Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-20 / 346. szám
1924. december 20. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Toll és bomba Botrány a becskereki Rózsa-szállóban Csütörtökön éjjel botrányos jelehet játszódott le a becskereki Rózsa-kávéházhan. Az egyik asztalnál borozott Strbics Ante újságíró a Radikalski Glasnik szerkesztője, egy barátjával. Borozás közben politizáltak s amikor már meglehetős mennyiségű bort elfogyasztottak, szóváltás támadt közöttük. A szóváltás hevében Stnbics bombát rántott elő a zsebéből és rádobta az asztalra. A bomba szerencsére nem robbant fel, azonban leírhatatlan rémületet keltett a kávéház közönségében. Többen feiug■ráltak az asztalról és a kijárat felé menekültek. Strbicset társa erre kifelé vonszolta a kávéházból, hogy a további botrányt megakadályozza. A kávéházi előcsarnokában az újságíró barátjára támadt, mire csakhamar verekedni kezdtek, úgyhogy a közelben tartózkodóknak kellett őket szétválasztani. A bombával járó újságíró ellen megindult az eljárás. Családi borozás verekedéssel és emberhalállal Srpski-Militics legnépesebb családja a Fiederer-lami'.ia. Sokan vannak a Fiedererek s majdnem minden militicsinek van rokona a Fiederer-család tagjai közi. A múlt vasárnap a népes család férfi tagjai családi borozásra jöttek össze az Eisele-féle vendéglőben. Éjfél után a hangulat emelkedetté vált s mint már ilyenkor történni szokott, a családtagok összeszólalkoztak. Fiederer Péter egy borosüveget vágott rokona Fiederer Sebastian fejéhez. A 28 éves FiedererlSi - bastian lefordult a székről, azonban csakhamar feltápászkodott s ezután még másfél óra hosszat ott maradt a korcsmában. Később fájdalmakról és szédülésről panaszkodott, mire hazavitték s másnap orvost hivattak hozzá. Az orvos konstatálta, hogy Fiederer Sebastian oly súlyos koponyatörést szenvedett, hogy nem menthető meg az élete. Szerdán reggel bele is halt sebeibe. Csütörtökön temették Fiederert nagy részvét mellett. Fiederer Pétert az odzsacii vizsgálóbíró rendelkezésére letartóztatták. Revolveres botrány a budapesti fajvédők klubjában Kiár Zoltán rálőtt Báltér Béla volt képviselőre Budapestről jelentik: Botrányos verekedés játszódott le pénteken a magyar fajvédők Király-uccai klubjában. Dr. Rácz Vilmos, a párbajairól ismert vívó pénteken megjelent a fajvédők klubhelyiségében, hogy elégtételt vegyen magának Dáner Béla volt királyi ügyésztől azért a cikkért, amit Dáner a »Nép« cimü lapban irt róla. Dr. Rácz, amikor a helyiségben rátalált Dánerra. felindulásában kétszer arculütötte. Az inzultust csakhamar dulakodás követte. A verekedőket Marsovszky klubtitkár és Csilléry képviselő választották szét. Rácz ezután Gömböst kereste, akit azonban nem talált, mire eltávozott a klubból. Kevéssel ezután dr. Kiár Zoltán, akinek a neve Rácznak a tisztikarral szemben támadt afférjából ismeretes, jelent meg a fajvédők klubjában, dr. Pályi Ede képviseletében. Kiár szintén lovagiás ügyben keresett valakit a klubban. Az izgatottságtól még remegő Dáner. amikor meglátta Klári, dühösen fakadt ki: —• Mégis csak gyalázat, hogy ilyen emberek itt megjelenhetnek. Majd Kiár felé fordulva kiabálta: — Büdös zsidó! Kiár erre szó nélkül előrántotta revolverét és rálőtt Dánerra, de a golyó nem talált. Dáner menekülni akart, azonban dr. Pályi Ede megragadta, bevonszolta egy sarokba és összeverte. Dánért a klubban tartózkodó fajvédők vették ki Pályi kezei közül. Nem lesz karácsonyi amnesztia Magyarországon Pesíhi Pál igazságügyminiszter nyilatkozata Budapestről jelentik : Pesthy Pál igazs'gügyrainiszter az újságírók előtt nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy a szocialisták által követelt általános amnesztiáról szó sem lehet, mert arra még nem alkalmas az idő. A karácsonyi ünnepek alkalmából szórványosan lesznek ugyan kegyelmezések, de ezek nem terjednek ki sem a kommunista, sem az ellenforradalmi bűncselekményekért elitéltekre. A politikai pereket minél rövidebb időn belül le fogják tárgyalni, hogy az ország végre megszabaduljon a bűnök fertőző betegségétől A Magyarország ezzel szemben úgy értesült, hogy a kormány a politikai elítélteket lassankint szabadon fogja bocsájtani. Jelenleg különböző fegyintézetekben összesen száznegyven kommunista, akik közül kegyelmet kapnak mindazok, akiket nem nyereség-vágyból elkövetett bűncselekményekért ítéltek el a bíróságok. Statárium a bukaresti egyetemeken Katonaság szállja meg az egyetemek épületeit Bukarestből jelentik: Csütörtök délelőtt az orvosi fakultás diákjai nem voltak hajlandók részt venni az előadásokon s kijelentették Babes kari dékán előtt, 'hogy nem járnak addig előadásra, amíg nem teljesítik múlt évi követeléseiket, a zsidó hullák boncolására és a numerus claususra vonatkozólag. A dékán jelentést tett Anghelescu miniszternek, aki a következő rendeletet adta át az egyetem falára leendő kifüggesztés és életbeléptetés végett a dékánnak: / »A fakultás rendiét zavaró diákok, továbbá azok. akik az előadásokat megakadályozzák vagy kartársaikat sértegetik, azonnal elzáratnak. indexeiktől megfosztatnak s végképp eltávolíttatnak az egyetemről. A hadsereg az egyetem őszszes helyiségeibe bevonul és csapatok tagnak tartózkodni az épülettel szemben is, hogy a szükséges rendszabályokat alkalmazzák.« A délután folyamán a diákok már resztvettek az előadásokon. A miniszteri rendelet kiegészítéseképpen az egyetemi tanács a következő határozatot hozta s függesztette ki az előadó termekben: 1. Az egyetemek helyiségeiben katonai őrségek állíttatnak fel. Nemkülönben a laboratóriumokban s az orvosi fakultás intézeteiben, hogy megakadályozzon és szükség esetén elnyomjon minden zavargást. 2. Az egyetemi tanács a rendőrprefekturától a múlt hét folyamán történt zavargások tetteseinek nyomozását és letartóztatását kéri. 3. A katonai és polgári hatóságok által letartóztatott diákokat, továbbá azokat, akiket jövőben rendzavaráson érnek, 1925. október 1-ig semmiféle vizsgára nem bocsátja. 4. Akik a fenti diákok közűi ismételten vettek részt zavargásokban, egyszersmindenkorra kizúratnak az ország összes egyetemeiről. 5. Ugyancsak egyszersmindenkorra kizáratnak az összes egyetemekről azok a diákok, akikről bebizonyosul, hogy gyűléseken és uccai tüntetésen kívül más kihágást is követtek el. Halálra ítélték a hannoveri temeggyilkosf Haarmann megnyugodott a huszonnégyszeres halálos Ítéletben Grans is halálbüntetést kapott Hannoverből jelentik: A hannoveri törvényszék pénteken délelőtt hirdette ki az Ítéletet a tömeggyilkosság pőrében. Az ügyészség utasítására a törvényszék épületét, sőt a termet is egészen megszállotta a rendőrség. A hallgatóságot szigorúan átkutatták az ajtók előtt posztoló rendőrtisztviselők, akik csak a mozioperatőröket engedték a folyosókon tartózkodni. Haarmannt fiz órakor vezették föl a tárgyalóterembe és miközben a folyosón elhaladt a börf önőrök között, a mozioperatőrök megindították a feivevőgépet. A tömeggyilkos, amikor észrevette hogy lefényképezik, önelégülten, mosolyogva odakiáltott a mozifotografusoknak: — Hát mégis mozivászonra kerülök! A biróság nagy csöndben hirdette ki az Ítéletet, amely szerint Haarmamit huszonné'"" gyilkosságért, huszonnégyszeres halálbüntetésre ítélték, három gyilkossági cselben pedig felmentették. Grans egy gyilkosságra valófelbujtásért halálbüntetést kapott Egy másik esetben pedig mint bűnsegédet tizenkét évi f egyházzal sújtották. Az Ítéletet Grans és Haarmann nyugodtan hallgatták végig; egyikükön sem látszott az izgalom legkisebb jele sem. Meg se rebbent a szemük, amikor az elnök mindkettőjükre kimondta a halált. Az indokolásban a biróság megállapította, hogy Haarmann nem elmebeteg, nem is epileptikus a gyilkosságok elkövetésekor nem volt beszámithatatlan, sőt még szabad akaratában sem volt korlátozva és nem beteges állapotban követte el a véres cselekedetet. A biróság álláspontja az, hogy Haarmann előre megfontoltan gyilkolt. — Teljességgel ki van zárva — mondja végül az indokolás —, hogy Haarmann minden áldozatát nemi vágyaktól megittasodva ölte meg. Emellett szól például az Abeling-gyerek esete. Lehetséges, hogy némely esetben szekszuális okok voltak az elhatározók, de az esetek legnagyobb részében a biróság bizonyítottnak vette, hogy nyerészkedési vágy volt a gyilkosság rugója és Haarmann előre megfontoltan tette el láb aló! áldozatait. Az indokolás felolvasása után Haarmann minden kérdezés nélkifl a következőket mondotta : — Kijelentem, hogy az Ítéletet teljes egészében elfogadom. Grans kijelentette, hogy egyelőre nem nyilatkozik, előbb védőjével akar tanácskozni. Az Ítélethirdetés után nagy óvóintézkedések mellett vezették el a tárgyalási teremből a fogházba a két halálraítéltet. Lovagias ügy Vázsonyiné kortesbeszéde miatt Demokrata képviselő és fajvédő újságíró afférja Budapestről jelentik: A miskolci választások alkalmával — mint a Rácsmegyei Napló megírta — Vázsonyi Vilmos felesége leutazott Miskolcra, a demokrata jelölt, Huska Vilmos,' támogatására és egy társasvacsorán kortesbeszédet is mondott. Vázsonyiné beszédét a Szózat cimü fajvédő lap másnapi számában leközölte, de meghamisított szöveggel, azonkívül Vázsonyinét sértő kommentárokkal kisérte. A cikkre a demokraták nevében Fakots József képviselő felelt egy nyilatkozatban, amelyben Iecsirkefogózta a Szózat tudósításának Íróját. A fajvédő újságíró, Kcnessey Péter erre két megbízottja utján lovagias elégtételt kért Pakotstól. Az affér jegyzőkönyvileg fejeződött be, amennyiben Kenessey megbízottai kijelentették felük nevében, hogy Vázsonyiné becsületet Kenessey azért tépázta össze cikkében, mert úgy volt informálva, hogy Vázsonyiné megsértette beszédében a miskolci keresztény hölgyeket. Minthogy időközben meggyőződött arról, hogy hamis információknak esett áldozatul, megbízottai, utján ünnepélyesen bocsánatot kért Vázsonyinétól. Pakots megbízottai erre bejelentettek, hogy felük ugyan fenntartja sértő nyilatkozatát, de nem arra vonatkozólag, aki a Szózat rágalmazó cikkét irta, hanem annak informátorával szemben. Az ügyet ezzel a lovagiasság szabályai szerint befejezték. Németország végrehajtotta a leszerelést Késik a kölni zóna kiürítése Párisból jelentik: A Quai d’Orsayn kijelentik, hogy azok a hírek, melyek szerint a nagykövetek konferenciája « kötni zóna kiiiritéséröl tanácskozott, nem helytállók. A nemzetközi katonai ellenőrzöbizottságoknak a német leszerelés állapotáról szóló jelentése még nincs beterjesztve és igy a kölni zóna kiürítéséről szóló tanácskozásra még semmi alap nincs. Londoni jelentés szerint a felsőház csütörtöki ülésén Beauchamp lord (liberális) kérdést intézett a kormányhoz, hogy a kölni zóna kiürítését mikor hajtják végre s hogy a kormány hajlandó-e az erre vonatkozó iratokét a Ház elé terjeszteni. C-urzon lord a kormány nevében kijelentette, hogy pontos dátumot erre nézve lehetetlen mondani, a katonai ellenőrző bizottság munkája ugyanis mértéken fölül elhúzódott. Berlinből jelentik: Lord Curzonnak arra a kijelentésére, hogy a katonai ellenőrzöbizottság munkája elhúzódott, a berlini külügyi hivatal siet válaszolni. Közli, hogy az ellenőrzőbizottság ezerhétszáz ellenőrző szemlét tartott, valamennyi minden fennakadás nélkül folyt le s csak Ingolstadtban történt jelentéktelen incidens. Az ellenőrzés megállapította, hogy Németország leszerelése teljesen végre van hajtva. Berlini jelentés szerint a birodalmi kormány, a Népszövetségbe való belépésről szóló memorandumára, most már minden kormánytól megkapta a választ. Ezek a válaszok azonban háborús rendszabályokban való részvételre vonatkozó rész nincs tisztázva. A birodalmi kormány ennélfogva egy további jegyzékben a Népszövetségben képviselt államoktól további fölvilágositásokat kért. Ezt a jegyzéket a Népszövetséghez is eljuttatta. Perzsa, Smyrna és plüsszőnyeg függönyök, sezlontakarók, bámulatos olcs^ árakon KRAUSZ ED~KÉL, NOVISAD
