Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-16 / 315. szám

Í6 oldal,

BACSMEGYEI NAPLÓ

1Q24 november 16,

Dosztojevszki

és a forradalom

A Karamazow testvérek meg isepj

iri befejező része

Szuvorin. a N-ovoie Vremia megalapítójának és főszerkesztőiének most felfedezett naplója nagy érdekességei részleteket tartalmaz Dosztojevszkiről és főként a nagy író sokat vitatott állásfoglalásáról a forradalommal szemben. Egy esztendővel halála előtt. 1850-ban Dosztoievszki egy beszélgetés során nyíltan szólott erről a kérdésről és ugyanekkor emlitést tett Szuvorinnak a Karamazow fivérek tervezett III. részének tartalmáról. Ez az utóbbi irodalmi szempontból ieen fontos, mivel eddig semmi, sem volt ismeretes Dosztojevszki hatalmas regényének III. részéről. Ugylátszik Dosztojevszki egyedül Szuvorinnek I tett erről közléseket.

Szuvorin naplójában részletesen 1 közli Doszfojevszkivel folytatott be-? szélgetését és láthatólag igyekszik \ az általa is oly tisztelt iró fejteget téseit lehetőleg pontosan visszaadni

Az 1880. év, amikor ez a beszélgetés lefolyt, az orosz forradalmi mozgalmak egyik legriyugtaíanabb esztendeje volt. A szociálforradaimárok végrehajtó bizottsága II. Sándor uralkodásának utolsó éveiben rendkívüli aktivitást fejtett ki. Alig múlt el hónap, hogy az akkori kormány egyik, vagy másik hatalmasa nem esett volna merénylet áldozatául. A cár ellen is számos merényletei kibéreltek meg, reá lőttéi:, felrobbantották vonatját. azonban mindig megmenekült. A forradalmárok megkísérelték, hogy az uralkodót saját palotájában, rezidenciájának szivében röpítsék a levegőbe. Haíturin terroristának, aki mint asztalos nyert alkalmazást a palotában, sikerült a császári ebédlőt aláaknázni Harminc gárdista esett áldozatul, a cár| azonban . aki véletlenül elkésett az ebédről, ez alkalommal megmenekült a haláltól. Néhány nap múlva | Mlodecki terrorista is megkísérelte jj a bombavetést. Szuvorin emlékköny-j vében a következőket közli: .

— Mlodecki merényletének napján jj Dosztojevszkinál voltam. Szegényes ! lakásban él. Igen rosszul nézett ki, | mire kérdésemre azt felelte, hogyíj röviddel ezelőtt ismét epileptikus | rohama volt. Csakhamar a | merényleteiéről disku rá Igattunk és jj szóba került a téli palotában néhány g nap előtt történt robbanás is, Dosz-| iojévszki igen meg volt ütközve- ajj társadalom állásfoglalása miatt» ilyen merényletekkel szemben. Majd-' nem úgy látszott, mintha szimpati- j «álra a merénylőkkel. »Képzelje el, * mondotta, hogy mi szemtanúi vagyunk egy kísérletnek. Vájjon a téli palotába rohanunk-e-, hogy megakadályozzuk a merényletet, vagy szólunk egy rendőrnek, hogy fogja I el a merénylőket?« »Nem ezt nem j tenném ... — mondotta«. »Én

sem. Azonban miért nem? Hiszen ez a rettenetes, hiszen ez bűn. Éppen most akarok egy regényt írni. amelynek hőse Karamazow Alojsa lesz. Knramozow a papi hivatáson keresztül forradalmárrá fejlődik és hadseregben lázadást akar szítani. Egy politikai merénylet után kiveszik. Karamazow Aloisa az Igazságot keresné é.s ezen az utón természetesen forradalmárrá válna.

Szuvorin e feljegyzéseiből kitűnik. hogy Dosztojevszki életének utolsó évében élénk szimpátiát tanúsított a forradalmárok irányában és uj Karamazow-regényét aootheózist akart állítani a forradalmároknak. Rövidesen bekövetkezett halála ^ azonban a Karamazow fivérek III. j részének megírásában megakadá- ,j Iyozta. Érdekes, hogy mindeddig s teljesen ismeretlen volt Dosztojev- j szidnék ezen terve. 1

ANATOLE FRANCE:

Barátomhoz

A fecskéket amint elhessenti az ősz £s összevonja fázón alkonyok köpenyét,

Baráti két fejünk a nagyvárosi bősz Zajon fölbukkan újra, rétszagot hordva még

Vár már szobánk egy szűk kis ucca mélyiben,

Papok, tudósok, macskák s aggok sikátorán Es ablakunk felé zöld lomb bókol híven,

S mélázunk klastromok zengő harangszaván,

Munkánk mellett ültön naphosszat görnyedünk;

A gondolatok malma új őrlést zakatol

S fűzvén az éveket, ifjúi életünk

Békés iparkodás fölött fehér szűz gyertyasor,

És megiörödve este a könyv és toll tusán,

A zomszéd Luxembourg-kert útjain ballagunk Az élet s- életünk ámultat szép csudán:

Dobjuk könnyű pehelyként a szélbe szét szavunk.

Novemberi fukar nap nyúgevóra száll,

Elií zve tréfát, kacajt, sikongó gyermeket,

Nyugaton az égalj szürkés-bibor opál S a szökőkút vizén fehér hattyú evez.

És marcangol a szél rőt platán-levelet Es szerte szór az utak hideg sarán vakon,

Egyként lebegtetve a női kebleket

Fedő muszlint s ősz hajat taláros vállakon.

Pár lépcsőn fölmegyünk s a teraszon vagyunk.

Zavart párok sietnek szóban folytatni a Csókot, amely fölött ős dámák szobra unt Márványban áll, mint kövült gáláns história,

Evszázak távolán ti voltatok a vágy,

Halott dámák, kikért bús rátok emlékezön

Ifjú érzékeink rengése sohse hágy

Pihenni a nem csókolt csók dúlta harcmezőn.

Dobszó: a kéri ürül, zárnak, megyünk tova.

S amint az éj fölkelti a szunnyadó gyönyört,

Egy nő alak lebben szavadban . . . kit soha Nem éri utói karod, s ki vágyban ronggyá gyötört.

Fordította: Laczkó Géza

— ......................................................................... , -------------Oroszország helyzete a világgazdaságban

Oroszország helyzetét csak úgy értjük meg, ha csak részben fogadjuk el

gazságként azt a tételt, hogy a legújabb ipari fejlődés azzal, hogy megszüntette a távolságokat, nagyon megszükitette a világ . kitérjedését, mert Oroszország a maga uttalanságával még mindig nagy nehézségeket gördit azoknak az útjába, akik ott egymással közlekedni akarnak.. Hogy erről megbizonyosodjunk, elég egy 'pillantást vetnünk Oroszország térképére.

Európa s Ázsia északi fele a Csendes Óceánig, ez Oroszország. S ezt a körülbelül tizenháromezer kilométer hoszszu nagy sík területet csak az Ural hegység lánca szakítja meg, amely maga is nagy közlekedési akadály, de azonkívül annyi apró közlekedési akadály zavarja benne a közlekedést, hogy csak egyszer, a XIII. században sikerült egységes birodalmat létrehozni ezen a területen, a Dzsingisz khán nagy világbirodalmát.

A mongol világbirodalom létrejöttében nagy szerepe volt a ló-felhasználásának, ugyanúgy mint 'a Dnyeszter, vizének közlekedési Útvonalul való felhasználása megnyitotta a szlávok előtt Bizánc műveltségét, mint ahogyan a Volga megnyitotta Ázsiát.

Amikor a vasút lehetővé tette a közlekedési akadályok legyőzését a szibériai síkon, akkor lett a szibériai nagy sik valóban Oroszországgá. Már sok évtizeddel előbb is jártak kozákok a Lajkal tónál, de a szibériai nomádok felett a cár általuk hatalmat gyakorolni nem tudott. Épen igy máig sem tartoznak a tulajdonképeni orosz irnpérium alá a Kaspi tenger-melléki nomád törzsek s a turkesztáni állattenyésztő J

vándorló népek.

Ha az Oroszország elhelyezkedését! vizsgálat alá vesszük, úgy megértjük, hogy miért törekedett az orosz birodalom mindig olyan területek irányában, amelyek megnyitották neki a világtengereket. Az európai népek hozzá vannak szokva, hogy ezt a tényt nem fogadják el mint adottságot, hanem úgy tekintik, mint az orosz államférfiak törekvését.

A szibériai vasút építése a földrajzi helyzet kényszeréből állott elő, s ebből megint a japán—orosz háború. S hogy Japán a meggyengült orosz birodalomnak visszaadta a távol keleti területeket, az azt mutatja, hogy az orosz gazdaságnak ez ma már természetes kapuja, közlekedési vonala, amelyet, ha elvesztene, újabb háborúba volna kénytelen belemenni.

Oroszország rá van utalva arra, hogv vasutakat építsen, mert folyóvizei közlekedésre nem igen alkalmasak. A szibériaiak azért nem, mivel északidé az állandóan használhatatlan sarki tengerbe folynak, amelyek délfelé folynak, sem teljesen jégmentesek, igy pedig a Dnyeszter hetven napig van ávenkint befagyva; a Volga felső s középfolyása, valamint Oroszország középső részének folyói szintén 140—160 napig vannak évenkint befagyva.

Miután Oroszországtól délre nincsenek olyan országok, amelyekkel való kereskedelmi összeköttetés sok előnnyel járna, Oroszország kénytelen volt vasutak, kivéve európai Oroszországban, nyugat-keleti irányban építeni. Észak-! déli Irányban kevesebb vasúttal is megelégedett, mert hiszen hatalmas fo- * lyói vannak, amelyekért az év egy ré- f szében a forgalom mégis lebonyolítható, j Bár a Volga-közlekedés, miután föld- *

közi tengerbe ömlik, nem jár olyan nagy előnnyel, mintha közvetlen összeköttetésben volna a világtengerekkel.

Másrészről azonban a vizi utak zárt gazdasági egységgé teszik Oroszországot, aminek folytán nagy területén kívül ez is hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági blokádnak eredményesebben állhat ellent, mintha közlekedés rendszere másmilyen volna. Háborús támadások ellen maga az óriási kiterjedés elég vécéimül szolgál, hiszen Oroszország egy darabban az egész szárazföld hetedrészét foglalja el. Ez az óriási terület az önmaga természetes súlyát mindazokkal az országokkal kell hogy éreztesse, amelyek bizonyos tekintetben akadályozzák fejlődését.

Oroszország agrárország mezőgazdasági terményekben s erdőségben, de számos más természeti kincsben, különösen kőszénben s naftában is gazdag, e tekintetben az Egyesült Államok után a leggazdagabb. Európai Oroszországban a Donniedencében vannak gazdag kőszén telepei, Szibériában Tomszk mellett, Irkutsknál, a Lena folyó medencében, — a Yeniseisk s Tunguska iolyók közt pedig olyan kőszén-telepek vannak, amelyeket csak az amerikaiakkal lehet összehasonlítani. Oroszország területén van a világ erdőségeinek egyharmada.

Európai Oroszországban közvetlenül a háború előtt fedeztek fel Kursk kormányzóságban a Fekete tengertől észak-* ra egy nagy vasérc telepet, amelynek fekvését 1923-ban újra tanulmányozták s igy újra megbizonyosodtak létezéséről. Csakhogy ehhez a vasérc telephez közel nincsen kőszén s igy külön kell majd vasutat építenie.

Mindez azonban nem változtat azon a körülményen, hogy Oroszország a kiszámíthatatlan lehetőségek országa. Sokak felfogása szerint Oroszország gabona termelési tehetősége olyan nagy, hogy képes egész Európát élelmezni.

Erre nézve nézzük azokat a tényeket, amelyek következtetést engednek. , Az orosz gabonatermés mennyisége a háború előtti húsz év átlagában 735 millió bushel volt. A termés 69%-a tizennégy holdon alóli parasztgazdaságokból eredt. Egy acre hozzávetőleg annyit hozott, mint az argentínai föld. Búzával 73 'A millió acre volt bevetve, rozzsal 73 millió acre. Oroszország a háború előtt 150 millió bushel búzát vitt ki és 25 millió bushel rozsot. Az akkori orosz kormány számítása szerint egy fejre cső gabonamennyiség minimuma 15 púd (egy púd 16 kgr.) Az európai Oroszország termése 1913-ban fejenklnt 15—18 púd volt, de azóta sok helyen állítólag visszatértek a faekéhez, amellyel persze csak tökéletlenül lehet a földet felszántani.

Már most van itt egy másik szempont is. 1913-ban körülbelül egy millió olyan parasztgazdaság * volt, amelynek birtok átlaga már rendezve volt, amelynek parcellái összesítve s újra tagositva voltak, mig a többiek a maguk rendezetlenségében maradtak egészen 1922-ig. , Azóta az uj földniivelési törvény alapján azonban mind több parasztbirtok került rendezés alá. Tudjuk, hogy erre nagy szükség is volt, mert a szovjetrendszer a parasztok közt feloszlatta a földet s igy a termelés emelése érdekében nagyszabású birtokrendezésre volt szükség s ez megindult s folyamatban van, aminek következtében rövidesen elvárható a termelés eredményeinek gyors emelkedése.

Arra nézve senklsem szolgálhat számszerű adattal, hogy milyen emelkedés várható, de az orosz számok különben is bizonytalanok, mivel a statisztikai adatok nagyrészt csak becslésen alapulnak. Lehetetlenség is volna a több millióra menő parasztgazdaság terméseredményeit pontosan megállapitanL

Ágoston Péter.

Gyermekkocsi,bécsi gyártmány a legelegánsabb kivitelben versenyen kívüli áron csakis

Krausz Edénél Novisad|