Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-23 / 21. szám

/iw TQ25. január 23. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet 6 31« Kurtyák, a ruszinszkói autonomists parasztság vezére, mint ismeretes, pár hónappal ezelőtt memorandumot nyúj­tóit be a Népszövetséghez, amelyben azt kérte, hogy a békeszerződés alap­ján Rusziuszkó autonómiáját állitsa helyre. A memorandummal — mint a Narodui Osvobozeni irta — a napokban foglalkozott a Népszövetség genii állan­dó bizottsága, amely a memorandumot egyhangúlag elutasította. Az indokolás szerint a memorandum aláírói csak vá­dakat soroltak fel anélkül, hogy állítá­saik igazolására konkrét adatokat és bizonyítékokat sorakoztatlak volna föl-Nagyváradon, mint annak idején mi is közöltük a hatóságok két hónapra beszüntették a református egyház heti­lapját, az Egyházi és Iskolai Szemlét. A lap, amelyet Debreczeni István nagy­szalontai református lelkész szerkeszt, újabb iskolai sérelem címmé!, cikket akart közölni, amelyben szóvá akarta termi a magyar felekezeti oktatás ellen tervezett újabb sérelmes rendszabályo­kat. A cikk amelyet a cenzúra inkrimi­nált, igy végződik: »A kisebbségi tanu­lóknak 3—4-szcr annyit kell tanulniok, mint az ugyanazon osztálybeli román diáknak. Ezáltal testileg, lelkileg kifá­radva, megtörtén kerülnek: ki az isko- Iából és vájjon a társadalomnak és az országnak hasznára lehetnek-e ezek az élettelen árnyszemélyek? Vájjon haza­fias szempontból helyes-e ez a kény­szer? Ezerszer nem és nem! A hihe­tetlen lelki és testi kínzásoknak kitett kisebbségi tanuló nap-nap után. perc­­rCÍ-pererc: hibáztatni és gyűlölni tusia. a román államot, amelynek jólndulatíSöl annyi keserűséget és fájdalmat kellett elszenvedni az iskola padjaiban. Emlé­kezzünk r.á, hogy az amerikai vendégek távozásakor a miniszter megígért^ hogy sérelmeinket át fogja nézni és a hol lehet, orvosolni fogja. íme az ígé­ret beváltása! Ha ilyen -az orvoslás, köszönjük, de nem kérünk belőle! Vagy talán inkább büntetés akar lenni, ami­ért panaszkodni mertünk? De akkor ne várja tőlünk senki, hogy a megértést munkáljuk és hogy túlságosan elége­dettek legyünk.-< A Slovak cimü lap, amely Hünkáék politikáját támogatja, Ciliket közöl, a melyben szó van arról is, hogy Szlo­­venszkóban a hivatalfőnöki állások leg­nagyobb részét csehekkel töltik be. Jellemzésül elmondja, hogy Szlovensz­­kó egyik községében egy járásfőnök működik, aki a forradalom elölt Prágá­ban kéményseprő volt. Helyettese, szaktársa: kályhás, aki 1919-ben avan­zsált hivatalnokká. Ilyen szaktekiuté­­lyckí mellett —- írja; a Slovák — nem csoda, hogy a járásban kizárólag a ké­mények és a kályhák vannak rendben, a közigazgatás viszont az ebekhannin­­cadjúra került. Az erdélyi magyarság uj politikai orientációjáról ir ismét a, kolozsvári Keleti Újság. Közli Pál István székely­­udvarhelyi főcspcrcs nyílt levelét, a melyben az ősz főpap a románsággal való sürgős niegbékülésre hivja fel a Magyar Pártot. A Keleti Újság a nyílt levélhez a következői megjegyzéseket fűzi: »A népeknek kultúrája, gazdasági hivatásuk is van azon kívül, hogy több­ségi vagy kisebbségi jelzőket adott rá­juk a történelem. A haragot fúvó és kölcsönösen hamis hangú feszültségben könnyen nyúlnak fel robbanó szenvedé­lyek s ahelyett, hogy valahol egymás­nak az igényeit elismerni kezdenék, az elnyomásnak és eluyomatottságnak mindkét félre áldatlan viszonya kap jogtalan, íejlődésellenes, civilizációt fői tó erősítést, A népek életösztöne nem is veszi magára ezt az éles íar­­kasszemhelyzctet, Nero a léét nép tart­­a az cnyhithetetlen feszültségei. Az >sz lelkész-szenátor, az öreg pap, az őszintén beszélni akarás hangján, bé­­kltgetni kiváltó szóval igy irt a Icvéd­beii: — Mondjuk hát no, bogy a hiva­talos románság és magyarság. Mert hiszen ami a népéletet illeti, ahol alka­lom van egymással érintkezni, az elég­gé1 szívélyes. De mégis némileg ezt is feszélyezi, hat reá, ha látja, tudja a hi­vatalos merevséget. Habár kétségtelen nül a hivatalos ridegségre is lassanként enyliitőleg fog hatni a társadalmi szí­vélyesség. Csakhogy mí már. úgy meg­untuk ezt a lassúságot, hogy szere tnök egy kissé gyorsítani,« Közzétették a Radios zsebében talált horvát-raagyar szerződést Az okmány szerint a horvát népképviselet elnöke és a magyar kormány képviselője között Londonban megegyezés jött létre — Horvát-magyar szövetség a horvát önállóság kivivására Az iratot csak Radies irta alá Beogradból jelentik , A belügy­minisztérium folytatja a Radícsra nezve kompromittáló okmányok közlését. Eddig főleg a szovjet­­kormánnyá! fenntartott összeköt' telesre vonatkozó iratokat publi­kálták, most közzéteszik annak a szerződés­nek szövegét, amelyet Radies állítólag a magyar kormány képviselőjével kötött. Sem a szövegből, sem az aláírás­ból nem derül ki, hogy ki az, aki a magyar kormány nevében Rc. dies­es,i! tárgyalt, a belügyminisztérium azonban hangsúlyozza, hogy az okmány nagyon fontos lehet, ha Re dics állandóan a zsebében hor­dozta A szerződés szövege a kővet­kező : — Attól a szándéktól vezettet­ve. hogy egységes együttmükö­­dessel biztosítsák Rözépeurópa konszolidációját cs meggyőződ­vén arról, hogy a szerb kormány elviselhetetlen jogtalanságai foly­tan a konszolidáció komoly ve­szedelemben forog, a szerződő felek elérkezettnek látják az időt arra. hogy a hor­vát nép elnyerje önállóságát és lerakja alapjait fíorvátország és Magyarország jövő viszo­nyának a Népszövetség irány­elveinek megfelelően. A hóival nemzeti képviselet el­nöke, Radies István és a magyar ormány képviselője Londonban 1923. november 3- in a következő ■lapelvekben egyeztek meg: 1. A magyar kormány képviselője és a horvát népképviselőt elnöke megegyeznek abban, hogy Horvát­országnak elvileg pacifista eszkö­zökkel kell önállóságát elérnie és minden rendelkezésre álló védekező fegyvert fel kell használni, ha a szerb nép a horvát nép exisztenciá ját fenyegetné. A horvát népképi iselet elnöké­nek véleménye szerint ez az eset akkor következnék be, ha a szerb kormány, amely Hor­vátországot most is elnyomja, további intézkedéseket tenne az élet-, vagyon- és személyi biz­tonság ellen. 2. Pacifista elveihez híven a horvát népképviselet elnöke meg fogja tenni az utolsó kísérletet, hogy a horvát állam szuverenitását döntő szerb faktorokkal való társ válás ut­ján érje cl. Abban az esetben, ha ez a kísérlet leskésőbb három hónapon belül nem sikerül, akkor megegye­zünk abban.) hogy előkészítjük azt az együttműködést, amit úgy az egyik, mint a másik fél részéről szükségesnek tartunk. E célból végrehajtóbizottságot alakítunk, amely Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Macedónia, Montenegró és Albánia kép­viselőiből fog állani és a melynek feladata lesz, hogy megállapítsa a munka si­keréhez szükséges direktívákat és ellenőrizze ezeknek betartá­sát. A horvát népképviselet elnöke ki­jelenti. hogy hajlandó ezt a végre­­haitőbizottságot megalakítani, és al­kalmas módon fentartani az összc­­lcöttetést a bizottság és a magyar kormány között. Ha azt kívánnák, hogy ebbe a bizottságba vonjanak be ma­gyar elemeket is a Bácska, Bá­nát és Baranya területéről, ak­kor a magvar kormány hajlan­dó Ilyen értelemben befolyást gvakorobii ezen a területen lakó honfitársaira. 3. ügy a magyar kormány, mint a horvát népképviselet elnöke me van győződve arról, hogy inár most fel kell liivni az olasz kormány ér­deklődését a horvát törekvései iránt és hogy biztosítani kell ennek a kormánynak jóakarata magatartá­sát. A horvát népképviselet elnöke különösen törekedni fog arra. hogy tisztázza a horvát nép és Olaszor­szág közti viszonyt és hogy a fenn­álló ellentétes érdekeket kiegyenlít­se. Ami a fiumei kérdést illeti, ba­rátságos megegyezés utián rende­zendő ez is. A magyar kormány ki­jelenti készségét arra. hogv az erre vonatkozó követeléseket tanácsaival elősegíti. 4. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonit annak, hogv a bolgár kor­mánnyal megegyezés iőiiön létre, hogy etekintetben vállalja a közve­títő szerepét és vállalkozzék a hor­vát ajánlat eljuttatására. 5. Ami a többi országgal való ak­ciót illeti, mindkét fél megegyezik abban, hogy meg kell nyerni egyes döntő politikai személyiségeket és informálni kell a sajtót stb. A ma­gyar kormány hajlandó minden ilyen akciót erkölcsileg támogatni és a sajtópropagandát irányítani. 6. A magyar kormány megszűntnek tekinti az 1S6S. évi inagyar-horvát kiegyezést és elismeri Horvátország, Dal­mácia és Szlavónia jogát álla­mi határaikhoz. 7. Minthogy a rési ezeréves álla­mi és nemzeti határ Masvarorszds és Horvátország között ahogyan az 191S-ban fennállt, a legjobban meg­felel a földrajzi, néprajzi és gazda­sági viszonyoknak s minthogy mind­két állam biztonságát garantálja, azt a szerződő felek elvben meg­tartják. Tekintettel a Mura szigeté­nek földrajzi és néprajzi viszonyaira és tekintettel arra a körülményre, hogy e vidék lakossága már annyi alkalommal horvátinak vallotta ma­gát. Magyarország elismeri tényleg e sziget Horvátorszá hoz való tartozását. A horvát népképviselet elnökének véleménye szerint ugyanilyen érte­lemben külön tárgyalandó le Pre kumurje hovatartozandóságának kérdése is. Ennek folytán követeli, hogy az ottani lakosságnak alkalom adassák arra. hogy hovatartozását népszavazás utján döntse e.l. A ma­gyar kormány képviselőié tudomá­sul veszi az elnök e követelését és kötelezi magát arra. hogy egy hó­napon belül megkapja erről kormá­nya határozatát. 8. A magyar kormány kötelezi magát arra. hogy a horvát kisebb­ségnek Magyarországon különös védelmet nyújt és megadja a legszé­lesebb jogokat. Horvátország köte­les ugyanezeket biztosítani a terüle­tén élő magyar kisebbségnek. 0. A magyar kormány nyomaté­kosan kijelenti, hogv a maga részé­ről semmiféle területi követelést sent állít fel Fiume tekintetében. 10. Horvátország Magyarország­nak szabad utat biztosil Fűiméhez, valamint a hozzátartozó többi kikö­tőkhöz. 11. Abban az esetben, ha Szerbia végrehajtja Horvátország amplitú­dóját, Magyarország hajlandó elis­merni a horvát önálló köztársasá­got. mihelyt a nagykövetek tanácsá­ban képviselt bármely nagyhatalom képviselője ezt megteszi. Addig is hajlandó nemhivaíalosau az össze­köttetést felvenni. 12. Ha Horvátország felvételét kéri a Népszövetségbe és ez a kér­dés napirendre keni!..a niagvar kor­mány szavazatával támogatni fogja a felvételt és törekedni fon ehhez megnyerni a Magyarország iránt barátságos államokat. 13. Ha a horvát köztársaság meg­alakul. mindkét fél hajlandó politi­kai és katonai szövetséget kötni ön­állósága és függetlensége védelmé­re. továbbá gazdasági szövetséget, a legnagyobb . kedvezmények alap­ján. 14. Mindaz, amit jelen szerződés magában foglal, szigorúan titokban marad. Az esetben, lux a titoktartás okai megszűnnek egyes államokkal szemben, ez a szerződés, mindkét fél előzetes beleegyezése után. egyes barátságos államokkal közöl­hető. esetleg nyilvánosságra hoz­ható. . 15. Ez a megegyezés azonnal élet­be lép. A szerződő felek fentartják magúknak azt a jogot, hogv a szer­ződést olyan megállapodásokkal is kibővítsék, amelyek Horvátország függetlenségének elérését meggyor­sítják. Radios ellen hazaárulást vádat emel a kormány A Politika értesülése szerint ormánykörökben elhatároztak és a legutóbbi minisztertanácson is szóv tették, hogy Redics Istvánt hazaárulásért he’yezik vád alá. A ormány, a bíróságok határoza­taira való tekintet nélkül, megin­­’alhatatlan abban a meggyőző­désében, hogy Radics bűnös. Ezért a kormány a rendelkező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom