Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-15 / 44. szám
1925. február 15 BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal Közgazdaság ® $ ® Néhány szó a kényszeregyezségről Irta : dr. Kellert Benő saboticai ügyvéd A kereskedelmi és pénzügyi szakköröket egy idő óta erősen foglalkoztatja az utóbbi években mind sűrűbben folyamatba telt kényszeregyezségek problémája és e téren oly nagyfokú idegesség észlelhető, hogy a napilapok híradásai szerint már a kormánykörök is komolyan foglalkoznak a kényszeregyezségi intézmény eltörlésének gondolatával. . A kérdés nagy gazdasági jelentőségénél'. fogva kétségkívül megérdemli, hogy azzal az illetékes érdekkörök behatóbban foglalkozzanak. A felületes szemlélő talán nem veszi észre, de elvitázhatlan tény, hogy az utóbbi időkben szokatlan mérvben elszaporodott kényszeregyezségek csak kisérő jelenségei és elmaradhatatlan velejárói zilált gazdasági és pénzügyi viszonyainknak és könnyen hajlik azon hiedelem felé, hogy a kényszeregyezség nem egyéb, mint a rosszhiszemű adósnak fegyvere, amellyel hitelezőit megadásra készteti. Tagadhatatlan, hogy vannak ilyen adósok is, sőt olyanok is akadnak, akik a büntetőtörvény pragraiusai között tojástáncot járva cgyikbe-másikba bele is ütköznek. Az esetek túlnyomó többségében azonban komoly és kényszerítő szükség indítja az adóst arra. hogy vergődései közepette az utolsó menedékhez folyamodják és hitelezői engedékenységére appelláljon. .Ez azonban csak látszólag célozza az adós megmentését, mert lényegében a kényszeregyezség nem egyéb, mint a hitelezők védelmét szolgáló intézmény. A mi kereskedelmünk évek .óta súlyos és komoly válságban sínylődik. Államunk ugyanis — par excellence — mezőgazdasági állam, amely ipari cikkek tekintetében majdnem kizárólag külföldi behozatalra szorul. A védvámok, az adók, az erősen korlátozott pénzhiielek, az üzleti jövedelemmel arányban nem álló kamatterhek és az üzleti költségek azonban az ipari cikkeket oly hihetetlen mértékben drágítják, hogy a fogyasztó közönség szükségleteit a legszűkebb keretek közé kénytelen szorítani. Ehhez járul még az általános gazdasási pangás, a valuták ingadozása és a nagy pénzhiány, amelyek azután oly elképzelhetetlenül rossz üzletmenetet eredményeznek, hogy még a legjobb szándékú adós is képtelen kötelezettségeinek eleget tenni. Számtalan olyan adós is van, akinek vagyona többszörösen meghaladja tartozásait és a fenti okok folytán mégsem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az ilyen esetekben pedig az egyetlen remédium: a kényszeregyezség.' Az adós ugyanis fennálló törvényeink értelmében nem engedheti meg azt, hogy egyes hitelezői mások fölött előnyben részesüljenek és akár kielégítést, akár pedig zálogjog szerzése által biztosítást nyerjenek, hanem köteles volna önmaga ellen a csőd megnyitását kérni. Természetes azonban, hogy nem szívesen fordul ehhez a végső eszközhöz, amely reá nézve nemcsak vagyoni, hanem erkölcsi capitis deminutióval is jár — hanem tűri, hogy egyes türelmetlen hitelezők a többiek rovására — nála végrehajtásokat eszközöljenek, vagy egyéb módon nyerjenek kielégítést. Ily esetekben pedig a hitelezők jelentékeny része — falán a többsége — követelését majdnem teljes egészében elveszti és csak az a kétes értékű elégtétele marad meg, hogy az adós esetleg büntető utón felel mulasztásáért. Ugyancsak ez a veszély fenyegeti a hitelezőt csőd esetén is. Csődeljárásunk ugyanis annyira hosszadalmas és költséges, hogy a gyakorlatból szerzett tapasztalataink szerint a legtöbb esetben igen csekély az a hányad, amely a hitelezők követelésére jut. Ezek szerint tehát a hitelezőknek legalább is oly vitális érdekük fűződik a kényszeregyezségi intézmény fentartásához, mint az adósoknak. Amint azonban a kereskedelmi és hitelforgálomnak általában a kölcsönös bizalom és jóhiszeműség az alapja, úgy természetesen meg kell ennek nyilvánulnia a kényszeregyezségi eljárás keretében is és amint nem érdemel kíméletet a rosszhiszemű adós, éppúgy a saját és' hite- Iczőtársai érdekei ellen fog véteni az a hitelező is, aki hatalmával visszaélve megakadályozza a jóhiszemű adós ügyeinek becsületes rendezését. A kényszeregyezségröl szóló törvény hatályon kívül helyezése tehát katasztrofális rázkódtatást idézne elő egész gazdasági életünkben, A külföldi hitelezőknek amúgy is erősen megrendült bizalma teljesen megszűnnék, hitel hiányában kereskedelmünk teljesen elsorvadna és a csődök özöne vigasztalanul shár helyzetet teremtene. Tehát — videant consules! Ez az állásfoglalásom azonban nem érinti azt a véleményemet, hogy a kényszeregyezségi eljárás tényleg gyökeres reformra szorul. így első sorban törvényileg, illetőleg a törvényben adott felhatalmazás folytán rendeletileg kellene szabályozni azt a minimális kvótát és azt a maximális határidőt, amelynek felajánlása mellett az egyezség megköthető. Intézményes biztosíték kellene továbbá arra, hogy a hitelezőknek nemcsak követeléseik összege szerinti. hanem bizonyos száín szerinti hányada volna szükséges úgy az ajánlat elfogadásához, mint annak visszautasításához. Messze vezetne és e cikk keretein kívül esnék a korrektivumok részletes fejtegetése. Célszerűnek tartanám azonban, ha kereskedelmi érdekképviseleteink, Így első sorban a szuboticai Lloyd társulat és a jogászegylet ennek az életbevágóan fontos kérdésnek egy közös ankéten való beható megvitatását napirendre tűznék és az értekezlet határozatát felterjesztésben közölnék az illetékes szakminisztériumokkal. Megjavultak Magyarországon a terméskilátások. Budapestről jelentik: Magyarországon az őszivetések lényegesen megjavultak. Szombatra virradó éjjel különösen a Dunántúli megyékben kiadós eső volt, amely a terméskilátásokat lényegesen megjavította. Adóbizonylat a vámolásnál. A becske« reki iövámliivatal felhívással fordul a kereskedőkhöz, exportőrökhöz és importőrökhöz s figyelmezteti őket, • hogy az adóbizonylatot, amely szerint a íolyó év első negyedére nincs adóhátralékuk, mutassák be a vámhivatalhoz. Azokat, akik ilyen bizonyítványt bemutatnak, " nyilvántartásba veszik s az egész év alatt vámolhatnak, anélkül, hogy adóbizonylatot kellene bemutattiiok « 2 ® Március eísején egészítik ki az alszövetség csonka-vezetőségét A szuboticai alszövetség vezetőségében fölmerült válságot még mindig nem sikerült elintézni. A, tisztségéről lemondott dr. Mfilagurszky Babián elnök. Morvátzkv Fábián főtitkár és Drenkovies titkár, bár a zagrebi föszövetség is mindent elkövetett, hogy megmaradásra birja őket. nem hajlándok ni vezetőségben funkciót vállalni. A három vezető sportember távolmaradása következtében a csonka vezetőség eddig nem is kezdte meg működését, ami természetesen egy csöppet sem vált az alszövetség javára, tekintettel arra. hogy alig két hét választ el bennünket a tavaszi szezonnyitástól és az alszövetség minden szervének már most kész munkaprogrammal kellene rendelkeznie. A visszás helyzet tarthatatlanságát átérzik az egyesületek és maga a csonka-vezetőség is. amely, mint értesülünk, elhatározta. hogy március elsejére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, a melyen a tisztikar lemondott tagjai helyett újakat választanak és ezzel kiegészítik az alszövetség vezetőségét, Az alszövetség vezető emberei, valamint az egyesületek vezetöféríiai nagyon jól tennék, ha a sportbéke érdekében a rendkívüli közgyűlés előtt még egyszer megkísérelnék dr. Malagurszkv Babiánt. fionválzky Fábiánt és Drenkovicsot n+imi arra. lvogy vállalják a tisztségeket. A három közismerten érdemes sportember munkáját nem nélkülözheti az alszövetség. amelynek különben, ha lehet, el kell kerülni azt a furcsa helyzetet is. hogy a Vajdaság legtekintélyesebb, legnagyobb futbaUegyesűlete. a Bácska ne kapjon megillető képviseletet abban a lutbalíszervezetben. -amelyben eddig döntő szerepet vitt. A rendszerváltozás. úgy véljük, nem jelentheti a Bácska teljes háttérbeszoritását. nenr jelentheti azt. hogy az alszövetség nélkülözheti a kerület legnagyobb nttbailegyesiiletének támogatását. Tréningmérkőzés. A Bácska I. és II. csapatai vasárnap délután tréningmérkőzést játszanak a Szombori-uti pályán. Az első csapatban hosszú szünet után ez alkalommal fog ismét játszani Rudics is. aki Polyákoviccsal a csapat jobbszárnyát alkotja. A mérkőzés délután 3 órakor kezdődik. A Sand Zimonyban. A Sand kompiét!: első csapata most vasárnap Zimonyban vendégszerepei, ahol a Z. Amateur lesz az ellenfele. A suboticai fiuk próbagaloppját előreláthatólag siker kiséri, bár a zimonyi csapat komolyan felkészült a küzdelemre. Zimonyban a Sand a következő csapatot szerepelteti: Siflis, —- Beleszlin, Kovács, — Karip, Held, ördőgh, — facsar, Dér, Wcisz, Damjanovics, Haraszti. TŐZSDE A dinár külföldi árfolyamai 1925. február 14. Zürich deviza 8.475. Budapest deviza 1176—11S4, valuta 1156—1178. Prága deviza 55.45—55,95, valuta 55.375—55.875. Berlin deviza 68.4—68.6 milliárd márka, valuta 68—68.4 milliárd márka. Trieszt deviza 39.60—39.75. London deviza 291.50. Newyork deviza 1.6375. Zürich, febr. 14. Zárlat: Beograd 3.47A, Paris 2700, London 2478, Newyork 519Vg, Brüsszel 2600, Milánó 2132Vs, Amsterdam 208 + , Berlin 123 ötnyolcad, Becs 7315, Szófia 377 Vá. Prága 1537VÍ!, Varsó 100, Budapest 72, Bukarest 265. Noviszadi terménytőzsde, febr. 14. Az irányzat lanyha, a forgalom jelentéktelen. Irányárak: Búza, bácskai 75—76 kg.-os 460 - dinár, bánáti 75—76 kg.-os Szenta paritással 450 dinár. Árpa bácskai 360 dinár, bánáti 330 dinár. Tengeri 197.50 dinár, . március-áprilisra 210 dinár, április-májusra 215 dinár, bánáti Bega állomás 215 dinár, szerémi 205 dinár, április-májusra 215 dinár. Liszt 0-ás 500 dinár. Budapesti gabonatőzsde, febr. 14. Az irányzat szilárd, a kínálat gyenge. Az amerikai piacokról egynapi szünet után ma átlag négycentes drágulást jelentettek. A tengeri 125, a rozs 2.75 centtel drágult Csikágóban májusi szállításra. A budapesti tőzsdén a kínálat rendkívül tartózkodó. A tőzsdeidő első telében csak egye# vaggonokat ajánlanak tiszántúli és tiszavidéki búzából 600.000 koronával, vagyis 15.0,00 koronával drágábban, mint tegnap. Ä yótelkedy gyenge. A takarmány cikkek! piacán a korpa szilárd. 245—250.000 koronával ajánlanak prompt korpát Budapesten. A zabot vetési célokra élénken keresik, ezért ennek ára is szilárdan tartott, A tengeri üzletmenete gyenge, nehezen helyezhető el. 280—285.000 korona a prompt tengeri Budapestén. Csikágói gabonatőzsde, febr. 13. Búza májusra 1SÍ, Búza júliusra 153.125, Búza szeptemberre 141.75, Tengeri májusra 126.375, Zab májusra 54 Zab júliusra 55, Zab szeptemberre 53.25, Rozs májusra 156.75, Rozs júniusra 132.75. Rozs júliusra 117. Newyorkl gabonatőzsde, febr. 13. Búza 303, Tengeri 132.375, Liszt 875 —928. Irányzat tartott. Vízállás ívíviszadról jelentik: A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek állása , a következő: Duna: Bczdán 136 (—4), Bcgojevó 177 (—2),' Yttkovár 126 (—), Palánk» 126 (—3), Novism.d 102 (—). Zennui 45 (—), Pancsevo 10 (—). Szirtederevc 141 (—4). Dráva: Maribor 12 (+2), Zakanj —147 (—1). Tereziuopolie -—122 (—2), Osziick —11 (—1). Száva: Zagreb —60 (+18), Sisak —6 (—), Jasenovac 126 ( A, Bród 106 (+14), Sumac 38 (+10), Mitrovica 97 (+3), Beograd —38 (—). Tisza: Szenta —80 (—2), Becse —63 (+2), Titel 68 (—2). NYÍLTTÉR * «« lalomtó! megtört sziv:, hogy forrón szereága jó apánk BANFFY GYULA gyógyszerész í. évi február hő 13-án esti 3/l7 órakor életének 60-ik, boldog házasságának 27-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 16-án réggé! 7 órakor a Jézus Szive templomban lesz bemutatva a Mindenhatónak. A megboldogult földi maradványai a róm. kath. egyház szertartásai szerint t. hó I5-én d. u. 3 órakor fognak a felsővárosi temetőben örök nyugalomra tétetni. Senta, 1925. február hó 13-án Béke és áldás lengjen könnyekkel áztatott sírja felett! özv. Bánffy Gyuláné szül. Elek Ilona mint hitvese. Dr. Jakab Ensőjié szül. Bánffy Ilonka, Bánffy Boldizsár mint gyermekei. Elek Tihamér János, Elek Aladár mint sógorai.
