Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-18 / 16. szám

1925. január 18.

BACSMEGYEI NAPLÓ

15. oldal.

Adórendszernek

visszásságai

Minapi cikkemnek az volt a célja, hogy bemutassam, hogy az adótörvények foltozgutásáiiak hátrányos következményei \ annak a községi háztartásra, mint éppen a szegényebb sorsú, vagyonnal nem rendelkező elemekre gondoltam. Számszerű adatokkal kimutatható, hagy <gy bizonyos területű föld birtokosa hl cl is ugyanannyi pénzegységgel van meg urhe' a a községi pótadó kivetésénél mint békében volt, ellenben a legkisebb iparos 7,20 pénzegység helyett ma 200 pénzegységgel mini adóalappal vesz részt a községi terhek viselésénél. Tehát mis egyik társadalmi réteg éppen az adótörvények egy részének helytelen megváltoztatása folytán a községi terheitől megszabadult, a másik réteg huszonyolcszoros adóalappal kénytelen résztvenni a községi terhek viselésében. Falusi kereskedők a régi 50—100 pénzegység helyett ma 1000—15001 pénzegységgel vesznek részt a községi pótadóbari, s hogy.cz mit jelent a járványossá vált 1000—2000 százalékos községi pótadóknál, az könnyen Kiszámítható. Ez a sorsa a tfx fizetésű alkalmazottaknak és az a. n. szabadfoglalkozásunknak (orvos, ügyvédi művész stb.) is. Nem lehet rossz néven venni az államtól, hogy jövedelmeit szaporítja. Erre elodázhatatlan szükség van. Csakis a módok ellen lehet kifogást emelni.. A földadónál az állam jövedelmi forrását szintén kimeritgtte, mert 27 egységről 240 egységre emelte ugyanazon földterület állami terhét, ami kilencszeres összegnek, felelne meg, de elfelejtkeztek arról, hogy a földbirtoknak más terheket is kell viselnie a fenhálló törvények szerint. Ezek az autonom szervezetek szükségletei. (Község v. város, vármegye.) S itt nem fog a számítás schogyseni egyezni. A mai Helyzet tarthatatlanságának még egy égbekiáltó példáját akarom megemlíteni. Falusi viszonyokról van szó. Falvakban a bérbeadott lakások-és lakrészek bérc után a község lakosságának száma szerint 9% vagy 11% állami házbéradó fizetendő. Nem is akarom most még az állami pótlékokat felsorolni, amelyek adó után még fizetendők, számadási alapul csak 1000% községi és 50% vármegyei pótadót veszek. Tegyük fel, hogy égy falusi lakás (1 szoba, konyha) évi bérc 500 dinár. A községnek ezernél több lakosa van. Fizetendő tehát ! 1 % házbéradó, 55 dinár. Ehhez az állatni pótlékok nélkül jön 1000% községi pótadó. azaz 550 dinár és 50% vármegyei pótadó, 27.50 dinár, 40% vármegyei útadó. 22 dinár. Az év végén a szegény háztulajdonos hifigetcit 700 dinárt adóba, s bevétele Iliiéit 500 dinárt. Ez nem tréfa, ez a valóság.

De vegyünk egy, még • égbekiáltóbb példát.

A gazda, mikor átadja gyermekeinek vagyonát, kiköt magának élctjáradékot. Az életjáradék 5%-a az állami adó a járadék után. Tessék ehhez hozzászámítani az állatni 30, 35, C0, 15% és a községi 1000%, vármegyei 40% ! és 50% pótadókat, szegény öreg életjáradékos az év végén elfizette életjáradékát adóba. Falvakban tömegesen eladják, megváltatják életjáradekukat az öregek, mert nem győzik az adókat fizetni. tő miért van ez? Azért, mert az o életjáradekuk, pl. 10 q búza. 10 q kukorica a mai pénzegységbeu felbecsülve kitesz mondjuk 6000 dinárt, s ennek 5%-os tőkekamat és járadékadója 300 dinárt. Tehát ez az életjáradékos ma 300 pénzegységgcl vesz részt a községi pótadó és vármegyei pótadók viselésében, halon békében ezen életjáradék után az 3% nem tehetett ki többet mim 76 pánzegységet. Szegény járadékos ma húszszoros terhet visel a fiával vagy leányával szembeni ki az átadott földeket birtokolja, s ki ma is ugyanannyi; pénzegységgel viseli a megyei és községi póiadók terhét mint a békeidőben Egyik községnek békebeli állami adóalapja kitett 15000 akkori pénzegységet s pótadója 60% volt. léhát községi feladatainak teljesítésére szüksége volt

10SÖ0 akkori péuzegységrc. Ma e községnek 1925. évi költségvetése 220.000 dinár hiányt tüntet fel, melynek fedezésére lu0G%-os pótadót kénytelen kivetni. Próbáljunk csak kissé valorizálni. Békebeli kivetése,az akkori árak szerint kitett 600 méter-mázsa búzát s mai költségvetése az 1000%-os kivetés tuolj U.tt kitesz 550 métermázsa búzát. Tehát valóságban pótadója kövesebb mint volt békeidőben, de nem azok viselik, akii: akkor viselték s okik ma is ugyanazokat a birtokokat birtokolják. Eltolódásokat kell észlelnie minden elfogulatlan szemlélőnek.

Milyen könnyű volna pedig ezen a községen, illetve most túlságosan megterhelt adófizetőin segíteni. Ftetadóia rögtön leszállana békebeli nívóra, ha c községnek 250000 dinár adóalapot tudnánk teremteni. A pénzügyminiszter maga mondotta legutóbb, hogy* egy dinár egy tizenharmad részét éri a békebeli dinárnak. Mért nem szedünk hát be tizenháromszor annyi állami adót

minden adónemben, mint az a békében volt? Miért nem számítják az adókat aranyban; s szedik he a mindenkori index szám szerint .papírban.

Az államháztartás is nagy gondoktól szabadulna meg, s egy csapásra rendbe jönne a községek háztartása, is.

A háború előtti adóterhek akkor sen kit sem sújtottak oly. mértékben, hogy azok alatt összeroppant volna, azokat ma is elbírja mindenki.

A ina tényleg fennálló állapot tarthatatlan. Sürgős segítségre van szükség, különben az adózó közönség nagy részében megrendül az állam igazságosságában \aló hit.

Mindezekből pedig az a tanulság, hogy alapos restaurálásra szorul az egész vajdasági adórendszer hozzáértő s főként az itt érvényben lévő törvényeket és az itteni viszonyokat ismerő szakemberek irányítása alapján-Ciremsperger Rezső nyug. jegyző. -TERE-FERE

Abőcsirendőrtenorista. Az. osztrák fővárosban nagyban beszélnek arról a jól megtermett kozrenáÖrrőU kiben véletlenül fölfedezték a jövendő Carusoját. Még pedig különös módon.,

A közrendör poszton állt, akár csak a többiek, naponta teljesítette nehéz kötelésségét, anélkül, hogy a színpad dicsőségére, tapsokra gondolt volna.

Egy délelőtt azonban megállította Steiner tenoristánák. a bérkocsiját/, ki meg nem engedett sebességgel hajtott. Azon a ponton, ahol a Ring a Schwarzenberg-térbe torkollik, Steiner autójának a szabályzat értelmében lassítani kellett volna, de nem lassított. A tenotista gépkocsija allcgro-tempóban robogott tovább.

Erre az. őrszem erélyes mozdulattal fölemelte jobbját, fclszóllitóttá a vezetőt, hogy álljon meg. Steiner, ki kezét a keréken pihentette, füle mellett engedte el a rendőr figyelmeztetését, mire az, mint a törvény hü védője rettenetes, égighatóI hangön igy kiabált:

— Megállni.

A tenorista elámult. Ilyen hangot még az operában sem hallott. És lehet, hogy mert igazán csodálkozott ezen a zengő, érces orgánumon, vagy mert egyszerűen meg akarta puhítani a rendőrközeget, igy szólt hozzá, anélkül, hogy szóhoz engedné:

— Micsoda nagyszerű hangja van magának. Pompás tenorhang. Én ki fogom taníttatni.

Erre a rendőr többé, nem ellenkezett. Nem irta fel á tenoristát kihágás miatt. Hanem a tenorista irta fel az ő nevét

Aztán máról-holnapra Bécs egyik leghíresebb embere- lett. • Azonnal meginterjúvolták az újságírók, képeslapok tgyre-másra közük, arcképét, ismerik családi életét, rengeteg nő érdeklődik iránta, abban a reményben, hogy még nem házas ember. Ellenben kiderült, bogi* a leendő tenoristának már vau felesége. Hogy hangja van-e, az még nem egészen derült ki.

.4 natty emherismerö. Honoré Balzac, az emberi komédia írója kísérteties módon ismerteti az embereket. Ez érzik minden sorából, melyet leír és sugallatos képességét még azok sem vonják kétségbe, kik'egy, vagy más okbél idegenkednek művészetétől.

Most a nagy iró életéről uj, valóban meglepő adatok kerülnek napfényre. Tudvalevő, hogy Uanska asszony, 1 a lengyel hölgy akkor ment férjhez i3alzaehoz, mikor már nyilvánvaló volt. hogy a nagy iró alig élhet pár hónapot. Erről házasságról sokat írtak már. Akadtak, kik a lengyel nőt számítással s önzéssel vádolták, és akadtak, kik egekig magasztalták áldozatkészségét, ii^ágát.

Marcel Bont cron róla cikkezik a Redev Dcux 'Maridéi-lien. Egy másik

fiancia folyóirat kl ans ha asszony leveleit közli, melyet testvérbátyjához intézett. Ezek világot vetnek arra a titokra, mely Balzacné rövid házaséletét beburkolta.

Legérdekesebb adat az, hogy Balzac mennyire nem ismerte azt az előkelő, gazdag világot, melyet regényeiben pompásan megrajzolt és mennyire szerétéit hozzádörgölődzni.

Teleségének egyik levele így szól:- - Szegény . szerelmem szerencsére item értette, nem érezte meg, hogy azokban a bókokban, melyekkel elhalraoztak itt bennünket, mennyi fulánk és! kajánság van.

A regényíró hasonlóan nem vette észre, hogy milyen csípősen évődött vele egy hölgy. Balzacné azt vallja bátyjának, hogy szeretné nevelni az urát, de nem meri.

—. Ö — írja • valóságos gyerek.

Folyton olyan dolgokat tett és mondott, melyek meglepték és zavarba hozták feleségét, ki, noha 'tagadja, . lassan el is hidegült Iránta, míg aztán a halál visszaadta a békét mindkettőjüknek.

A nagy emberismerő tehát nem ismerte az embereket. Még tulajdon feleségét sem.

*

Fokhagyma A fokhagyma kedvelt házi szer és kedvelt táplálék is, de az orvostudomány utóbb nem bánt vele valami kegyesen. Most, a. modern orvosok ismét vissza akarjak állítani régi hírét, dicsőségét. Terjedelmes tanulmányok ünnepük ezt a jó, de nem épp illatos növényt.

Az »allium sativum«, amint a fokhagymát a latinok nevezték — már az ókorban gyógyszerül szolgált, nemcsak csonK', a latinoknál, hanem az egypíomiaknál ; vólckis, akik a Cheops piramisain dolgozó rabszolgáknak is bőségesen osztogatták, hogy munkaerejüket növeljék, öt, vagy hatezer évvel ezelőtt. Fölfedezik, hogy az arabok épugy, dicsérik,! mint Hyppokratesz, Galenas, sőt maga Arisiotelcsz is.

A legújabb tudományos vizsgálódások pedig megerősítik ezeket a dicséreteket.

Sok betegség hatékony gyógyszere a fokhagyma. Mindenekelőtt a fokozott vérnyomást lecsökkenti és ezért megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a véredényelmeszcsedésben szenvedőknek. Fertőtleníti a légjáratokat, gyógyítja a hurutot, enyhíti a köhögést, még a giimökörbaii szenvedők is sikerrel használhat iák. amennyiben, betegségük nincsen előrehaladott állapotban.

Mindezt a csodatékony hatást azoknak az itló-any a goknak köszönheti, met lyck jellegzetes szagát árasztják. Járvány esetében — tanácsolja az orvos, lel ezt a terjedelmes tanulmányt Írja — védekezésül egyetek sok fokhagymát. Mindenki egyék fokhagymát. A férfiak épugy, miut a nők. Akkor nem érzik

majd egymás * lehelteién a fokhagyma-, .illatot és nyugodtan csókolódzhatnak.

*

Ördögűzés Svájcban. Svájcban, a szabadelvű, felvilágosult kis köztársaságban valóságos ördögűzés folyik. Hadjáratot indítottak az erkölcstelen Irodalom eilen. *

Míg a szövetséges törványhordók a népszövetség határozatai alapján szigorú törvényt, nyújtanák be, hogy a pornográf közlemények terjesztését megakadályozzák, Basel ben rengeteg fiatalember ülésezik és gyülekezik, bizottságokat hív egybe, v raegbéiyegzi azokat, kik »mérgezett lírásokat-' árulnak. Ezeket a kereskedéseket színházakat hojkottáliák. Qcntlen a rendőrség rengeteg könyvet, fényképet koboz ti. Érkölcsvédö ligák vonulnak fel, melyck tüntetésszerü korhieneíekbeit tiltakoznak a métely terjedése ellen. Minthogy pedig követelésüket a rendőrség nem mindenben teljesül, á liga tagjai, kik között van egy pap is. kivonul a városba hosszú létrákat '1st magával s fekete kátránnyal keni.be az erkölcstelennek vélt hirdetéseket, cégtáblákat, és papírszalagokkal ragasztja ,1c mindazt, ami botránykozásra ad alkalmat. A tüntetők elten eljárás indult, de a kikiruccanás mind gyakrabban ismétlődik. Némelyek odáig mennek, hogy követelik az angol kertben lévő meztelen szobrok eltávolítását. A szobrokra ezt a felírást ragasztották:

— Tiszteljétek gyermekeinket!

Ennek a mozgalomnak azonban ép ellenkező hatása van, mint amire' az erkölcsvédük számítottak. Mindenekelőtt felhívják a gyermekek figyelmét mindenféle erkölcstelenségekre, melyeket eddig meg sem láttak. Aztán a svájci lapok utóbb másról sem vitáznak, mint ezekről a kérdésekről. A* színigazgatók természetesen védik a francia bohózatokat, melyeknek irodalmi értékét nem győzik eleget hangsúlyozni. Viszont a tüntetők mar mindenben. Ördögöt látnak. így tiltották be utóbb Pirandellor;ak egy ártatlan darabját is s az olasz iró nem szerepelhet' azon a műsoron, mely a sokkal szabadosabb Shakespeare és Mailére színdarabjait engedélyezi.

P;rls és a babák. Páris tele van babákkal. A téli kirakatok, hogy a közönség gyermekes kíváncsiságát szolgálják, valóságos kis színházak, melyekben embernagyságu" babák egész jeleneteket játszanak cl. . Némely kirakat előtt olyan nagy a tömeg, hogy a járókelőnek fél óráig kell ácsorogni, mis tovább juthat, s a boltokban külön segédek őrködnek a rendre.

A íehnika haladása folytán olyan báb, játékokat mutatnak be egyes helyeken, melyek pár évvel ezelőtt lehetetlenek lettek volna. A fényhatások sem ritkák. Egy belvárosi nagy cég üzletének egész szárnyát panorámává alakította áR fönn csillagok szikráznak* lcv:n pedig égj csomó fényes kis tündér tündöklő goyókkal lapdázik.

Egy másik bolt kirakatában óriási baba áll, enyhe célzásul arra. hogy a párisi nőknek már évek óta nem születik babájuk. De a nők .nem akarják elérteni a célzást. Ezt a babát a nagy álarcos bálon sorsolják maid ki. A balnak van még egy érdekeltsége is. karácsony után a párisiak kalácsot szóktak enni, melyben ősi szokás, szerint egy babszemet rejtenek, hogy az, aki megtalálja, bírságot fizessen;

Az álarcos bálon egy: óriás-kalács keiül az ■ asztalra, melyben egy nagyon nagy, meztelen babát r^itettek el, hogy alaposan megbírságolhassák azokat az amerikai péuzkiráiyok.T. kik maid rábaiamnak.

Gummi fűzők 250-— dinártól Haskötő és Gradhalter

orvosi rtr.de tíre.

Hasi űző, GyotaorevoTitós Melltartd,

Rífii fülűket divatosra átalakítok.

Virág iíootin Aleksandrova ulica 11.