Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-03 / 331. szám

2. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. december 3 Változások a becskereki kiszélesített tanácsban Felmentett és kinevezett tisztviselők Velikibecskcrek város tanácsának kedden délelőtt kézbesítették Alcxije­­vics Mita kerületi főispán Inul. számú rendeletét, amellyel Becskerek város kiszélesített tanácsának huszonegy tag­be és előreláthatólag még több tisztvi­selőt fel fognak váltani. Alexievics /Vi­ta kerületi főispán, aki Start-Becséről, ahol részt vett a Péter <iráiy-szobor le­leplezési ünnepségén, ki den tért visz­­sza Bccskerckre és ín. uliogy felhatal­mazása van a kormánytól, saját hatás­körében fog több tisztviselőt kicserélni. Becskerek város uj rendőrfőkapitánya Mátics Szlá\kó kedden vette át hivata­lát. Az uj rendőrfőkapitányt felkereste a öácsmcgyei Napló becskereki munka­társa, akinek programjáról úgy nyilat­kozott, hogy legfőbb kötelességének te­kinti a törvényt megtartan' es megtar­tatni. Politikával nem foglalkozik és minden idejét a rendőrség atlminisztra­­átszervezésére és modem bejclentö­­feláliitásának megvalósítására tiv hivatal fogja fordítani. ját fölmenti s helyükbe más tagoka' ne­vez ki. A felmentett tagok a következők: Vi­­tnmir Marincsev, Branko. Jovdnovics, Kriszta Dimitrievics, Milorad Sasa Ka­­ruckog, Misa Dcvics, Zsiva Toikics, Zsiva Slavkov, 'Milorad Musics, fiija Ói­kon, Milorad Tnrinszki, Pera Tnrinszki, Voja Kozlovacski, Cscda Gardinovacski, Alexa Florin, Zsiva Vorgics, Nadan Kraljev, Cveta Todorov, Cveti Korla­­rov, Jovie i Grain, Mita Moviirsxki, Sztojan Popovics. Ezek helyébe a következőket nevez­ték ki: Koszta Novaics, Zsiva Isztrci, Svetc­­zár Lakatos, Dusán Szelczsan. Jósra Vukov, Cveta Milics, Yojin Gnrdino­­vacski. Dusán Popovics, Nikola Bér­­berszki, Ljuba lligin, Dusán Vorgics, Milorad Kurucki, Tosa Vorgics, Isza Radovcncscv, Szava Radovancsev, Jo­­van Szlavkov, Prcdrag Szlavkov, Dusán Gardinovucski, Mita Gardinovr.ski, Ye­­lyko Kozlovacski, dr. Nikola Manojlo vies. A kibővített tanács tagjai a nap Aban teszik le az esküi. A kerületi főispán a becskereki és a torontáli közigazgatásban is változtatá­sokat rendelt el. Dr. Borzai Aladár városi főjegyzőt T o ront ál m e g y éh e z helyezte át árvaszéki ülnöknek, Mijatov Mijo vo't árvaszéki ülnököt és központi szóig ah:-öt becske­reki főjegyzővé nevezte ki Rdics Tini a városi árvaügyi tanácsnokot előbbi ügy­osztályának megtartásával helyettes­­polgármesterré nevezte ki, Stcfanovics Milos becskereki főkapitányt felmentet­te s helyébe Mátics Szlavkr. volt rend­őrkapitányt nevezte ki főkapitánnyá, Dimitrievics Névén volt rendőrkapi­tányt reakíiválta, Gavrilov Ljuba becs­­kercki rendőrkapitányt Alibtmárra szol­­gabiróvá nevezte ki. A becskereki közigazgatásban a tiszt­viselő változások még nem fejeződtek Puha kalapáccsal vagy lágy asszony­­uiiakkal kalapálnak a halántékomon. Az ablakon lila köd hull be. ó. hol is lát­tam ilyen szép. szomorú lila ködöt? Hosszas utazás után reggel a Dunán, vagy Münchenben valami nagy vásznon sok tarka kép között, elől komor, sötét fák. sárga és piros homlokkal és hátul lilás. gyöngvszinü köd. halott kék fa­törzsek. párás messzeségek, lágy. len­ge őszi hangulat. Ki festette ezt a ké­pet? — Encephalitis... Még egv lépés előre és telies lesz a sötétség. Dante. Eltévedek az erdőben és Vergiliusz szelleme megjelenik, in­ferno. Hát csakugyan meg kell halnom, hát nem vezet vissza az ut? Olyan bor­zalmas és olyan fázósan különös ez a tétova, diilöngő őgyelgés az élet s a ha­lál mesgvűién. Nincs kibe kapaszkodni, minden szétfclvik. szétmállik, mint el­­lángolt papircsomó hamuja. Nincs ciró­gató kéz. segitő kar vagy vigaszos sző: árván, iiedten, kábán fekszem, libegek ebben az életben, mint őszi falevél a folvó hátán. El kel! merülnöm, érzem, hogy kérlelhetetlenül sülvedek. merülök — nincs menekvés. Az idő nem áll meg. a halál sem áll meg a küszöb előtt. Kopogás. Nincs erőm. hogy sikoltsak. nincs időm. hogy bucsuzkodiam könnye­sen és keserűen. Kopognak. — Meningitis... Hidat építenek a fejemben, összekötik a tekervénveket és alagutat fúrnak az agvkamrák közé. Müven zűrzavar, mi­lyen kopácsolás. milyen vad. véres szögelés. Ha még egyszer, ó. ha csak még egyszer Párisban járhatnék, a Bou­levard des Italiens-en vagy a Szajna-KÜZDELEM Á FÖLDÉRT DOBROVOLJA COKNAK AKARJAK ATADNI A SZÜBOTICAI TISZTVISELŐK KISKERTJEIT Az agrárreformminisztérium né­hány héttel ezelőtt njabb 2500 heid földet vett el Subotica város föld­jeiből és utasította az a&rárreíortn­­hivatalt, hogy a földterületet hala­déktalanul ossza ki a jelentkező dobrovoljácok között. Ennek alapján a napokban Suboticára érkezett egy hetven főből álló dobrovoijác cso­port, megjelent a városi gazdasági hivatalban és felmutatva az agrarre­­formminisztériumíól kapott igazol­ványokat, földet kürt. A város ezideig már 9822 hold földet adott át az agrárreform cél­jaira, többnyire fekete földet és a még birtokában lévő terület legna­gyobb része már csak homokföld. Ezt a körülményt közölte is a város a dobrovoljáeokkal, akiknek nem kellett a homokos föld. A nyugdíjasok kiskertjei Subotica város földjei közül ötven lánc a Palicsi-ut mentén terül el. Kitűnő fekete föld, ami évekkel ez­előtt legelőül szolgált, később pedig úgy értékesítette a város, hogy a városi tisztviselők és nyugdíjasok számára kertgazdaságot létesített. A földet százötven-kétszáz négyszög­öles parcellákra osztották fel és ki­adták a tisztviselőknek, valamint a nyugdíjasoknak, akik azt maguk művelték meg. Hétszáz tisztviselő­­család jutott hozzá egy-egy darab­ka földterülethez, amely a gondos munkálkodás folytán annyit termeit, hogy művelője szükségleteit fedezte. A városnak ez a szociális intézkedé­se jelentékeny segítséget nyújtott a kevésjövedelmü tisztviselőknek és nyugdíjasoknak. A dobrovoljácok, akik nem fogad­ták el a homokos földet, a palicsi­­uti kiskertekre jelentettek be igényt. Nyomban visszautaztak Beográdtba, ahol az agrárreformminisztériumban előterjesztették kívánságukat és kér­ték a minisztériumot, hogy az ötven lánc terjedelmű kiskerteket utalja ki részükre. Az agrárreformminisz­­térium kedvező választ adhatott, mert a dobrovoljácok visszajöttek Suboticára, hogy a minisztérium in­tézkedését bevárják és hangoztatták, hogy a palicsi-uton fogják elhelyez­ni őket. Kétszáz főnyi küldöttség a főispán előtt A kiskertek bérlői között nyugta­lanságot keltett a dobrovoljácok ak­ciója és elhatározták, hogy a vá­roshoz fordulnak érdekeik megvédé­se céljából. Hétfőn délelőtt Manches Mihály városi könyvtárigazgató ve­zetésével egy kétszáz főnyi küldött­ség kereste fel Gyorgyevics Drago­­szláv főispánt. A főispán fogadta a városi tisztviselőkből és nyugdíja­sokból álló küldöttséget. Mándics Mihály közölte a főispánnal a dob­rovoljácok tervét é« a kiskertesek nevében kérte, hogy tegyen lépése­ket a kiskertek feloszlatásának meg­akadályozására. Gyorgyevics főispán válaszában kijelentette, hogy a dobrovoljácok akciójáról mindeddig nem volt tudo­mása, de lépéseket fog tenni az ag­­rárreforminisztériumban, hogy a kis­kertek felosztására ne kerüljön sor. Az elkeseredett tisztviselők és [parton, az antikváriusok göthös szekré­­! nvei előtt ácsorogbatnék... Ha még jegyszer egv nyurga, nyájas párisi lány [hozzám simulna a Bullier-ben és azt kérdezné, hogv holnap este hat órakor... Milyen rettenetes a meleg! Egyenlítő. Szahara. Szenegálja. Calcutta. Sárgaláz. — Sárga láz! Szállnak a madarak, tarka, trópusi madarak paradicsompirosak. acélkékek, hahotázó sárgák, smaragdzöldek. Régi. erdélyi tájkép: fűzfák a Küküllő men­tén. román asszonyok fakannával. Be­tegen fekszem, anvátn borogatást tesz a íeiemre. ágyamban trombita és az első képes ábécé. Szerelem. Összedőlt ho­mokvár. Hogy féltem lemenni este az udvarba: boszorkányok, manók, sárká­nyok és denevérek. Suta mozdulatok, ügyetlen szavak, elpirulások. Emlékszel? Virágot vittél egv asszonynak. »Sohasem feleltem cl« — mondtad és érezted s csakugyan még nem feleltetted el. Szi­gorlatok. Ó. hát újból végig kell szen­­jvedni a kinekat s a szorongó rágalma­ikat! Milyen meleg van és hogy kopog­nak. De meddig akarnak még kopogni, hát nem lesz kész ma a hid? Tessék felelni, mérnök urak! — Polioencephalitis acuta . . . Ah. utazni, igen. igen. a vonat zakatol. Firenzében kiszállunk, onnan Páduába megyünk. Mosolygós olaszsággal beszé­lek maid a hordárokkal meg a sofőrök­kel: Quanto debbo pagarc? Quanto si parte? meg Mi portate i miéi bauli alia stazione! Ne nevessen ki. signora, ha ön tanit. úgy szebben eiteni maid ki a suvno chiusokat. Nem akar Svájcba utazni? Mennyi szép. hatalmas, ámuló­­'san nagyszerű levelezőlap: St.-Maurice. IMontreu . Vevev. Lausanne. Nini. Páris felé megyünk. Ismeretség a vonaton. A szállodában a szobalány olv kedvesen csicsereg, mint egykori kalitkás mada­runk s a teához finom vajas süteményt szolgálnak fel. Egy drága, forró este a Bouffcs Parisiens karzatán, ó. Lucic. meg Genevieve, meg ti drága, kedves ismeretlenek, akik reám emelitek sze­meteket... még egyszer! Még egyszer! — Pachymeningitis haemorrhagica ... Belátom, hogy ez nem szód dolog. Bocsáss meg érte. Minek visszasírni a múltat, az élményeket, az emlékeket? Hát nincs erőd egyszerűen és férfiasán igv szólni: »Jó. ha meg kell halnom, úgy itt vagyok, készen vagyok, akár rögtön indulhatunk. Itt vagyok. Halál ur. tessék, állítsa meg a szivemet, én nem sopánkodom, én nem alkuszom«. De élek-e én egyáltalán? Hogy is állunk ezzel az élettel — már nem is tudom. Bölcsek és balgák beszélnek róla. A világakarat. avagy az ész a világal­kotó. ahogy Kant tanitia? Vagy talán a szenzualistáknak van igazuk? Schonen­­hauser és démoni akarat. Jai. csuna köd minden, megfulladok, megfulladok, iái... — Semmi remény. Minden ember halandó. A te halálod a legegyszerűbb s a legszürkébb dolog a világon. Szénen kinvuitózkodol és gyer­tyákat raknak köréd. aztán eltemetnek, nana. csak semmi érzelgősség. Igaz. hogy az öreg temetőkben tehenek lege­lik le a szarkalábat, amely tudós embe­rek agyából és szép asszonyok húsából táplálkozik, igaz. hogy az irodalomtör­ténetben vannak felsorolások, nevek, akik éltek valaha, akik könyveket írtak egykoron, melyeket ma már senkisem ’'smer. senkisem olvas, no de hát erro senkisem talált még vigaszt vagy meg­nyugtatást. Az emberek elképzelhetetlen millmrdiai porrá és semmivé váltak. Az élet kurta és ostoba. A halál kegyetlen és kellemetlen. nyugdíjasok a főispán válaszát meg­elégedéssel vették tudomásul. A sándori je<»vzőség földje A város mindenesetre meg fogja tenni a lépéseket, hogy az agrárre­­formminisztérium ne teljesítse a dobrovoljácok kívánságát, azonban teljes»’ bizonytalan, hogy a város közbelépésének az agrárreformmi­­nisztériumban lesz-e eredménye. Ez annál is inkább kétséges, mert csak a közelmúltban történt, hogy a vá­ros intervenciója ellenére is a dobro­voljácok kívánságát teljesítették. Sándor külvárosnak ugyanis, amíg jegyzőségc volt, Subotica város a jegyző részére tizenhat lánc földet adott. A jegyzőség megszűnése után a föld ismét a város tulajdonába ment át. A dobrov^' Vok azonban az agrárreforminisztériumban köz­benjártak, úgy hogy a minisztérium el is rendelte a föld felosztását a dobrovoljácok között, annak ellené­re, hogy a város vezetősége lépése­ket tett a föld felszabadítására. A sándori jegyzőség földjét hét­főn már fel is osztották az uj tele­pesek között.------ ■ ——— ——— ■— -Elfogató parancs Eszterházy János gróf ellen Egy főispán följelentette haza­áruló nyilatkozat miatt Budapestről jelentik: Esterházy János gróf, aki Nyitra vidékén gazdálkodik birtokán, a közelmúltban Budapesten járt és a Dunapalota-száiióban szórako­zott cigánymuzsika mellett. Eközben olyan kijelentést tett, ami miatt eljárást indítottak ellene. A feljelentést egy főispán tette meg a gróf ellen. Eszter­házy János gróf azóta elutazott a ma­ty ír fővárosból és visszatért Csehszlo­vákiába. Szigorúan utasították a határ­őrségeket, hogy azonnal tartóztassák le a grófot, ha megkísérli a határ átlé­pését. Eszterházy János gróf gyakrabban szokta meglátogatni nővérét Mádon, ahol szőllöbirtokuk van. A birtokot Ostenburg Gyula ezredes kezeli, aki jegyben jár Eszterházy János gróf nővé­rével. A mádi csendőrőrshöz szigorú parancsot intéztek, hogy minden körül­mények között tartóztassa le a grófot, ha megkísérli a visszatérést. Ou eutre. on erie Et e’est la vie: On bailie, on sort Et e’est la mort. ^ Az éiieli szekrényen self, sok könyv, a pohárban poshadt viz. mellette avógv­­szer. ketyegő óra. levél Parisból, kis tánvér befőtt, hőmérő, uiság s egy régi. kedves kis ezüstkanál. Milyen ió volna hidegre '-aitani a feiern, opálos jégtáb­lára. sárga, őszi földre vagy egy fóka sikcs hátára. A vánkosnak már nincs hűvös, szűzi sarka, minden rész. minden ránc izzik és perzsel, mint vöröslő rns­­télv a tűz felett. Szent Dorotheus va­­r.vok. akit lassú tűzön sütöttek meg. szent Thendotus vagvok. akit tüzesitett téglára fektettek. Dózsa György va­gyok ... Elégek én is. mint a szentek és a naavhitüek. Kopognak. Mindig ko­pognak. — Leptomeningitis purulenta. Hol van vége. hol van partja ennek a sistergős. málnavörös lávának? Nekem nincsen se Istenem, se emberem. Árva. sivár, pucér és elhagyott lélekkel kel! meghalnom, mint minden kétkedőnek. Most már mindegy, most már nem lehet elölről kezdeni. Csak semmi kesergés. semmi bucsuzkoJás. hagyd békével az álmokat, a nőket és az emlékeket. Em­lékszel Holbein metszeteire? A Halál őrt furulyázik, cimbalmozik. sőt még dudát is fűi. Kedélyes muzsikus. Kopognak. — A prognózis tclicsen rossz. Az aitó kinvilik és vak. lila köd hull be a nyitott résen. Csupa köd minden, fülledt, kalapáló köd. Jó volna elaludni, hűvös, süket helyen feküdni és kinvuj­­tózkodni... De nem. Nem! Nem! Ne hagyjátok elszökni az életet, ezt a csüg­gedt. eörnvedt. bukdácsoló, drága életet Hátha máskén is lesz egyszer, hátha — felgyógyulok. Szenteleky Kornél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom