Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-17 / 15. szám
4. oldal. 1925. január 17. BÄCSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ I • 86 9 Művészei és szerelem | (Történik a művésznő ott■ | honában. Szereplők a mii-! vésznő és a szerkesztő ur. ■ • Utóbbi már régen imádja a művésznőt, aki végre is meg' : hívta egy teára. Délután hat óra van; a teát már elfo■ ' • - gyaszttották. A szerkesztő ur- • - éppen út akar (érni a t árgy■ :•••• ra.) Szerkesztő ur: Most, hogy végre'' itt; együtt vagyunk, ketten.... kettesben ...f kettecskéu... elmondhatom végre,' hogy! már akkor/ tetszett nekem, mikor növendék korában először láttam az ember tragédiájában... : Miiyésznö: Óh, a tragédiában -nagyon jó voltain. Mindenki mondja, hogy • a Márkus Emma nem volt olyan Hippia, mint ■én . . . Szerkesztő: Igen, igen, az egész egyénisége buja volt és titokzatos. A láttára ismeretlen tüzek lobogtak fel bennem... Művésznő: Igen, a tüzek! Emlékszik milyen jó voltam a Tiizek-ben. v\rem : szeretem- magam dicsérni, de Hans Müller, a, szerző maga mondta, hogy remek voltam. Pedig nem is látott,, mert Bécsben lakik . . . Szerkesztő (kétségbeesetten folytatja); De egyszer aztán, egykzer*egy fülledt nyári estén láttam a Wagnernél Vacsorázni és akkor megtanultam, hogy kell igazából szeretni ... Művésznő: Látja a ^»Szeretni« az nekem való darab. Ha Paul Geraldy ismert volna, nekem irta volna a .szere-? pet. így, képzelje, a hitvány intrika elvette tőlem ezt a szerepet. Pedig szenzációsan brilliáns lettem volna benne.: Ezt maga Ambrus- Zoltán megírta volna a kritikában rólam . . . Szerkesztő (megpróbálja folytatni): Aztán egyszer ősz volt és . . . Művésznő: Ja igen az előbb Wagnert említette. Tudja maga, hogy én É eredetileg Wagner énekesnő voltam és \ vidéken az Elzát éneketlem. Ki akartak \ vinni Beyruthba, csak nem kaptam vi-í zumot Ekkor tértem vissza a prózára Molnár Feróiig egyenes kívánságára. Szerkesztő (ml történhetik, ö folytatja): . . . egyszer aztán ősz volt s magát a kövér T :káccsal láttam együtt. Akkor megtanultam, hogy nti az a marcangoló féltékenység . . . Művésznő (közbevág): Féltékenység? Óh. Arcübasevot imádom. Valahogy jobban meg tudom fogni a nőalakjait, mint bárki a világon . . . Parancsol még egy teát? Szerkesztő: Nem. Köszönöm, Egyébre szomjazom . . . (Nem mer szólni mégse.) Kérek . . . egy pohár vizet... Művésznő: Habéba! Egy pohár viz! Az öreg Seribe!- Hogy jutott eszébe? T.átja ez igazán kedves volt magától. Szá-montartja, hogy ebben milyen kolosszális sikerem volt Debrecenben . . . Ez a háborúban volt ... Maga látott engem Debrecenben? Szerkesztő: Nem sajnos, akkor a harctéren voltam. Művésznő: Ez a unni fiatalság! Tudja hogy mennyire jobban érezte volna magát Debrecenben. Isteni voltam abban az időben ... Szerkesztő (utolsó kísér1 etet tesz): Művésznő hallgasson meg! Imádom! . Művésznő: Air. az imádom! Vcrr.euille egy kicsit könnyű nekem.; de a szélesskáláiu művészetem — mint azt a Szinlap és Étlan irta egykor rólam - - megküzd minden nehézséggel. Szerkesztő (elhatározna, hogy a cselekvések terére, lép és ezzel-az elhald-, roztissnl Összefüggésben megragadja a művésznő kariát): imádom! Művésznő (csodálkozik): Mit akar? Szerkesztő: Csókoljon meg! Művésznő: Ah,’ a, Csókoljon meg-rö! beszél. Ez kedves figyelem magától. Sátoraljaújhelyen én fogom játszani mini vendég. Az öreg Tristay rám szabta :i szerepet . . . Szerkesztő (magánkívül): Értse meg! Magát akarom. A testét! Művésznő: Igen, a testemre szabta... Szerkesztő: Nem hallgat meg! Ám jó! Egy óra múlva már nem vagyok az Adrik sorában. Holnapután délelőtt kiki- I sérhet az utolsó írtamra . j Művésznő: Az Istenért ne,! Éppen ltol- Aaputáii délelőtt.‘Halassza el. Újpesten ; lépek fel egy matinén. Ady-versekeit .szavalok. Tudja maga, hogy szavalom IOu Adyt. Szenzációs! Sajnálhatja, hogy nem lesz ott . . . Stella-Franciaország elferdül Romániától Harriot és Lcucheur feltűnő nyilatkozatai Bukarestből jelentik.: A Juvental szenzációs beszélgetést közöl, amely a lap szerint Harriot francia miniszterelnök és DiamandU az újonnan kinevezett párisi román, követ között folyt 1c. Diatramdi első hivatalos ' látogatásánál Herriot igen 'előzékeny veit Diamandi irányában, de a Romániát érintő kérdésekben feltűnően hangsúlyozta Franciaország érdektelenségét. Amikor Diamandi csodálkozva kérdezte Ilerriot-tól, hogy miért viseltetik oly kevés barátsággal Románia iránt, Herriot kijelentette, hogy semmit nem mondhat Románia ellen, de annál több a panasza a román kormány ellen. Ugyancsak ez a lap közli tudósítójának egy beszélgetését Louche - űrrel a külföldi tekének román, vállalatokban való részesedéséről. Loupheur kijelentette, hagy egyetlen frankot sem volna hajlandó román vállalatban kockáztatni, mert hiszen a románi kormány még külföldi' részvénytársaságoknak Románia . területén 'levő vállalataiban is képviseltetni akarja magát az igazgatóságban, de üzleti tranzakciókat képtelen vezetni, mert nem ért hozzájuk, Loucheurnek ez a kijelentése arra a román törvényre céloz, amely szerint Románia területén bármely külföldi vállalatban a Iromán államnak hatvan százalék ' erejéig részesednie kell a jövedelembe,m. A Lederer-gyilkosság titkai Titkolózik a budapesti rendőrség — Gyászkereies levél egy mérgezésről és eltűnésről — Budapestről jelentik: A Lcdcrerügy nyomozásában váratlan fordulat állt be, amennyiben a főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője megtiltotta a bűnügyi osztály' tisztviselőinek, hogy u sajtót informáljak. Amíg Lederer főhadnagyot! csak a Kddc'ka-gyilkossäggöl, gyanúsították, addig a' főkapitányság a’ nyomozás során felmerült 'minden' újabb mozzanatról pontos,r; v Hitette a lapok tudósitóit: a titkolózásra csak azóta van szükség, amióta a nyomozást Lederernek azokra a bűncselekményeire is kiterjesztették, amelyeket fehér keztyiiben követett el. Ezek közé tartozik elsősorban a Boross-gyilkosság. amely; uek elkövetésével most már nyomatékosan gyanúsítják Lederert. Erre vonatkozólag hallgatták ki Prónay Pál volt különitményparancsnokot is. akinek zászlóaljához tartozott Lederer a Boross-gyilkosság elkövetésének idejében. Prónav kihallgatásáról a rendőrség nem adott ki kommünikét. A budapesti lapok rendőrségi tudósitói a titkolózás ellenére is inegtudták azt, hogy Ledeter lakásán tartott házkutatás alkalmával a rendőrség egy gyaníts levelet talált, amelyet egy tábornok irt a gyilkos főhadnagynak. A levélben szó van valakinek az eltűnéséről és valamilyen mérgezésről; ennek a gyászkeretes levélpapíron irt értesítésnek á nfegfejtése is a rendőri nyomozás feladata. Vasárnap temetik az áldozatot Kodelka Ferenc hentesmester megmaradt részét vasárnap délután helyezik örök nyugalomra a rákoskeresztúri római katholikus temetőben. Ledererné előélete A pozsonyi rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Lederer Gusztávné törvény télen gyerekét egy közeli faluban megtalálták s így az a gyanú, hogy a íőhadnagyné ezt a kislányát eltette láb aló!, alaptalannak bizonyult, A bécsi rendőrség összeállította. Lederer Gusztávné előéletére vónatkozó adatait. A főhadnagyáé, aki mint bárónő szerepelt ismerősei 'előtt. 1893-ban született az ausztriai Rottenmann községben. Az anya-Vasárnap temetik Ke de lkát* könyvbe Beer Mária néven vezették? be. mert törvénytelen gyermeke { volt Beer Anna szakácsnőnek. Hat: hónap múlva törvényesítették, eg.v Schwarcz nevű kőműves vette el az anyját és Ledererné a kőműves nevét viseli. Tizenkétéves korában el-. I lopta apja jegygyűrűiét egy másik ; gyűrűvel együtt. Egy év múlva kicsapták az iskolából, hogy miért, az tizennégy esztendős korában derült ki. amikor egy kisleánynak adott életet, aki néhány hónap múlva' iiTRghalt. A későbbi főhadnagyné azt állította, hogy a gyermek atyja egy Macek nevű sörgyári munkás. Fz a Macek tagadta, hogy ő a gyermek atyja, de azért fizette a tartásdijat. Családi körben úgy tudták,! hogy a gyermeknek egy schwechatil gyáros az apja. akinek a gyárában ■ Schwarcz Mici egy ideig dolgozott.. Később Schwarcz Mici elfogadta at gyáros ajánlatát, hogy mint barát-; nője a házába hurcolkodiék. ott volt néhány hónapig, azután a gyáros jj néhány száz forint’ végkielégítéssel kidobta. Ekkor, tizenhatéves korában öngyilkossági kísérletet követeti el. a Dunába ugrott, de néhány ha-j lásziegény kimentette. Ezután több j külvárosi kávéházban volt alkalmaz-? va mint pincérnő. Az egyik kávé-háj- i bah mulatozás közben állítólag el- * lopta az egyik vendég pénztárcáját, , ezt azonban nem lehetett rábizonyítani. Három fivére van. az egyik, * aki nálánál két évvel fiatalabb, kü-; lönböző tolvajlásokat követett el 1924-ben és amikor rájöttek, Qrác-t ban felakasztotta magát. Beszélgetés a gyilkos anyjával Lederer János pozsonyi szabó-; mester feleségét, a gyilkos édesany-i ját fölkereste egv pozsonyi! ujságiró, f aki megrázó képet fest a köztiszte-, leiben álló öregasszony kétségbe f eséséről. A gyilkos főhadnagy édes-f anyja amióta a fia letartóztatásáról; értesült, nem tud enni és aludni,! egyre azt hangoztatja, hogv ártat-i kínnak tartja a fiát. — Lehetetlen, — mondta az uj-| ságirónak — hogy ő követte vplnaf el a gyilkosságot. Az asszony aj gyilkos, aki mint egy kigvó csava-f rodott rá a testére és kiszívta a vé- j rét. Ennek a fejében születtek megí azok.a gonosz tervek és ő.kényszeri tHéttc csak a fiamat a bűnre. Hiába védtem a fiamat a gonosz nőktől. Az első rossz nő elcsábította és hálójába fonta. Tizennvolccsztendős koráig Gusztávot nem engedtem egyedül az uccura.' úgy féltettem, még a széltől Us óvtam . . . Háborúba ment a fiam és én négy évig itt ültem ezen a díványon, sírtam és imádkoztam érte. O bárcsak találta volna el egy golyó, halt volna hősi hálált; becsületes névvel, becsületes célért. Mennyivel jobb lett volna úgy. - min t most, hogy odakerült az akasztófa'alá. Bennünket egész Pozsony ismer. Elsülyedek a szégyentől, a Sam bűnéért. Pedig nem lehet rossz az én gyermekein és ha rossz, az asszony tette azzá. Egy szál ruhában. jött a házamhoz ez a nő. én ruháztam fel. én adtam a pénzt az esküvőhöz. Es most azzal hálálja meg mindezt, \ hogy, megölte a. fiamat. Nem elégedett meg azzal, hogy a fiamat, a férjét tönkretette.' még a kisebbik fiamat is belevonta á hiinbe és magával rántotta a börtönbe. Nem tudom, kikerül-e onnét, de ha. kikerül is, mii lesz belőle. Ki ad kenyeret a gyilkos öccsének? A leányok most akartak felmenni Pestre, hogy meglátogassák két bátyjukat. Már a magyar vizűmét is megszerezték. De most már nem mennek. Milyen viszontlátás is volna. ha a testvéreiket a börtönben látnák meg. Olvastam, hogy vörhenyben megbetegedett Gusztáv. Jaj. bárcsak magához szólítaná az Isten. És még egy kívánságom van, azt az asszonyt ne ítéljék halálra, mert az akasztófa kegyelem volna ennek az elvetemült teremtésnek, aki tönkretette fiamat és egész családomat. Zárják sötét börtönbe, amíg él. égessék a testét tüzes vassal. ne adjanak neki enni egyebet romlott hasnál és rothadt kenyérnél. Korbácsolják meg minden reggel és este. Nem kell-e vájjon — kérdezte Ledererné végül — nekünk is Budapestre utazni, hogv ott kihallgassanak? Jaj, csak ettől óvjon meg az Isten, nem bírnék ránézni a fiamra, akit most már nem is tekintek fiamnak A vizsgálóbíró Lederer Sándort is bűn részességgel vádolja Dr. Bubits• Jenő vizsgálóbíró csütörtök délután kihallgatta Lederer Gusztávnét és Lederer Sándort, Ledererné a vizsgálóbíró előtt beismerte. hogy ő «biijtotta fel férjét. A kihallgatás végeztével a gyilkos. asszony a felvett jegyzőkönyv csaknem minden mondatán szerkezeli javításokat eszközölt és csalt azután volt hajlandó a jegyzőkönyvet aláírni. Pénteken délelőtt azután, a vizsgálóbíró kihirdette Lederer Gusztávné előtt, hogy gyilkosság és rablás bűntettében mint felbujtót és bűnsegédet előzetes letartóztatásba helyezi. Utána Lederer Sándor-előtt hirdette ki a vizsgálóbiró végzését, amely szerint az ügyészi indítványtól eltéröleg nem bűnpártolás büntette cimén, hanem biinseeédi bűnrészesség címén helyezi előzetes letartóztatásba. A vizsgálóbiró azzal indokolja a végzését, Im— Lederer Sándor tudott a gyilkosságról és segített Ledéremének a hulla feldarabolásában és öt millió hallgatási dijat is elfogadott, valamint az ellopott pénz elrejtésében is segédkezett. •
