Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-29 / 298. szám

1924 október 29. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal KINTORNA ' a @ a A népszerű Bácska futballcsapatának egyik tagját a legutóbbi meccsen úgy lerúgták, hogy szanatóriumba kelleti szállítani. Amikor az orvos meg akarta vizsgálni és tudakolta tőle, hogy mi ba­ja, a futballista válasz helyett kidugta egyik lábát a paplan alól. — Szent isten, — mondta az orvos, amikor megpillantotta az összevissza rugdosott és a legváltozatosabb sebhe­lyekkel tarkított lábszárat — hogy lehe­tett ezt ennyire elhanyagolni? Rögtön meg kell operálni! A páciens vigyorogva nem-et intett a fejével: —• Hiszen nem is ez a lábam iái, — jelentette ki — hanem a másik. És óvatosan, sziszegve előmutatta az igazit . . . * Nők egymás közt.-- Mit gondolsz, hány éves az Aran­ka? — Mindenki annyi idős, amennyinek látszik. — Ó, az Aranka nem. Ö legfeljebb annyi, amennyinek a mamája látszik. A Vajdaságot mostanában elárasztják az automobilügynökök, akik fünek-fának kínálják az olcsó kis Ford-kocsikat. Egy ilyen gépkocsi-vigéc betéved a legtekin­télyesebb maliidjosi gazdához és meg­próbálja rábeszélni, hogy vegyen egy autót magának, sokkal olcsóbb, mintha lovat tart. — Nem lehet uram, — ingatja fejét a gazda —■ én már csak megmaradok a kocsim mellett. — Mért? — Mert mi lesz, ha berúgok? A lo­vam az magától is hazatalál, de a Ford nem . . , * Beszélgetés egy noviszadi divatáru­­kereskedésben: — Higyje el nagyságos asszonyom, hogy ennél olcsóbban nem adhatom. Már erre is ráfizetünk. Amióta ilyen rettenetesek a gazdasági viszonyok, az­óta minden árunkat veszteséggel adjuk el. — Hát akkor miért nem zárják be a boltot? — Bezárni? Hát akkor miből fogok élni? SPORT ® s @ Nem játszijainak szombaton a Sand igazolás alatt álló játékosai A Bácska, és a Sand, Szubotica két vezető csapata — mint megírtuk — no­vember 2-án, szombaton újból találkozni fog egymással. A két csapat összecsa­pását, amely mindenkor a legnagyobb sporteseménye volt a kerületnek, ez al­kalommal különösen nagy érdeklődés előzi meg. A szombati mérkőzés fogja ugyanis eldönteni azt a régóta vitás kérdést, hogy a Sand a szeptemberi bajnoki meccsen elért eldöntetlent játék­erejének, vagy a körülmények kedvező összejátszásának köszönheti. Az elője­lekből Ítélve a Bácska, amelyet a re­­vans-vágy tüzel, igen szerencsés idő­pontban találkozik újból riválisával, a mely nem a legjobb auspiciumokkal ve­szi fel a küzdelmet. A sajtóban ugyan elterjedt az a hir, hogy tekintve, hogy barátságos mérkőzésről van szó, a Sand szerepeltetheti azokat a játékosokat, akik részére az alszövetségnél igazolás alatt állanak. A helyzet azonban az, hogy Damjdnovics és Chován. a két ki­tűnő csatár, ha csak az alszövetség ki­vételesen nem ad nekik engedélyt, no­vember 4-ike előtt nem játszhatnak ba­rátságos mérkőzésen sem a Sand szí­neiben. A szombati mérkőzésre a Sand tehát nélkülük fog kiállni, azzal a csa­társorral, amely minden jó tulajdonsága mellett sem az a támadósor. amely a nehéz Bácska védelemnek gólt tudna rúgni — eleget. A Bácska mindezeken kivü! jelenleg olyan pompás formában is van, hogy még a megerősödött Sand­ra is veszélyes ellenfél. A mérkőzés ki­menetele ilyenformán nem hozhat mást, mint erős, szép küzdelem után a Sand minimális gólarányu vereségét. Amerikai atléta Prágában. Thomsoin az ismert amerikai all-round atléta egy évet fog a prágai egyetemen tölteni és ez idő alatt a prágai Slávia színeiben versenyez. A kiválói amerikai atléta ver­senyzése előreláthatólag jótékony hatás­sal lesz a csehszlovák atlétikára. Szí. Becsei Soko—Novibecsei Grad­­junski 2:1 (1:0.) A becsei csapat erős küzdelem után, biztosan győzött. A bá­náti csapatban a csatársor, a Sokoban Dél és Tojás votek a legjobbak KÖZGAZDASÁG sör«'®»’ Egy rókáról károm kör A bécsi gazdasági helyzet Az 1922—23. év gyönyörű perspektí­vát nyitott az osztrák gazdaságnak. Az általános munkalehetőség, a pénzvilág meggazdagodása folytán biztosítottnak látszott Bécs kivívott gazdasági pozitió­­ja. — 1924. évben ugyanez a gazdaság sok-sok életveszélyes sebtől vérzik és gyógyulását egyetlen orvosságtól vár­ja; a hiteltől. A kérdést, hogy miként jutott eddig az egy évvel ezelőtt még virágzó Bécs, megoldhatjuk, ha az előző föllendülés okait vesszük vizsgálat alá- —. Az oszt­rák korona stabilizálását az idegen tőke bevonulása követte. Újabb és újabb tőkék jöttek az országba, a belföldi ban­kok kölcsön tőkéje és a kisebb-nagyobb privát vagyonok mind a tőzsdei speku­láció szolgálatába állottak. Nem volt ember Bécsben, aki ne lett volna a tőzsdén érdekelve. A vállalatok is arra emelték részvénytőkéiket, hogy így ol csó pénzhez jussanak. Egyetlen, frissen nyomtatott részvényeket vezettek be és ezek ellenértéke szolgált csak a vállalat megalapítására. Egyszer azonban min­den korsó betellik. A finom szimatu kül­földi finánc ép oly jól megérezte, hogy mikor jött el' az idő a visszavonulásra, mint amiként bevonulási idejét is jól vá­lasztotta meg. Észre vette, hogy a rész­vények felhigitása és a hosszú hóna­pokig tartó szakadatlan hossz folytán az árfolyamok messze elhagyták a részvény tényleges értékének határát és igy megkezdte lassan a realizálást és megsokszorozódva vonta ki tőkéjét. Ezzel egyidejűleg összeesik a szerencsét­len kimenetelű frank spekuláció. Az ország vesztessége 200 millió arany koronát tett ki, majdnem három milliárd dinárt. A vesztesek csak értékpapírjaik eladása utján tudtak fizetni, ennek következté­ben aztán véglegesen megtört a tőzsde ellenálló képessége. A túl nagy kamat 50—80%-os eséseket idézett elő. A leg­nagyobb baj volt, hogy úgy a hossz­nál mint a franknál a nyertes a külföld volt, mely nyereséget azonnal kivonta az országból. Ez az oka a jelenlegi pénzhiánynak és az ezzel kapcsolatos enorm kamatlábnak, mely rendkívüli súllyal nehezedik az osztrák iparra. A Daimler Autógyár minden kocsija ma 30 millióval drágább, mert a, gyár drága kölcsönnel dolgozik, Daimler autót te­hát nem lehet eladni s igy érthető, hogy a 75.000 koronás részvény ára most 8100 korona. A külföld tehát háromszor húzta le Ausztria bőrét, az infláció alatt, a tőzs­de bessznél és a franknál, nem is szól­va a népszövetségi kölcsönről, melyre szintén nem fizetnek rá a jóindulattól csöpögő hitelezők. Most egész Bécs új­ból külföldi kölcsönt keres. Éhez azon­ban rentábilissá kell tenni az országban ■való pénz elhelyezést, s bizalmat keltő gazdasági viszonyokat kell teremteni. Az első lépés volt tehát a bankkamatláb felemelése, amely ha lassan is, megin­dította a külföldi tőke Becsbe való áiamlását. Az osztrák nemzeti banknak legutóbbi kimutatása szerint csökkent is, a váltótárca 600 millió dinárnak meg­felelő osztrák koronával. Az osztrák iparra azonban a kamat­láb emelés katasztrofális, úgy, hogy már foglalkoznak azzal, hogy a hivata­los kamatlábat 15%-ról 12%-ra leszállít­ják. Ez azonban a külföldi betétesekre, akiket a Castiglioni eset is óvatosságra int, csöppet sem csalogató. Az osztrák ipa?’ versenyképességéről élénk tanúságot tett az elsőrangú ered­ménnyel záródott »Wiener-Messe«, me­lyen a nyomasztó viszonyok ellenére is tiiumptált az osztrák vas-, bútor-, élel­­rriszer-ipar Az elsőrangú ipari produk­ciók párosulva a megszilárduló keres­kedelmi szolidsággal és a hitelezés ren­tabilitása mágnes erővel fogja vonzani a szanáláshoz szükséges tőkét. Ausztria természetesen az idegen forgalom eme­lésével is akar idegen tökéhez jutni. E célt szolgálja, hogy ma Ausztriába már könnyén, minden felesleges útlevél — vizűm — jelentkezési gyötrelmek nél­kül lehet elutazni és tartózkodni. Kedvezően folynak a velencei tárgyalások iriesztbőt jelentik: A jugoszláv— olasz tárgyalások Velencében kedvezően folynak. Az olasz delegáció legutóbb javaslatot nyújtott át a Fiume felé ver zető jugoszláv vasutak szállítási tari­fáinak leszállításáról. A fiumei kikötő forgalmának növelése céljából az ola­szok helyesnek tartanák, ha úgy a ju­goszláv, mint az olasz exportőrök és im­portőrök számára speciális árutarifát készítenének. A jugoszláv delegátusok a javaslat áttanulmányoza után meg­tették észrevételeiket és az olaszoknak adott válaszhoz részletes referátumot mellékeltek a Delta és Fiume közötti holt csatorna közlekedési viszonyairól. A további tárgyalásokban való rész­vétel céljából Velencébe hívták Celigoj szusáki tengerészeti1 szakértőt, továbbá Sisics Ferdo zagrebi egyetemi tanárt és Nagy László zagrebi állami levél­tárost. . A novemberi hivatalos devizaárfolya­mok, A pénzügyminisztérium az állami pénztárakhoz befolyó devizák és valu­ták hivatalos árfolyamát november hó­napra a következő összegekben állapí­totta meg: Napoleon d’or 265 dinár, 1 török líra 300, angol font 310. dollár 69, 100 francia frank 360, svájci frank 1327, olasz líra 300, belga frank 332, hollandi forint 2700, csehkorana 206, 1 millió osz­trák korona 974, 1 millió magyar korona 903, lei 39, bolgár lóvá 480, 100 dán ko­rona 1195, 100 svéd korona 1882, 100 norvég korona 985, 100 peseta 932, 1 aranymárka 16.40, 1 lengyel zloty 13.50 dinár. — Bevezették az első magánrész­vényt a novisadi értéktőzsdén. Novi­­sadról jelentik : A novisadi értéktőzsdén kedden vezették be az első magánrész­vényt, a novisadi városi jódos gyógy­fürdő részvényeit. A vállalat igazgató­sága három nappal ezelőtt kérte a novi­sadi tőzsdetanácstól a részvények tőzsdei forgalmának engedélyezését, amit hétfőn kedvezően elintéztek, A fürdővállalatnak 15.000 darab 3750 dinár névértékű részvénye van forgalomban. A papirok­ban az első napon 85 dináros áron jött létre kötés. A kisiparosok harca a hitelért. Beo­grádból jelentik: A beográdi iparosszö­­vetkezetek vasárnap gyűlést tartottak, amelyen elkeseredett panaszok hang­zottak!' el amiatt, hogy a Nemzeti Bank a kisiparosoknak nem nyújt hitelt. El­határozták, hogy a jövőben az iparos­szövetkezetek szövetsége egységes szervként fog a Nemzeti Banktól hitele­ket szerezni az iparosok részére. Az őszijeid cukorgyár tízmilliós pore. Oszijekről jelentik: Speiser oszijeki nagybirtokos szerződést kö­tött az oszijeki > cukorgyárral, hogy kétszáz holdas cukorrépa földje ter­mését a cukorgyárnak adja el. Speiser azonban közben a pélmonostori cu­korgyártól métermázsánként egy di­nárral magasabb árajánlatot kapott és ezért egész cukorrépatermését a pél­monostori cukorgyárnak adta ei. Az oszijeki cukorgyár most szerződés­szegés miatt feljelentette Speisert és tízmillió dinár kártérítést követel tőle. TŐZSDE A dinár külföldi árfolyamai 1924. október 28. Zürich 7.55. Budapest deviza 1106—1108, valuta 1082—1103. Berlin deviza 60.950—61.250 milliárd márka, valuta 60.3—60.7 milliárd márka. Bécs deviza 1026—1030, valuta 1015—: 1023. Trieszt 33.45—33.50. Zürich, okt. 28. Zárlat: Beograd 7.55, Páris 23.4350, London 23.4350, Newyork 520.30, Milánó 22.46, Bécs 0.007375, Sző­­fia 3.80, Prága 15.50, Budapest 0.0068, Bukarest 2.90. Beograd, okt. 28. Zárlat: Páris 3.60—* 3.63, London 309—315, Milánó 2.98— 3.02, Newyork 69.50, Genf 13.35—13.40, Bécs 0.0979—0.0981, Budapest 0.0910— 0.0920, Berlin: járadékmárka 16.75, Prá­ga 2.055—2.065. Budapesti árutőzsde, okt. 28. A ter­ménytőzsdén nagy szilárdság mutatko­zott. Búza 78 kg. 470.000. Rozs 435.000 korona. A takarmánycikkek ipacán nagy üzlet folyik a tengeriben. Élénken kere­sik úgy a prompt csöves tengerit, mint a decemberre, januárra és májusra szál­lítandó uj morzsolt tengerit. Prompt csö­ves tengeriért 175.000 koronát fizettek. Zabban is élénkült a kereslet, mivel jóminőségü zab kevés van a piacon. Jobb márkáért magasabb árakat fizet­nek, vagyis 405—410.000 koronát. Chikagói gabonatőzsde, okt. 28. Búza prompt 2. mia 152, Búza! prompt 3. min. 151, Búza decemberre 144.375, Búza má­jusra 149.375, Búza júliusra 133.5, Ten­geri prompt 2. min. 114, Tengeri decem­berre 103.375, Tengeri májusra 106.75, Tengeri júliusra 107.375, Zab december­re 49.875, Zab májusra 54.375, Zab jú­liusra 52.25, Rozs decemberre 125.25, Rozs májusra 127.75. Newyorki gabonatőzsde, okt. 28. Bú­za őszi vörös 161, Búza őszi kemény 157.5, Tengeri 118.25, Liszt sp. w. cl. 675—725. Az irányzat szilárd. MARIOLA ARCKRÉM NAPPALI HASZNÁLATRA ARCPOSWSÁDÉ ÉJJELI HASZNÁLATRA JU&C.PUAJE.E. .HhÁJÍQM SÍMBEN NÉlliillietetlen hölgyek részére! ZETA a legkitűnőbb arcápoló szerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom