Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-23 / 21. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 január 23 Reiniiz Jakab csak felbujtó Egy hires grafológus véleménye a nyolcszoros rablógyilkossúggal gyanúsított szatmári kereskedőről Reinitz Jakab, a nyolcszoros rablógyilkossággal vádolt szatmári kereskedő bűnügyének fe derítésére — mint a Bácsmegyei Napló is megírta — a nyomozó hatóságok grafológusok és okkulfisták segítségét is igénybe vették. A nyomozás folyamán ugyanis semmifé e tárgyi bizonyítékot nem s kerü t találni, amely Reinitz bűnösségét kétségtelenül igazolná, azonban a nyomozó hatóságok meg vannak győződve afe'ői, hogy a rendületlenül tagadó Reinitznek része van a rablógyilkosságokban. A nyomozásban résztvett Haas Ottó/ a leghíresebb grafo ogurok egyike és aki — mint Budapestről jelentik — a napokban nyújtotta be szakvéleményét a rendőrségnek. — Reinitz Jakab — közli a szakvélem'ny — egy öreg, szakállas, hitbuzgő, tipikusan keleti jelegű zsidóember. Templomjárói isíc: félő, a családi életet szerető, siirmlékonymodoru, de emellett rendkívül szívós és vasakaratu ember. Első pillanatra jószívű köznapi polgár benyomását kelti, de csak addig, amíg üzletről nincs szó, mert ebben a percben már hihetetlen mértékben kifejlődik benne a cinizmus, az egoizmus és a törhetetlen akaraterő. — írását alaposan szemügyre véve, a különböző vonalak alapján megállapítottam, hogy legfőbb jellemvonása a zárkózottság ás az őszinteség teljes hiánya. Olyan na rymérvű szinészkedési talentum, amely világhíres színészeknek is dicséretére válnék. Egoizmusából ered nagymérvű hazudozási hajlama. írásán durva jelleg vonni végig: a pénz mindenekfeletl, mondja ez a fej. / — Mikor Reinitz az első bűncselekményt elkövette, érezhetett még lelkiismeretfur- Jalást, amikor azonban a nyomokat sikerült eltüntetnie, s mintegy gyárilag követte el bünha'mazatá', az a kis rzó TUDJA-E...? TUDJA-E. mi ez? La practica deí divorzio in Ungheria Guida Graridica Prezzo IS lire Preuotarai presso: Agenria Ca. Siroli—Corso Vitt. EmanueL, 1. M lano Szinte naponta látjuk a fönti hirdetést ä milánói világlapnak, a Corriere delta Sera hirdetési rovatában. A szöveg ez: A magyarországi válási törvény | jogi kalauz Aki nem ismeri az olasz házassági törvényt, annak ez a hirdetés meglehetős rejtélyes s talán azt is képzeli, hogy a jó taliiánok valami jogi szenvedélytől hajtatva foglalkoznak a magyarországi törvénnyel. De nein ez a helyzet. Olaszországban a házasfeleknek semmi körülmények között sem lehat clválniok. Ma féri és feleség nem. tud együtt élni. akkor külön mehet in kint. de a férj tartozik feleségéről gondoskodni és a feleség tartozik viselni férje nevét. Akik nem képesek beletörődni ebbe és ui házasságot akarnak kötni, azok Magyarország felé tekintenek. Ha letelepszenek. és megszerzik az állampolgárságot. akkor törvényesen elválhatnak. másodszor is házasságot köthetnek. A magvar paprika mellett tehát híres a magyar válást törvény is. Magyarország az olaszok Gretna Greenje. & TUDJA-E. ki volt Kart Späterer az a német, sváict költő, ki most halt meg. aggastyánkorában, őszen s évekkel ezelőtt a Nobel-dij elismerését kapta. Lncernben éldegélt, egymás után írogatta könyveit, melyek számára a halhatatlanságot biztosították, de azért nem ismerte öt senki sem. 1914-ben azjellemvonás, amely még az első bűncselekmény elkövetése előtt kivillant, a sorozatos bűncselekmények elkövetése folyamán teljesen el lárváit. Ezt az Írásaiban durván végződő hajszálvonalak mutatták meg nekem. Az írás karaktere arra engedett következtetni, — a nyomozóhatóságokkal ellentétben — hogy ö nem többszörös gyilkos: Reinitz csak felbujtott a gyilkosságra. Annál pozitivebb nyomokat fedeztem fel azonban irás ,ban arra vonatkozóan, hogy több esetben bvj.otta fel bűntársait a gyilkosságra. nyükben a sajtó támogatására hivatkozni. Annál meaengedhetetlenebb ez az áremelés, mert az árdrágítás elleni törvény értelmében élelmicikkek árál nem szabad kartellszeríien emelni. Most pedig a pékek részéről minden komoly indok nélkül ez történt és ezzel a kenyér és fehér-sütemény ára a Vajdaságban Szuboticán a legdrágább. Ezt az önkényes áremelést — ha másképp nem lehet — hatósági utón kellene letörni. Javul a pénz — drágul a kenyér M Oiven százalékkal emelték a pékek a kenyér és péksütemények árát A dinár áremelkedése a gabona, liszt- és kenyérárakban jelentékeny drágulásra vezetett. A liszt árát kilogrammonként egy dinárral emelték lel a detail-forgaiomban és szerdán a szuboticai pékek meglepetésszerűen a kenyér kilójának az árát öt és hat dinárról hat és fél. illetve hét dinárra, a zsömlye árát egy dinárról másfél d'ndrra és kifli árát Ötven páráról hetvenöt Darára emelték. A sütőiparosok ezt az áremelést kedden megtartott értekezletükön határozták el és arról egv körlevélben értesítették vevőiket. A körlevél azzal a merész állítással végződik, hogy az áremelést a sajtó is támogatja. A meglepő és egyes elsőrendű szükségletet képező éleimicikkeknél ötven százalékra rugó áremelés okaira nézve informálódtunk szakkörökben és a kapott felvilágosítások megegyeznek abban, hogy a liszt, illetőleg a kenyér és fehér - sütemények 'arának drágítására nem volt semmi ok. A gabona-árak. elsősorban a búza és,a tengeri ára az utolsó héten állandóan emelkedő tendenciát mutatott ugyan, ez azonban csak a dinár váltakozó árfolyamának a következménye. A gabonaártól^ cmelktjdésej. keddi1- tartott és akkor érte el maximumát. A búza ára ezen a napon kedden 470 dinár volt. a prompt tengerié pedig 210_ dinár. Szerdán ezek az árak MőO-ra és 200 dinárra csökkentek, I csütörtökön azonban ismét a keddi i színvonalra emelkedtek. A gabona árának ez az emelkedése azonban tisztán csak arra vezethető vissza, hogy a dinár múlt j heti magas, a kilenc centimest is tul, haladó árfolyamáról fokozatosan •visszaesett 8.40-re. A jugoszláv gabona-piac elsősorban a Csehszlovákja és olasz gabonapiachoz igazoj dik. a cseh koronában és a Urában pedig napok óta stabil a búza ára. Körülbelül nyolc napja már állaniában 126 cseh korona a búza ára és 1 hogy az dinárban mégis emelkedik, I annak egyedüli oka. hogy a dinár j árfolyama az utóbbi napokban esett j A búza áremelkedése azonban igy is csak busz-harminc dináros méter- I mázsánkint és igy épp ennek az 1 emelkedésnek az okai folvtán a liszt j és kenyérárak emelése teli esen ins dokolatlan. mert hiszen a dinár bel- i földi vásárló ereje lényegesen emelj kedett. De még ettől eltekintve se ; lehet jogosnak tartani a kenyér- és I pék-sütemények lényeges áremelé■ sót. mert amíg a liszt kiloerammon. kint csak tizenöt százalékkal dráí gult. addig a fehér-süteménvek árát : ölven százalékkal emelték. I A Bácsmegyei Napló távol áll at- I tói. -.hogy, ipar- vagy keresktdelemj ellenes magatartást tanúsítson, de 'ezt a megengedhetetlen' áremelést í mégis a legerélyesebben vissza kell ' utasítani, annál is inkább, mert a sütök és pékek jónak látták körözvé-Hardlug is bűnös volt a petróleum-panaszában Az amerikai szenátus elfogadta az amerikai bizottsá g jelentését Newyorkból jelentik: A szenátus negyven szavazattal harminc ellenében efogadta a peirőteum-boirüny ügyében kikií dőlt bizottság jelentéit. A bizottság jelentése Shall belügyminisztert bűnösnek mondja ki a,.ban, hogy kölcsönök alakjában iiegveszlegtési pénzeket fogadott el. Súlyos vádakat tartalmaz a jelentés az akkori tengerészeti miniszter ellen, akinek szemére veti, hogy a petróleumterületek rendelkezési jogát, amely őt iliette meg, a belügyminiszterre ruházta. Hardmg akkori elnököt a jelentés szintén felelőssé teszi, hogy ebbe az átruházásba beleegyezett. Az egész ügyről megállapítja a bizottság, hogy nemcsak nagyarányú sibői s, tu.nem súlyos bűn a nemzet érdekei eilen is, mert az állam területéről kiengedett olyan petróleumot, amely a flotta számára szükséges tartalék lett volna. A szavazásnál 26 szenátor nem szavazott. Nagy feltűnést keltett, hogy a jelentés elfogadása mellett szavaztak nemcsak a demokraták, akik egy ellenzéki párt tagjai, hanem hat függeí/ui I zt 'f'-acági s'ennior is. tán. mikor kitört a háború. Zürichben Németország ellen beszélt. Ezt mondta: — Nem elég. hogy Kain megölte Ábelt. Kain most még a tetejében meg is rágalmazza testvérét Soíitterert a svájciak megkérték, hogv fejtse ki részletesebben nézetét a világháborúról és erre nagy hallgatóság előtt negyven perces előadást tartott. Ekkor szerepelt először és utólszor politikailag. Ez a, szereplése tette ismertté a nevét. Németországban azóta egyetlen könyvét sem árusították, munkái eltűntek a boltok kirakataiból, neve nem .szerepel többé az iskolakönvvekben. Egv törvényszéki bíró fia volt. fiatalkorában festegetett zenélt. Báselben tanult és húszéves korában szentelte magát, végkén az irodalomnak, mikor megírta »Saul« cimü drámáját. Főmüve a lázadó Prometheusról szól melyet 1880-ban kezdett és annyiszor átdolgozott. hogy csak halála előtti években tette közzé végleges formájában. Ez a szabad lélek drámája. Az Ur angyala megjelenik Prometheus előtt, azt ajánlja neki. hogv f «adja c! a békés, nyugodt lelkiismeretet cserébe a leikéért, melv semmiféle istent nemi Ismer és semmiféle törvényt nem tisztel. A titán ezt visszai'tasitia. míg testvére ehogadia az ajánlatot és az isten angvaia az emberek királvává teszi. Prometheus megvetően eltávozik innen, a hegyre megy. ott meglát egv nőt. »méltóságának villámlásában«: Prometheusnak királyi és uralkodó lelkét, molvnek a titán hűséget esküszik. Szenvedés az egész élet . de «zén és ió szenvedés. Drámájának címe: Prometheus, a tűrő. Sokén azt állitták, hogy a német költő o’öbb emlékezett meg az emberfeletti emboTó!. mint Nietzsche. -Derülten, bölcsen éldegélt, idilli nyugalomban a családjával. Egv francia költő igv jellemzi őt: — Lucernben láttam Karl Splitteren. Gondolkozó arcú szürke szakállas férfi ballagott nz elhagyott uccán, mindkét karján egv-eev kosárral Kedd volt. piac-nap és a költő gyümölcsöt, főzelé-i két ment vásárolni. A nagy poéta, a jbüszke polgár, szóba ereszkedett egy- I szerű emberekkel és hosszan érdeklődött a kofáknál, melyik a frissebb tojás. # TUDJA-E, hogv Berlinben három hó* i nap óta minden áldott nap milyen íijíokzatos. lélekzctállitó rablások törtéu-I ntck? Hajfürtöket rabolnak, ismeretlen tettesek. Fiatal, vagy nem fiatal, szép Vagy íiicm is szép lcánvok bazamennek egy I csúnya este és siránkozva mesélik hez- I zátartozóiknak. hogy valaki — aki néha {tagbaszakadt és nagvszakálas férfi, néjfcia azonban cingár és borotvált — egv óvatlan pillanatban megragadta vállukat ;s ollójával lenyisszantotta hajukat. Minthogy pedig a merénylet következményeit máskép nem lehet rendbehozni, a kárvallott lányok másnap a fodrászhoz mennek és bubi-frizurát csináltatnak maguknak. A berlini rendőrség a legnagyobb jeréllvel nyomozta a merénylőket, de ; minden eredmény nélkül Egvrc szapo* rodtak a titokzatos haivágók. Újságok ■külön rovatot nyitottak az esetek szá- i montartására. Különös érdeklődést gerjesztett e,?v fiatal tanítónő esete: az ő íliaiát is lenvfría a szörny, de két héten beiül minden egyes tanítványáét is. R6- jgi. tisztes német családokban gúnyosan emlegették már a rendőrséget, a köztársasági rendőrséget arra hivatkozva, hogy bezzeg ilvesmi nem fordulhatna elő akkor, ha nem szocialisták uralkodnának. Most .azonban nyitjára jöttek végre a titoknak. Egvik legutolsó áldozat, egy diáklány, e'éové meggondolatlanul, a rendőrségre futott, hogy ott előadja a merényletet, de* annyira regényes történetet mesélt el hogv a rendőrtiszt közelebbről is megvizsgálta a megtámadottat, mikor : kiderült hogy a diáklány kis-táskájábon I újságpapírba csomagolva ott van az el: rabolt haifürt. j Ezután. ■ hogv az esetet a rendőrség * nyilvánosságra hozta, nem igen fordult elő több merénylet. Azok a lányok, akik bubi-frizurát akartak maguknak csinálni, egyszerűen lenyirták a hajukat. A bubi-frizura különben egyre hódit Berlinben. Ecv újságíró arra vállalkozott. hogy statisztikát csinái. Tanulmár* nyozta a közönséget sok estén át a színházban, száz mag száz cukrászdát, mozit járt be. megkérdezett fodrászokat. fésülőnőket napokon át utazott zsidóit földalattin, bátran dacolva férlek. vőlegények fenyegető tekintetével, de most elkészült ia nagy müvei Megállapítja, hogv a bubi-frizura nap* ról-napra jobban hódit. Berlin előkelő negyedeiben sokkal inkább, mint a szegény negyedben. A nyugati város rószékben a nők 16%-a már bubi-frizurát hord. szóval sokka! kevesebben, mint Amerikában, sőt a kevésbé vagyonos városnegyedekben a százalék 7-re vagy 5-re esik. De azért nem kell kétségbeesni: a bubi-frizuráé a Jövő. * TU DJ A-E. hoev milyen különös társaság alakult egv kis olasz városban, Ruíinóban? Megalakították az agglegények szövetségét. Alig hogy hire futamodott ennek, egész Olaszországból ezrével és ezrével ostromolták meg a követséget az ui jelentkezők, annyira, hocv a titkárnak irodát kellett nyitnia, munkaerőket szerződtetni, hogv az ostromló levelekre válaszolhasson. Ekkor mutatta a szövetség a evöngeség első iciét. amennyiben elvei ellenére ecv eépirónöt is leszerződtetett Szilveszter éjszakáján a szövetség ünnepélyes ülést tartott, melyen fölolvasták alapszabályait elénekelték himnuszát és a diszlakomán megjelent egy Pap is, Az agglegények elnöke. Michelangelo Lombardi erkélyről beszélt a nagy tömegnek kitartásra, hűségre buzdítva mindenkit, emlékeztetve a legelső. legszentebb kötelességre, melv Fltia a. nősülést. Sok tag nagyobb nszszegett niánlott föl a szövetségnek, hogy két havi folyóiratot indítson »Agglegény« címem. K. D.
