Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-19 / 287. szám
14. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 19. járult ahhoz, hogy kiismerjem a ba- * rátáimat s elforduljak tőlük. Az őj fellépése csak kirívóbbá tette a jó-f barátok közömbösségét. Azóta nemf óhajtok érintkezni velük, s nem bo-jj csájtom meg nekik soha. hogy oly | szívtelenül hagytak cserben. Hiszen, hacsak a felét adták volna nekem kölcsön, amit tőlem ajándékul kaptak. nem szorultam volna a Porzia ravasz törvénymagyarázatára. An- j ríál inkább becsüllek most téged. Shylok. Te. ha keresztény s a barátom vagy. bizonyosan segítettél | Volna rajtam. — Nem tudom, Antonio De bizonyos. hogy ha nem szidalmaztál jj volna állandóan s nem tüntettél vo!-| na irántam a megvetéseddel, akkori olcsó kamktra kaphattad volna azt] a pénzt tőlem, amelyet igy — az s engesztelhetetlen ellenségemnek —1 csak kegyetlen kikötés mellett ad- jj tam. — Köszönöm. Shylock. Külömbf vagy nem egy nemes urnái.,aki csald addig barátja az embernek, amigjj gazdagságban él és hatalomban jj dúskál. — Nem tudom. Antonio, én csak | égy egyszerű öreg zsidó vagyok,! aki még nem sokat spekulált ily mo-jj ralis kérdések fölött. Csak. amióta | a két tragikus esetem történt, a Iá- í nyom szökése és az a borzasztó1 pör. amely olyan híresekké tett bennünket. azóta kezdtem gondolkozni a különböző emberfajták egymásközti viszonyáról, s rájöttem, hogy szeretniük s nem gyűlölniük kellene egymást; s ha a keresztények gyűlölnek is bennünket, nekünk szegény zsidóknak szeretnünk kell őket. mert ők is emberek s igy a testvéreink. — Legyünk hát testvérek. Shylock. Légy a barátom, s én a te ba-| rátod leszek. ^ I — Szívesen. Antonio. S ha pénzre jj van szükséged, rendelkezzél velem. Kamat s irás nélkül adok. Ma reg- jj gél hozott haza Tubalkain kétezer | aranyat. — szolgálhatok velük? — Köszönöm. Shylock. Nekem | nem a pénzed kell. hanem a barát- ] ságod . . . Azt tapasztaltam, hogy jj a pénzkölcsönzés nem igen alkal- jj más arra. hogy megszilárdítsa a» barátságot ... De ha olykor el fo- i gunk beszélgetni a világ folyásáról,1 az emberek felekezeti kiilömbség-jj nélküli rosszaságáról és báios Ve-5 Iencénk szépségeiről, az jól fog nekem esni. — Nekem is: Antonio. S a velenceiek nézték, bámulták, amint Antonio és Shylock barátságos társalgás közben karöltve sétáltak a Merceria-n keresztül ajj Márkus-tér felé. Nyárvégi rege — Irta s Radó Imre IV. 8. Próbamozgósitás. Golyó Abris másnap reggel a kővetkező jelentést tette: — Messiás! tisztelettel adom hírül, hogy nagy dolgok vannak készülőben Városunkban. Ma este Ujságirö-cst lesz, melynek keretébe nagyszerű hangversenyek, szinielőadás, velencei éjszaka illeszkednek bele. Éjiéikor megalakul az irodalmi társaság . . . Ezeken kívül tiz cigány zenekar játszik és jótékonysági akciók mindenütt . . , — Kik rendezik az ujságiró-estét? — A hangversenyeket a Merkur-iroda, a szinielőadásokat Picurkáné őnagysága, az irodalmi társaság alakuló-estjét írókéz Romulus, a jótékonysági akciókat Kárpit ur és Dreierné urhölgy rendezi. Brozik Messiás katonásan rendelke-i zett: — Utasításaim ezek: küldje el hozzám a Merkur-iroda főnökét, majd beszélek vele. A szinielőadás előtt, ha máskép nem lehet, lopja el a primadonnát ... A velencei éjszaka ügyében... azt hagyja ... azt úgyis csak ígérik... A cigányok menjenek haza, feküdjenek le. A jótékonysági akciót engedélyezem, úgysem lesz dolga . . . Brozik befejezte az utasításait, ezért Golyó Ábris ijedten kérdezte: — És mi legyen az Irodalmi társaság alakuló-estjével? — Azzal nem törődöm . . . E ponton nincsenek aggodalmaim. Városunkban e téren valaki megelőzött engem és nagy sikerrel pusztítja az értékeket. Hallottam, hogy az Irodalmi társaságból sikerült kiüldöznie a legnagyobb költőket, novellistákat. Kérem, Golyó ur, adja át önkéntes segítő társamnak igaz üdvözletemet. Golyó elrohant a megbízatásokat teljesíteni. Estig elkergetett a város területéről minden mulatságot, jó kedvet. Hét órakor a villanyosok megálltak. Helyesebben csak egy villanyos állt meg, és ettől az egytől nem mehettek a többiek. 'A Merkur vállalat röpcédulákon hirdette a hangverseny elmaradását, a színház primadonnája beteget jelentett. Este nyolckor fáradtan érkezett meg Golyó és jelentette Brozik Messiásnak. — Győztem az egész vonalon! Mindenkit leszereltem. Nem törődtem az ellentámadásokkal . , , Jelentenem kel! azonban, hogy az újságírók zúgolódnak, mert minden tehetségüket, fölényes ren- jj atzési képességüket beleölték a mai est- jj be . . . Holnap nagy sajtótámadásban ] lesz részünk. — Úgy tudom, hogy a mai estét nem f az újságkiadók rendezték? — Nem kérem ... Az újságírók szék- ? ciója. ! — Akkor nincs ok a félelemre — s mondta gúnyosan Brozik és elgondolkoz-1 va lépett az ablakhoz és kihajolt az ucca fölé. 9, A bukás. Az ujságirőnap alkalmából fclzászlózott íőuccán a nők és férfiak estélyi ruhákban hullámoztak. Arcuk : teli volt izgalommal, szájukból dőlt a hangos méltatlankodás. Ma az egész város mulatni akart, de a láthatatlan erő megölt minden örömet. BrcíNfc: Messiás ujjongott. Boldogan szórta szavait a lázongók felé: — Csak sétáljatok! sétáljatok . . . aztán menjetek celláitokba aludni. Felemelte a fejét és lázasan szótagolta: — El-vo-nás . . . El-vo- . . . De nem tudta kimondani a harmadik szótagot. Ajkai összeomlottak. Remegve figyelt . . . Jött egy ember és körülgyiirüzte mindenki. Az ember beszélt, mindenki figyelte. Brozik felhallotta az emeletre a beszédet: »Hölgyeim és Uraim! Most együtt vagyunk. Együtt van minden jó szív ... Emberek! emeljetek égig érő oszlopokat nemes cselekedetekkel. Gondoljatok elhunyt apátokra, anyátokra és gyújtsatok örök mécset emléküknek . . . Lépjetek be az »Elesett Embereket Védőegyesület« tagjai közé, tegyetek alapítványokat! . . .«. Brozik Messiás íeljajdult: — Ki az a rettenetes ember, akit oly nagy áhítattal hallgatnak?... Borzalom minden szava, gyilkol a heve . . . Ö a legnagyobb ellenségem, mert az embereket bánatukban vigasztalódni tanítja. És tanítja őket az emlékek, a szobrok, a hullaszag tiszteletére, megmutatja nekik az egérutaf, merre szökjenek el gyalázatos, ostoba tetteiktől. ) Tobzódott gerjedelmében és jó hogy t Golyó Ábris mellette termett, mert tán nevetette volna magát az uccára. ! — Mondja, ki az az ember? — Balzsam ur . . Már volt szerencsém említeni. — Hozza fel! — Ván szerencsém! Balzsam vagyok! . . . Golyó úrtól hallom, hogy nagyságodat mélyen meghatották a szavaim. Hallom, hogy nagyon fáj a lába és nem jöhet le az uccára, hogy ett adja át segítségét. Ezért jöttem fel. Hallom, hogy angol fontot akar adni. Lehet. Brozik tetetett nyugalommal szólt: — Balzsam ur! én megveszem magát. — Miért akar engem megvenni? — Hogy ne gyűjtsön többet. — Bocsánat! jogom van a gyűjtéshez. Egyesületünknek miniszterileg jóváhagyott alapszabályai vannak i . . — No... no! jó lesz azokról az alapszabályokról nem beszélni . . . De nem erről van szó . . . Szeretném, ha elcsittitaná áldozatkész szivét . . . Higyje el, nem érdemes. — Igaza vaii nagyságos uram. Szót fogadok. Bevallom, régóta foglalkozom a visszavonulás gondolatával . ., Eladom magam, vegyen meg! — Mibe kerül? *— Adjon egy Emelet-alapítványt az Elesett emberek hajlékára . . . — Balzsam ur, ne tréíáljon. Gyűlölöm az efajta intézményeket. — Úgy? Gyűlöli? Maga még nem látta azt az intézményt! Jöjjön el, nézze meg . . . Hogyan? . . . Nem jön? . . . Nagyon téved! Igenis eljön velem, még pedig azonnal. En ugyan nem vagyok erőszakos ember < . . I önmagából kiábrándulva emelte fel a fejét. Ekkor észrevette Golyó Ábrist. — Mit akar? Miért nem megy haza? — kérdezte fáradt hangon. — Ó! . . . Messiás! túl akarok lenni végre egy .szomorú bejelentésen . . . Néhány megbízást nem tudtam teljesíteni. — Miről van szó? . . . Nem emlékszem . . . — A tervek . . , — Miféle tervek? . . — A színház, a vízvezeték, a csatornázás, a második viliamos-sinpár terve. IA megbízatás az voit, hogy e terveket jjlopassam el. 5 — Es? . . . I — Lehetetlen ellopni . , i Mennyi I költségbe került mig kiderült, hogy e i tervrajzok sohasem léteztek ... A ? tervrajzok még csak tervek sem i voltak, csupán csak megfontolás 1 tárgyát képezik. A megfontolások 5 pedig emberi fejekben vannak ... A I fejeket viszont nem lophatom el . . . 4 Brozik legyintett a kezével: — Hagyja csak azokat a fejeket a I helyükön ... És az idő későre jár... f Golyó, menjen haza . . . ! Egyedül maradt. Kimerültén rogyott lie a pamlagra. Álomért viaskodott az \ éjszakával ... A fáradt testben hábor\ gott a lélek. Gyötörte a bukás . . . |Lám, tegnap éjjel milyen nagy volt!... } A szépséges szép asszony nem tudott I erőt venni rajta, j ... A szépséges szép asszony .. I A vér rohamra indult és őrjöngve I keringett a szív körül. Balzsam megragadta Brozik kabátját \ és kiráncigálta a szobából, ieráncigálía ] az emeletről, az uccán belerúgta egy i kocsiba. A kocsis már tudta, hova kell hajtani, ha Balzsam ül a kocsin. Brozik az Elesett Emberek Hajléka előtt, Balzsam tizedik mondata közben eszmélt fel ájultságából. De nem ball-! gatott a szívhez szóló beszédre, figyel-»] mét inkább a hatalmas épület é$ a fa- í lakra szögezett fehér kőtáhlák vonták * magukra. A táblákon fekete betűkkel | rengeteg név volt kivésve. — Kik ezek a nevek? | Balzsam megmagyarázta:, ,— E nevek viselői, egyelőre, más elfoglaltságuk miatt még nem adtak semmit a szegény elesettek részére . . . Benn, majd megmutatom, a nagy előcsarnokban arany betűkkel irtuk .ki azok nevét, akik már adtak . . . Kérem, ez könyvelési dolog csupán. Kívül vannak az adósok ... jó pénz! . . . bent vannak a hitelezők . . . Tessék csak leszállni a kocsiról. — Nem, köszönöm, elég volt. Nem megyek be. Menjünk haza. — De nagyságos uram, ide be kell jönni. Csak egy feltétel alatt nyugszom bele, hogy nem jön be, ha csinál egy alapítványt. Brozik fáradtan nyúlt a zsebébe és egy ezer fontos bankjegyet adott át Balzsamnak: — Itt van ... De e pénznek ára Iván. Holnap leveszi a ház faláról azAdósok névtábláit és a nevek helyett ezt az egyetlen szót véseti ki öles betűkkel: Elvonás. Balzsam jókedvűen ígérte meg a kiváltság teljesítését. — Meglesz, kegyelmes uram, meglesz! . . . 10. Epilógus. Az Arany Patkány előtt Brozik Messiás kiszállt a kocsiból. Fáradtan lépegetett fel az emeletre. A szobában Golyó Ábris várt reá. Ügyet sem vetve Golyóra, íróasztala elé ült és tenyerébe temette arcát. Sokáig maradt igy. Úgy érezte, hogy egész élete, minden célja romba dűlt. Leplezni akarta maga előtt a bukását. Az első félórában azzal ámította magát, hogy ő megvette Balzsamot, hiszen megállította az Elesett Emberek Hajléka fejlődését, ami az intézmény pusztulását jelenti. Hiszen a fekete tábláról letöröltette a neveket . . . És abból a pénzből, amit adott, nem fog áldás fakadni. De hamarosan rájött, hogy mindez önálltatás ... A gyűlölt emberi intézmények egyikére uj emeletet vont fel , ... j..A szépséges szép asszony! És a vér kimosta ifjúkori. medrét, ei sodorva maga elöl minden lankasztó zsilipet . .. . . . Ó! szépséges szép asszony!! ... Balzsam felemeli a fejét. Körül néz a szobában. A sarokba tekint: üres. Talpra ugrik, a sarokba rohan . . . Ott hever a hermelin-gallér döglötten. A szomszédszoba ajtajához lép. Halkan kopog és suttog: — Szépséges szép asszony . . , Semmi válasz . . . — Szépséges szép asszony . . f gyönyörű . . . És semmi válasz. Felszakifja az ajtót ... A szoba üres. — Szépséges, szép asszony!... Az első nőn innen és túl, hol vagy? De nem kap választ . . . Hangos zokogásra fakad és jajveszékelve mondja: — Ó! miért nem buktam el tegnap éjjel . . . Szebb vagy a legszebb szőke nőnél, akinél befejeződött első életem... Csilingelő asszonyi nevetés muzsikált bele a zokogásba. Csak egy pillanatig csilingelt. Mire Brozik felfigyelt, a nevetés már elhallszott . . . Brozik újra fájdalmaiba zuhant. De újra csenget a kacagás . . . Lenn az uccán emberek jártak... Mintha a kacagás a léptek hangjával együtt az utcáról lépne be a szobába. És ime, a függöny megmozdul ... a függöny él . . . Egy pillanat és Brozik félrevonta a függönyt. Csörszné az ablaknál állt és áhítattal bámulta a csodálatos szeptemberi éjszakát . . . . . . Brozik Messiás elhozta a hermelin-gallért és betakarta vele a remegő asszonyt . . . Vége. Z0N00RÄZSK? Megjelent az uj Moravetz album! KE3EQÜL? Megjelent az uj Moravetz album! GSMBALMOZIK ? Megjelent az uj Moravetz album I FÜVOLÄZIK ? CLARINÉTOT vagy MANDOLINT JÁTSZIK ? Megjelent az uj Moravetz album I Minden hangszerre külön kiadás készült. Mindenütt kaphatók.
