Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-17 / 15. szám
TQ25. ianuár 17. BÄCSMEGYEf NAPLÓ 5. oldal Jugoszláv művészek szuboticai bemutatkozása A Tavaszi Szalon kiállítása hétfőn nyílik meg Hétfőn, január 19-én. nyílik meg SzviK'licán a Tavaszi Szolon tárlata tv. lesz egyheti a jugoszláv képzőművészek első reprezentatív kiállítása Szuboticán. Ezen. a területen még alig ismerik' a jugoszláv irodalmat és művészetet és így kétszeres fontosságú ez a kiállítás, amelynek az egyszerű tárlatnál nagyobb jelentőséget ad az. a körülmény, hogy az ilyen kulturális megnyilvánulásokkal lehet csak valójában megteremteni a nagyon szükséges kulturküzelcdést a magyarság és a szlávság között. A szuboticai városháza előcsarnokában megnyitó kiállítás a Tavaszi Szalon huszonkettedik tárlata. A Tavaszi Szalonban csoportosuló művészek n fiatal jugoszláv njüvészgeueráció legizmosabb tehetségei. Európai nevű festők és szobrászok, ezek között Pallavicini. Turkálj, Jan, Anastasievics, Millcsics, Mihmovics, Sretenovics, Csuka, Bielics és mások munkái kerülnek kiállításra a Tavaszi Szalon tárlatán, amely óriási sikerrel szerepelt már Európának minden nagyobb városában. A Tavaszi Szalonnak Beográdban és Zagrebban van a központja és .szuboticai tárlatán úgy képek, mint szobrok lesznek kiállítva. A kiállítást Gyorgyevics Dragoszláv főispán nyitja meg. A jugoszláv művészek első reprezentatív szuboticai kiállítását nagy érdeklődés előzi, meg, a magyar, közönség részéről is . Akcióba léptek a hivatásos emberevők A Népszövetség civilizálni akarja a kannibálokat Maarmann és Denke, az európai emberevők rendkívül aktuálissá tették Torday Emil világhírű utazónak angol nyelven most megjelent könyvét, amely u hivatásos emberevésről közöl érdekes adatokat. Torduy Emil a belga Kongót utazta Ve s ott akadt az emberevő busongokra. — Az az érdekes, - írja többek között, — hogy ezek a vadak az emberevést hazafias kötelességnek tartják. Az, aki emberhúst eszik, meg vau róla győződve, hogy a hazájának tesz vele szolgálatot... A vadak . szerint ugyanis a megevett ember lelke nem térhet vissza s igy nem követhet el többé semmi rosszat. A hazafias kötelességből való emberevés gondolata teremtette meg azt a titkos társaságot, amelynek tagjai arra kötelezik magukat, hogy bizonyos időközökben emberhúst esznek. Ebbe a társaságba csak akkor veszik fel a jelentkezőt, ha az előirt próbákat megállották. A próbák abból állanak, hogy az újoncnak olyan emberhúst kell megrágnia és lenyelnie, amely — nem friss. Hónapok óta fekszik az ilyen emberhas és elképzelhető milyen állapotban van. amikor az újonc szájába teszik. A titkos társaság újoncának - beszéli Torday * nem szabad egykettőre lenyelni a iálatot. A szabály előírja, hegy lassan és jól meg kell rágni és a lenyeléssel sem szabná sietni... Mindig régibb és régibb húsokat nyeleinek le az újonccal és hu valamennyi próbát kiállotta, akkor azután a társuság rendes tagjává avatják. Mint ilyennek jogában van friss emberhúst is enni!... Torday könyvét aktuálissá teszik azok az Ausztráliából érkező hírek is, amelyek az emberevő törzsek legújabb offenziváiról szólnak. E hírek szerint .Ausztráliában az utóbbi időben mind sűrűbben esett meg, hogy kannibálok fehérembereket kerítettek hatalmukba s azokat niegették. Néhány hónappal ezelőtt a »Douglas-Mawson angol gőzös hajótörést szenvedett Ausztráliának :una partjai közelében, amelyeket vadai; laknak. Ezek hatalmukba kérhették a hajó roncsait s u rajtuk talált teher embereket fogságukba ejtették. A férfiakat -■ közli a távirat nyomban legyilkollak, fölszeleteltek és megfőzték, s még aznap este hatalmas lakomát csaptak a teher emberek busából. Az asszonyokhoz azonban nem nyúltak hozzá, ezeket magukkal vE ték Az .ingó! lakosság kóréhen nagy izgalmat keltett ez a hir. Az izgalom akkora lett. hogy a szövetségi kormány is kénytelen volt közbelépni és expedíciót küldött ki a szerencsétlenek kiszabadítására. Az expedíció el is indult és noha hetekig oda volt, eredménytelenül tért vissza, noha pontos tudomást szerzett arról, hogy a rabságba hurcolt fehér asszonyok élnek, a törzsfőnökök háremeiben. A törzsfőnökök maguk beismerték és azt mondották, ha fegyveresen akarják tőlük a fehér nőket elvenni, akkor • nyomban megeszik ők el. Az emberes ok uiabb mozgalma, a Népszövetség hivatalos köreiben is kellemetlen. feltűnést keltett és mint Géniből jelentik, a Népszövetség igen erélyes közbelépésre készül, hogy az iemberevöket ismét' visszaszorítsa a civilizáció uralma ala. A szövetségesek rendezik háborús adósságaikat Angisa nen« követei Franciaországtól többet, mint amennyit maga í'ze", Amerikának Londonból jelentik; A szövetséges pénzügyminiszterek legutóbbi párisi konferenciája alkalmával Clementel francia pénzügyminiszter emlékiratot adott át a brit kincstári kancellárnak. Az emlékiratban Clementel kifejtette a francia kormány álláspontját a reparációs fizetéseknek a Daves-terv alapján való felosztása tekintetében. Hangsúlyozta a francia pénzügyminiszter, hogy u pénzügyi konferencia legfontosabb feladata az egyes érdekelt államok igényeinek, jogos kielégítése és az érdekek összeegyeztetése: elsősorban a szövetségesek egymás iránvában fenálló tartozásait kell szabályozni. A francia kormány tudni kívánja, vájjon a jelenlegi angol kormány fentartja-e Ballonrnak azt az álláspontját, hogy Anglia háborús adósságok megtérítése lejében csak annyit követel Franciaországtól, mint amennyit Anglia Űzet Amerikának a washingtoni megállapodás értelmében a háborús adósságok lejében. Baldwin elnöklete alatt a minisztertanács csütörtökön este megtárgyalta a francia pénzügyminiszter emlékiratát és azt a levélbeli választ. amelyet Churchill kincstári kancellár küldött Clementel pénzügyminiszteriiek. A levélben a kincstári kancellár kifejti, hogy francia részről várta a kezdeményezést, mivel azonban nem volt elkészülve arra. hogy a szövetségközi pénzügyi konferencián fogja a kérdést a francia pénzügyminiszter felvetni, utasításokat kért kormányától. A levelet a minisztertanács helyeslőlég vette tudomásul és kimondotta, hogy Anglia hajlandó a szövetségesekkel szemben fenálló követeléseiről lemondani, ha Amerika is elengedi az angol háborús tartozásokat. ellenkező esetben Anglia csak anynyit követel a szövetségesektől, a mennyit az Unió követel Angliától. Feleky Géza harca a numerus clausus ellen Egy havi fogházra ítélték a Világ szerkesztőjét egy rektori beszéd kritikája miatt Budapestről jelentik: 192-1 január 4-én Sándor Pál a parlamentben nagy. beszédet mondott a numerus clausus ellen és élesen birálta Bársony János egyetemi tanár rektori búcsúbeszédét, amelyben a rektor a numerus clausus fcntaríására buzdította az egyetemi ifjúságot. Másnap Feleky Géza, a Világ főszerkesztője: Sándor Pál beszéde dinen cikket irtj amelyben többek között a következőket irta Bársony Jánosról: »Azokból, akik igy viselkednek, hiányzik a tiszta magyarság, az erős tehetség, az ész fegyelmezettsége és a kényes becsületérzés. Megtagadják Arany János példaadását, ahelyett, hogy tanítanának, erkölcsi romlással, lélekromboldssal és méregkcxeréssel foglalkoznak,« A cikk miatt Bársony János rágalmazás és becsületsértés miatt pert indított Feleki üéza ellen, akinek ügyét pénteken tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszéken Töreky Géza tanácsa. Feleky védekezését azzal kezdte, hogy nem ismeri cl bűnösségét ebben a perben. — Tény, hogy Bársony professzor ur- mondotta Feleky - leszállóit a katedráról ós felment a politikai szószékre. Kénytelen voltam ellene ilyen politikai eszközökkel élni, olyannal szemben, aki a tudomány területét felcserélte a politika területével. Egészen ui fordulat volt az. amikor egyetemi tanárok politikai tevékenykedést kezdtek kifejteni a tudomány szabadsága ellen. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy Bársony János rektor beszédében tulment az állásfoglalás határán, az alma matér feje tulment a törvényes kerete ken. amikor mén átallott n a rektor az ifjúság védelme alá helyezni a numerus clausus intézményét, kijelentvén, hogy ha a törvényhozás jónak látná megváltoztatni vagy módosítani a numerus clausust, akkor maga az egyetemi ifjúság álljon annak védelmére. Ez egyenes felhívás volt u törvényhozás ellen. A leggyulékonyabb hangulatú ifjúsághoz intézte az egyetem rektora ezeket a szavakat, nyakán az aranylánccal. Elmondta ezután, hogy harmincával, negyvenével mentek fel a szerkesztőségbe véresrevert fiatalemberek, kékrezöldrc vert diáklányok, akiket összevertek az egyetemen annak ellenére, hogy őket a numerus dausus törvény rendelkezései szerint is tehették az egyetemre Most már elmondhatja azt is, hogy a szerkesztőségbe felmentek a keresztény ifjak komoly vezetői is akkor, amikor ezek az esetek töriéntek és kétségbeesve, szégyenkezve mondották el, hogy mik történnek a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen. Bársonya János rektor beszédével rettenetes felelősséget vállalt magára. Tüzcsovákat dobott az ifjúság közé. Elmondta még Feleky, hogy amikor az egyetemi verekedések után Parisban járt, Brinnd, Painlcvé. sőt jobboldali francia politikusok is értetlenül kérdezték tőle, hogyan, lehetséges, hogy .Magyarországon még az egyetem tanárai is a tanítás szabadsága ellen fordulnak Az elnök: Ha valaki a numerus dausus mellett foglal állást, ez már kritérium lehet? Feleky: Igen, kritériuma aimed:, hogy jó magyar-c valaki, vagy sem. •Iz elnök: De hiszen ez a törvényen alapuló álláspont. Fűnyíró nem szabad elvadulni, a kritikának és ezt nem sza Vad mondani, bárhogy fáj is önnek' a numerus dausus. Felolvasták ezután Bársony János rektori beszédét, amely a Feleky által kritizált részleteket tartalmazza és igy. fejeződik be:- - Alá a faiunk védelmét célzó numerus clausust érinteni meri. az hazaáruló, mlndarwyiunk engesztelhetetlen illettgége. 4 A beszéd felolvasása után űr, Tasttádi Nagy Andi ás, Bársony János jogi képviselője. tartotta meg vádbeszédét, majd Feleky védője, dr. Bródy Ernő tartotta meg védöbeszédét. amelyben hangsúlyozta, hogy a cikk a magyar profeszszorok egy ’ csoportjával foglalkozott. Bársony Jánosnak pedig nincs joga <i magyar professzorok nevében megjelenni a fömagárixádJói székben. Végül Feleky Üéza hangsúlyozta védöbeszédében, hogy Bársony fános beszédénél nincs frappánsabb példáin a politikai izgatásnak. Egyórás tanácskozás után hirdette ki a bíróság ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki dr. Feleky Gézát becsületsértés vétségében és ezért egy hónapi fogházra és öt millió korona pénzbüntetésre ítélte. Feleky Géza a következő kijelentéssel jelentette be pcrorvoslatát az ítélet ellen: — A magyar állam és a magyar nép jóhirnevének érdekében felebbezek. A Roboz*fivérek hazaárulás! pőre Terhelő vallomások a vádlottak ellen Budapestről jelentik: A Roboz-fivérek bazaárulási pőrében pénteken folytatták a tanúkihallgatásokat. Baka Jenő rendőrfelügyelő, aki a román megszállás alatt figyelte a Roboz-fivércket., azt vallotta, hogy pozitív megfigyelése nem volt arra, hogy Kobozéi; a románokkal szorosabb érintkezést tartottak volna fenn. Dörgey Viktor nyugalmazott huszárezredes a lovardái esetet mondta el: — 1919 augusztus közepe táján alakult meg a karhatalom. A Nemzeti Lovardában tartottunk egy nagygyűlést, amikor egy civil vezetésével betörtek hozzánk a románok. Mint hallottam, a civil Roboz Imre volt. Csípőre tett kézzel, szétterpesztett lábbal kiáltott ránk: mit csinálunk, majd megmutatja nekünk.; hogy nem lehet szervezkedni és bekisértet mindnyájunkat a román hatóságokkal. Ezután bevonultak a románok és valamennyiünket letartóztattak. Miskolczy ügyész: Ki adott parancsot a karhatalom megszervezésére? .4 tanú: A honvédelmi minisztériumból jött a rendelet. Az ügyész: Állítólag Roboz Imre és a románok .lefoglaltak maguknál egy jegyzőkönyvet, amelyben gazdag zsidók nevei voltak feltüntetve és akik ellen pogromot akartak rendezni. A tanú: Pogromról szó sem volt. Ha valaki csak említette volna is., én rögtön kiléptem volna a karhatalomból. tícclt Oszkár védő: A hadseregnek szerves része volt ez az alakulat? A tanú: A hadseregnek nem volt szerves része, hanem csupán a honvédelmi miniszter tudtával szervezkedtünk. A további kérdések során kijelenti az ezredes, hogy nem emlékszik bizonyosan arra. hogy Roboz Imre volt-c az ti civil, aki a románokkal berontott a lovardába. Több tanú felismerte Roboz Bélában azt az embert, aki a románokkal behatolt a Lovardába. Robozéknak a románokkal való összeköttetéséről számos vallomás hangzott el, inaid Skultéty Lajos lelkész, a vádlottak nagybátyja mentővallomást tett. Perzsa, Smyrna és plfisszőnycg függönyök, sezlontakarók, b mulatós olcsi arakon E4RAUSZ ED-NÉL, NOVfSAD
