Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-25 / 351. szám

1924. december 25 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 29. oldal Kilenc vajdasági község Ada Ada értékes és érdekes kis hely. Úgy vagyunk vele. mint valami igen tártai­mé'. de egészen kedvező külsciü nő­vel. Közeledni kell hozzá.' Jobban meg kell vele ismerkednünk, hógv felfedez­zük egyéniségének szebb és értékesebb oldalait. Túlnyomóan magyar népében megta­lálható a régi. maradi, kissé könnyelmű kemény fejű. de iólelkii és dolgos ma­gyar eredeti báia. és a tisztán látó. ha­ladni akaró józan magvar modernebb, tiszteletreméltó típusa. Két külön világ. támogatva húzza' az élet neiiéz igáját, leéli a maga névfélen és produktiv éle­tét . és fütyül a különböző teóriákra. Az adui intelligencia haladni vágyó. A község élén I)tinitricvics Simon , köz­­igazgatási jegyző áll. ki az uiabban re­aktivált főszolgabíróval. G.vors.vevics Slobodannat együtt ritka példányai a iisztakezü és lelkiismeretes közigazga­tási tisztviselőknek. Az adóügyek élén Jakovlicvics .Áron. közséfú jegyző áll. a Keleti Akadémia diplomás háilgatőia. kinek szerény állása nincs arányban magas képzettségével és egyéniségé­vel. A postafönök Milornd Nestes. ki Ada községének egyébként két h’osz­­szii idők óta táplált vágya van. Egivk az uccák aszfaltozása, másik pedig az állandó Tisza-húl Ada és Padó között. Am ' mindakét ábránd olyan kétesnek látszik', mint hadifogoly koromban meg­menekülésünk Tcrranova és Livorno között, esetleges meutorpedóztatásunk esetében. Egyik haszna hadifogságom .. kevés derűs emlékeinek. Szerb hadifogságból olasszá vedlett hadifogoly voltam Sardinia szigetén. Terrancva kis kikötőiében vagy kéí­­századmaáammal elpakoltak bennünket az olaszok egy valódi olasz uraságok­­tó! elviselt rozoga hajóra, hogy Livor­­nón át kicseréljenek bennünket. Jává­ban virágzott rnég a tengeralatti há­borít. mái közötti élet megszűnt és a pár év előtti jóbarátok a nemzetiségi hovatar­­tozandóságot most — ha nem is kife­jezetten — de burkoltan annál inkább számításba veszik és egyesek kulturá­lis működésénél sietnek az »államelle­­nes« tendenciát fölfedezni. Ennek a nem kívánatos helyzetnek a következménye, hogy a szép fejlődés­nek indult »Gazdakör« tcspedöben van; hogy ezen körnek »ifjúsági szakosztá­lyai — amely pells működése első évében az állandó, épített színpadján sok sikerült szinielőadást-rendezett — teljesen szünetel; hogy az azelőtti, jól megszervezett dalárda megszűnt és most csak az egyes nagy ünnepekre alakulnak — szigorúan nemzetiségek Cár Dusán-ucca mely mint két eevirányban haladó, de egymással össze-össze ütköző nagy ta­­raju hullám, ott küzd. ott forrong és ott szenved az utódállainbeii magára hagyatott magyarság létért küzdő nagy tengerében. A cigánnyal sírr a vigadó mulatós és hangos magyarok típusai a régebbi nemzedéknek. Tele vannak ősi magyar temperamentummal, amellyel. nem bír­nak. melynek ki kell törni. Ha mulat­nak — és ezt elég gyakran cselekszik — nagyobb legény nincsen náluk a faluban. Ám ha kijózanodnak, olyanok, mint az édes tej. Madarat fogathatsz velük. Felcihelődnek. Bebújnak a kocs­ma előtt várakozó kocsin a subáinkba. Kihajtatnak a szállásra. Aztán egész héten át úgy dolgoznak, mint a paran­csolat. A haladó magyarságot a Nagy valók. a Rafiavak. Orcsicsok. Sólvmossiak. Mi­­balekok. Dózsák. Törökök. Kaszások. Kovács-Kálik képviselik. Ezek már megértik a haladó idők sürgető szavát. Vége az uraskodásnak. A magyarra ko­moly és kemény munka vár. hogy fel­vehesse a versenyt előnyben részesí­tett szerb testvégeivel. Kemény munka és . szigorú takarékoskodás. —• ez hall­gatag jelszava a büszke magyarok skartba tett tömegeinek. Típusai ők a nyugodt, erkölcsös, nvilt eszű. kissé szűkmarkú, de értékes és büszke ma­gyarnak. ki arra büszke, hogy megdol­gozik a. mindennapi kenyérért, arra büszke, hegy iól és sokat, igen sokat dolgozik. Típusai annak a magyarnak, kitő! mindent kaphatsz, ha bánni tudsz vele. de a ki rúg és harap, mint a lova. ha érzi. hogy vele jogtalanság történt. Jó viszonyban van szomszéd birtokos szerb testvéreivel, megtárgyalja velük buiát-baiát. Nem ellensége az állam­nak. csak annak aki bánija és akinek nincsen igaza. Vele közös sorsban élnek és dolgoz­zák meg a íeicvénv adai földet szerb és zsidó valiásu osztálvostársai. A Markovicsok. Móriczok. Petrovicsok. Sedmakovok. Jakovlievicsek. Draginok. Nikolicsok. Simlianskok. Levoievek stb. tekintélyben és szorgalomban mél­tán sorakoznak a magyarok tömegei­hez. A zsidó valiásu földbirtokosok az Adlerck. Oincrek. Engelmannok. För­sterei:. Müllereii képviselői a csiszolt modorú, müveit. áldozatkész, munkás és haladni vágyó • zsidó középosztály­nak. Miközben különböző érdekek által táplált álbölcsek eltérő faji kvalitások­ról.. eltérő szabadalmazott és szoba­tiszta fai ok fölényéről szavalnak és kö­dös teóriákat szőnek-fonnak az egye­dül üdvözítő emberevő túlzó naciona­lizmusról. — aejdig a tényleg, dolgozó tömeg egymással vállvetve, egymást fiatal kora dacára páratlan szorgalmá­val és pontosságával felebbvalói legna­gyobb elismerését érdemelte ki. A^ köz­ség szellemi mozgalmainak élén Zwick Rezső 'gyógyszerész. Pillér György rém. kaíh. főkántor, đr. Wolf Béla. az agilis ügyvéd és bankigazgató. dr. Bánik Gvözöné. a műkedvelői előadá­sok született rendezője és szervezője állanak. A különböző színpadi szerepek kedvelt alakitói: Flott Aliz. U gr i Irén­­ke. Müller Annuska. Pálfi Rózsika. Ba­­lánvi Margitka. .Lehoczki Ilona. A fér­fiak közül: Kőszegi Pál Jenő. Gál Sán-Rőm. kath. templom dór. Horvát András. Schlésinger Manó. l.óczi László stb. stb. tűnnek ki. A po­litikai életben a vezetőszerep dr. Ki­rály Károly ügyvédé, a; magyar párt ismert, agilis elnökéé. A hitélet terén Drozdik Imre katholikus. Savics Lázár gör. keleti. Hoffmann Dávid izraelita főtiszte'cndő urak irányítják híveik hit­életéi. Pénzügyi téren dr. Wolf Béla és Rein Géza bankigazgatók az elismert és közkedvelt vezető szakemberek. A kereskedelmi ériéiben vezetöszerenet játszanak a Mannheim testvérek. Fran­kel Sámuel tojás export-cég. melynek márkái Svájcban elismertek és kereset­tek. Birn , József csernvőgváros. ki szál­lít az ország minden részében. Az ipari életben vezetőszereneí játszik Székely Bertalan malomtuláidonos, minden ióté­­kotn-rági mozgalom gavallér támogató­ja. Kelemen József, ki malom-gépek gyártásában jeleskedik. Végül me.gein­­üti ük. hogy Adán a közbiztonságot négy ügyvéd a közegészséget . pedig négy orvos tartja ienn. Adunak négy orvos nem 'sok. . Ám « ez ■ a négy orvos' az egymás elleni állandó gueriüa-har­­cGkkal olyan-élénk tevékenységet feit ki. mintha legalább is tizen volnának. Begvömöszöltek bennünket esv nagy. leszegett ablaku terembe. Közvetlen el­indulás előtt az olasz hajóskapitány sö­tét éiici hogy a tengeralatti hajók meg ne hallják —- azt mondotta: »Sig­nori Uficiali! Nemsokára indulunk. Jöj­jenek utánam. Meg fogom mutatni, hogy az esetben, ha a hajót torpedó találná. — Önök mit csináljanak. Látni fogjuk, hogy a lovagias olasz nemzet a legnagyobb veszély esetében sem fe­ledkezik meg hadifoglyairól... Lehettünk vagy kétszázan. Mind tisz­tek. A haió túl volt zsúfolva. A fedél­zet is tömve volt. Többek között ve­lünk utazott Asmara szigetéről egy szerb dobrovoliac-zászlóali is. mely szintén a fedélzeten nyert elhelyezést. Nagy nehezen utat törtünk magunk­nak a kapitány után. A kapitány elő­ször jobbra ment. aztán balra kanyaro­dott. közben íellökőtt több alvó alakot, kik különböző nyelven káromkodtak, majd kissé elvétette az irányt, vissza­felé tartott. Aztán felsietett egy kes­keny. de igen magas vaslépcsőn egy kiss terraszra, melyre csak kisebb ré­szünk fért el. A többség a lépcsőn és a lépcső alatt szorongott. »Signori!« — szólalt meg a kapitány emelkedett hangon — »Látják Önök azt a hatalmas parafa-lapot«? Tényleg, a középen valami parafa­lap söíétlett. körülbelül akkora, mint va­lami nagyobb asztal, de egyáltalában nem keltett valami félelmetesebb be­nyomást. Oldalán vas-karikák fityeg­tek előttünk ismretlen rendeltetéssel. »Signori!« — szólal meg a kapitány. — »A dolog igen egyszerű. Ha a hajót fenékbe fúrják. — Önök az adott jelre gyorsan sorakoznak. Ha bezárt ajtó ki­nyílik. ide sietnek. A több már magától megy. — A parafa-lapot bedobják a tengerbe. Aztán utána ugranak. Bele­kapaszkodnak a lelógó vaskapcsokba, — és meg vannak mentve«. Nem mertünk semmiféle ellenvetést megkockáztatni. Az olaszok a hadifog­ságban igen szigorú fiuk voltak. Az egész helyzet különben sem volt valami kedélyes és mulattató. Ám. most. hogy itthon vagyok, arra gondolok, hogy az adai aszfalt és az Adat a Bánáttal ösz­­szekötő állandó Tisza-hid hozzánk ha­sonlóan már 50 év óta várja a megmen­tést. Baj moh A Szuboticával határos Bajotok köz­séget tudvalevőképpen Mária Terézia idejében Szubotica város alapította, plébániájának ma is Szubotica város a kegyura: 18000 kát.. hold földet kitevő határából 5000 kát. hold Szubotica vá­ros tulajdona. A város ennek a nagy kiterjedésű birtoknak ma már nem ve­szi hasznát,* mert az agrárreform azt teljesen fölosztotta a szláv földigény ők között. A város tulajdonát képező ezen földterület benyulik egészen a községig és annak a község mellett húzódó ré­szét a múlt évben többszáz parcellá­ban fölosztották házhelyeknek, amelyek legnagyobb részén a házak már föl is épültek. A nép ezen újonnan épült köz­ségrészt rNovi-Bajmokn-nak keresztel­te el. A község lakossainak száma 10.000, melyből \% szerb, 25% német. 26% bu­­nyeváC és 48% magyar. A külömbözö nemzetiségű lakosság látszatra nagyban és egészben eléggé békességesen meg­fér .egymással,..azpnban az le nem ta­gadható, hogy egyesek agresszív ma­gaviseleté következtében az imperium­­válíozás előtti meghitt, barátságos egy­szerit — »adjioc« énekkarok, amelyek az ünnep elmúltával be is felezik mű­ködésüket a következő nagy ünnepig, így halad a kultúra Bajotokon. Beszéljünk azonban arról is, a mi van. Egy év előtt megalakult a keres­kedők »Lloyd« egyesülete, melynek kö­rülbelül 100 tagja van. Szellemi tapiá­­lékkal azonban eddig kevéssé szolgáit. Ünnepnapokon a Kulity-féle vendéglő­ben levő helyisége mindig tömve van ugyan, de szakadatlanul a kártya járja. Közehekvő a feltevés, hogy a bajmoki Lloyd nemcsak az alapszabályait, ha­nem ezt a szokást is a szuboticai Lloyd­­tól' kapta. A lakosság józan, takarékos, munka­­kedvelő. (Szinte csodálatos, hogy a számtalan »korlátolt kimérés«-en kívül a községben levő 55 kocsma miképpen tud existúlni?) Vagyoni helyzete általá­ban jó, különösen a földtniveléssel fog­lalkozóké. Az elég magas gabonaárak — Bájtnoken sokszor veszik drágábban a búzát, mint akár Szuboticán, akár Szomborban — továbbá a jószágfélék magas árai biztos alapra fektették a gazdálkodók helyzetét. Az elmúlt né­hány »jó konjunktúráiu« esztendő ered­ményeképp nagyon sok kisgazda, nem­csak tehermentesíteni tudta eladósodott birtokát, de ma már jelentékeny kész­pénzzel és értékes jószágállomáimyal bír. A bajmoki polgár földéhségén kívül ez okozza azt is, hegy a bajmoki ha­tárban a földárak jelentékenyen maga­sabbak, mint bárhol a közeli környé­ken. A kereskedőik és iparosaik helyzete kevésbbé rózsás ugyan, de azok is ren­dezett viszonyok között élnek. Ezeknek forgalmát csökkenti a két városnak, Szuboticának és Szombomák közelsége. A vasúti összeköttetés mindkét város­sal elsőrangú és a község nagy része bevásárlásait a városokban intézi el. A nagyobb választékon kívül csábítja erre az is, hogy az árak olcsóbbak a vá­rosban. Ipar tekintetéiben teljesen fejlett a község malomipara. A sok kisebb dará­lómaiinon kívül 4 malom van a község­ben, napi 9 vaggon őrlőicépességgel, melyeknek produktumait Szlovénián, i Bosznián, Délszerbián és Dalmácián ki­vid Ausztriába és Csehszlovákiába­­szállítják nagy mennyiségben. Egyéb iparágakban nem haladjuk túl az átlagos falusi ipart. Érdemes azon­ban. megemlíteni a Novoth József-féle lakatosmühelyt, amely olyannyira töké­letesen berendezett, hogy kisebb méretű motorok eíőállitására is képes. A községben a jövedelmezőbb ipar­ágak közé tartoznak: a lakatos-, aszta­los-, kovács- és bognármesterség. A többi iparággal szemben való többjöve­­delmezősóget ezeknél is az okozza, hogy a fölsorolt iparosokból nincs a szükségletnek elegendő a községben. A kovács- és bognármester pl. annyira kevés, hogy uj kocsik készítésére nincs idei ük. Szinte kuriózumszerü: ui ko­csiért a gazdaközönségnek másik köz­ségbe kell mennie. Vannak olyan iparágak, amelyek a községben egyáltalán nincsenek képvi­selve. Nincs vizsgázott ácsmester, sem női ruha szabó. Nein teljesen érdekte­len itt megemlíteni, hogy ebben a nagy községben nincs egyetlen spbakészitő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom