Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-29 / 298. szám
10. oldal, BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1924 október 29 Utazás a mai Japánban A gésák A japán házasélet Ä gésának hire van az egész világon A föld minden országából temérdek fiatalember keresi fel egyenesen miattuk 'Japánt es — ..»nintliogj *. képzeletében magává? u:a\U kép rendszerint —- sokkal mélyebben vette be magát leikébe, semhogy a közvetlenül szerzett benyomás elmoshatná —- vajmi ritkán érzi magát csalódottnak. Hiszen a gésa csakugyan az az elragadóan színesen öltözött bábu, az a játszi gyermek (a mostani törvény értelmében mindenesetre idősebbnek kell lennie tizenkétévesnéi), akinek Iliiét hallotta, várakozásainak megfelelően dalol, táncol, hangszert penget neki és mosolygóan boldog arckifc-' jezésscl szolgálja ki étkezése közben. Megismeri benne az odaadó szeretőt is — mert az, hogy nem éppen csak szc- I elemből teszi, a költeményekkel, festményekkel és a hagyományokkal megtévesztett idegennek eszébe sem jut. A Hittérítők szemében a gésa az áruba bocsátott áldozat s az ő révükön tudta meg végre lassan-lassan a világ, milyen tövises utat kénytelen megjárt,; a gésa, mig azt a boldog mosolyt az arcára vejteti. A hittérítők •évén tudja most már a világ, hogy minden iszákos ember leányának eiárusitásával egyenlíti ki régi tartozását vagy hogy ilyen adás-vétel révén tesz szert egyegy japán család arra a költségre, melyen a gésa fitestvérét taníttatja. A világ tudja, hogy a gésa gyermekkorától fogva testtagjainak és, hangjának nehéz, sőt kegyetlen iskoláztatását kénytelen elszenvedni, azután pedig az az a.szszony, aki gazdája lett, többnyire kiforgatja bevételeiből; mert a gésa szinte sohasem gyűjthet pénzt s majdnem mindig fiatalon hal meg, mert a gyenge, fiatal teremtés nem birja soká ezt a szörnyű életmódot. De Japán határain kívül szinté nem is sejtik, hogy a gésák intézménye mily áldatlan hatással van a japánok házaséletére. Mert az teszi tönkre az egész népet s éppoly végzetesen hat az ország fejlődésére, mint a ruházkodás, a lakás, az ülés módja és az a sajátos mód, ahogy a japán nő a gyermekét .hordja. Messziről nézve persze úgy fest a dolog, mintha a japán nők s következésképen a japán család is a legirigylésreméltóbbak volnának a föld kerekségén és költői dicsfényükben, melyet Hearn Lafcadiónak köszönhetnek, feltétlenül hisz az egész világ. Valóság szerint pedig a japán nő még manapság sem egyéb, mint a rabszolganők egy neme, amit vajmi nehéz megérteni egy olyan nagyhatalom országában, mely azzal az igénnyel lép fel, hogy meghallgassák szavát a népek tanácsában. A kisleány már szüleinek házánál alárendelt helyzetbe kerül kis fitestvérével szemben, aki a legfőbb ur a házban, le kell mondania játékszerről, mások zsarnokságának rabja és nem is gondolhat reá, hogy utánozza öcsikéjének vagy kis bátyjának pajkosságait. Ha nem adják el ió korán a »gésisköiák« valamelyikének, akKor megkérdezése nélkül feleségül adják ahhoz az emberhez, akit atyja választ ki számára. Mert tudni kel!, hogy Japánban a két egymectó' 'dicsen elkülönítve nő ita .«jmp’omDat. a kinókban és az előadásokon különböző oldalakon foglal helyet. A japán rendőrség ezt az erkölcsi szabályt szerette volna kötelezővé tenni a,z európaiakra is, de nem sikerült neki.’ Nem egészen világos, hogy. az ily. elkülönítés fékezi vagy még inkább fokozza-e a japánok szenvedélyességét, de nem fér hozzá kétség, hogy a japánokat kora ifjúságiiktól fogva erősen tartják hatalmukban az erotikus képzetek. Hányszor nem ajánlja fel a leányát egész nyíl tan a, riksaman az utasának, a ház ura az albérlőjének! De vannak japánok, akik eladják a feleségüket is. ■ Japánban legnagyobb a gyermekhalandóság — a csecsemőknek negyven százaléka pusztul cl — de mégis Japán a gyermekekkel legbővebben megáldott ország. A japán asszonynak majdnem minden évben születik gyermeke. És minden gyermek évek®: szopja az anyja tejét. Harminc éves korában a japán asszony már csak roncsa az embernek. fis a férfi megy a gésához. Minthogy a gésa rendelkezésére áll, hogy szórakoztassa, anélkül, hogy viszont mással is tartoznék neki, mint pénzzel, tökéletesen megfelel neki, hogy a saját felesége megmaradjon miiveletlcnségébcn és idegen maradjon hozzá. A férj, mikor este hazamegy — ebédjét többnyire az üzletben, a gyárban, a vendéglőben tölti el—leveti európai ruháját s kimonót ölt és leguggol a vacsotájához, melyet a felesége szolgál fel neki és a felnőtt fiának, anélkül, hogy maga részt vernie benne, ö a konyhában eszik a cselédekkel, még akkor is, mikor a háznak vendégei vannak, akiket szintén ő tartozik kiszolgálni s akikhez vacsora után beszóíitják, anélkül, hogy részt vehetne beszélgetésükben. A férfi, ha feleségével együtt megy ki a házból, felszáll a legelső riksába, melyet útközben talál, s a feleségére bízza, hogy keressen magának másik alkalmatosságot. A férj ismerőse nem köszön az asszonynak, a vendéglőben pedig először a férjet szolgálják ki. Igazság szerint az asszonynak nem volna szabad boldogtalannak mutatkozni sem, ha szigorúan követné a japán erkölcsi törvényeket. Neki nem szabad az arcával semmit elárulnia, sohaem szabad kimutatnia érzelmeit, nem szabad szerelmesnek lennie, nem szabad megbántódnia, nem szabad sem vidámnak sem 'szomorúnak mutatkoznia. A japán nők arcán ezért oly tipikus az a, babaszerű kifej ejzés. Ellenben a gésának mindent szabad, neki meg van engedve, Vidám tréfákkal szakítani félbe a beszélgetést, sőt egyenesen azért is hívják meg azokra az üzleti ebédekre, melyek elválaszthatatlanok Japánban üzletkötéstől, minden alapítástól és évforduló napjaitól, elannyira, hogy egyes nagyon elfoglalt üzletembereik, majdnem minden istenadta nap rendeznek eféle bankettet. Ha az üzlet: együttlét dorbézolássá fajul, a gésa hazaviszi a számára kijelölt részeg atyafié Az ember gyakran lát efélét éjnek idején a köznti vagy városi vasúton. A holtrészeg ember a gésa ölébe tekte.it fejét iá* horkol, mig ,w leány íAe'ei*. 'r/itvai tartja a szemét. A részeg urat oft ; . Tvc::.zi. ;> felesége, ki tartozik me* tóeujön, most pedig teát főz neki meg a gésának, sőt virraszt is a szomszéd szobában, ha a gésa a férje mellett mariad. Mert a japán neveléstudomány a legnagyobb boldogságnak mondja, ha az asszony szenvedhet a férje miatt. De mikor az asszony beteg, a férjnek megengedi a szokás, hogy nyíltan együtt éljen a házbeli alkalmazottjaival; ellenben az asszony házasságtörését nemcsak a társadalom bélyegzi meg, hanem a törvény is üldözi; egy japán! arisztokrata lemondott a nemességéről, mert a nővére megszökött az urától, a szeretőjével, egy japán urinő pedig megmérgezte magát, mikor megtudta róla a világ, hogy viszonya van egy külföldi konzullal. Kimondhatatlan következményei vannak az egész népre nézve hogy a japán férfi eljegyzésre házasságra és otthonra csak buta unalmas és műveletlen asszonyokkal, ellenben a Vonzó, mulattató és csábító nőiségve csak a megvásárolliatósággal és bűnnel kapcsolatban gondol és ez ellen irányul az a szenvedélyes harc, melyet a japán női mozgalom úttörői indítottak meg. Uj módszerrel a fiatal leányok uj nemzedékét nevelik most, nemzedéket, melyet majd nem lehet megvásárolni s mely mégis vonzani fogja a férfiakat; női folyóiratok, modern iskolák, hittéritőnök alapította egyesületek szállnak sikra érdekében, merész, újító nők közös-mulatságokra hívják a mindkét nembeli fiatalságot. De már a napilapok is kinyomtatják feltnüő szedéssel a neveit azoknak a középiskolába járó leányoknak, kik most még gésának mennek és vannak egészen kiesi élem! iskolás leányok, kik felháborodva tiltakoznak, ha azt kérdik tőlük, hogy akarnak-c gésa lenni. Es vannak férfiak is, akik csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz. Egyetemi tanárok máris nem mutatkozhatnak gésák társaságában; sőt ellenkezőleg, elvárják tőlük, hogy óvják a gésáktól diákjaikat is. Mert külső életkörülményeinél fogva a gésa sokkal nagyobb veszedelmet jelent a társadalomra nézve, mint a közönséges félvilág. Túlnyomórészt a legnyomorultabb néposztályból származik, de minthogy elég gyakran iiagyállásu férfiak veszik feleségül — Ito herceg felesége gésa volt, egy volt miniszterelnök pedig jövedelműt húzott egy gésaiskclűból — a baj átharapódzik az uralkodó osztályba is, sőt a gésa befolyáshoz jut az ország kormányzásában is. Japán közmondás szerint »asszony van a bűntett mögött!« A korrupció mögött pedig mindig ott van a gésa. ö az, ki átadja a megvesztegetésre szánt, pénzt a hivatalnokoknak, öt fizetik meg, ha annyira iditat egy férfiembert, hogy részegségében rááll oly megegyezésre, melyet józan fejjel visszautasítana. Azok, akik nemhalnak meg fiatalon, vagy nem hervadnak el a kórházakban s nem elég szerencsések arra, hogy férjhezmehessenek vagy egy gésaimz asszonyává lépjenek elő, ellepik Mandzsurországot, Koreát, Indiát, Kaliforniát és a Szunda-szigeteket, mert a leánykereskedés biztos és jövedelmező kiviteli üzletág Japánban. Azoknak a bátor japán nőknek, kik a bensziilött japáinak és a külföldiek símében tönkie akarják tenni a gésa nitóbuszát, fel kei! venniük a harcot a vallással is, mert az asszonyt már K011- fucius és Buddha tanítása is alacsonyabb rendű lénynek mondja. Mig az asszonynak nem szabad felmennie bizonyos szent hegyekre, sok templom valósággal szent cselekedetté avatja a rossz erkölcsű nők kultuszát azzal, hogy bün anyáknak ad helyet udvarán. De példa nélkül áil minden nép irodalomtörténetében az a dicsfény, mellyel a japán költészet veszi körül azokat a leányokat, kik családjuk jó voltáért készek vásárra vitetni magukat. Japán ősrégi szent könyveiben állnak ezek a mondások: »Engedelmesség a nő törvénye«, vagy: »Az asszonynak nincsenek jogai«, vagy; ■ Az asszony alázatos legyen férjének jelenlétében«. A hűbériség korában az ily ■'mondásokat asszonyok számára kiadott ajándékkönyvekre gyűjtötték öszsze. Egyesek sorsával, egyesek tragédiájával nem lehet megszüntetni japánnak a tömegeket kötelező hagyományait. A szabályok állnak mindenkire, mint ahogy semmi család sem vonhatja ki magát az alól, hogy lakodalmat, temetést költséges ünnepélyességgel tegyen emlékezetessé, elannyira, hogy a család némelykor eladja egyik lányát csak azért, hogy; elég pénzt teremthessen elő a másik leány lakodalmára. Annak, hogy a férj oly sok időt tölt házon kiviil a gésa társaságában, közvetlen következése az, hogy feleségét, ki a szokásnak megfelelően szüleinek házába költözik hozzá, teljesen átengedi az anyós kényének. Sohasem állpártjára, mikor mindennapos martiromságát szenvedi, mert a szülők tisztelete épugy hozzátartozik a vallási kötelességekhez, mint a nő megvetése. Étinek következtében Japán az egyetlen ország a világon, ahol a fiatal asszonynak leg-’ főbb vágya, iiogy öreg legyen. A legszörnyübb megpróbáltatások egyike ebben az úgynevezett »családi rendszeriben, hogy a fiatal asszonyt sohasem hagyják magára a férjével, mert abban az országban, mely nem ismeri a magánélet fogalmát, nincs egyetlen házban sem bezárható ajtó s az emberek, kívülről és belülről figyeltetve, a teljes nyilvánosság előtt folytatják ott életüket. Ehhez teljesen hasonló sors vár azokra a fehér asszonyokra is, kik japán emberhez mentek feleségül. Mig a házaspár Európában marad, hol egyedül kötnek ily házasságokat, magában Japánban soha, Amerikában pedig csak nagyritkán fordul elő ily vegyes házasság — nincs jobb férj a japán embernél. De Japánban gyakran a legrövidebb idő alatt lehull róla a. nyugati máz s néhány hónap múlva már maga sem érti meg azt a házasságot. A család gyűlöli a fehér asszonyt, az anyós pedig gyakran kényszeríti reá, hogy gyermekével a hátán épugy álljon a mosogató dézsa elé, mint a benszülott asszonyok, végezze el a háztartás minden nehéz munkáját, a földön üljön es japán kosztot egyék. Minthogy pedig ezek az európai asszonyok jobbára a szegény néposztályokből származnak — japán orvosok némelykor a kórházi ápolónőket vagy lukasadéi nk leányát veszik feleségül s ezek a nők még érdekesnek tartják magukat, mikor ily házasságot kötnek — borzasztó sorsuktól még azzal sem szabadulhatnak, hogy hazautaznának. Egy külföldi ember azt mondotta nekem egyszer: »Fehér asszony nem követhet el nagyobb ostobaságot unnál, hogy japán emberrel lép házasságra, de fehér ember nem tehet okosabbat, mint ha japán nőt vesz feleségül«. Rendkívüli alkalom olcsó bevásárlásokra! Üzletem átszervezése végett az összes raktáramon levő finomabb árukat úgy kicsinyben, mint nagyban kiárusítom. így alkalmat nyújtok .. privátközönségnek is, hogy a közeledő télre ruhaszükségletüket olcsón beszerezze. Télikabát kelmék angol velourok, angol doublék, többszínű Palmerstonok, mikadó-hompespomok. Nadrág szövetek felöltő szövetek, legfinomabb frakk és smoking Öltöny kelmék Kammgarnok, cheviotok, Covercoat, viphkordok, teuer angol szövetek. Női kakátokra nettó vstourok, «5: posztó . ^ressburger Sandoi nagykereskedő. Subotica, Trg Sioboda. szövelek. 7392
