Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-24 / 22. szám

12 OLDAL ;♦ ÁRA V\2 DINAR POŠTARINA PIACÉRA Itle^jelenik minőén reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetéii ár negyedévre 135 dinár ■___ammmmBnm^maaammamssmamaaaammBmmaaammmm Kiadóhivatal: Snbotica,Aleksandrova u!.l.{LeJbech-pa:ata) Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (i?oss:a-Fouciérc-palota) A láthatatlan por A mai újsághírek nekünk, ki­sebbségi magyaroknak, két szen­zációval kedveskednek, Az egyik a Radios zsebében talált „horvát­­magyar szerződés", a másik: a belügyminiszter nyilatkozata a kisebbségek politikai agitációjá­­nak szabadságáról. Szeretnők azt hinni, hogy ez e két dokumentum nem fogja egy­más hatását lerontani. Szeretnők azt hinni, hogy a „horvát-magyar szerződésinek bizonyító erejet nem igyekeznek olyan elhatáro­zások kiérlelésére felhasználni, melyek korlátoznák, megzavarnák vagy éppen lehetetlenné tennék a törvényeken, az alkotmányon felül most már a belügyminiszter által is garantált akciószabadsúgot. A „horvát-magyar szerződés“ szövege a bíróság előtt fekszik s Így ildomtalanság lenne vélemény­nyilvánítással a bíróság döntése -elé vágni, Ez. r.z ol.irai azonban csupa;-. H Radios ellen folyó bűn­ügyben s a Radios ellen ér vénye-' sitett bizonyítékok bizonyító ereje kérdésében fog bírói mérlegelés­ben részesülni. Láthatatlan bíró­ság elölt folyik azonban ep.y láthr­­tatlan pör is, aminek csak a vad lottja látható: a magyar kisebb­ség s most láthatóvá vált egy bizonyítéka is : a „horvát-magyar szerződés." A láthatatlan pör lát­ható súlya ellen védekezni kell s mielőtt intézkedést, vagy haláro zatot indokolnának vele, hang­súlyozni kell: ez az okmány tel­jességgel alkalmatlan a’ vajdaság magyarság megbízhatatlanságának vagy illoyalilásának dokumentálá­sára. A magyar kormány, amikor először hire ment e „szerződés" lefoglalásának, hivatalosan jelen­tette ki, hogy sem a magyar kor­mány, sem a magyar kormány­zat egyetlen felelős szerve ilyen szerződést nem kötött s ilyen szerződés kötésére meghatalma­zással nem birt. De — megírták a beogradi lapok — amikor a magyar kormány beogradi kö­vete a külügyminiszternél meg­jelent erről a szerződésről a ma­gyar kormány nevében fölvilágo­si tást kérni, Nlncsics külügymi­niszter kijelentette, hogy ilyen szerződés nincs a kormány birtoká­ban. De azonfelül: ez a „szerző des“ nincs aláírva, a szerződés­ből nem derül ki, hogy kik a szerződő felek, ebből az okmány­ból mindaz hiányzik, ami ezt ez írást szerződéssé: két fél köte­lező megállapodásává tenné. Le­het, hogy valaki valamire készült, lehet, hogy erről a készülődésről Írásbeli fő1 jegyzést is készített, de a nyilvánosság elé bocsátott okmányból nem derül ki, hogy ennél több is történt. A hivata­los kommüniké hangsúlyozza bi­onyára a nagyobb hitelesség de­monstrálása végett, hogy „az ok nány nagyon fontos lehet, mert Radios zsebében találták meg“* Az okiratokkal való bizonyításról szóló perrendi szabályok eddig legalább nem ismerték azt a meg­különböztetést, hogy azok az ok­mányok fontosak és hitelesek, melyeket a szerződő fél magénál hordoz s azok a kevésbé fonto­sak s igy kevésbé hitelesek, me­lyeket az okirat birtokosa — mondjuk — a Wertheim-szek­­rényben tart. Az okirat hitelessé­gét, valódiságát és bizonyító ere­jét nem annyira az okirat őrzé­sének körülményeiből, mint in­kább magából az okiratból kell megállapítani. Elvégre férfiak más célra is szoktak papirt hordozni, a zsebükben, nemcsak azért,­­hogy idegen hatalmakkal Iconspí­­ráljanak. Nem tagadjuk, hogy ha ez a fogalmazás Rádióstól származik .mint előkészületi cselekmény vs a legsúlyosabban Ítélendő meg vele szemben s politikai törek-í vésőinek leleplezésére nem érték­telen bizonyíték. De, ha Radícstol származik is — csak Radics ellen bizonyít. A vajdasági magyarok­iak semmi közük sincs hozzá, a vajdasági magyaroknak ez a zerződés, még ha valóban szer­ződés volna is s még ha — meg is valósulhatna, nem jelentene semmi, de semmi előnyt. Ha létre jött volna is ilyen megállapodás, aminek létrejöttét azonban ez a fogalmazás nem bizonyítja, nem is valószínűsíti, a vajdasági ma­gyarságra nézve az végrehajtha­tatlan volna, mert sem Radics, sem a magyar kormány nem ren­delkezik és nem rendelkezhetik a vajdasági magyarsággal, sem Ra­dies, sem a magyar kormány nem gyakorolhat befolyást a vajdasági magyirsüg magatartására s poli.i­­kai küzdelmeire. A vajdasági ma­gyarság nem Rádiósnak s nem a magyar kormánynak engedelmeske­dik, hanem az SHS. királyság tör­vényeinek s az SHS. királyst g al­kotmányának. S n vajdasági ma­gyarságnak nincs más kívánsága, mint az, hogy az ország te­rületén a törvény és az alkot­mány parancsoljon —minden, inek. A láthatatlan védak elapján láthatatlanul folyó perben ez a bi?o:;ykék nem róható a magyar­ság terhére. Mini ahogy a ma­gyarság minden oiyeri váddal s minden olyan bizonyítékkal szem­ben védekezni tud, amelyik — látható. A vajdasági magyarság csak azt a csatát vesztheti el, a mit sorsának katalaumi mezején keli vívnia — a láthatatlan kar­dokkal szemben, láthatatlan el­lenfelekkel. Elsimult a kormányválság A minisztertanács teljesítette Surmin kereskedelmi miniszter kívánságait — A zagrebi rendőrség nem talált Macsekék ellen iijabb vádanyagot Péntek este a minisztertanács napirendjére került a kormány appangó belső válsága, amely tudvalevőleg Surmin kereskedelmi miniszter és a Pribicsevics-párti miniszterek közt támadt nézetel­térésekből keletkezett. A minisz­terek a minisztertanács után olyan kijelentést tettek az újságírók előtt, amelyből kiderül; hogy a nehézségeket sikerült elsimítani. A miniszterek legnagyobb része ugyan azt válaszolta az újságírók kérdésére, hogy a kormány tag­jai között nem is volt semmiféle konfliktus és igy nem kellett sem­mit elintézni, nyilvánvaló azon­ban, hogy ezzel csak a nyilvá­nosság előtt akarják a belső vál­ság jelentőségét csökkenteni. A megoldás, amelyhez a szem­benálló felek hozzájárultak, oz, éogy a Surmin által kifogásolt cse­kkben külön-hülön lefolytatják a vizsgálatot és az obznana helytelen alkalmazásában esetleg bűnös köz­­igazgatási tisztviselőket megbünte­tik. A jövőre nézve olyan uj in­strukciókat ad a kormány a köz­­igazgatási hatóságoknak, amelyek lehetetlenné teszik az ilyen esefek megismétlődését» Politikai körökben azt hiszik, hogy a választásokig sikerült át hi­dalni a kormány belső ellentéteit, bár az ellenzék részéről nem tart­ják kizártnak, hogy a mostani válságot előidéző kérdés újból fel fog merülni. Janjics Voja incidense a földműves párttal A földműves-párt a szeréinségi Martinéi községben gyűlést ren­dezett, amelyen dr. Sziojics Uros volt képviselő,, a földmüvespárt jelöltje tartott ogitációs beszédet. A szónokot gyűlés kö ben kövek­kel, késekkel, botokkal és puskákkal fe fegy vérzett községi mezőőrök támadták meg és súlyos sebeket ejtettek rajta. Dr. Sztojics Bec­­gradban elmondotta, hogy érte­sülése szerint dr. janjics Vojisz­­láv, a radikális-párt listavezetője izgatta fel a mezőó'röket ellene s ezért Janjicstól fog elégtételt kö­vetelni. fanjies Voja volt vallásügyi mi­niszter pénteken cáfolatot küldött a lapoknak, amelyben kijelenti, hogy a jelzett időben két-három nappal azelőtt nem is volt Mar­tinéi községben, Utoljára egy hó­nappal ezelőtt járt ott és akkor se vonta be az agitáciőba Szlojics személyét. Ezzel szemben — mondja Janjics —■ Sztojics min­den beszédében a legdurvábban támadja a radikálisokat. A horvát köztársaság kikiáltását előzik meg az internálással Zagrebből jelentik: Dr. Macsck. Predavec, dr. Krnjcvics és a két Rossatics — mint a Rácsmegyei Napló már jelentette — csütörtök este óta a zagrcbi Yiaska uccai rendőrkaszárnya lakói, ahová inter­nálták őket. A politikai körökben megindult a vita a rendőrség eljárá­sa feiet», amelyet különféleképpen kommentálnak. Mig az ellenzék azt állítja, hogy a horvát köztársasági parasztpárt vezetőit azért kellett in témáim. mert nincs ellenük kellő vádanyag, amelynek aiapián a bíró­ság a letartóztatásukat rendelné el­addig a kormánypártok hívei hivat­koznak dr. Bcáekovics Zagreb: rendőrfőnök . . nyilatkozatára, amely súlyos' vádat tartalmaz a Radics­­pá:rt és vezetői ellen. . Az egész, felfedezett anyagból — mondotta a rendőrfőnök — kitű­nik. hogy a horvát köztársasági m­­ra&ztoért az önálló horxái oorašzt­­knztársasá-g erőszakos kikiáltásán fáradozik és hogy ezt fiadics Ist­ván. saját Írott claborátuma szerint, már meg is szervezte. A bíróság ha­táskörébe a már bebizonvitott bűn­cselekmények büntetése tartozik, mig a rendőrhatóság a közrend és az állam biztonságának fentamására illetékes. Ezért rendelte el a rcrnl­­örigazgatóság ár. Mecsek és társai internálását. Emlékezetes, hogy Maksziinovics belügyminiszter már a Radics-ügy­­ben történt első törvényszék! döntés alkalmával kijelentette, hogy a köz­­igazgatási hatóságok minden esetre preventív intézkedéseket fognak a! kalmáznl a horvát köztársasági pa­rasztpárt vezetőivel szemben. A bel ­ügyminiszter akkor kétségtelenül az internálást eljárásra gondolt amely most be is következett. Az internálásról szóló tegzesben a rendőrség egy 1885 áprilisi bel­ügyminiszteri. igazságügy miniszteri és legfőbb rendőrim tósági rendelet­re, továbbá az /SS6. évi. n megyék és járások közigazgatási szervezé­séről szóló törvényre, végül a Za­grebs rendőrigazgatóság szervezetét szabályozó 1921. évi rendeletre és az alkotmány 10. szakaszára hivat­kozik. A végzés az internálást a kő­vetkezőképpen indokolja: — A horvát köztársasági paraszt­párt egy tagjánál talált dokumen­tumból. amelynek címe: .»A horvát köztársasági varasztoárt szervezete a hálálom átvételéről . kitűnik, hogy a párt központi, bizottsága a hatalom átvételéről tárgyalt és epéi­ből harcos osztagokat szervezeti a a csendőrség és hadsereg elleni harcra. Miután félő. hogy a pártve­­zetöség tovább folytatja akcióját, amely az önálló és független honát parasztköztársaságnak a Szerb- Horyát-Szlovén királyság nemzet­­kőziteg elismert határain kivit! teen­dő mfgalakitására irányul, a rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom