Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-23 / 21. szám
1925. január 23 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Négy évi fegyházra ítélték Papp Istvánt A suboticai adóhivatal sikkasztja a biróság előtt tűk oda a számsor vés érc. Csütörtökön kora reggel valóságos népvándorlás indult meg a, törvényszéki palota felé. Rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg Papp István szuboticai városi adóhivatali dijnok sikkasztási bűnügyének tárgyalása iránt. A iötárgyalási terem már, jó félórával a tárgyalás kezdete előtt teljesen tömve volt hallgatósággal. Különösen sok nő volt jelen, fiatal, csinos (asszonyok és leányok egész színes tábora gyülekezett össze és ők voltak a főtárgyalás legizgatottabb hallgatói. Pontban 9 órakor nyitotta meg Pavlovlcs István törvényszéki elnök a íőiárgyalást. A birói emelvény előtt ott állott kissé sápadtan, de egyébként hideg nyugalommal, szinte közömbösen Papp István. Jó megjelenésű, fegyelmezett tartásu fiatalember, kis angol bajusszal. Hosszú, sötét szürke télikabát van rajta, alatta divatos szabású, elegáns világosi-szürke zakkóöltöny. A mély kivágása mellény alatt ragyogóan fehér ingplasztrón látszik, schymmiriiyakkendő és kemény gallér van rajta. Egész magatartásán meglátszik, hogy megszokta a közönség előtti mozgást és nem feszélyezi, ha rászegezödnek a szernek. Megszokta mindezt a színpadról. Mintha igazolni akarná, hogy jó műkedvelő szili ész volt. Csendes hangon mondja be személyi adatait. Szülei nem élnek, nőtlen, 24 éves. A műkedvelő-társulat elnöke 4s elnök: A vádat ismeri. Bűnösnek érzi magát? Mielőtt a vádlott erre a kérdésre felelne, engedelmet kér, hogy a télikabát jelt levethesse. Az engedélyt megkapja. Közelebb lép a birói emelvényhez és kissé tompán hangzó, nyomott hangon igy válaszol a bűnösség kérdésére: — Bűnösnek érzem masam, de csak kis mértékben. Az elnök: Mit tud felhozni védelmére? Mondjon el mindent, milyen módon és hogyan követte el tettét. A vádlott: Előbb ideiglenes napidijas voltain a városnál. Azt megelőzőleg kercskcdősegéd voltam. Apám, anyáin nem volt, sehonnan sem részesültem sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban. Célom és vágyam az volt, hogy biztos álláshoz jussak és ezért léptem be a városhoz. Ele-inte -ISO dinár volt a havi fizetésem: 1921—1922. évben ségédeilenőr lettem az adóhivatalban és amikor az adópénztárnokot politikai okokból felfüggesztették, átvettem a pénztárkezelést. Mint fiatalember társaságba kerültem, résztvettem műkedvelői előadásokon és színészi tehetséget éreztem magamban. Külömböző szerepeket játszottam és 1923-ban kezdtem szervezni egy szláv műkedvelői társulatot, amelynek 100—150 tagja volt már. Én voltam a társulat elnöke és ügyvezetője és az ezzqi járó sok munka majdnem minden időmet igénybe vette. Sokat kellett reprezentálnom és ez sok pénzbe került, sok pénzt emésztett fej. Az elnök kérdéseire aztán elmondja, hogy az első összeg, amelyet az adóhivatal kézi-kasszájából kivett, 2000 dinár volt. Sokáig habozott, ainig erre elszánta magát. Majd részletesen ismerteti az adópénztárnál dívó ügykezelést és kijelenti, hogy soha sem rovancsoi.tak. sohasem ellenőrizték. Fogpiszkáló, mint kasszakulcs Az elnök: Mikor történt az első lopás? A vádlott: 1923. év augusztusában. A kézi-pénztárban 5000 dinár volt. Nagyon könnyen lehetett a pénztárt kinyitni. \ nagy Werthcim-szekrényt egy fogptszkálóva! nyitottam ki. A pénztári bevételi lajstromban az elvett összeget mindig levontam az összeadásból, a végösszeget ugyanis csak ceruzával ir-Az elnök: Ki ellenőrizte magát? .4 vádlóit: Senki. Az elnök: Mit csinált a 2000 dinárral, amit először kivett a pénztárból. A vádlóit: A legszükségesebb dolgokat szereztem be. Később 10—20.000 dináros összegeket vettem el. Aztán a múlt év nyarán, augusztus 29rén a 200.000 dinárt egyszerre. Ez este 7—8 között történt, egyedid követtem el a lopást. Nem sikerült tőzsdespekuláció Az volt a tervein, hogy elmegyek Budapestre és ott a tőzsdén játszom a pénzzel. Akkoriban nagyon sok pénzt nyerte,k a tőzsdén és én abban bíztam, hogy én is nyerni logok és akkor megtérítem azt a pénzt, amit az adóhivatal pénztárából . elvittem. Amikor Szuboticáról a pénzzel elmentem, Kelebiánál léptem át ia határt. Egy ismerőst találtam, aki kettős birtokos és halárátlépési igazolványa van. Ez segített át a határon. Minden baj nélkül feljutottam Pestre és a Wesselényi-uccábau vettem ki egy hónapos szobát, ahol el is fostak. Pesten elmentem a tőzsdére és 150.000 dinárért vettem részvényeket. Hosszra, áremelkedésre játszottam. Egyszerre jött a kontremin és jött a nagy krach és azokat is bezárták, akik a részvényeimet vették. Részvény nélkül maradtam és 100.000 dinárt elvesztettem. Majd elmondja, hogy. Budapesten Boros Lajos, — egy barátja, — nevén jelentette be magát. Már régebben megszerezte magának Boros Lajos keresztlevelét, erkölcsi bizonyítványát és iskolai bizonyítványait. Ezekkel igazolta magát. A tőzsdézés mellett a régi ambícióját is ki akarta elégíteni, beiratkozott a Rózsahegyi Kálmán színésziskolájába. — Kértek ott magától valami bizonyítványt? — Nem kértek semmit, csak nagy tandijat. Félmillió volt a tandij egy hónapra. — Mikor tartóztatták le Budapesten? — 1924. szeptember 27-én. Késő este történt. Éppen a színházból tértem haza lakásomra. Alig voltam néhány percig a szobámban, amikor kopogást hallottam az ajtón. Azt mondtam: Tessék! Erre két titkos rendőr lépett be a szobába és azt mondották: Maga Papp István és ezzel egyidejűleg egy arcképemet mutatták fel. Mindjárt gondoláim, hogy valaki elárult. Bevittek a 'cndőrségre. 45.000 dinár és 4.700.000 magyar korona volt nálam. Ezzel véget • ért a vádlott kihallgatása, amely egy órát vett igénybe és megkezdődött .a tanúkihallgatás. Nem c-ilenörizték az adópénztárt Az első tanú Nedeljkovics Milorád városi pénzügyi tanácsos. Ismerteti az adóhivatal ügykezelését. Kijelenti, hogy ha az ellenőrzés jó lett volna, az első 2000 dináros sikkasztásnál rájöttek volna a dologra. De közvetlen főnökei válton biztak Papp Istvánban. Kujundzslcs Antim, adópénztáruok, a következő tanú. Most fel vau függesztve állásától. Az adópénztári kezelést és a vádlott hivatali beosztását ismerteti. Kihallgatták még tanúként Sinkovics Géza városi adópénztárost, Viddkovics János volt városi adóhivatali főnököt, Szuyajdzsics Sándor városi töszáinvevöt és özv. Wéber Frigyesiiét, akinél Papp István négy évig lakott, elenitc csak mint szobabérlő, aztán teljes ellátásra. V perbeszédek A tanúkihallgatással véget ért a bizonyítási eljárás és elhangzottak a perbeszédek. Vasziljevics Ljuba dr. áilamügyész azzal Kezdi a vádbcszéck t. hogy szak- Mrósást előtt new tartja szükségesnek úgy beszélni, mint esküdtbiróság előtt és nem akar színes képet festeni a háború utáni erkölcsi romlásról. A bíróságnak ennél az esetnél nem lesz nehéz Ítéletet hozni. Az eset tiszta és világos: közokiratiiamisitásról, hivatali sikkasztásról és betöréses lopásról van szó. Mindez bizonyítva van. Enyhitö .körülményeket egyáltalában nem lát fennforogni. A büntetlen előélet itt nem enyhitö körülmény, mert közhivatalt viselőnél ez előfeltétel. A beismerés szintén nem enyhítő körülmény, mert a tényállás anélkül is tisztázva van. Az ellenőrzés hiánya sem enyhítő körülmény, sot a vádlottra nézve súlyosbító, mert nem csak pénzt lopott, hanem főnökei bizalmát is meglopta. Ellenben súlyosbító az, hogy hivatali, közpénzt sikkasztott el a vádlott, továbbá az összeg nagysága és hogy a kár nem térült meg. Szigorú büntetést leér. PiskuUcs Zvonimir dr. védő szintén nem kiván a háború utáni erkölcsi leromlásról) beszélni, mert az erre az esetre nem alkalmazható. A vádlott anyai szeletet és apai irányítás nélkül nőtt föl. Ideális céljai voltak. A hivatalban nem ellenőrizték és alkalom szüli a tolvajt. Rámutat, hogy- olyan Wertheim-szekrényben tartották a Budapestről jelentik: A csongrádi bombamerénylet ügyében meghozott törvényszéki Ítéletet — hónapokkal a fő tárgyalás befejezése és az Ítélet kihirdetése után — most kézbesítették ki írásban a feleknek. Az Ítélet szövegének nyilvánosságra hozását nagy érdeklődéssel várták, mert a fölmentés indokolása az ítélet szóbeli kihirdetése után tudvalevőleg nagy feltűnést keltett: a belügyminiszter védelmére kelt az indokolásban megtámadott közigazgatási közegeknek, az igazságügyminiszter a bírói funkcionáriusok ügyéiben foglalt állást, a sajtó és a parlament az indokolással kapcsolatosan viták színhelye lett, két fegyelmi vizsgálat is megindult, ugyhogv a közérdeklődés a végsőkig felfokozódott és mindenütt kíváncsian várták az ítélet Írásban kiadandó hiteles indokolását. Az izgalom, amely a szóbeli kihirdetés után támadt, az Írásbeli közlés után előreláthatólag még fokozódni fog. Az indokolás ugyanis megsemmisítő kritikát gyakorol a nyomozatot végző Diószeghy János miniszteri tanácsos, valamint a szegedi rendörkapiiányság vezetői es nyomozóközegei, a szegedi fogházorvos, sót a vizsgálóbíró ténykedése felett, is. A belügyminiszter annakidején a sokkal enyhébb szóbeli kitételek alapján isi szükségesnek találta, hogy közegeinek védelmére keljen, illetőleg fegyelmi eljárást indítson ellenük. Ez a fegyelmi eljárás tudvalevőleg éppen a napokban tisztázta Diószeghyt és társait. Az indokolás határozottan kipénzt, amelyet egy fespiszkálóval ki lehetett nyitni. Ha ezt és az ellenőrzés teljes hiányát tekintjük, akkor valójában hálásnak kell lenni a vádlottnak, hogy nem vitt el milliókat, men ezt éppen olyan könnyen megtehette volna. Kéri az etivhitökörülmények Ügyeimbevételét. Az ítélet A perbeszédqk után a biróság ítélethozatalra vonult vissza. Amíg a biróság tanácskozott, a termet megtöltő közönség, — főleg .a hölgyek, — lázas izgalomban találgatták és kérdezgették, hogy mi lepz a büntetés. Negyedórái tanácskozás után bevo nult a bíróság és Pavlovics elnök kihirdette az Ítéletet, amely szerint a bíróság bűnösnek mondja ki Papp Istvánt közokirathamisitás bűntettében, amelyet azért követett el, hogy magának anyagi hasznot szerezzen, továbbá betöréses lopás bűntettében és ezért négy évi fegyházra ítélte. Az ügyész a minősítés miatt felebbezett, valamint az ítélet súlyosbításáért A védő felebbezést jelentett be áz ítélet súlyossága, végett. Déli 12 órakor ért véget a főtárgyalás. mondja, hogy a vádlottak beismerő vallomását a perrendtartás tiltó rendelkezései ellenére, részben Ígérettel, részben súlyos testi bántalmazásokból álló erőszakkal, éjjeli kihallgatásokkal és egyéb kényszereszközökkel kényszeritették ki a vádlottakból. Megállapítja továbbá. hogy dr. Rcgtlon Károly börtönorvos vallomása nem volt figyelembe vehető, mert ha nem is. látott a vádlottakon külsérelmi nyomokat, az orvosszakértö szerint mégis megtörténhetett; megállapítja, hogy Piroska Györgynek az a vallomása, hogy Wéber Árpád rendőrkapitány bikacsökkel az arcúba ütött, tanúvallomásokkal valószínűsítve van; megállapítja, hogy a nyomozás egészben aggályos volt; megállapítja, hogy a vádlottak alaposan védekezhettek azzal, hogy nem tudták, hogy a vizsgálóbíró előtt állanak, mikor beismerő vallomásukat fen tartották: megállapítja, hogy a védelem sikeresen bizonyította a vádlottak ártatlanságát; megállapítja, hogy Sinkó László sokkal gyöngébb testalkatú, semhogy a gránátot az emeleti ablakon át a terembe dobhatta volna és végül megállapítja, hogy bár kétségtelenül forogtak fenn gyanuokok. a vádlottakat fel kellett menteni, mert megnyugtató bizonyítékok a főtárgyaláson nem kerültek elő. Ez a feltűnést keltő indokolás, a melyről még bizonyára sok' szó lesz, megállapíthatóan teljes mértékben figyelembe vette a védelem (éimelését, szemben a vád részéről produkált bizonyitokokkal Szövetség a szovjet bekerítésére? Titokzatos francia-lengyel szerződés Parisból jelentik: A kamara ülésén folytatták a külügyi vitát. A kommunista Cachin a genfi jegyzőkönyvről beszélt és hangsúlyozta, hogy Franciaország az egyetlen ál'am, amely ezt a jegyzőkönyvet aláírta. Az Egyesült Államok nem írják alá, Anglia szintén a domíniumokra való hivatkozással vonakodik aláírni. Hasonlóképen visszautasította Olaszország is az aláírásnak még csak a gondolatát is. A genfi jegyzőkönyvnek semmiféle gyakorlati eredménye nem volt. Cachin ezután éles kritika tárgyává tette a megelőző kormánynak a szovjet irányában folytatott politikáját. A szovjet — mondja Cachin — különben még nincs túl minden veszélyen, hiszen Franciaország szövetkezett Lengyelországgal Oroszország bekerítése céljából. Harriot válaszában kijelentette, nem engedheti meg, hogy a kamarában ilyen állítás elhangozzék. Igaz, hogy Franciaország baráti viszonyt tart fenn Lengyelországgal, de semminemű bekerítő szándéka Oroszországgal szemben nincs. Franciaország támogatója a kisállamoknak, hiszen ezeknek is joguk van a napfényhez. Súlyos vádak a szolnoki ítéletben írásban kikézbesitették a csongrádi bembavetők phrének ítéletét X
