitáció, pártértekezletek korlátozás nélkül való megtartása, tehát a szervezkedésnek világszerte elfogadott eszközeivel építsük ki az,t a politikai pártot, amely képviseletünkre hivatott. Amig ez a szabadságunk nincs meg, addig a kormány nem használhatja ellenünk fegyverül azt a vádat, hogy a Magyar Párt nem képviseli Erdély egész magyarságát. Adja meg a kor-Sontborböl jelentik: A sombori

törvényszék vizsgálóbírója befejezte a vizsgálatot a dr. Ktaf István németpárti képviselőnek Szivácon történt súlyos bántalmazása ügyében és beterjesztette jelentését az államügyészségnek, A vizsgálóbíró jelentése alapján a sombori ügyészség elrendelte a m erényiét tettességének gyan úja miatt Tanurdzsics Sztankö szivúci községi aljegyző, Leskovác Sziavkö dobravoljdc és Pankov Stevan fogyasztási ellenőr letartóztatását, akiket kedden beszállítottak a sombori ügyészség fogházába. A letartó?nőknek sikerült leszerelnie a szenátus ellenzékét. amely helytelenítette, hogy az elnök olyan ridegen menesztette Hughest és helyébe Kellogot nevezte ki. Az ellenzék Garflwer kinevezésével sem érteti egyet és kifogásolta több fontos külképviselet vezetőségének betöltését. Az elnök és a szenátus között megállapodás jött lére, hogy még e héten jóvá fogja hagyni Kellog külügyi és Gardiner földmivelésiígyi államtitkár kinevezését, Warren föállamügyész ellen azonban nem adja fel az ellenzék a maga rosszaié álláspontját.

Johnson szenátor hajlandónak mutatkozott arra, hogy a külügyi bizottságban az úgynevezett enszék Denk-tanácsa előtt kedden újból vádlottként állt Dobé Nándor Izsáki borbély, aki ellen a kommiin óta eltelt

öt és fél év alatt összesen negyvenhat bűnügyben indult eljárás.

Dóbét, mint emlékezetes. Landau Adolf borkereskedő meggyilkolása ni itat annakidején három évi börtönre Ítélték, amit a tábla két és fél évre szállított le. A gyilkos borbély már régebben kitöltötte büntetését, azonban nem helyezték szabadlábra, mert egyéb ügyeiben még folyt ellene az eljárás. A keddi tárgyaláson elsősorban sikkasztás miatt vonta felelősségre a bíróság, ugyanis Dó-1 be 1919 őszén özvegy Duzsik Edén'ének a rábízott bútoraifc az asszony távolléte alatt eladta. Ezzel a váddal szemben Dobé azzal védekezett, hogy közös háztartásban élt Dtizsiknéval, akit azonban elkergetett magától, mert lopáson érte. Hogy az asszony távolléte alatt mi történt a bútoraival, arról nem tud, de vakímáuy a szervezkedés lehetőségét és

szabadságát s akkor, a vád megdől. De ezt elvonni a magyarság elől, hogy a szervezetlen erőket oldott kéve módjára könnyebben lehessen csábítani vagy kényszeríteni más politikai törekvések igájába s ugyanakkor a szervezetlenség vádját emeli az egyetlen még lehetséges szervezet ellen: ez igazi machiavellizmus, még pedig modern kiadásban.«

tátották szabadonbocsatása feje' ben többen magas kauciót ajánlottak fel, azonban a bíróság a ké reimet visszautasította.

A vizsgálóbíró' eddig tizenhét tanút hallgatott ki, akiknek vallomásából megállapította, hogy Tanurdzsics, Leskovác és Pankov voltak a véres támadás vezetői, felelősség terheli azonban a sziváci rendőrvezetőt és két rendőri is, akik az aljegyzőt figyelmeztették a németpárti jelöltek megérkezésére. Emiatt a rendőrök ellen is megindult a bűnvádi eljárás.

gesztclhctctlcnek különválasztják a párisi pénzügyi egyezmény dolgát az uj miniszterek kinevezésétől, de módot adnak arra, hogy Keltőn mielőbb megjelenhessen a szenátus külügyié bizottsága előtt és megvédelmezhesse párisi politikáját.

így történr aztán, hogy Borah szenátor, aki a1 külügyi bizottságot eredetileg szerdára akarta összehívni. miután tegnap értesült, hogy az‘ ellenzéket Coólidgeuak sikerült megnyernie,, délutánra összehívta az ülést és a bizottság vita nélkül egyhangúlag járult, hozzá Kellog kinevezéséhez. Nyomban értesítés ment Londonba és Kellog már kedden hajóra szállt, hogy mielőbb megjelenhessen a külügyi bizottság előtt.

színűnek tartja, hogy azokat az Izsákon garázdálkodó felelőtlen elemek vitték el.

A másik vádpont az volt Dobé ellen. hogy Weisz Béla Izsáki kereskedőt hangos zsidózás közben megverte. Dobé beismerte, hogy Weisz ellen súlyos testi sértést követett el és kijelentette, hogy emiatt, bűnösnek érzi masát.- Éppen akkor jöttem haza Kecskemétről — vallotta Dóbő — és Weisz volt az első zsidó, akivel találkoztam. Ezért hagytam helyben. Most niár belátom, hogy helytelenül cselekedtem.

Weisz Béla előadta, hogy a csendőrük mentették Id Dobé kezéből. Hosszú ideig. munkaképtelen volt sérülései következtében.

A törvényszék ezután Dobé kettős házasságával foglalkozott. A vádirat szerint

Dobó Nándor 1919 október elsején házasságot kötött Izsákon Novák Elvirával, noha még ma sem 'üt el Esten Etelkától.

Letartóztatták Kraft István támadóit

A sziváci aljegyző vezette a felelőtlen elemeket

Coolidge leszerelte a szenátus ellenzékét

Bonyodalmak Kellog külügyi államtitkár kinevezése körül

Newyorkból jelentik: Coolidge el-Sikkasztásért és bigámiáért elítélték a Landau-gyilkosság tettesét

Ä bíróság négy és fél évi összbüntetést szabott ki Débé Nándorra Az ítélet kihirdetése után szabadlábra helyezték

Budapestről jelentik: A törvényakit több mint tíz esztendeje vett el

feleségül

— Ebben az ügyben is bűnösnek" érzem magam. — vallotta Dóba — de enyhítő körülményül kérem betudni. hogy Novak Elvirát kötelességből vettem el. Olyan helyzet állott ugyanis elő. hogy úri becsületemnél lógva feleségül kellett öt vennem.

A bíróság tanúként ki akarta hallgatni erre vonatkozólag Novák Elvirát és Esten Etelkát, azonban mindketten megtagadták a vallomástételi, hivatkozással a tör* vénynek arra a paragrafusára« hogy a feleség nem tartozik a férje ellen vallani- A tárgyalási elnök ezután az iratokat ismertette, amelyekből kiderült. hogy Dóbét 1896-ban ítélték el csalásért, majd 1897-ben lopásért, 1907-ben magáuoldratlianiisitásén, 1911-heti közokiratira mrsitásért és pénzhamisításért és !918-ban újból csalásért sújtották szabadságvesztéssel.

A bíróság Dóbét sikkasztás és

kettős házasság bűntettében, továbbá könnyű testi sértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért két évi és négy hónapi börtönre, továbbá kétszázezer korona pénzbüntetésre ítélte.

Mörocsa Dénes dr. ügyész bejelentette ezután, hogy Dobénak a Landau-ügyből kifolyólag már van egy két- és féléves, fogerős ítélete és összbiintetés kiszabását kérte. A bíróság

az össztbüníetést négy és fél esztendőben állapította meg, majd elrendelte Dobé Nándor szabadiábrahelyczését.

miután büntetését az eddig elszeu védett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette.

A német fegyverkezés titkai

Mit állapítottak meg a katonai ellenőrzők ?

Rómából jelentik: Morandi, a Tribuna berlini tudósítója jelenti, bogy szövetséges körökből szerzett" értesülése szerint a németországi katonai ellenőrző bizottság jelentésének legfontosabb része a Reichswehmek adott titkos utasításokról szól. A bizottság jelentése a következőket állapítja meg:

1. A németországi Reichswehr készletei mindenben nagyobbak. mint amennyire egy százezer főnyi hadseregnek szüksége lehet.

IJ. A Reichswehr oly osztagokkal és, olyan fegyverekkel rendelkezik, amelyek tilosak.

3. A lovasság tilalom ellenére géppuskákkal van felszerelve.

4. Az egyetemeken ujoncozó irodák működnek.

5. A megállapított 5 százalékos számon messze tulmentek.

6. A rendőrség gyakorlatok alkalmával fegyvereket és felszerelést kan.

7. A Reichswehr és a rendőrség között rendes viszonossági egyezmények vannak.

8. a német fegyverkezésnek a fegyverszünet ideién volt állapotáról szóló iratok eltűntek.

9. A hadügyminiszter a Versailles} békeszerződés ellenére polgári tisztviselőkkel mozgósítási terveket készíttet.

10, A gyáraknak gépeit nem mind tették használhatatlanokká és ezek most fegyvereket gvártánál:.

A jelentés még kiemeli ’ azt is.

Ihogy sok munkást, akiknek árulása révén ezek az adatok tudomásra jutottak. nyomban és szigorúan "megbüntettek. \