Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-24 / 22. szám
12 OLDAL ;♦ ÁRA V\2 DINAR POŠTARINA PIACÉRA Itle^jelenik minőén reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetéii ár negyedévre 135 dinár ■___ammmmBnm^maaammamssmamaaaammBmmaaammmm Kiadóhivatal: Snbotica,Aleksandrova u!.l.{LeJbech-pa:ata) Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (i?oss:a-Fouciérc-palota) A láthatatlan por A mai újsághírek nekünk, kisebbségi magyaroknak, két szenzációval kedveskednek, Az egyik a Radios zsebében talált „horvátmagyar szerződés", a másik: a belügyminiszter nyilatkozata a kisebbségek politikai agitációjának szabadságáról. Szeretnők azt hinni, hogy ez e két dokumentum nem fogja egymás hatását lerontani. Szeretnők azt hinni, hogy a „horvát-magyar szerződésinek bizonyító erejet nem igyekeznek olyan elhatározások kiérlelésére felhasználni, melyek korlátoznák, megzavarnák vagy éppen lehetetlenné tennék a törvényeken, az alkotmányon felül most már a belügyminiszter által is garantált akciószabadsúgot. A „horvát-magyar szerződés“ szövege a bíróság előtt fekszik s Így ildomtalanság lenne véleménynyilvánítással a bíróság döntése -elé vágni, Ez. r.z ol.irai azonban csupa;-. H Radios ellen folyó bűnügyben s a Radios ellen ér vénye-' sitett bizonyítékok bizonyító ereje kérdésében fog bírói mérlegelésben részesülni. Láthatatlan bíróság elölt folyik azonban ep.y láthrtatlan pör is, aminek csak a vad lottja látható: a magyar kisebbség s most láthatóvá vált egy bizonyítéka is : a „horvát-magyar szerződés." A láthatatlan pör látható súlya ellen védekezni kell s mielőtt intézkedést, vagy haláro zatot indokolnának vele, hangsúlyozni kell: ez az okmány teljességgel alkalmatlan a’ vajdaság magyarság megbízhatatlanságának vagy illoyalilásának dokumentálására. A magyar kormány, amikor először hire ment e „szerződés" lefoglalásának, hivatalosan jelentette ki, hogy sem a magyar kormány, sem a magyar kormányzat egyetlen felelős szerve ilyen szerződést nem kötött s ilyen szerződés kötésére meghatalmazással nem birt. De — megírták a beogradi lapok — amikor a magyar kormány beogradi követe a külügyminiszternél megjelent erről a szerződésről a magyar kormány nevében fölvilágosi tást kérni, Nlncsics külügyminiszter kijelentette, hogy ilyen szerződés nincs a kormány birtokában. De azonfelül: ez a „szerző des“ nincs aláírva, a szerződésből nem derül ki, hogy kik a szerződő felek, ebből az okmányból mindaz hiányzik, ami ezt ez írást szerződéssé: két fél kötelező megállapodásává tenné. Lehet, hogy valaki valamire készült, lehet, hogy erről a készülődésről Írásbeli fő1 jegyzést is készített, de a nyilvánosság elé bocsátott okmányból nem derül ki, hogy ennél több is történt. A hivatalos kommüniké hangsúlyozza bionyára a nagyobb hitelesség demonstrálása végett, hogy „az ok nány nagyon fontos lehet, mert Radios zsebében találták meg“* Az okiratokkal való bizonyításról szóló perrendi szabályok eddig legalább nem ismerték azt a megkülönböztetést, hogy azok az okmányok fontosak és hitelesek, melyeket a szerződő fél magénál hordoz s azok a kevésbé fontosak s igy kevésbé hitelesek, melyeket az okirat birtokosa — mondjuk — a Wertheim-szekrényben tart. Az okirat hitelességét, valódiságát és bizonyító erejét nem annyira az okirat őrzésének körülményeiből, mint inkább magából az okiratból kell megállapítani. Elvégre férfiak más célra is szoktak papirt hordozni, a zsebükben, nemcsak azért,hogy idegen hatalmakkal Iconspíráljanak. Nem tagadjuk, hogy ha ez a fogalmazás Rádióstól származik .mint előkészületi cselekmény vs a legsúlyosabban Ítélendő meg vele szemben s politikai törek-í vésőinek leleplezésére nem értéktelen bizonyíték. De, ha Radícstol származik is — csak Radics ellen bizonyít. A vajdasági magyarokiak semmi közük sincs hozzá, a vajdasági magyaroknak ez a zerződés, még ha valóban szerződés volna is s még ha — meg is valósulhatna, nem jelentene semmi, de semmi előnyt. Ha létre jött volna is ilyen megállapodás, aminek létrejöttét azonban ez a fogalmazás nem bizonyítja, nem is valószínűsíti, a vajdasági magyarságra nézve az végrehajthatatlan volna, mert sem Radics, sem a magyar kormány nem rendelkezik és nem rendelkezhetik a vajdasági magyarsággal, sem Radies, sem a magyar kormány nem gyakorolhat befolyást a vajdasági magyirsüg magatartására s poli.ikai küzdelmeire. A vajdasági magyarság nem Rádiósnak s nem a magyar kormánynak engedelmeskedik, hanem az SHS. királyság törvényeinek s az SHS. királyst g alkotmányának. S n vajdasági magyarságnak nincs más kívánsága, mint az, hogy az ország területén a törvény és az alkotmány parancsoljon —minden, inek. A láthatatlan védak elapján láthatatlanul folyó perben ez a bi?o:;ykék nem róható a magyarság terhére. Mini ahogy a magyarság minden oiyeri váddal s minden olyan bizonyítékkal szemben védekezni tud, amelyik — látható. A vajdasági magyarság csak azt a csatát vesztheti el, a mit sorsának katalaumi mezején keli vívnia — a láthatatlan kardokkal szemben, láthatatlan ellenfelekkel. Elsimult a kormányválság A minisztertanács teljesítette Surmin kereskedelmi miniszter kívánságait — A zagrebi rendőrség nem talált Macsekék ellen iijabb vádanyagot Péntek este a minisztertanács napirendjére került a kormány appangó belső válsága, amely tudvalevőleg Surmin kereskedelmi miniszter és a Pribicsevics-párti miniszterek közt támadt nézeteltérésekből keletkezett. A miniszterek a minisztertanács után olyan kijelentést tettek az újságírók előtt, amelyből kiderül; hogy a nehézségeket sikerült elsimítani. A miniszterek legnagyobb része ugyan azt válaszolta az újságírók kérdésére, hogy a kormány tagjai között nem is volt semmiféle konfliktus és igy nem kellett semmit elintézni, nyilvánvaló azonban, hogy ezzel csak a nyilvánosság előtt akarják a belső válság jelentőségét csökkenteni. A megoldás, amelyhez a szembenálló felek hozzájárultak, oz, éogy a Surmin által kifogásolt csekkben külön-hülön lefolytatják a vizsgálatot és az obznana helytelen alkalmazásában esetleg bűnös közigazgatási tisztviselőket megbüntetik. A jövőre nézve olyan uj instrukciókat ad a kormány a közigazgatási hatóságoknak, amelyek lehetetlenné teszik az ilyen esefek megismétlődését» Politikai körökben azt hiszik, hogy a választásokig sikerült át hidalni a kormány belső ellentéteit, bár az ellenzék részéről nem tartják kizártnak, hogy a mostani válságot előidéző kérdés újból fel fog merülni. Janjics Voja incidense a földműves párttal A földműves-párt a szeréinségi Martinéi községben gyűlést rendezett, amelyen dr. Sziojics Uros volt képviselő,, a földmüvespárt jelöltje tartott ogitációs beszédet. A szónokot gyűlés kö ben kövekkel, késekkel, botokkal és puskákkal fe fegy vérzett községi mezőőrök támadták meg és súlyos sebeket ejtettek rajta. Dr. Sztojics Becgradban elmondotta, hogy értesülése szerint dr. janjics Vojiszláv, a radikális-párt listavezetője izgatta fel a mezőó'röket ellene s ezért Janjicstól fog elégtételt követelni. fanjies Voja volt vallásügyi miniszter pénteken cáfolatot küldött a lapoknak, amelyben kijelenti, hogy a jelzett időben két-három nappal azelőtt nem is volt Martinéi községben, Utoljára egy hónappal ezelőtt járt ott és akkor se vonta be az agitáciőba Szlojics személyét. Ezzel szemben — mondja Janjics —■ Sztojics minden beszédében a legdurvábban támadja a radikálisokat. A horvát köztársaság kikiáltását előzik meg az internálással Zagrebből jelentik: Dr. Macsck. Predavec, dr. Krnjcvics és a két Rossatics — mint a Rácsmegyei Napló már jelentette — csütörtök este óta a zagrcbi Yiaska uccai rendőrkaszárnya lakói, ahová internálták őket. A politikai körökben megindult a vita a rendőrség eljárása feiet», amelyet különféleképpen kommentálnak. Mig az ellenzék azt állítja, hogy a horvát köztársasági parasztpárt vezetőit azért kellett in témáim. mert nincs ellenük kellő vádanyag, amelynek aiapián a bíróság a letartóztatásukat rendelné eladdig a kormánypártok hívei hivatkoznak dr. Bcáekovics Zagreb: rendőrfőnök . . nyilatkozatára, amely súlyos' vádat tartalmaz a Radicspá:rt és vezetői ellen. . Az egész, felfedezett anyagból — mondotta a rendőrfőnök — kitűnik. hogy a horvát köztársasági mra&ztoért az önálló horxái oorašztknztársasá-g erőszakos kikiáltásán fáradozik és hogy ezt fiadics István. saját Írott claborátuma szerint, már meg is szervezte. A bíróság hatáskörébe a már bebizonvitott bűncselekmények büntetése tartozik, mig a rendőrhatóság a közrend és az állam biztonságának fentamására illetékes. Ezért rendelte el a rcrnlörigazgatóság ár. Mecsek és társai internálását. Emlékezetes, hogy Maksziinovics belügyminiszter már a Radics-ügyben történt első törvényszék! döntés alkalmával kijelentette, hogy a közigazgatási hatóságok minden esetre preventív intézkedéseket fognak a! kalmáznl a horvát köztársasági parasztpárt vezetőivel szemben. A bel ügyminiszter akkor kétségtelenül az internálást eljárásra gondolt amely most be is következett. Az internálásról szóló tegzesben a rendőrség egy 1885 áprilisi belügyminiszteri. igazságügy miniszteri és legfőbb rendőrim tósági rendeletre, továbbá az /SS6. évi. n megyék és járások közigazgatási szervezéséről szóló törvényre, végül a Zagrebs rendőrigazgatóság szervezetét szabályozó 1921. évi rendeletre és az alkotmány 10. szakaszára hivatkozik. A végzés az internálást a kővetkezőképpen indokolja: — A horvát köztársasági parasztpárt egy tagjánál talált dokumentumból. amelynek címe: .»A horvát köztársasági varasztoárt szervezete a hálálom átvételéről . kitűnik, hogy a párt központi, bizottsága a hatalom átvételéről tárgyalt és epéiből harcos osztagokat szervezeti a a csendőrség és hadsereg elleni harcra. Miután félő. hogy a pártvezetöség tovább folytatja akcióját, amely az önálló és független honát parasztköztársaságnak a Szerb- Horyát-Szlovén királyság nemzetkőziteg elismert határain kivit! teendő mfgalakitására irányul, a rend-
