Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-23 / 21. szám
4. oldal, BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. január 23. sáré álló dokumentumok alapján Radicsot hazaárulásért is vád alt; helyezi, ami maga után vonja mindazok elzárását is, akik Radios segítőtársai voltak — a horvát parasztpárt főbizottságának tagjai, akii aláírták a különböző határozatokat — és igy újból le fogják tartóztatni azokat is, akiket a bíró Ságok most felmentenének. A hazaárulási vádirat kidolgozására a Politika értesülése szerint iíleré kés helyen rnár^ kiad ók a rende letet, usy, hogy a Radios elleni akció rövidesen uj fázisba lep. Drinkovics miniszter az obznana kíméletlen végrehajtása ellen cseket. Dr. Predavec ezt kiáltotta a tüntetők felé : „Rendőrök kísérnek bennünket is Zogrebben, akárcsak Pribicsevieset 1“ Zagreb uccáin a késő esti órákig tüntetések voltak, de rendza varasra nem került sor. A táblai határozat indokolása A báni szék határozatának, a mellyel a vizsgálat kiegészítését rendeli el, indokolása kimondja, hogy a törvényszék szabályszerűen járt el, amikor az edd g begyűjtött bizonyít kok a epjéf. megszüntette a viz.sg atot. A rendőrség — mond a az in dokolás — későn és apránként nyújtotta be a bizonyítékokat, még pedig nem eredetiben, ha nem másolatban. Nagymennyiségű orosz brosúrát is csatolt a rendőrség, amelyeket nem fordítottak le és nem tanulmányozta' át. A bűntényeket nem konkretizálták. Ezért a báni szék elrendeli, hogy az uj bizonyítékokat a vizsgálóbíró vizsga.ja meg, állapítsa meg azok hitelességét és vegyrt, vallomást róluk a gyanúsítottaktól. Minthogy a báni szék úgy ta~ á'ta, hogy nem kell tartani « yariysitoisak sző ésétői, elrendelte, hogy valamennyiüket hevezzék szabadlábra. Drinkovics ttircanélkiili horvát miniszter most érkezett Beogradb« Ddlmacióbó és nyilatkozott ez obznana végrehajtásáról. Drinko vies megáliap tja, hogy az obznanát D ílrnaciában, Horvátország ben, Boszniában a kormány intenciói ellenére hajtják végre, mert nemcsak a Rndics-párti vezetőket, hanem a horvát tömegeket is üldözi*. Ez az eljárás nem kívánatos eredményeket idézett elő. Kijelentette míg Drinkovics, hogy elítéli a kormány olyun tarjait, okik az egész kabinet intencióival ellentétes munkát fejtenek ki. A Radics-párti vezetők újabb letartóztatásának részletei A horvát parasztpárí vezetőinek szabadlábrahe/yezéséről és ezt követő újabb letartóztatásáról zagrebj jelentések a következőképen számolnak be: A báni szék határozatát a vizsgálóbíró hirdette ki dr. Mecsek és társai előtt, dr. Trutnbics Ante védő jelenlétében, aki ezután sorra kezet fogott és összecsókolözott védenceivel. A törvényszék elnökségéhez a rendőrség már napokkal ezelőtt átiratot intézett, hogy a Radics-párti vezetőket szabadlábrahelyezésük esetén adják át a rendőrségnek- Dr. Trumbics, amikor erről értesült, felkereste a rendőrfőnököt, aki kérdésére kijelentette, hogy a letartó’ tátották ellen ujnbb adatok merültek fel, amelyekre vonatkozólag ki kell őket hallgatni. A védő kifejtette, hogy a rendőrség e járása ellenkezik a báni szék határozatával, amely elrendeli, hogy a gyanúsítottak ellen (i vizsgaló bíró folytassa le az újabb vizsgálatot. A rendőrség szerene tehát csak arra szoritkozhatik, hogy újabb bizonyítékait beterjeszti a vizsga óbiróitoz. A rendőrség —mondotta Trumbics — valószínűleg arra számított, hogy a tábla teljesen beszünteti az eljárást-és ezért készült fel az uj letartó - tatásra. Delben hirdette ki a vizsgálóbíró a határozatot, amelynek meghallgatása után a vádlottak elfogyasztották ebédjüket a bíróság fog házában. Ezután rendőrök és;-detektívek átvezették őket a szom z - dos rendőrségi fo h zb >. Ebben «. időpontban nagyszámú csend r ség és rendőrség zárta el a törvényszék körr.y ü ét. A törvényszék Petrinjska-uccai kapuját elzárták a j rókelők elől. Ezen a kapun vezették ki dr. Mecseket és társait, akiket hatalmas embertömeg tüntetése közben kísértek ét az ugyanebben az uccában levő rendőrségi épületbe. A tömeg éljenezte Radicsot és Ma-Á Imában fojtották meg Kode lkát Ledererné újabb kihallgatása Budapestről jelentik : A vizsgálóbíró a legköze ebbi napokban belyszini szemlót tart a gyilkos Lederer házaspár Tölgyfa-uccai lakásában. Ezen a heiyzini szí m én most már véglegesen tisz!ázni akarják Kodeika Ferenc meggyilkolásának korúimé yeit. Már az első helyszíni szemle alkalmával kételkedtek abban, hogy Lederer revolverrel lőtte agyon a hentesmestert és rögtön arra gopdoltak, hogy valami sokkal csendesebb módon oltották ki Kodeika életét. A Margit-köruti katonai fogházból kiszivárgó hírek szerint Lederer már beismerte, hogy Kodelkát a felesége álmában fojtotta meg. Lederer Gusztáváét szerdán délelőtt zár automobilon átvitték az ügyészség fogházából a rendőrségre, hogy a pozsonyi rendőrség adatainak ügyében kihallgassák. Az asszonyt Radocsay kapitány elé vezették. Ledererné az „Onkel Reichert“-rőt tudni sem akart. Tagadta,< hogy valamikor is látta volna, vagy vele járt volna Pozsonyban Tagadta azt is, hogy bécsi szállásadónkét meglop; a és hogy Ledererék pusztaíödémesi birtokán lopott. Azt beismerte, hogy LederertéT 1913-ban, tehát még a házasság előtt gyermeke született, de az a szülés után nyolc órával meghalt. Az eredmény eden kihallgatás után Ledéremét Boros István meggyilkolása ügyében is kihallgatták, azonban semmit sem sikerült kivenni belőle. Lederernet azután isméit visszavitték az ügyészség fogházába. Makkay Jenő ügyészségi alelnök, a Léderer-ügy referens ügyésze, egyébként csütörtök délelőtt küld c át vádinditványát Bubi is Jenő vizsgálóbiróhoz. Ugyancsak csütörtökön kerüllek át a vizsgálóbíróhoz a katonai ügyészségről újabban átküldött iratok, amelyek közül azonban a vizsgálóbíró meglepetésére ismét hiányoznak a leglényegesebb és a nyomozásra döntő fordulattal bíró iratok. így Lederernek azon vallomása is hiányzik, amelyet a csendőrüg’/észségen tett. Sck egyéb fontos irao,t sem küldött át a katonai hatóság, amelyeket pedig a polgári hatóságok ismételten kértek. Bubits Jenő vizsgálóbírónál feküsznek Léderer Sándornak beszerzett magánlevelei is, amelyekből a vizsgálóbíró a ban; hivatalnok személyére próbált világosságot deríteni. Polgármesterek egymás ellen Harc a becskereki viüaitytelep korul — A becskereki közgyűlés éjféli határozatai A szerdára összehívott becskereki közgyűlés közvetlenül éjfél előtt két nagyjelentőségű indítványt fogadott el. Kimondotta ugyanis a közgyűlés,' hogy fölkéri a vármegyei alispánt, indítson vizsgálatot annak kiderítésére. milyen kár érte a várost abból, hogy a villanytelep átalakítási munkálatai a múlt évben másfél hónapig szüneteltek. A másik indítvány elfogadásával pedig arra kötelezte a városi tanácsot, hogy az 1921. év óta egymást felváltó városi tanácsok végzett munkájáról tegyen részletes jelentést. Ez a két határozat szorosan öszszefügg exvmássál. Mindkét indítvány egyik etapja csupán annak a küzdelemnek, melyet a város két egymást felváltó polgármestere, Alekszics Bogoljub és Berberszki György s a két polgármester párthívei folytatnak egvmás ellen. Krizsanov Pál városi főszámvevő, aki az indítványokat beterjesztette, felszólalásában azt a vádat emelte a Berberszki rezsim ellen, hogy a villanytelep átalakítási munkálatainak szüneteltetésével sok százezer dinár kár érte a várost, amelyet a mulasztóknak mez kell téríteniük. A felszólalás szerint Berberszki egyedül csak azért szüntette be a munkát. mert azt az elődje polgármestersége alatt kezdették mee. Hivatalos helyen a határozatról s annak előzményeiről a következőket mondották: — A város tulajdonában lévő villanytelep 1896 óta. amióta felépült, nagyobb renováláson nem ment át, hiába sürgették ezt a villanytelep mindenkori igazgatói. fírasován Braniszláv igazgató 1921-ben körlevelet intézett a városi képviselőtestület valamennyi tagjához és felhívta figyelmüket arra, hogy a magasfeszültségű áram vezetéke állandóan leszakadással íenveset. A következő esztendőben az be is következeit. de akkor — szerencsére — nem esett kár emberéletben, csupán egy lovat ütött agyon a leszakadt vezeték. 1923-ban a villany telep ni igazgatója. Bnberies Milán uiabb sürgető kérvényt adott be a városi tanácshoz. ezúttal több eredménnvel. mert márciusban már a versenytárgyalási pályázatot is kiadták. A határozatot azonban megfelebhezték és igy a renoválási . munkálatok megkezdése uiból halasztást ■ szenvedett. Ez a késedelem három ember életébe került. 1923 november 30-án uevanis — mint emlékezetes — leszakadt a magasfeszültségű vezeték, összeköttetésbe került a világítási vezetékkel, ugv. hogy az egész városban kialudtak a villanylámpák. Egyik lakásban a rövidzárlat következtében az áram három embert megölt. — 1924 februárjában tudott csak a közgyűlés jogerős határozatot hozni, amelyet az alispán és a belügyminiszter is jóváhagyott és ennek alapján kiadták a szükséges munkálatokat a Siemens-Schuckertcégnek. A villanytelep építését 1924 tavaszán kezdték meg és ősszel kellett volna befejezni. A vállalkozó napi 500 dinár poenálé megfizetésére kötelezte magát, ha a munka ideiében el nem készülne. Berberszki polgármester azonban, aki szeptember 26-án foglalta el állását, október 13-án beszüntettette a munkát és így a város elesett a kikötött bánatpénztől is. Amikor Alekszics polgármester hivatalba lépett, a vilianyteleD igazgatója közölte vele. hogy három transzformátor már teljesen kiégett. Ekkor uira kezdték a munkát és egy transzformáíorházba már be is kapcsolták a vezetéket. A főszámvevő jelentése szerint ha három hónap előtt befejezték volna a munkát, akkor csak egv áramfejlesztő gépnek kellene működnie, holott igy három gépre van szükség, ami körülbelül 250.000 dinár költségkülönbözetet jelent fűtőanyagban. A tanács egyébként már elkészült a Berberszki két polgármesterségéről szóló jelentésével, amelv szerint Berberszki első polgármestersége alatt 1.639.000 dinár deficitje volt a városnak. A hidak ez idő alatt elhanyagolt állapotba kerültek, a vágóhíd hűtőkészüléke elromlott úgy, hogy a városnak 8.000.000 dinárt kellett ezekre beruháznia. Berberszki második polgármestersége alatt beszüntette a városi fürdő és villanytelep építését és megkezdte az utak javítását, a mit fedezet hiányában abba kellett hagyni Ässeh és morva püspökök szolidaritási vállalnak a szlovenszkói püspökükkel „A pásztoriévá! merénylet a kih társasági alkotmány ellen“ Kassáról jelentik: Ismeretes az a kultúrharc, amely a szlovenszkói püspökök karácsonyi p sztorleve nyomán kitöri és amelyben most uj fordulat állott be. Amíg ugyanis Kordács prágai hercegérsek betiltotta a pásztoriévá! további k:hirdet; sét, addig most a cseh és morva püspökök szolidaritást vállaltak a szlovenszkói püspökökké. Az erre vonatkozó rendkívül érdekes nyilatkozat, amelyet a cseh és a morva püspökök Kord ács prágai hercegérsekkel az élükön valamennyien aláírtak, szerdán reg» g 1 jelent meg a cseh és szlovák nyelvű lapokban és többek kázott a következőket mondja: — A sz'ovák püspökök 1924 dec. 26-án kiadott pásztorlevelének nyi vános gyűlésekben és a napisajtó egy részében ás olyan motívumokat tulajdonítanak, amelyek a pásztoriénál szövegében nem oglalfainak és ame yeket az a áiró püspöki méltóságok egyéni karaktere is kizár. Megrágalmazzák a püspököket, hogy a néppárt számára készítik elő a válasziá okát s terhűkre róják, hogy kultúrharcot kezdenek a köztársaság ellen. Szó em lehet a köztársaság intézménye ellen tanúsított engedetlenségről, vagy a közrend megzavarás ra irányuló szándékról. Ha a szlovenszkói lelkészeket hivatásuk gyakorlatában korlátoznák, mi otelességün nek fő jük érezni, hogy velük szolidaritást vállaljunk. Derer István volt csehszlovák minisz;er a -püspökök e nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy ez a püspöki nyilatkozat az államot gyökereiben támadja meg. Az egyház nem respektálja alkotmányunkat — mondotta D' rer — és L öztársaságunk alaptörvényeit. A pásztorievél, amelyet most kibocsátót•ak, azon az elven alapszik, hogy a hivő köteles a gyónásnál a papnak elárulni a titkos választáskor követett eljárását. Ez a pásztorievél, amellyel most a püsoö i kar szolid risnak mond'a magát, merénylet a köztársasági alkotmány alaptétele ellen. A püspöki levél az egybáat az állam fölé akarja állítani, igy tehát hatalmi kérdésről van szó, amelyet államnak szó nélkül tűrnie nem lehet
