Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-26 / 294. szám

1924 október 26.

BACSMEGYEI NAPLÓ

15. oldal

Oroszországi

emlékeimből

CSALÁDI ÉLET

A mai Oroszországban a családi élet egészen más karakterű, mint amilyenhez Európában hozzá vagyunk szokva, amely utóbbin meglátszik, hogy erős kötelékek fűzik össze. Az orosz házasélet kapcsai lazák, s a házasságkötés nem jelent olyan nagy. az egész életre kiható aktust, mely egyszersmint az életmódnak teljes megváltozásával jár a férfira és nőre egyaránt, mint az európai polgári körülmények közt. A házasságokat könnyén, gyors elhatározásból kötik, ném mérlegelik hosszasan a körülményeket. Nagyon jól jellemzi a házasságnak a karakterét, ahogyan a magyar emigránsok a házasságkötést elnevezik, amikor azt mondiák: öszszeiraíkozni. A válás, ha közös megállapodással történik szintén annyira könnyű, hogy ezt igazán jól jellemzi a szétiratkozás elnevezés.

A könnyű házasságnak és a könytíyü válásnak a magyarázata azonban nem csupáirs a forradalmi atmoszféra hatásában keresendő, amely magával hozza, hogy az emberek könnyelműek, csak a mának élnek, hanem abban a körülményben. hogy a házasság nem jelenti a házastársak közös gazdálkodását, amennyiben mindegyik megtartja saját keresetét. Az a minimális anyagi érdek, amely az otthon berendezése körül felmerül, szintén hiányzik. mert a lakások butorozata és a ház feletti rendelkezési jog ugyanegy kommunát (közösen kezelt ház) illet. A házak ugyanis szocializálva vannak. a szocializáláskor a házban talált összes bútorokkal együtt. Ilyenképen a lakók bútorozott lakásba. illetve szobába jutnak, s legfeljebb olyan bútordarabot szereznek be maguk költségért, amelynek a házasság folyamán merül fel a szüksége. mint bölcső, gyermekkocsi, csecsemőkelengye. Azonban ezeknek a beszerzésére a szülőnő — függetlenül a házassági viszonytól — bizonyos összeget kap a betegsegélyző pénztártól és igy az erre szükséges összeget nem kell a keresetéből megtakarítania, ennek sincs olyan szerepe a házaséletben, mint nyugaton. Ezt a gyermekkelengyét aztán a gyermek tulajdonának tekintik. és ha a gyermeket intézetbe adják, ezt a holmit is vele adják.

Az anyagi érdeknek nincs nagy szerepe a házasságoknál, ellenben van — a lakásnak. Jó parti számba megy az olyan férfi, akinek állása mellett még a hivatalától kiutalt és bebutorozott szobája is van: viszont a férfiak közül is nem egy a házassághoz kénytelen folyamodni az olyan túlzsúfolt városban, mint Moszkva, ha megunta, hogy idegen emberekkel, harmad-negyed magával lakjék egy szobában vagy az »obscseezsi.ié«-ben (közös lakó és hálóterem). Mert az uj házasok mindig elsősorban jönnek tekintetbe a lakás kiutalásnál.

A házastárs. amely a nyugat családi életének szoros keretet ad. a mai orosz viszonyok közt a legszűkebbre van szorítva. A d. u. 4—6 közti ebédet, amely a főétkezés, a hivatalok, munkahelyek »sztolovájájá«-ban költik et igen sokan. Ezután már csak a »csá.ia* (tea) fontos az orosznak étkezés szempontjából. Ennek gyakori fogyasztására nemcsak otthona, de minden munkahely és minden nyilvános intézmény fel van szerelve. Az előbbinek elmaradliatlan felszerelése a szamovár, niig a hivatalokban, hotelekben kommunákban állandó forró vizet szolgáltató üstök vannak beépítve. Cselédet a mostani orosz háztartásokban csak ritka helyen tartanak. Nem azért, nintha nem lehetne kapni, a falusi

lányok most fs szívesen iönnlek a városba nagy fizetésért, de mert kevesen vannak, akiknek jövedelméből — hacsak nem Nepman az illető — ilyesmire futna.

A házastársak egymáshoz való viszonya olyan! mint az egy szobában lakó két idegen emberé, akik nem adnak számot egymásnak arról, hogy mit csinálnak, hova mennek, így aztán sokszor megesik, hogy egyik is. másik is elmarad az ebédről. sőt az is. hogy az asszony elmegy ismerősökhöz jebédelni. amikor az ebédet kellene tálalni. Ez1i az elmaradást a férj nem mindig találja megérthetőnek s igy más lakást, illetve nőt keres.. Az ebéddel azonban ilyenkor sincs épen nagy baj, mert az ebéd. illetve az étel. ha nem a sztolovájában ebédel a házaspár, reggel óta el van készítve s az a fél, amely előbb jön haza, felteszi a prímásra. a benzin főzőre.

A házastársi viszony tehát a pajtási viszony, amelyhez a nemi élet is járul, ha nem is mindig egyedül azzal, akivel egy szobában laknak együtt. De ebből nem következik, hogy szabad szeretkezés volna, már ahogyan nálunk ezt a fogalmat értelmezik. Könnyű szerelmek ritkák, ha az emberek már szeretkeznek, akkor már legalább készülőben van a házasság, amelyet az összeköltö-TERE

A biblia és a francia grófnő.

Nemrégiben ünnepelték meg Parisban XV1II. Lajos halálának Századik évfordulóját. Ebből az alkalomból Kedves történetet mesél egy lap a francia királyról.

XVIII. Lajos barátja volt a szép és tékozló di Cayle grófnőnek. Egy napon a tékozló grófnő értésére adta a királynak, hogy pénzzavarban szenved, de ö a. panaszt elengedte a fiile mellett, ngy tett, mintha megsent hallotta volna.

Ellenben a grófnő másnap egy ékszerládikát kapott s benne egy könyvet: az Ó Testamentumot, gyönyörűen bekötve. Mellette a király névjegye, azon ez a pár szó:

— Grófnő, a bibijei a szenvedők legjobb barátja, olvassa a bibliát.

A tréfa nem tetszett a grófnőnek s mikor legközelebb találkozott a királlyal és az megkérdezte tőle, hogy olvasta-c a bibliát, ingerülten válaszolt:

— Még nem.

— Pedig helytelenül cselekedett, — felelt XVIII. Lajos, — olvassa a bibliát, higyjen nekem.

A grófnő, kit a király gyakori intelme kiváncsivá tett, hazamenet fölütötte az Ó Testamentumot s csodálkozva vette észre, hogy az uralkodó a biblia bizonyos helyeit czerfraiikot bankjegyekkel jegyezte meg, bélelte ki.

Másnap vidáman közölte a királlyal, hogy most már átlapozta a bibliát.

— És, — vallatta XVIII. Lajos, — szabad érdeklődnöm, milyen hatást gyakorolt önre?

‘ — Nagy kedvet gerjesztett bennem, — szólt a grófnő — hogy elolvassam az Uj Testamentumot.

♦

Anatole France és az ifjú költő.

Az agg mester mindenkoron nyájas barátja volt az ifjúságnak s azokat a fiatal Írókat, kik megostromolták öt kézirataival, sohasem küldte cl biztató szó nélkül.

— Mester — mondotta neki egy napon valamelyik kis titán — clolvasta-c verseimet?

— Hogyne. Egész éjjel ezeket olvastam. Tegnap este kezdtem és le sem hunytam a szemem, amig be nem fejeztem.

— ó, ne tessék tréfálni. Tudom, hogy beléjük se nézett.

— Maga nagyon hitetlen, ifjú barátom. Akarja, hogy bebizonyítsam? Mingyárt megmondom, melyik a legjobb verse. A legjobb verse a 84-ik oldalon

zés az egyik' oldalon a szétiratkozáissal s a másikon az összeiratkozással nyomon követ.

Felvetődik a kérdés, hogy mi van ilyen körülmények közt a gyermekkel? E kérdésnél első sorban meg kel] emKteni. hogy az orosz törvények nem tiltják meg a gyermekáldás szabályozását és nyilvános kórházakban az orvosok végzik el a nő kívánságára a magzat elhaitást. — Ha pedig a gyermek megszületik, nevelőintézetbe lehet adni már néhány éves korában.

A közép- és felsőiskolák nagy része is benlakásra van berendezve. Ilyen iskolákban, mint a munkásegyetemek. tanítóképzők, a felnőtt férfiak és nők egy épületben laknak együtt. Gyakoriak természetesen az egymásközti házasságok, ami a családi. életnek szintén egészen speciális formáját eredményezi.

A gyermeknek a szülőkhöz való viszonya azért sem olyan szoros, mint nyugaton, mert az orosz örökösödési törvény tízezer arany rubelre korlátozza azf az értéket, amelyet egy gyermek örökölhet. Már most minden idealizmus mellett is kétségtelen, hogy az öröklési jognak ez a korlátozása nagy mértékben befolyásolja azt a kapcsolatot, amelyen a család egysége alapszik.

Ágoston Péter.

FERE

van. Ebbe lüktet legjobban az ön tehetsege. Nagyszerű vers. Remélem, most már elhiszi, hogy olvastam.

Igazán zavarba hoz, bocsánatot is kérek. Köszönöm, köszönöm.

A derék, kezdő kigyult arccal, boldogan- szédült ki a villából. Mikor aztán eltávozott, Anatole France egy barátja igy szólt Anatole Francéhoz:

Mester, ön valóban nem olvasta ezt a kötetet. Bele se nézett. Hisz én tudom, milyen csapni valók ezek a versek. Lehetetlen, hogy csak két oldalát is elolvasott volna.

— Hát csakugyan igaza van — vallotta be. az agg bölcs, mosolyogva. Ki sem nyitottam a könyvét. Taiálimra idéztem belőle egy oldalt, a S4-ihet.

—■ Miért ép azt?

— Mert ismerem a költőket. Tudom, hogy azok bármely versükről elhiszik, hogv — az a legjobb.

*

Európa íalpraállása. Európa fölött kongatják a halálharangot. Divat ma e régi világrész közeli, vagy távoli végpusztulásáról beszélni, különösen azóta, mióta, mióta Spengler, a német filozófus megírta róla szóló könyvét, mely ben a nyugati kultúra élctképtclenség.ét jelenti be. Ennek a felfogásnak most hadat iizen G. K. Chesterton, az elmés, eredeti angol gondolkozó, ki igy vélekedik*

— Megkérdeztek, mikép gondolom azt, hogy az uj népek, mint például az amerikaiak, inkább közelebb állnak a hanyatláshoz, mint mi európaiak, kik régibb műveltségben gyökeredzünk. Csakugyan az az igazság, hogy minél öregebb egy nép, annál fiatalabb. Vagyis minél nagyobb a múltja, annál inkább valószínűbb, hogy nagy lesz a jövője is. Az uj nép fogalma egy szemfényvesztő, megtévesztő hasonlaton alapul: egy újonnan született .csecsemő hasonlatán. Azokról a személyekről, akik az időben élnek, helyesen állítják, hogy a később születettek valóban túlélik azokat, akik előttük születtek. De egyáltalában nem áll ez a következtetés egy közösség titokzatos és majdnem hasonlat! életéről, mely pusztán azt az időt jelenti, mely alatt az egymásra következő nemzedék sajátos hagyományokhoz ragaszkodtak. A következtetés ép az ellenkező igazságra lukad ki.

— Sokkal inkább van remény arra, hogy a régi civilizáció megmarad, mert az több emlékkel rendelkezik, melyből

választhatunk. Különböző talajok gazdag rétegezése áll rendelkezésünkre és az ujitó, aki benne ás, egy réteg után a másikat veheti elő. Ha egy történelmi megújhodás véget ér, más uj történelmi megújhodások jöhetnek helyébe. Amerika ebben a tekintetben szembeszökő példákat szolgáltat. Az amerikai köztársaságot alapjában véve egy tiszta és férfias lélekállapotban alkották meg. A XVIII. század köztársasági egyszerűsége volt ez, a tiszta életben való hitével, s fennkölt gondolkodásával. Egy darabig ez a kedves és bátor egyszerűség hozzá is illeszkedett életükhöz. De ma már a fényűző new-yorki fumigálja. Ez a new-yorki csak fényűző lehet, de nem lehet valóban pompázó. Szóval nem nemesítheti meg fényűzését azzal az igazi, múltból származó pompával és hazafias jelképekké!, melyek a mi sajátjaink.

Chesteron tehát azt állítja, hogy kultúránk a sokféleségében rugékonyabb, inkább képes az életre, mint az ifjú amerikai kultúra. A vén, rücskös Európának hosszú életet jósol.

♦

A józanság apostola. Amerika

tiizzel-vassal, törvénnyel-börtönnel küzd a szesz ellen. Sok ember lesz boldogtalan, mert elvették tőle szenvedélyét, de nem vették el tőle azt a titkos erőt, mely a szenvedély karjába hajtja. Ez a kezelés bizony meglehetős kezdetleges tüneti, föszines, pusztán az állami önzésen alapul, nem gyógyít meg senkit, a veszedelmet sem küszöböli, ki, csak ép elbújtatja. Mint mikor a tilos játékszerei eldugjuk a gyerek elöl.

Más módon harcol az alkoholizmus ellen Umpitalier, a francia orvos, ki a bennünk lakozó hajlamot akarja kiirtani,'nem a környezetet tisztítja, hanem magát az embert. Behatol az oroszlánbarlangba. Kísérletéről igy nyilatkozik:

— A kérdés egyszerű. Régóta tudjuk, hogy a beteg vérének a betegbe való beoltása a szervezetben ellenmérget termel, Én a következő módon jártam cl. Az alkoholista betegből egyszer és mindenkorra hatvan köbcentiméter vért csapoltam, ezt elküldtem a laboratóriumba, hol kellően elkészítették, maid két köbcentiméteres üvegekbe fejtették. Ebből a szérumból először fél köbcentimétert fecskendeztek be a betegbe két nap múlva egy köbcentimétert, megint két nap múlva másfél centimétert, aztán minden második napon két-két centimétert, nyolc oltásig.

Eddig tizenhat kísérletet tett és mind sikerült.

— Megrögzött iszákosaim közül — mondja — egyetlenegy sem tudott ellenállni a kúrának. 30-tói 70 éves részegesek közül válogattam ki pácienseim. Két-három oltás már elegendő, nyomban mutatkozik a hatás. Annál inkább hat, minél csökönyösebb alkoholista valaki. Egyszerűen megundorodik a bortól.

— Vájjon nem puszta sngaimazásról van-c szó? — kérdezte egy újságíró az orvost.

— Nem —' válaszolta az — a betegeim nem is tudták miért oltottam i)c őket.

Ezek szerint nincs többé tántorgó duhaj, se vörösön. Az orvost sikere alkalmából számos társa ünnepelte egy társasvacseorán, melyen, mint olvassuk, tizenöt üveg bor és kilenc üveg pezsgő fogyott cl.

*

Az ujságiró-kironj felhőkarcolót építtet. Igy liivják őt északamcrlkai és a neve: Air. Brisbane. Ncwyorkban most építteti buszonkét-cmelctes felhőkarcolóját, melynek minden tégláját arca verejtékével, két keze munkájával szerezte meg.

Egy újságban látjuk e palota képét. Boltok, üzletek sokadalma sorakozik az emeleteken, végeláthatatlanul, egy bank is, mig fönn az éghez egészen közel, a huszonegyedik és huszonkettedik emeleten lakik majd a háziúr. Eléggé csinos lakosztálya lesz.

Aki nagyon irigyeli öt. annak elmondjuk, hogy Brisbane mint szerezte vagyonát. Koraiijusága óta nem nmlt nap,