Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-03 / 271. szám

1924. október 3, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. odaL Megindultak Beográdban a jugoszláv-raagyar tárgyalások Plenáris ülés a külügyminisztériumban Beogradból jelentik : A néhány hónappal ezelőtt megszakított jugoszlóv-magyar gazdasági tár­gyalások csütörtökön délután új­ból megkezdődtek. A magyar de­legáció vezetői már szerdán re­pülőgépen Beogradba érkeztek és báró Wodiúner, a magyar de­legáció elnöke azonnal érintke­zésbe lépett dr. Perics Ninkóval, a jugoszláv delegáció vezetőjével, akivel abbén állapodtak meg, hogy az első plenáris ülést csü­törtökön délután tartják meg. A külügyminisztérium épületé­ben délután félötkor ült össze a jugoszláv és magyar delegáció ez első ülésre, hogy folytassa a gazdasági és közlekedésügyi kér­dések tárgyalását. A delegáció­kat jugoszláv részről dr. Perics Nínko, magyar részről pedig báró Wodiúner, a két delegáció elnökei vezették. Az első ülés csak for­mális jellegű volt és azon csu­pán azt határozták el, hogy tizen­három albizottságot fognak vá­lasztani. Ezek a bizottságok az egyes kérdéseket fogják tanulmá­nyozni.---------—--------------­Az erdélyi Magyar Párt novemberben tartja elnökváíaszíó közgyűlését Harcok az uj elnök személye körül munkájával szerzett közéleti súlyt ez nem pótolhat, még akkor sem, ha az egyéni rátermettség többi kel­léke meg is volna. Ma egyetlen fejre van szükség, mely a maga meggyő­ződése után el mer indulni. Semmi sem pótolhatja ma az erélyl és hatá­rozottságot, mely nélkül tétovázás minden lécésünk s ahol meg van ez a keresve-keresett erély és határozott­ság, ott el kell hallgatnia minden kicsinyes, előzetes és fölösleges ki­fogásnak. A többi erdélyi magyar lapnak ha­sonló az a követelése, hogy a Magyar Perl fejének olyan embert válassza­nak, aki őszinte bizalmát bírja Erdély egész magyarságának. Ä Oraskovics-gyilkosság egyik gyanúsítottja visszátér Jugoszláviába Herdgomja 1c akarja leplezni a merénylet értelmi szerzőit Beogradbó! jelentik: A »Novosti« bécsi híradás alapján azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a Draskovics­­gyilkosság egyik gyanusitottja, fícrcigonja Ivó, aki a merénylet után külföldre menekült, vissza akar térni Jugoszláviába és le akarja lep­lezni a delnicei politikai gyilkosság eddig ismeretlen felbujtóit és értel­mi szerzőit. Draskovics Milorádot. a koalíciós Pasics-kormány belügyminiszterét 1921 julius 21-ikén gyilkolta meg Delnicén három revolverlövéssel Alia-gics Alia muzulmán egyetemi hallgató. A merénylő kihallgatása­kor azt vallotta, hogy tagja volt egy titkos terrorista-szervezetnek, amelynek rajta kivül Csolakovics Radoglyev. Lopantics Dimitrija és líercigonja Ivó voltak a vezetői. Csolakovics beismerte, hogy a me­rénylőt pénzzel és revolverrel látta cl és azt vallotta, hogy a fegyvert, amelyet Aliagicsnak átadott Herci­­gonjától kapta. Aliagicset. Csolako­­vicsot és Lopanticsot nyomban a merénylet után letartóztatták, Her­­cigonjának azonban, aki ellen kö­rözőlevelet bocsátottak ki sikerült Bécsbe szöknie. Hercigonja — a Novosti értesülé­se szerint — salvus conductust szándékozik kérni a jugoszláv kor­mánytól s ha ezt megkapja, egye­nesen Beogradba, utazik, ahol lelep­lezésekkel fog szolgálni a Drasko­­vics-gyilkosságról. Erre a hírre — írja a beogradi lap — a Pri'oicse­­vics-párt egyik vezető tagja hirte­len Bécsbe utazott és ott összeköt­tetést keresett Hercegovinával, akit le akar beszélni arról, hogy vissza­térjen az S. H. S. királyságba. Ma dics támadja a politizáló papságot Meg akarja hiúsítani a Morvát Néppárt feltámasztását Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi Magyar Párt vezetői — mint már a Bácsmegyei Napló jelentette — ipost készítik elő azt a közgyűlést, amelyen egyrészt a lemondott Ugrón István helyett uj elnököt választanak, másrészt végleg kijelölik azt a kisebb­ségi politikát, amely számolva a reali­tásokkal és erőviszonyokkal, alkalmas lesz az erdélyi magyarság politikai érvényesülésének biztosítására. A közgyűlés körül, amelyet nem Kolozsváron, ahol ostromállapot van, hanem novemberben Brassóban fog­nak megtartani, az erdélyi magyar sajtóban élénk vita indult meg. A lapok egyrésze őszintén megállapítja, hogy a Magyar Párt sok olyan kö­telességet elmulasztott és igen sok olyan feladatot nem teljesített, amire elegendő ereje és alkalma lett volna az elmúlt négy esztendő alatt. A sajtóvita az elnökkérdésben a leg­szenvedélyesebb, mert úgy a liberális, mint a konzervatív csoportja a párt­nak szeretné, ha az uj elnök szemé­lyében garanciát nyújtana politikai eszméinek érvényesítésére. Nagyon jellemző, hogy az erdélyi magyar közvéleménynek általános óhaja, hogy a Magyar Párt vezetőségében képviselethez jussanak azok a ma­gyar rétegek is, amelyeknek eddig nem volt reprezentáns emberük a vezetőségben. A kolozsvári Ellenzék cimü lap hűen fejezi ki az erdélyi magyarság véleményét, amikor az elnök-kérdésről a következőket írja : — Bennünket nem vádolhat meg senki azzal, hogy nem adjuk meg a történelmi nevek viselőinek a kellő tiszteletet. Ma azonban hangosan és határozottan azt mondjuk; a törté­nelmi név egymaga nem tehet sen­kit sem alkalmassá arra, hogy ma a magyarság nemzeti vezére legyen. Bármennyi tisztelet is tapadt az ilyen névhez és bármennyi tekintély sugár­zik is ki belőle: a politikai gyakor­­otlsőgot és tapasztalatot, évtizedek Zagrebból jelentik: A horvát pa­rasztpárt az utóbbi időben élénk agitációt fejt ki a kaíholikus papság és az egyház politikai törekvései ellen. Radics István a parasztpárt több gyűlésén feltűnően éles táma­dást intézett a horvát katholikus püspöki kar. különösen Aksamovics gyakovói püspök ellen, de nem kí­mélte Pellegrinetti beogradi pápai nunóius személyét sem. A papság elleni agitációjában Radics a leg­szélsőségesebb jelszavakat hangoz­tatja, azt állítja, hogy a horvát püs­pökök földbirtokaik megmentése céljából a Pasics-kormánynak behó­doltak. hogy a papság nagyrésze elnyomja a horvát parasztnépet és értetlenül áll szemben a horvát köz­­társasági paraszímozgalommal. Radics azonban nem elégszik meg azzal, hogy a parasztság köré­ben izgat a papok ellen, hanem a horvát intelligencia között is foly­tatja agitációját. Így legutóbb fogad­ta Zagrebban a Horvát Nők Egyesü­letének küldöttségét, amely az egyesület működési tilalmának fel­függesztése alkalmából tisztelgett Radics előtt. Radics ez alkalommal felszólította a horvát ürmöket, hogy ne tegyenek eleget a horvát püspö­kök körlevelében foglalt felhívás­nak és ne indítsanak gyűjtést a Szent Xavér-templom restaurálásá­ra az ezeréves horvát királyság em­lékünnepén. hanem inkább a zagre­­bi Prpics-palotának a horvát pa­rasztotthon céljára való megvásár­lása érdekében gyűjtsenek. A horvát parasztpárt vezére ma­ga sem titkolja, hogy a kathoükus klérus ellen azért folytat kampányt., mert újabban mozgalom indult meg a Rorosec-ié\e szlovén néppárthoz hasonló horvát katholikus néppárt újból való megszervezésére. Az uj Várt a választásokon erős vetélytdr­­sat jelentene a Radics-párt számára és ezért Radics ily módon igyek­szik ellensúlyozni a katholikus pa­pok szervező munkáját. A kormány a magyar színház ellen Elutasították egy szuboficai vállalkozó kérvényét A Davidovics-kormány uralomra­­jutása után a nemzetiségek kulturá­lis és politikai jogainak teljes el­ismerését ígérte. Ennek következté­ben — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — egy szuboticai vál­lalkozó kísérletet tett arra. hogy a magyar színházi engedélyt megsze­rezze. A vállalkozó néhány hét előtt benyújtotta eziránt! kérvényét a közoktatásügyi minisztériumba, a hol a magyar színjátszás engedé­lyezésére vonatkozó kérelmét úgy a bunyevác-sokác-párti. mint néhány demokrata képviselő is támogatta. A kormány most (döntött a ma­gyar színházi engedélye ügyé­ben és elutasította a szuboticai vál­lalkozó kérelmét. Hetekig biztatták a kérvényezőt Beogradban és így teljesen váratlan ez a döntés, annál is inkább, mert a vállalkozó szerb­­magyar vegyes színtársulatot akart szervezni és kötelezte volna magát arra is. hogy saját költségén felépíti a szuboticai színházat. A kérvény elintézése csütörtökön érkezett meg a szuboticai városhá­zára. ahol hivatalosan közölték a szuboticai vállalkozóval, hogy a kormány elutasította a magyar színház engedélyezésére vonatkozó kérelmét. A közoktatásügyi minisz­térium indokolásában arra hivatko­zik. hogy a Vajdaságban sok mű­kedvelő társaság működik — köz­tük magyar műkedvelők is nagy­számmal — és az állandó magyar színház ezeket a műkedvelő társa­ságokat létérdekükben támadná meg. Fölösleges bővebben magyarázni, hogy ez az indokolás mennyire tart­hatatlan. Sehol a világon még nem szorítottak háttérbe egy komoly és állandó színházat — műkedvelők kedvéért és egészen természetes, hogy az állandó és művészi garan­ciákat nyújtó színház összehasonlít­hatatlanul fontosabb és több kultur­­munkát végez, mint száz műkedvelő társaság. A tiszteletreméltó szorga­lommal és igyekezettel dolgozó ma­gyar műkedvelő társaságoknak csak éppen addig van meg a létjo­gosultságuk. amig a színházat he­lyettesítik. nem állhatják azonban útját az állandó szinház engedélye­zésének. annál kevésbé, mert hiszen a műkedvelő társaságok tagjai nagyrészt nem hivatásos színészek és anyagilag nincsenek érdekelve a társulatok működésében. A kor­mány indokolása semmiképpen sem helytálló. Egészen bizonyosnak lát­szik. hogy ezt az átlátszó érvelést csak kényelmi szempontból vette a kormány segítségül, mert nem akarja a magyar színjátszás továb­bi betiltását más módon indokolni. A magyarságra mindenesetre újabb csalódást jelent a kormány döntése, mert attól kell tartani, hogy minden más színházi engedélyt is ugyanígy fog a kormány elutasí­tani. Japán Is aláírja a genfi megállapodásokat Elsimultak a nehézségek a leszerelés kérdése kőről Géniből jelentik: A csütörtöki ülés legfigyelemreméltóbb esemé­nye gróf Ishi japán delegátus fel­szólalása volt. miután a nénszövet­­ségi tanácsban képviselt másik há­rom nagyhatalom és Japán között tudvalevőleg olyan konfliktus kere­kedett. amely az egész jegyzőköny­vet meghiúsulással fenyegette. Gróf Ishi felszólalásában kifejtette, hogy ez a jegyzőkönyv a Népszövetség iegjeientősebb alkotása és mikor a japán delegáció aggodalmait érvé­nyesítette, nem vezette más törek­vés. mint az. hogy a megállapodás logikus, egységes és végrehajtható legyen. Azzal végezte felszólalását a japán delegátus, hogy kormányá­nak melegen fogja ajánlani a jegy­zőkönyv aláírását Hasonló szellemben szólalt föl a norvég, továbbá a portugál, a jugo­szláv és a dán delegáció vezetője. Utolsónak Anglia nevében Hender­son jelentette be. hogy helyesli a megállapodásokat és kormánya alá fogja írni a jegyzőkönyvet Szombaton ejtik meg a jelölésekéi a novísadi magyar pártszervezetben Dr. Brezovszky Nándor nyilatkozata Noviszadról jelentik: A noviszadi magyar pártszervezkedés előkészí­tésére kiküldött bizottság tudvalevő­leg most jelöli a párt tisztikarába az egyes vezetőket és az elnöki tisztséget dr. Brezovszky Nándor volt kórházi főorvosnak ajánlották fel. A Bácsmegyei Napló munkatár­sa kérdést intézett dr. Brezovszky­­boz arra nézve, hogy a noviszadi magyar pártszervezet elnöki állását elfogadta-e. Dr. Brezovszky Nándor kijelen­tette. hogy tényleg felajánlották neki az elnöki állást, azonban még nem határozott, hogy a tisztsége( elfogadja-e. a jelöléseket végző bi­zottság szombaton tart ülést és ad­dig határozni fog arról, hogy élére áll-e a noviszadi magyar pártszer­vezetnek. A szombati ülésen egyébként vég­leg megejtik a tisztikar összeállítá­sára vonatkozó jelöléseket, megha­tározzák a Magyar Párt noviszadi alakuló gyűlésének időpontját és döntenek a noviszadi pártszervezet programjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom