Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-20 / 346. szám
4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 20 „Az országot eifujja az anarchia szele“ Jorga beszéde a bukaresti kamarában Bukarestből jelentik: A képviselőház csütörtöki üiésének kiemelkedő pontja Bratianu Jövel miniszterelnök válasza forgá-nak, aki a napokban interpellált a zavargások ügyében — Az anarchisztikus mozgalmak okai azok, — mondotta a miniszterelnök — akiknek érdekük Románt konszolidációját megakadályozni. Különbséget kell tenni antiszemita- és kommunista-mozgalmak között — Mindazok, akik őszintén és önzetlenül akarják az ország konszolidációját, kezdjenek pozitív műnké hoz. Az anarchia és szétbomlás ellen felhívom az összes pártok képviselőit, hogy a szenvedélyek me'lözésével egyesüljenek, mikor a társadalmi felforgató törekvések fölbukkannak. Dolgoztunk most, — fejezte be beszédét a miniszterelnök — hogy a közigazgatási reformnál az országot uj alapokra állíthassuk. Jorga válaszolt a miniszterelnök beszédére s kijelentette, hogy nemcsak a diákmozgalmakra gondolt, hanem arra a bandára is, amelye a kormány eddg kikutatni nem tudott. — A falusi ember gyűlöli a nad rágóst — mondotta Jorga. — Az országot egyik szélétől a másikig könvnyen eifujja az anarchia egy szellője. A rosszul fizetett tisztviselők nem teljesitik kötelességüket. Általában az erkölcsi nívó alacsony. Itt kel! kezdődnie a helyreállítás munkájának. A választások meghamisítása anarchiát jelent, a besszarábiiu erőszakoskodások anarchiára vezetnek. Ezeket kell megszüntetni. Kiutasítás barátságból Hogyan lesz valaki államellenes elem Szainborból jelentik: Az Uprava Kanala Kralja Petra bácsmonostori hajójavító telepére ez év tavaszán uj üzemvezető mérnök került. Az uj mérnök angol ugyan, de ugv látszik, hamar beletanult a hazai viszonyokba. Az itj főmérnök és a telepen 46 esztendő óta szolgálatot teljesítő Vagyovszki János közt valami konfliktus támadt. A mérnök és családja megharagudott Vagyovszkira s ez a harag kiterjedt azokra is, akik vele barátságot tartottak, így Gál Pál hajóvezetőre, aki 45 év óta s Knoblant Jenő hajógépészre, aki 15 esztendeje áll a társaság szolgálatában. Az angol mérnök jó barátságban van Jergafoíí George Szergej orosz emigráns hadnaggyal, aki mint aljegyző működik Monostoron. Az aljegyző szeretett volna baráti szolgálatot tenni a mérnöknek, igy történt meg. hogy a csatorna-igazgatóság hivatalos pecséttel ellátott levelet kapott, amelyet a monostorszegi községi biró és az aliegyző irt alá. s amelyben közölték az igazgatósággal, hogy Vagyovszki. Gál és Knoblaut államellenes, politikailag megbízhatatlan emberek, akiket el kell bocsátani a szolgálatból. Az igazgatóság át akarta helyezni régi alkalmazottjait, ezeknek csak nagy nehezen sikerült igazolni, Irogy az irat privát baráti szívességből készült, a község jegyzője mit sem tud róla. aki távol volt, mikor az aljegyző az ominózus írást szerkesztette. Az? aljegyző azonban, ha szívességet akar tenni, nem áll meg félúton. Minthogy az első kísérlet nem sikerült, jelentést tett. felettes hatóságának, hogy a három rési monosterszegi lakos nem optált idejében s igy kiutasítandó. A községi elöljáróság ugyan tiltakozott a három polgár kiutasítása ellen, de mert az orosz aljegyző tovább is hivatalban van, s tovább is próbálkozik a kiutasítással, be is adta lemondását, s igy nem lehet tudni, hogy a három érdemes munkásember meddig maradhat még Monostoron. Földönfutók az uj hazában Kiutasított bajmoki családok A trianoni békeszerződést követő; határkiigazitások során Madaras ’ község határának egy része az S. j H. S. királysághoz került, mig ma*! ga a község tovább is Magyarország területéhez tartozik. A madarasi határból átkerült területet közigazgatásilag Bajmok községhez csatolták s baimoki lakossá vált több olyan család is, akinek az átcsatolt területen volt a földje és a tanyája. Az akkori községi jegyző tanácsára ezek az uj bajmoki polgárok annak ideién kérvényt adtak be a belügyminisztériumhoz, s tartózkodási engedélyt kértek uj hazájuk területén. A minisztériumban sommásan intézik el a tartózkodási engedély iránti kérvényeket, s igy esett meg. hogy ezeknek a bajmokiaknak, akik a határeltolás révén lettek bajmoki lakosok, a kérvényét elutasították. A vármegyei alispáni hivatal méltányosságból megengedte, hogy az elutasítottak január közepéig még Bajmokon maradhassanak, azonban anuárbn, ha csak a minisztérium időközben meg nem változtatja rendelkezését. el kel! hagyni Bajmokot. Minthogy az illető családoknak Magyarországon már semmiiük nincs, legtöbbjük beköltözött Baimokra, ahol házat szerzett, valósággal földönfutóvá teszi őket ez az intézkedés. Nyilvánvaló, hogy azokat, akik a terülctátkapcsolással jutottak uj hazájukba, éppúgy nem lehet kiutasítani, mint ahogy nem lehet kiutasítani a módosiakat és a várdányiakat sem. akik szintén a területátcsatolás révén váltak S. H. S. alattvalókká. A szegény bajmokiakra. akik már csomagolják cók-mókjaikat. azonban cseppet sem vigasztaló, hogy nekik a jog és törvény szerint igazuk van. Ébredők pőre a Világ szerkesztője ellesi Feleky föltárta a bíróság előtt az ellenforradalom bűneit Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa pénteken tárgyalta Felek.v Gézának, a Világ felelős szerkesztőjének egyik sajtópörét, amelyet az Ébredő Magyarok Egyesülete indított ellene »Egy miniszter memoáriai« cimü cikke miatt. Ebben a cikkben azt ir ta Eeleky, hogy gróf Klebelsber Kunó a történetírás telies tárgyila gosságával mondotta el sulvos vádiratát a banditavezérek Sörház-uccai központja ellen, amelv hasonló a Lenin-fiuk székhazához. A Sörház-uccából indult ki minden gyilkosság és az ébredők vezérei a bűnösök azért, hogy a Márfíy-féle gonosztevőket alvezéri hatalommal ruházta fel. Az olyan egyesületek, mint amilyen az Ébredő Magyarok Egyesülete is. nem lehetnek hazafiasak, mert az ilyen esvesiileteknf k puszta létezése szégyen az országra. A pénteki tárgyaláson Feleky Géza vallomásában kijelentette, hogy közérdek vezette a cikk megírásában. Az elnök: Arra feleljen, mi adta a közvetlen impulzust a cikkek megírására? Feleky Géza: Klebelsber s vallomása a plakát-pörben. Amikor Klebelsberg kihallgatása javában folyt ■\ törvényszéken, ugyanakkor hallgatták ki először a rendőrségen Muri ív Józseiet, akit az ÉME jónak látott minden eszközzel védelmébe fogadni. A hat nappal ezelőtt elhangzott halálos ítélet, usv hiszem, engem igazol . . . Schadl elnök: Azt maid meglátná: kérem. Az délet még nem jogerős. Feleky: Hivatkozhatom N:ás jogerős ítéletre is. amellyel az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik vezérkari tisztjét sújtotta a törvényszék Az elnök: Mit akar kérem? Indítványt akar tenni? Vagy mi az, amivel itt cl ölön? Feleky Géza: Rumhold Attila halálos ítéletére hivatkozom. Az elnök: Rumbóld Attila? Feleky: Igen. Romboid Attiláéra. (g Nem akarok több gyilkossági esető tázott gyilkosságokon kívül a gyilkosságok egész néma légiója van hátra. Az Ébredő Magyarok Egye siilete által kifejtett tevékenysé minden magyar érzéssel és tendenciával ellenkezően, a nemzeti hős szerepéhez juttatta Héiias Ivánt. De nem akarok ezúttal Héiias Ivánra kitérni . . . A? elnök: Arra nem is kell hitéi ni. Feleky: A Héjjas-kidtusz a gyilkosságok kvJ.Uv— -Az elnök: Hogy lehet ilvet mondani! Mit ért ez alatt? Bizonyítani tudja? Különben is nem engedem meg ennek a fejtegetését,' mert ez nem tartozik ide. Feleky: 1922 júliusában a hadbíróságon Zbona és Danics tárgyalásán felolvasták Héiias Iván vallomását. amelyből kitűnt, hogy ö adott narancsot az izsáki zsidók legyilkolására. A hadbíróság éppen ezért csak rablás miatt ítélte el Zbonát és Danicsot, azzal az indokolással. hogy parancsra követték el a gyilkosságokat. A Sörház-uccában pár nappal később gyűlés volt. ahol frenetikus ünneplésben részesítették Héjjas Ivánt. Az elnök: Ezért ünnepelték őt? Eeleky: Az Ébredő Magyarok Egyesülete által kiadott kommüniké szerint éljenezték és Héiias Iván ezután kijelentette, hogy szükség esetén megismétli operációiét az ország fővárosában. A nemzetgyűlés c ’ember 14-iki ülésén. — folytatta Feleky — ötrendbeli izgatás címén adták ki Lendvai Istvánt. Az izgató cikkek között szerepelt az egyik, a melyen Francia-Kiss Mihály megváltó bonibáiról ir. Ez a Francia-Kiss Mihály pedig — mondotta Feleky — többek között meggyilkolta Nemes Gusztáv föreáliskolai tanárt, akinek Déváról cl kellett utaznia, mert megtagadta a román hüségesküL Ez a Lendvai azok közé a munkatársai közé tartozott, akik állandóan szidták a \Kdrolvi-kományt, mert annak politikáját mérsékeltnek tartották. Lf-dvai azt irja, hogy IV. Károly rmekeit hisz gyanánt vissza kellett tartani, mert a francia forradalom mcsrmv.'.att'.'. ' ■ z a túszokat hivatkozni. A é.-u.í milyen célra lehet felhasználni. Az elnök: Erre értette ön, hogy kalandorok? Feleky: Igen és még ezenkívül az ÉME-nek egy alelnökére, aki első ember volt a forradalom kitörése előtt és aki nyílt levelében, amelyet 1918. október 27-én tett közzé, az ország feldarabolásáról beszélt, az egyházi birtokok szekularizációjáról és szocializálásáról hangoztatott kijelentéseket. . Az Ébredő Magyarok Egyesületének képviseletében megjelent Turchányi Egon ekkor megkérdezte Felekyt: — Ki volt ez? Feleky erre szembefordult • vele és a következőket mondotta. Ez az önök vezére: Zilahi Kiss Jenő alpolgármester volt. K zu tán Feleky védője dr. Bródy Ernő előterjesztette a valódiság bizonyítására irányuló kérelmét. Kérte a Márffy-ügy főtárgyalási iratainak, továbbá a nemzetgyűlés 1920. november 11-i naplójának a beszerzését, valamint több politikus tanúként való kihallgatását. Állítom és bízóivá tóm — mondotta a védő — hogy Héiias Ivó» ötvenhárom gyilkosság tettese és részese. Errevonatkozólag is bizonyítékokat jelentett be. Az EME jogi képviselője teljes terjedelmében ellenezte a bizonyítást, mert szerinte ezzel csak mellékvágányra terelődnék az ügy. A bíróság rövid tanácskozás után elutasította a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványt és Feleky Gézát bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében és ezért ötmillió korona pénzbüntetésre Ítélte. Feleky felebbezett az ítélet ellen. Harc az aranyért Őrültnek nyilvánítottak és hazotoloncoltak egy alaszkai szerb aranybányatulajdonost A brémai Norddeutsche Lloyd- Schiffgeseüschaft egy megbízottja átadta a beogradi rendőrségnek Knezsevics Mato montenegrói származású földmivest. akit Amerikában elmebetegnek nyilvánítottak és kiutasítottak Amerika területéről. A rendőrség Knezsevicset a beogradi elmegyógyintézetbe utaiia megfigyelés n mé’vnek e^drn én veképpen kiderült, hogy Knezsevics épelméjű, ükkor a rendőrség letartóztatta a brémai hajózási tisztviselőt és megindította a nyomozást a rejtélyes ügyben. Megállapították, hogy Knezsevics évekkel ezelőtt vándorolt ki Alaszkába, ahol előbb egy aranvbányában dolgozott, majd sikerült egy uj aranybányát felfedeznie, amely a törvény szerint az ő tulajdonába ment át. Az alaszkai aranybárók azonban mindenáron meg akarták szerezni Knezsevics bányáját és amikor ez nem volt hajlandó eladni, előbb gyilkossággal vádolták és három évre elzáratták Knezsevicset, azután pedig kieszközölték, hogy a hatóságok elmegyógyintézetbe csukják az aranybányatulajdonost. Az alaszkai elmegyógyintézet nemrég a brémai hajóstársaság utián Knezsevicset hazaküldte Jugoszláviába és itt kitudódott, hogy a kivándorló tragédiájának az aranybányafclfedezés szerencséje volt az oka. MORAVETZ zsnemSkereskedásTimisoara (Román a) Az utódállamok legaag óbb zeneműszaküzlete. Minden megrendelést gyor;:n, pontosan és a legolcsóbban intér. ei. Tegyen prób’megrendelést 1 I jegyzékéi: iflgym.
