Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-03 / 2. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ aei Nemzetközi Hírszolgáltató Üzem Rt. Az igazgató szóles mozdulattal nyújtotta a kezét. • — Parancsoljon, kérem, a titkár ur majd végigkalauzolja a telepen. Volt szerencséin, ajánlom magamat. Azután újra a tcjcíónhcz fordult. — Halló! A negyvenkettes pavilionban meg lehet állítani a szivattyúkat. Az újévi rendelések lebonyolítására elég lesz harmincnnyolc kazán. Az üvegajtó becsapódott. Mac Nevertrntli titkár előzékenyen clörebocsátott. Tág udvaron ahaladtunk át, munkások jöttek szembe, beforrasztott csöveket cipelve. Fölöttünk két égbeszökellő kémény között, aeélsedronyon, különös szerkezet száguldozott fel és alá, télig repülőgép, félig buvárhajó: acélkarok ugráltak ki belőle, megvillanva a napfényben, pillanatig örvénylő szelet kavartak, aztán eltűntek megint. —■ Ezek a légsziirökésTülékek — magi arázta Mister Nevcrtruth —, üzemünk állandó gyártmányainak szerelvénye, az állandó, kisebb rendelők számára való anyag előállítása. Albániai lapok, vidéki kőnyomatosok, gyarmati .szállítások lebonyolítása. Villanycrőre berendezett, rendkívül elmés szerkezet — ezek a kis ugró. karok szabályos időközben belekapnak a levegőbei és pillanat alatt vonják ki belőle százszorosát annak a híranyagnak, amit valamikor keserves fáradtsággal, ötletszerűen termelt a kisipar, háziüzem. Úgy aránylik ezekhez, mint az óceánjáró - gőzhal ászhajó a vasárnapi horgászhoz, aki órákig üldögél a vízparton, mig egy fejletlen pontyocskát fog. Épp egy levczetőcsatoriiához értünk, a rézcső alján gyiijtőtartály, amibe állandóan zuhogtak a papírtekercsek. Egy forgácsot emelt ki két ujjal: süni gépírással telenyomtatott szalag. — Tessék, a nyers léghir: innen a szinezőbe és futóba jut, mire kikerül, kcze-lába van, színes fej, jelzők, ami kell és akkora, mint egy hólyag. Szeméhez emelte, szakavatottan forgatta. — Ahá, igen. Ez tulajdonképpen) nem is idevaló, külön izzasztóba kerül, rcklámcikk. Tessék nézni alul a vörös csikót: párisi színésznő válópöre. Rövid lesz, az egész világsajtó számára készül. Na, mehetünk. Az óriási csarnok tolóajtaja szétnyílt: üvegtetőről függtek az izzólámpák. Fülsiketítő gépzugás, zakatolás hangörvényében szaladtak a szijak, forogtak a kerekek, ziháltak ki-be a dugattyúk. Első percben az óriási méretek megzavartak: aztán tudtam csak képbefoglalni a látványt, melynek tengelyében tiz vagy tizenkét tizenöt-lmsz méter hosszúságú, alul szélesebb, fölfelé enyhén keskenyedő, a tetőzet magasságában legömbölyített henger dermedezett, ezekről á gömbölyded kupolákról tekergő kaucsukcsövek lógtak alá, fortyogó kazánokba eltűnő végeikkel. A csarnok túlsó felén óriási villanybattéria, lihegő szivattyúk zajvonala mögött. Vezetőm megállított az egyik oszlop aljában. — Ez a főterem, ahol a tulajdonképpeni nyersanyag dandárját termeljük, innen kerül szét feldolgozásra. Szédülve néztem fölfelé: a sárgásfehér hengeroszlop lüktetett, vonaglott, enyhén belapult és kitágult megint, mint valami óriási angolna teste. Tétován kinyújtott kezeni bőrszerüen .rugalmas boritóanyaghoz ér. A titkár rámkacsintott. — Na, mi ez? Mihez hasonlít ez? Nem látja? Jöjjön kissé messzebb, ide, ahonnan áttekintheti az egészet. Pár lépést hátrálva, figyelmesebben vettepr szemügyre az oszlopok egyikét. Ekkor a tetején féuyes, szaru-csillogásu, pajzsalaku boritólemezt vettem észre, a kupola harmadát beboritó nagyságban: emellé, a fehér börkerületbe volt beforrasztva a kaucsukcső szivótártálya. Meglepetve kiáltottam fel: — Hiszen ez egy tizötmék-rcs óriási cmberiüjj! A titkár elégedetten nevetett. — Úgy van, kedves uram! Azon a kökorszakbcli újságíráson, mikor borzasha.ju ősünk, a szegény laptudósitó, nehéz fáradsággal volt kénytelen saját ujjúból szopni a szenzációs híreket, hál'isytennek túl vagyunk. A mi üzemünk tizenkét rádiöcrőre berendezett rotációs monstre-gépujja! dolgozik: ezekből az ujjakból szivattyúzza tizenkét villanykondenzátor a megfelelő mennyiségű és minőségű külföldi rémhírt, házassági botrányt, politikai nyilatkozatot, közgazdasági eseményt, művészeti és irodalmi sikerekről szóló beszámolót, amire szüksége van, reggeli mellé, a földkerekség minden tisztességes' polgárának, mióta a papirkorszak hajnala, az újságírás százada felvirradt. Ide nézzen! Lehajolt a gyűjtőkosár fölé, •vaknyomással 'bbtüzdelt matricát emelt ki: belelökte egy forgó, tölcsércs masinába. Abban a pillanatban tizenkét trombita kezdte üvölteni a világ négy tája felé a lemez szövegét: — Öriásí botrány az amerikai elnökválasztáson . . . Troekij megbánta eddigi politikáját . . , Egy férj, aki titokban támogatja a házibarátot . . . Fölfedezték a reménytelen szerelem kórokozóját ... Egy amerikai orvos megtalálta a tüsszentés és a világhír rejtélyének összefüggését . . . Japán színésznő mint sarkutazó . . . Shaw Bernét Hazaífy Veray Jánosról . . . Karinthy Frigyes. Jer Zsígníónd ügyvéd ügyleteinek kihallgatását és özv. Hoífntanné újbóli kihallgatását, egyben annak elrendelését, hogy Hofftnanné mutassa be ti perre .vonatkozó iratait. Dr. Szekulics Milán védő .ellenzi az ügyész indítványát, de ha a bíróság mégis Jielyt adna annak, akkor kéri elrendelni Mandl és Roscnzweigék iizieti könyveinek bemutatását. Zsiyojnovics Koszta. Sclmehiúr Albin. Löwenberger Herman és Eckstein Simonnak szakértőként való kihallgatását, végül Hofftnanné szuboticai ingatlanáról hiteles telekkönyvi kivonat beszerzését. A bíróság a bizonyítás kiegészítésére tett indítványokat elutasította és a tárgyalást délután félhárom órára halaszottá. A délutáni ülésen dr. Lemaics államügyész megtartotta vádbeszédét. Csalással és okirathamisitással vádolta Kiss Vilmost. A vádlott szigoiii megbüntetését kérte. A magyarországi numerus klauzus nem kerül a nemzetközi döntőbíróság elé anyjának és feleségének, dr. Hand-1925. január 3. A magyar kormány tiltakozik a döntőbírósági eljárás ellen Rövidesen megemlékezett már a Bácsmegyei Napló arról az akcióról. amelyet Luden Wolf, a Jevrish Board of Deputies nevében a numerus klauzusról szóló magyar törvény felfüggesztése érdekében folytat. Luden Wolf legutóbb Géniben Apponyi Albert gróffal tanácskozott j erről a kérdésről, akinek indítva-. nyozta, hogy a magyar kormány kezdjen iniciativát a nemzetközi bíróságnál annak kimondása végett, hogy a numerus klauzusról szóló törvény ellenkezik-e a békeszerződés határoznuinyaival vagy Sem. Apponyi Albert vállalkozott ez alkalommal arra. hogy közvetít a magyar kormány és Lucien Wolf között és előterjeszti Bethlen miniszterelnöknek azt az indítványt, hogy a törvényt bocsássák nemzetközi döntőbíróság elé. Hazatérésekor a genfi tanácskozásokról részletesen be is számolt Bethlen miniszterelnöknek. aki a magyar kormány álláspontját a következő levélben tudatta Lucien Wolf-al. »Tisztelt Uram! Apponyi gróf közölte velem az Ön által folyó év szeptember 16-án hozzáintézett levelét, amely az 1920. évi 25-ik törvénycikkre vonatkozó iavasj latot tartalmazza. Ebből látom, hogy az Ön komitéja azon a véleményen van, hogy az említett törvény a békeszerződés kisebbségi záradékainak megsértése és ezen az alapon szándéka a kérdést az állandó bíróság ele terjeszteni. Jóllehet a magyar kormány az Ön komitéjának tanácsadóival nem lehet egy véleményen, hogy a törvény valójában a záradékok megsértését jelenti, mert Magyarország minden időben kész jogi kérdéseket, amelyek a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeiből származnak. az állandó bíróság elé terjeszteni. Ez az, amit Apponyi gróf az Ön által említett beszédében nyilvánított. Tekintettel arra, hogy a népszövetségi tanács a magyar kormány számos panaszai közül egyben sem járt cl, agy látja a magyar kormány, hogy kényszerítve van a tanács ezen tartózkodása által az ország elkedvetlenített nyilvános közvéleményét tekintetbe venni. Ilyen körülmények között nincs meg a lehetősége a zsidó kisebbség kérdését az állandó bíróság elé vinni, miután rá nézve az az ut, mikor a magyar kisebbségről van szó, mindig el van zárva. A svájci lapok azt inak. hogy Bethlen tiltakozása egyelőre útját állja annak, hogy a panasz nemzetközi döntőbíróság elé kerüljön. Dr. Szekulics Milán védő kétórás védőbeszédében a vádlott javára szolgáló körülményeket csoportosította. Hibáztatta az ügyészt, hogy a pörben szereplő uzsorásokra nem terjesztette ki a vádat. — A vádlott — mondotta a védő, — impulziv temperainentumu ember. aki nem látott akadályt, ha tervei megvalósításáról volt szó és nem értett az üzleti ügyekhez. Végül élesen szembeszállt a vádirat egyes pontjaival és védence felmentését kérte. A bíróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Háromnegyed óra hosszat tartó tanácskozás után dr, Gomirac tanácselnök kihirdette az ítéletet, amely szerint a bíróság Kiss Vilmost tizrendbeli csalásban találta bűnösnek és ezért két évi fegyházra ítéli. A büntetésből tizenegy hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. A bíróság Kissi a Boszna Bank. Mandl és Rosenzweig cég. Manojlovics Jócó és Piliseket Sándor kárára elkövetett csalás vádja alól felmentette és a kereseteket a polgári biróság elé utalja. Meghiúsult a magyar pártközi konferencia Kétévi fegyházra Ítélték a novisadi kosztpénzcsalói A bíróság Kiss Vilmos* tizrendbeli csalásban mondotta ki bűnösnek Bethlen nem akar békülni Budapestről jelentik: Politikai körökben nagy érdeklődéssel kisérték Scítovszky házelnöknek azt a törekvését, hogy pártközi konferencia utján megteremtse a békét a kormánypárt és a passzivitásban levő ellenzék között. Noviszadról jelentik: Kiss Vilmos bűnügyének pénteki tárgyalásán először Wollberger Sári magántisztviselőnöt hallgatták ki, aki azt vallotta, hogy Kfesnek 20.000 dinárt adott kosztba, arra 3000 dinárt visszakapott és igy tényleges kára 17.000 dinár. A pénzt Kiss azzal kérte el tőle, hogy segíteni akar rajta. Dr .Handler Zsigmond ügyvéd kijelenti, hogy ügyfelei pénze veszett el és minthogy a pénzt ő helyezte el Kissnél. erkölcsi kötelességének tartja azoknak kárát megfizetni. Ügyfelei 60.000 dinár kárt szenvedtek. Látta, hogy Kissnek komoly .üzletei voltak. Több előkelő helybeli és külföldi cég és Kiss között kötötte meg a szerződéseket. Kissi takarékos, tisztességes embernek ismerte. Almoslino Emil üvegkereskedő előadja, hogy Kiss sokszor volt nála. mig rábírta, hogy kölcsön adjon neki és Kiss 71.000 dináriát tartotta meg. Kiss Hofftnanné aláírásával ellátott váltót adott biztosítékul. A kölcsönöket gyógyszertárvásárlási célokra kérte. Az összeköttetést akkor szakította meg, amikor megtudta, hogy Kiss másoktól is felvett hasonló kölcsönöket. Manojlovics Jócó nyugalmazott tanító nem érzi magát tnegkárositottnak, mert követelését Pilischer Simon nyomdásztól visszakapta. Pilischer 130.000 dinárt adott kölcsön és 167.000 dinárt kapott viszsza. Gomirac tanácselnök jelenti, hogy Pilischer Simon orvosi bizonyítvánnyal mentette ki távolmaradását és Michels Gyula gyógyszerész sem jelent meg. Dr. Lemaics János ügyész kéri mindkettőnek sürgős beidézéséí, mert vallomásuk döntő fontosságú. Ezenkívül kéri a Boszna Bank noviszadi fiókja igazgatójának elővezetését. aki szintén nem jelent meg. Kéri továbbá dr. Hraskn József ügyvéd. Bachmann Jakab kereskedő. dr. Bclajzsics Vladimir törvényszéki elnök, volt vizsgálóbíró, dr. Popovics Jefta. volt törvényszéki jegyző.1 Mandl Ignácnak. a Mand! és Rosenzweig cég főnökének, Kiss : Sciíovszky akcióját a kormány I részéről nem fogadták szívesen, jmert az volt a vélemény, hogy ez fugy tünteti fel a dolgot, mintha a ; kormánynak égető szüksége volna Iaz ellenzék parlamenti' munkájára. : A pénteki napon Bethlen miniszterielnök ez ügyben hosszasan tárgyait ja házelnökkel aki hír szerint a tajnácskozás végén feladta a pártközi 5 konferencia gondolatát, miután a ■ megegyezésre az ellenzék sem mu\ tar nagy hajlandóságot. Sciíovszky a parlamenti helyzetről nyilatkozott a Magyarországnak és kijelentőié, hogy a költségvetés tárgyalását minden körülmények között megkezdik, tekintet nélkül arra, hogy az ellenzék résztvesz-e a parlament ülésein. Az ellenzék részéről hangozta íj iák, hogy ha a kormányoldal valóiban kész megteremteni a parlamenti «békét, az esetben a legszívesebben *azt látnák, ha egy semleges politikus, lehetőleg Apponyi Albert gróf közvetítene a kormányoldal és az ^ellenzék között.
