Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-25 / 351. szám
30. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. december 25. sem; a harmadrész ekkora Kernyaján pedig 2$ »subás« van. Megemlítésre érdemes a virágzó *Lichtneckcr József és társai« tulajdonát képező téglagyár, amely nemcsak téglagyártással foglalkozik, hanem gyárt cementcserepet és cementlapokat is. A népmozgalmi adatokat megemlítve 1923-ban minden 3000 iélekrc 11 házasságkötés, 29 születés és 20 haláleset esett. Az idén — már most megállapítható — úgy a házasságok, ■ mint a születések száma valamivel kedvezőtlenebb lesz. A község lakossága a folyó évben körülbelül 1000 lélekkel clyképp szaporodott, hogy a Magyarországhoz , tartozó, Bajmokkal határos Madaras község határának jelentékeny része annak ideién Jugoszláviához csatoltatott. Az ezen területen élők — úgyszólván kivétel nélkül magyarok — ez évben csatoltatták magukat Bajmokhoz, mert hogy közigazgatásilag mely községhez tartoznak, a folyó évig nem volt elintézve. A község egy hó előtt tett jelentős lépést a haladás felé: novemberben adták át a Holezhacker Boldizsár túlajdonában levő villanytelepet rendeltetésének. Ugyancsak novemberben kezdte meg előadásait a második mozi is és most Bájmok is két mozival rendelkezik, akárcsak Suboíica. A politikai életben kizárólag a "szláv nemzetiségűek visznek szerepet és jelentékeny számú tagja van úgy radikális, mint a demokrata, valamint a bunyevác-sokác pártnak is. A nemzeti kisebbségekhez tartozók teljesen passive viselkednek, amit legélénkebben bizonyít az, hogy sem a magyar, sem ;s német pártnak nincs Bajmokon helyi szervezete. A község fejlődéséhez megvolna a lehetőség, mert a lakosság eléggé megértő és áldozatkész. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges volna, hogy :t befolyásos szláv egyének ne lássanak minden, a nemzeti kisebbségekhez tartozó, számottevő egyénben »irredentát* és lássák be végre hogy nem szláv nemzetiségű egyén is loyalis állampolgár. Állítsák ezzel vissza a régi közvetlenséget a polgárság között. Épp oly szükséges volna hozzá, hogy a községi jegyzőt ne változtassák unosuntalan. Mert akármilyen jóindulatú és ambiciózus a község jegyzője — mint a jelenlegi Csudity Milan is —■ nem lehet kedve a község fejlesztése érdekében iáradni, mikor a jegyzőségének határideje sohasem biztos. Ezek a kérdések azonban a politika körébe vágnak és bizzuk azokat a politikusokra. helyi ■ és környékbeli szükséglet megkíván, gyári ipar itt nincs. A kereskedők között van egy pár jómódú. A kulturális élet kezdetleges. A magyarság visszavonult, a volt »Olvásókör* feloszlott, a könyveket széthordták. Egyes alkalmas táncmultságok tartják még össze a társadalmat. Egyedüli magyar intézmény a tűzoltóság. mely még a régi időkből fennálló, jól képzett és fegyelmezett testűiéiből áll. A község jegyzője Tabakovics Gusztáv diplomás jegyző, a régi gárda kipróbált tagja. A szerb pap, Tomics J. A magyar plébános, Molnár László pedig, miután négy évig hiába járt fühözíához, hogy fizetéshez jusson, otthagyta a plébániát, mely azóta árva. Csurog Ha Szt. Becséről a vonattal elindulunk, egy- félóra alatt Csurugra érkezünk. Mar útközben szemünkbe tűnik a görögkeleti háromtornyos templom, mely a Sajkás-kerületnek egyik legszebb, és legnagyobb temploma. Csurug a környéknek legnagyobb rakodóhelye volt,- úgyhogy itt folyton tiz-íizenkét uszály horgonyzott Gyurgyevo, Zsabljm, Tcmerin, Goszpodincé és Nádalj, ide hozták gabonájukat. Néhány év óta azonban, mióta a Tiszát szabályozták, a folyónak csak egy holt ága dája van és 11 társadalmi egyesülete van, melyek közül kiemelendő a »Szerb Daloskor«, melyet 1S68. alapítottak és a Szerb olvasókör. Az év folyamán 103 házasságkötés történt, 270 halálozás és 400 gyermek született. Nyolc házaspár elvált, 2 egyén öngyilkos lett és 1 a véletlen szerencsétlenség áldozata. A község felvirágoztatásában nagy I érdemeket szerzett Kókity J. Bozsidár (jegyző, aki az átalakulásig állt a köztség élén. A jelenlegi jegyző Csura Kallsodr a Az egykori élénk és mozgalmas Beoúra most csendes falu. Gróf Karácsonyi Jenő és Karácsonyi Andor 8—8000 holdas birtokán az egész falu magyarsága megélhetést talált. Most szélnek vannak eresztve. A grófi birtokból csak a kastély és 20 hold fold maradt meg. A kastélyt az állam megvette és gyermekmenhelyet fog benne létesíteni. A Karácsonyi Andor 8000 hodját évek óta parceüázák, osztják az igénylőknek. A megmaradt 500 hokiból az idén 400 bevetett holdat is felosztották,, úgy hogy a szekveszter még csak 100 hold felett rendelkezik. Ebben a kastélyban lakik a kormánybiztos, a Rodzianku-család (a Duma elnöke itt halt meg tavaly) és még né'n&iy orosz menekült család. Parkját a lakosság látogatja és nyarankint a törökbecsei orosz leánynevelőintézet növendékei itt szoktak nyaralni. A lakosság 55%-a szerb, 35%-a magyar, 15%-a német: lakóinak száma 4500. Az utóbbi években körülbelül 100 magyar család vándorolt Amerikába. A születések száma az elmúlt évben 180, halálozás 96, házasságkötés 44. A még Beodrán maradt magyar földmíves nép siralmas anyagi helyzetben van, munkaalkalma nem kínálkozik s igy a vidékre jár dolgozni. Az iparososztály felszínen tudja még magát tartani, de csak annyit termel, amennyit a Róm. kath van Csurug mellett. Hogy a kereske- \ deimi forgalmát megmenthessék, a politikai község a réten keresztül egy kövezett utat csináltatott a harmadik feljáróig, csakhogy az nagyon messze esik a községtől. Csurug a Sajkás-kerület legnagyobb es a Vajdaság egyik legszebb községe. Lakosainak száma 10.466. Nemzetiség szerint: szerb 7396, magyar 2831, német 108, egyéb 131. Vallás szerint: görög keleti 7357, római katolikus 2897, evangélikus református 101, zsidó 84, egyéb 27. A község határa 22.893 katasztrális hold szántóföld, amelyből a községé 8375 katasztrális hold. A község földjéből agrárreform alá esett 3363 katasztrális hold. A dcbrovoljácck 674 holdat birtokolnak, községi legelő 1766 hold. A község kezelésében 787 hold maradt meg, amelyet két holdas parcellákban adnak ki. A többi föld sem szántásra, sem pedig legelőre nem alkalmas. A községnek 16 iskolaépülete, 3 evőid: 1152 ház és 288 tanya népesíti bev A határában csak egy-pár nagyobb birtok van, igy a Kriszháber-íéle 500 holdas és a Kiss Károly hasonló nagyságú birtokát. E közpbirtokokkal szemben az egész föld 70%-át a kisbirtokosság (5—100 holdig) foglalja el. A lakosságnak 20%-a földnélküli zsellér, akik 11%-ért kaszálják le a búzát. A község ipara és kereskedelme csak az utóbbi időben indult erősebb fejlődésnek. Mali-Idjošnak van Gazdaköre, Iparos egylete, Kaszinója, Vadászegylete, mindegyik egyesületnek van könyvtárnoka de könyvtára — nincs. A község jegyzője Katyanszki Izidor népszerű, erőskezü férfi. A római katholikus hívők élén Hars Aladár plébános, áll. A közegészségügy őrzője dr. Tóth- Árvai Márk községi orvos. A gazdakör elnöke Fodor Mihály, alelnöke Sipos Richard. A gazdakör a mult évben több mulatságot rendezett, amelynek jövedelmét a szegény gyermekek felruházására fordította. A Kaszinó elnöke: Pecze Ferenc földbirtokos, alelnöke dr. Tóth- Árvai Márk. Az Ipartestedet elnöke Pecze András. A Vadászegylet diszelnöke Katyanszki Izidor, elnöke Kiss Károly földbirtokos. Maü-IdjoS törekvő, munkaszerető magyar lakossága bizó hittel várja a jobb és szebb jövőt. templom menkó jegyző nagy hozzáértéssel és energiával vezeti a súlyos gazdasági viszonyok között az ügyeket. A társadalmi mozgalmak élén ‘ Teofanovics Vasziiye görög keleti plébános áll, tevékeny részt vesznek mellette a társadalmi életben Bérity Boriszav és Stojadinovics Vasziiye görög keleti plébánosok, valamint az állami tanítók, Glavaski Mladcn igazgatóval aí élükön és Kalenics Dusán takarékpénztári igazgató. Az újonnan kinevezett római katolikus plébános Dupp Bálint. A község lakossága általában jómódú. A gazdák nagy része állatkereskedelemmel foglalkozik. A kereskedelmi élete igen forgalmas. Nagy forgalmat csinál Sevin Károly téglagyáros, aki sok munkást 'foglalkoztat, valamint a Dittrich-félc gőzmalom. Az ipar is szépen fejlődik. Ebben az évben 15.000 vaggon cukorrépát szállítottak Csurugról. A községben három takarékpénztár működik: az Első Csurugi Takarékpénztár, a Csurttgi Kerületi Takarékpénztár és a Szerb Takarékpénztár. . Kishegyes A novisadl vasútvonal mentén hulla-1 község egyike a legtöbb magyar álta mos dombvidéken fekszik Maii-Idjoš 5lakott vajdasági községeknek. Az elmúlt nagyközség. 'A község a »Krivaja« pa-11 évben a házasságkötések száma 41 volt, tak völgyében terül' el. Mali-Idjos lakosainak száma 6964. A lakosok közül 21 szerb (0.3%), 17 német (0.4%T 48 zsidó a többi 6878 (98.5%) magyar, tehát a A születések száma 205 volt ebben az évben. A község területe és határa 14.000 katasztrális holdat vagyis 98 knr-t tesz Mól Mol a Tisza partján fekszik. Északra tőle' három kilométernyire Ada, délre pedig hét kilométernyire Petrovo-Selo. Ez az oka aztán, hogy a község határa egy hosszú keskeny szállás, mely mindössze négy kilométer széles és mintegy 35 kilométer hosszúságban nyúlik el nyugatra. A föld a legjobb minőségű bácskai föld és az egész határban szigorú váltógazdaság járja. Egyik évben búza, a másikban tengeri, sűrűn tarkítva cukorrépával. A község szabályszerű négyzet alakú: széle hossza egy. Blokkrendszerjben épült, az uccákat a nép nem is Inévvel, hanem számmal jelöli meg, — (akár Amerikában. Széles hosszú egyefnes uccák, két oldalt zz obiigáit árkokéval, hidakkal, A. járdák többnyire téglából. Sajnos a kocsi ut csak két uccáfaan köves, egyebütt ősztől tavaszig ; vendégmarasztaló, sártenger. Villanyviijlágitás. Az uccán azonban a villany ■nem mindig konkurrál az égi testekkel, mert a község pausálét fizet a társaságnak és igy ez természetesen spórol. A lakosság száma 12.500. Ebből 5000 szerb és 7500 magyar. A múlt évben 106 esküvő volt, születtek 3S9-en, elhaltak 247-en. A természetes, rendes Iszaporulaton kivül a lakosság száma az újabban végbement telepítés révén is Íemelkedést mutat. Mintegy 200 optá!tat telepítettek ide. A lakosságnak több mint 80%-a földmiveiéssel foglalkozik. 20% jut az iparra, kereskedőimre. A földművesek nagy I része 5-—10 láncos kisgazda. Meglehejjtös számban vannak azonban teljesen Iföldnélküli szegények, — főként a magyarok közt, — kiknek minden reménysége a földreform végleges rendezése. ÍBár a nagybirtokok felosztása a mun|kaalkalmakat csökkentette, munkát «mégis találnak és igy szegényesen meg tudnak élni. A mindenütt érezhető gazdasági krízis ellenére, a lakosság vagyoni helyzete általában mégis kielégítő. Szerbek, magyarok a legjobb viszonyban élnek egymással, különösen a gazdasági kapcsolat intenzív közöttük. Az elemi iskolák nemzetiség szerinti megoszlása megjelel a lakosság számarányának. Van polgári iskola is, a növendékek szerbek, magyarok vegyesen. Egyesületek: a szokolegylet, a csitaonica, a magyarok dalárdája és a polgári kaszinó. A társadalmi életben vezető szerepet játszanak: Jasimovié Dusán pravoslav plébános, ki osztatlan tekintélynek és szeretetnek örvend az egész lakosság
