Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-26 / 294. szám
14. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1Q24 október 26, Kulturális közeledés és kulturcsere Kezdeményezés a cseh, szerb, román, magyar, lengyel kultúrák értékeinek kicserélésére — Hatvány Lajos tervezete Becs. október hó A napokban! künn jártam a lainzi Tiergartenben és meglátogattam Hatvány Lajost, a magyar szellemi élet és újkori irodalom egyik markáns alakját. Hatvány a lainzi! Ti'ergartenben. a hires Hermes-villában lakik, amely a Habsburgok levegőjét árasztja és a régi monarchia emlékét hordozza. (Erzsébet királyné kedvenc lakóhelye volt!) Hatvány báró régi. kedves témáját feszegetem: a régi monarchia népeinek kulturális kibékülését és közöttük egy állandó rendszeres kulturcsere megszervezését. Hatvány beszél: — Egy központi szervet kellene alakítani, amelynek az lennie a feladata. hogy a régi monarchia egymásra utalt és mégis egymástól elzárt kulturált egymással közvetítse. Az egymással hadakozó politikusok folyton arra utalnak, hogy a szükség mégis Összehozza őket Finánckérdésektől -és politikai kérdésekről tárgyalnak. A tudomány, irodalom és művészet terén is szükség vara kibékülésre. együttdolgozásra és cserére. mégsem sikerült eddig az utódállamok népeinek Íróit és művészeit valami módon összehozni, hogy a Dunamedencének azt a kulturális szükségletét megbeszéljék vagy megvalósítsák. Nemcsak kölcsönös csereforditásokra. csere-előadásokra és cserekiállitá'sokra gondolnak a gondolat barátai, hanem például arra is. hogy oly történelmi és irodalmi munkákat kellene kiadni, melyek a valamikor a régi monarchiában egyesült nemzetiségeknek nemzetekké való fejlődési menetét párhuzamosan tárgyalnák. — Mi magyarok, amikor Ii. József császár uralkodása alatt és után. öntudatra ébredtünk, egészen az öszszeomlásig abban a tévhitben éltünk, hogy a mi szabadságunk ellensége a középeurópai kis néoek szabadságának. A józan politikusokat az 1918-as tapasztalatok megtanították arra az igazságra, hogy a dunaparti népek között privilégiuma egyetlenegynek sincs. — Több mint száz éve a kultúra majd minden terén hasonló aörekvések hajtják át a magyart, a csehet, a szerbet, horvátot. szlovákot, románt. lengyelt. Ezeknek a hasonló törekvéseknek párhuzamos politikai és művészeti, irodalmi feldolgozásáról szoktam a szabad óráimban álmodozni. — Palctcky és Kollár ugyanabban a Bratislavában (Pozsonyban), szövegezték egy nagy csehszlovák jövő terveit, ahonnan 'a mi Kölcseynk rázta fel szavával a tunya magyarságot. A magyar nyelvújítás is egybeesik a román hasonló törekvéseivel. Végzetes félreértés választotta el a jugoszláv népek öntudatra ébresztőit Kossuth Lajos forradalmától. Nem hiába mondták az ötvenes években, hogy az abszolutizmust Magyarország büntetésük Horvátország jutalmul kapta. így. pillanatnyilag, hamarjában nem igen meríthetem ki fogyatékos ismereteimmel ezt a véghetetlenül nagy és még feldolgozatlan témát. Épp csak utalni akartam a párhuzamokra E tárgynak népszerű és amellett tudományos feldolgozása. azt hiszem, sok félreértést háríthatna el abból az útból, mely a középeuróoai népek kölcsönös megértése felé vezet. — Ezeknek az elméleteknek a megvalósítására kellene találkozniok a legkülönbözőbb utódállamok humanistáinak, íróinak, művészeinek. És hogy a praktikum se hiányozzék, ezen az összejövetelem néhány kiadónak is ott kellene lennie. — így indulhatna meg az a részemről nagyarányúnak elképzelt akció, amely azután a kulturjavak kölcsönös cseréjének programmját állapíthatná meg. Némi kezdeményezés történt is már ezirányban. többizben is. különösen a sajtóban. így legutóbb is, iHitbay Jenő ajánlotta fel Berns miniszterelnöknek Smetana budapesti ünnepeltetését és a cseh zseni ünneplése minden zavar nélkül folyt le Budapesten. A vigszinházbeli Capek-előadást is csak egynéhány éretlen suhanc zavarta meg. _ — Kívánatos lenne, hogy például Prágában megismerjék a modern magyar irodalom tündöklő alakjait, különösen Ady Endrét. Aminthogy mi is kiváncsiak vagyunk például Brezinára. akinek rejtelmes nagyságát inkább sejtjük, mint tudiuk. Az utódállamok irói között mint a kölcsönös megértés egyik úttörőjét említem meg a kitűnő román Viktor Efiimiut. — Legfőbb ideje, hogy ami eddig sporadikus törekvés volt. ezentúl rendszeres munkában és kialakult formában, például egy Duna-Akadémiában, a Dunai Képek Akadémiái a formáiéban, vagy más hasonló formában folytatódjék és jegecesedjék ki véglegesen. Hatvány Lajos szavaihoz még csak a következőket fűzöm hozzá: Szerény véleményem szerint addig az egészséges — és a »Tüz« által a közelmúltban hatékonyan propagált — gondolat csak akkor valósulhat meg valamely formában, (a forma kérdése mellékes kérdés tulajdonkép). ha az utódállamok nagyobb népei, igy különösen a cseh. a szerb, és a roimány nép körében akad egy-két apostola a gondolatnak, akik maguk részéről magragadják az iniciaiivdt és hatékony propagandát kezdenek. Talán nem tévedek, ha cseh részről a kitűnő Prof. Rádlban. (ski egyébként egyik leghivatottabb képviselője Masaryk humanizmusának) szerb részről Theodor Manóilovicsban. román részről Viktor Eitimiuban. Lucián Blagöban. Emil Zsacnban és Eugen Relgisben látom azokat, akik a siker reményével ragadhatnák meg az iniciativáí s akikben talán meg is van a hajlandóság egy ily nagyvonalú humanista tevékenységre. Végezetül meg kell jegyeznem még. hogy Hatvány Lajos báró egy prágai, pozsonyi, kassai beogradi. bukaresti, vagy kolozsvári irodalmi, tudományos, művészeti vagy humanista egyesület, avagy egyes — jelentősebb kulturális vágy humanista mozgalmat vagy értékét képviselőszemélyiségek hívására örömest tartana előadásokat a fölvetett gondolatról a fentemlitett városokban. A politikai megértés és kibékülés felé is a legalkalmasabb és legbiztosabb ut: a kultúrák és a kultúrák képviselőinek közeledése s a kultúrák értékeinek rendszeres kicserélése. Gömöri Jenő. ZONGORÁZIK? Megjelent sí uj Moravetz album! HEGEBÜL? Megjelent az uj Moravatz album! CIMBALMOZIK ? Megjelent az uj Meravetz album! FÜV'OLÁZIK ? CLARINÉTOT vagy MAMDOLiNT JÁTSZIK ? Megjelent ez uj Meravetz album! Minden hangszerre külön kiadás készült. Mindenütt kaphatók. A Gerliczyek Báró Fehérváry Géza egykori magyar honvédelemügyi miniszter volt felesége, miként azt megírta volt a B. N.. a múlt héten tüzhailált halt Deszken. ahol unokájával. Gerliczy Félix bárónál töltötte utolsó 15 esztendejét. Fehérváry tudvalevőleg elvált ettől a feleségétől, aki aztán családtagjainál vonult meg. Ebből az alkalomból aktuálissá váltak a Gerliczyek. a régi Tolrontálvármegye legrégibb mágnás-családja, akik régóta és sűrűn szerepelnek a történelemben, hozzá még nem is érdektelen módon. A família k rassószö rén ym egy ei eredetű s szerepel már Szent István korabeli okleveleken is. A neve akkor Gerlicze volt, nyilván valamilyen búgó hangú ős tiszteletére. IV. Béla király idejében I. Gerlicze Jakab Gryziow vár ostrománál tüntette ki magát s elsőnek tűzte ki a vár ormára a királyi lobogót. Ugyancsak ő volt az, aki a tatárjárás szörnyűségei elől menekülő király visszavonulását saját élete veszélyeztetésével fedezte. Érdemei elismeréséül 1256-ban Wrych és Zwplych uradalmait kapta királyi adományképen. A XIV. század derekán II. Gerlicze Jakab Boszniában verbosi főkormányzó, fivére, Gerlicze Peregrin pedig boszniai püspök (1349). III. Jakab már Szörényi bán s Mátyás királytól kapja Krassómegyében adományként Rápoltoí, Plessivát, Valitórát, Ruderiát és Prepeliczét. A török ellen induló hadsereg fővezéreként 1502-ben nevezetes diadalt arat a hitetlenek fölött Pozsega mellett. Harmadik Jakabnak György nevűi fivére Csanádi püspök, de ö már a' Gerlistyei nevet használja, ámbátor egy szelíd lelkű egyházfejedelem semmiképen sem lehet megbántva, ha Gerliczének hívják. A család nemesi eiőneve ugyanis »aranyi és, szentgerlistyei« s nyilvánvalóan innen vette a püspök ujfor~ ';n nevét, amit utána egyik Gerlicze, azaz Gerliczy sem használ. Jakab is, sőt Györgv püspök is, részt vesznek a mohácsi csatában, ők életben maradnak, ellenben ottvész Jakabnak két fia: Jakab és Miklós. A harmadik fiú, Imre. mn hivatva arra, hogy megmentse, illetve folytassa a dinasztiát. Ő 1523-han Szörényi bán. A törökkel meglehetősen sokat í bajlódtak a Gerliczyek. Birtokuk akikor Krassóban és Boszniában terült fel, ebből azonban a török kiszoritotjta őket. Ezért 1600 körül Horvátországban telepedtek le s nevüket az uj hazának megfelelően Gerlichiekre változtatták. Ma hiába keressük az okokat, bizonyára Dolitikai kényszerűség, részint opportuniíás volt. Annyira császárhü emberek mindnyájan, hogy Gerlichich Antal György 1708-ban. a spanyol örökösödési háború idején, saját költségén fölszerelt gályákon szállította Velencébe !a császári hadakat. Ennek az Antal Györgynek unokája Gerlichich — azaz a len-mabb formában használt néven — Gerliczy János Félix a magyarországi császári seregeknél királyi biztos, majd Buccari főkapitánya. v^ó-ig pedig császári kormányzó Fiaméban. Ö kapja meg a báróságot. Mária Terézia igen kedvelte ezt a Gerliczyt, akinek hasonló new fiából selmeczbányai bányagrófot titkos tanácsost és kamarást csinált, ö az; első kamarás a családban. János fia, Ferenc, az erdélyi bányászatok zalatnai főmestere, majd a selmeci kamara főgrófja (supremus montium magister ac comes), szintén kamarás és titkos tanácsos. Az ő fiai közül Mihály magyar királyi helytartósági tanácsos, Temesrnegye adminisztrátora, ^egyébként igen kedves embere V. Ferdinándnak. Fülöp erdélyi kamarai tanácsos, József altábornagy, Ferenc huszárőrnagy. Az utóbbinak volt unokája Gerliczy Ferenc képviselő, a mostani családfőnek, Félixnek apja, aki viszont Fehérváry Géza báró leányát, Gizellát, vette nőül. A most megégett miatróna igy a nagyanyja Gerliczy Félixnek. Ez aránylag fiatal ember, sub auspiciis avatták doktorrá, egy ideig attasé volt a konstaniinápolyi osztrák-magyar követségnél, majd az optálások ideién román állampolgár lett. Gerliczy Félixnek ugyanis egy Stirbey Erzsébet, úgynevezett román hercegnő a felesége. Azért mondjuk úgynevezettnek, mert a romániai közjog nem ismer herceget. Az öreg Stirbey Demeter csak román vajda. Gerliczy hazaváltoztatásának oka a kiterjedt romániai birtokokban, a nagyváradi palotákban és szőlőben keresendő. Emellett megmaradt a magyar vagyon is, amely a deszk—klárafalva—ferencszállás—kukutyin—kiszomfaori egyesitett uradalomból áll, ami 11.066 magyar hold terület volt. Ez azonban megcsappant néhány év előtt, mikor Ferenc báró banLfbiökséget vállalt Szegeden s a mások által okozott veszteséget az ő érzékeny gavallériája térítette meg. A nagyváradi vagyonon s a Síirbey-föHeken ikivül ott van még Buda egyik: látványossága, a XV. században épült Gerliczy-palota. Adataim egy része családi följegyzésekből való, de ezek is eltérőek. Az egyik szerint a deszki uradalom Mária Terézia adománya, ä másik azt mondja, hogy Deszket és Klár,afalvát I. Ferenctől kapta a család. A többi vétel.! Épp igy nem egyezik a bárói eredetre vonatkozó több föl jegyzés sem. Az egyik csíaládi irás 1752-őt említ, a másik 1774-et, illetve 1777-et. Az utóbbiak közül az első az osztrák, a második a magyar báirőságra vonatkozik. A régi magyar közjogban ugyanis a báró általában mágnást jelentett s az újabb közéletbe tévedésből csúszott be. »Ba- i rones, seu magnates«, — bárók, vagyis mágnások — említi a világi főnemeseket az 1608. évi koronázás utáni 1. t.-c. s a főrendek üléséről szóló 1687. évi X. t.-c. is az országi báróiról (regni barones) tud. Viszont hiába kapott Gerliczy János Féiix fiumei császári kormányzó 1774-ben Mária Teréziától osztrák báróságot, meg kellett sízereznie a magyart is hozzá, mert az osztrák báró Magyarországon csak köznemes maradt volna. A bárói oklevél maga igazolja ezt, mikor kimondja, hogy a már osztrák báró Gerliczyt Magyarországon is kiemeli a köznemesek sorából. (» ... te relate etilam ad regnum nostrum Hungáriáé e statu et conditione nobili, in qua bactenusperstitisti, dementer eximentes...«) Végül emlékezzünk meg arról is, hogy amikor a tizenkilencedik szá-, zad elején Szegeden is laktak Gerliczyek, mágnás létükre kénytelenek voltaic a polgári ^árosban polgárságért folyamodni. öreg riporter.
