Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-12 / 280. szám

Poštarina plaćena u gotovom fiimepi szám — Ára 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotsca, VASÁRNAP, 1924 október 12. 280. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfűn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciere-pnlota) ——BB—■HffiHBBM A magyar kérdés Az még nem békétlenség, nem lázadó szellem, ha az itt élő ma­gyarságnak vannak kívánságai és panaszai. Nem szembehelyezke­­dés az uralommal, nem engedet­lenség a törvényes rendelettel szemben, ha a magyarság nem tapsol mindennek, ami ebben az országban történik s nem hajbó­kol néma alázattal mindenki előtt, akinek szava hangosabb, cseleke­dete szabadabb, mint az övé. Ha a magyarság nem akarna itt élni és itt halni, talán minden mind­egy volna neki. Ha csak átme­netnek tartaná kisebbségi sorsit, akár azért, mert hátat akar fordí­tani ennek az országnak, akár pedig azért, mert nem bizik a tör­ténelem végzésének erejében és állandóságában, nem fájnának a bezárt iskolák, a tudatlanságba vegyelemzett gyermekek, az Ame­rika felé sóhajtó nincsetien ma­gyarok. Minden elégedetlenség mellett —- nincs árnyék íónv nél­kül ott van az Őszinte javító szándék. Bármennyire paradoxon­­tf§1< látszik is, a valóság az, hogy minden panasz és minden elége­detlenség a magyarság államhü­­ségének bizonyítéka. A némaság sötét terveket ringat és komor elhatározásokat fogantat. Aki pa­naszkodik, aki elégedetlenkedik, az itt akar maradni, azt az élet ezer eleven lánccal köti uj hazá­jához és uj hazájának érdekei­hez. Ne lásson hát senki a magyar­ságban idegen népet, melynek érzéseit centrifugális erők irányít­ják és kifelé tekintő gondolatok állnak sorfalat azon az utón, me­lyen vágyai a cselekvések felé elindulnak. A magyarság nem vadhús az ország testében, nem idegen anyag a nemzet organiz­musában, melyet halálra, vagy kiküszöbölésre Ítél az élet és egészség törvénye. A magyarság megnyugszik abban az Ítéletben, mely őt ennek az országnak né­pévé tette. Vállalja hűséggel és engedelmességgel uj helyzetének uj kötelességeit. De sem hűségé­nek őszinteségét, sem engedel­mességének készségét nem érinti az a törekvés, mely azért küzd, hogy necsak a terhére, de a javá­ra is valósuljon meg azok akarata, akik a történelem Ítéletét meg­szövegezték. Európa uj aranybul­lája, uj magna chartája a trianoni szerződés. Ha a magyarság vál­lalja és teljesíti azokat a kötele­zettségeket, melyeket a trianoni szerződés ráró, bátran és nyíltan harcolhat azoknak a jogoknak meg­valósításáért is, melyekben uj éle­tének tartalmát és formáit szabta meg az Európát újjáépítő akarat. Ha a magyarság a békeszer­ződés kiegészítő részét alkotó védelmi szerződés megállapodá­sainak valóraváltásáért küzd, ak­kor csupán a győzők akaratának megvalósításáért küzd. A ma­gyarság küzdelmét az teszi le­gálissá és loyálissá, hogy küz­delmének nincs egyetlen célja sem, mely nem az alkotmány­ban s a kisebbségi szerződésben gyökerezik. Lehet-e felforgatóknak deklarálni azokat, akik az alkot­mány teljességéért küzdenek. Le­het-e megbízhatatlanoknak tartani azt anépet, melynek legvérmesebb politikai törekvései megállnak a törvényhozó akaratának megvaló­sítása előtt. A magyarság csak azoknak a törvényeknek s rende­leteknek megváltoztatásáért küzd, melyek ellenkeznek az ország alaptörvényeivel: az alkotmány­nyal s a törvénybe iktatott nem­zetközi szerződéssel. Az itt élő magyarság nem le­győzött nép, a Vajdaság nem megszállott tartomány,de egye NI- jogú országrésze az SHS. király­ságnak. Csak ismerni kellene ezt á"flfifépet s ezt az országrészt, csak egyszer szeretettel és elfo­gulatlan érdeklődéssel kellene közeledni a magyarsághoz s egy­szeriben leomolnának azok a fa­lak, melyekkel a türelmetlenség Hosszabb szünet után szomba­ton délelőtt újból összeült a par­lament. Az első parlamenti ülés iránt nagy volt az érdeklődés. A 'kormány helyzete minden szépit­­getés dacára néma legszilárdabb s ez a képviselőket s a Beograd­­ban levő vidéki és fővárosi poli­tikusokat odagyüjtötte a parla­ment köré. Bár az első ülés úgy indult, mint a színtelen első szá­mok általában, a képviselői pa­dok, karzatok zsúfolásig tömve voltak s a parlament udvarán és az épület előtt állandóan sok volt az érdeklődő. Az ülést fél tízre hívták össze, a képviselők legnagyobb része pontosan meg is jelent, de Jova­novics Ljuba elnök csak tizenegy óra körül nyitotta meg az ülést. Az ülésen megjelentek a Ra­­dics-párti képviselők is, együtt vonultak be a terembe s most szó nélkül tűrték a radikálisok is jelenlétüket s megjelenésük már inkább csak a karzat előtt kelteti feltűnést. A jegyzőkönyv felolvasása alatt vonultak be a kormány tagjai s foglalták el helyüket, csak a had-és a gyanúsítás szelleme az országot alkotó nemzettől elvá­lasztja a magyarságot. Pedig azoknak, akiket tisztalátással és 1 nemes gondolkodással áldott meg teremtőjük, látniok kell, hogy az Ítész szolgálatot az országnak, aki segíti megoldani a problé­máit. Annyi küzdelem, szenve­­delmes harc, vak elfogultság és ostorozó türelmetlenség szaggatja {részekre az országot, köti le élet­­erejét és emészti energiáját, hogy laki problémái közül csak egyet I megold, jóltevője lesz az orszng-Ínak. A magyarság mindent meg­tett mór annak érdekében, hogy a nemzetiségi kérdés kiessék az ország problémái közül. A ma­gyarság már feltárta tiszta lel­két, megmutatta őszinte készsé­gét, bizonyságot tett hűségéről és megbízhatóságéról — a ma­gyarság már nem tehet többet. ÍMost azokon a sor, akik a hata­lom urai s akiknek módjukban ■ ynn megvalósítani szándékukat. ' S az elhatározásuk azért is köny­­nyebb lehet s cselekvésük annál inkább is indokolt, mert csak hirdetett programjukat valósíta­nák meg, ha egyenrangú polgárrá léptetnék elő a magyarokat s az ország sok véres problémája kö­zül megoldanának egyet: a nem­zetiségi kérdést. ügyminiszteri bársonyszék marad! üres. A parlament titkársága a szü­net alatt beérkezett iratokról tesz jelentést, felolvassák többek közt a miniszterelnök átiratát arról, hogy a király Groll Milánt a kül­ügyminisztérium államtitkárjává nevezte ki. Bejelenti az elnök, hogy Bjelica Stefán radikális kép­viselő lemondott mandátumáról. Bjelica a radikális-párt földműves tagjai közé tartozott, aki megje­lenésével és jóizü beszédével többször sikert aratott. Nagy fi­gyelem között olvassák fel a volt radikális-párti miniszterek ellen beadott vádiratot. Marinkovics Láza volt igazság­ügyminiszter, Jankovics Velizár közlekedési miniszter, Kojics Dragutin kereskedelmi miniszter ellen emelnek vádakat A vádiratok felolvasását min­den közbeszólás nélkül hallgatják a radikálisok is, csak amikor a jegyző befejezi a felolvasást, ak­iikor kiált oda Kobasicci radikális * képviselő: — Mi van a Radics elleni vád iratokkal ? A kérdésre nem kapott választ mire azt kérdezi: — Mi van Hadzsics tábornok­kal ? . . . A vádiratokat a miniszteri fe­lelősségről szóló törvény 9. §-a értelmében kinyomatják s közlik az érdekelt miniszterekkel. Az elnök bejelenti, hogy iga­zolás végett négy újabb mandá­tumot terjesztettek be. Kosulics Ágoston beterjeszti a split- dubrovniki kerület mandátu­mát s Radics István három mám dátumút, amelyeket a split-dubrov­­niki kerület, u szerémségi s a pre­­komurjei választóktól nyert. A man­dátumokat az igazoló bizottság­hoz teszik át. Felolvassák a beérkezett inter­pellációk jegyzékét. Lázics Voja a pénzügyminisztériumhoz intéz interpellációt a monopol-igazga-1 tóság működéséről, Vaics Deme­ter a Titel—Pancsevö közötti földek bérbeadásáról s Csirkovics radikális képviselő a külügyminisztert in­terpellálja a snaumi kolostor el­vesztéséről. Vuics interpelláció­jára kimondják a sürgősséget. Javaslatverseng a korrupció ellen Az elnök ezután bejelenti, hogy Grizogono, önálló demokrata, tör­vényjavaslatot nyújtott be a kor­rupció letöréséről, amelyre a sür­gősség kimondását kéri. A par­lament a sürgősséget egyhangú­lag megszavazza. Az elnök bejelenti, hogy a kor­mány is terjesztett be törvényjavas­latot a korrupció letöréséről, amire a sürgősséget a parlament szintén egyhangúlag mondja ki. Ugyan­csak kimondják a sürgősséget a. rokkanttörvényjavaslatra, amellyel kapcsolatban elhatározta a parla­ment, bogy a javaslat letárgyalé­­sára külön bizottságot választanak A parlament ezután áttér a na­pirend megállapítására. Az elnök bejelentésére az ellenzék hevesen tiltakozik és követeli, hogy tegyen hivatalos bejelentést a hadügymi­niszter lemondásáról. — Mi van a hadügyminiszterrel! Mi van a lemondással! — kiáltják1 az ellenzéki képviselők a kormány jelenlevő tagjai felé. Jovanovics Ljuba elnök rendre inti a zajongókat, mire Popovics Torna radikális indulatosan fel­pattan : — Mi képviselők vagyunk és jogunk van tudni, lemondott-e 8 hadügyminiszter. jovanovics Ljuba : Ön képviselő és az a kötelessége, hogy nyu­godtan hallgasson, nem pedig, hogy a rendet megbontsa í Az elnök erélyes szavaira Po­­povics elhallgat és Jovanovics Ljuba megteszi napirendi indit-Csenđes volt a parlament első ülése Radics beterjesztette mandátumait — Nem tettek jelentést a hadügyminiszter lemondásáról — Ki töri le a korrupciót ? Lapunk mai száma 20 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom