Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-17 / 285. szám
1924 október 17. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. old«. A belügyminiszter kiáltványa a rablógyilkosokhoz Erélj'es akció a délszerbiai rablók ellen Beogradból jelentik: A koszovómezei és az albán határ mentén fekvő helységekben most hirdették ki a belügyminisztérium felhívását. a melyben felszólítja a rablókat — az úgynevezett kacsákokat. hogy adják meg magukat a hatóságoknak. A hirdetmény elsősorban a határvidék albán lakosságához szól és közli, hogy az államhatalom katonasággal és csendőrséggel a legszigorúbb intézkedésekre készül a rend helyreállítására, s az intézkedések szigo rát a kacsákok hozzátartozói, rejtegetni és az egész lakosság meg fogják érezni. Mielőtt azonban a kivé teles eszközöket életbeléotetnék. < belügyminisztérium még egyszer felhívja a lakosságot, hassanak oda hogy november 15-ikéis minden rabló adja meg magát. Azok a rablók, akik a katonai szolgálat elől. vagy félelemből álltak be a hegyi bandákba, de nem követtek el bűncselekményt, telies büntetlenségben részesülnek, ha megadják magukat és leteszik a fegyvert A katonaszökevényeket csupán katonai szolgálatra fogják utalni. Akik bűncselekményt követtek el, azok számara a kapituláció envhitő körülménynek számit. Ezzel szemben azokat a rablókat, akik a határidőig sem adiák meg magukat, a legkíméletlenebbül üldözni fogják, kézrekerülés esetén kivégzik. hozzátartozóikat internál iák. A falvakban, amelyek kacsákokat befogadnak, vagy segítenek. _ lakosság költségére katonaságot helyeznek el. szükség esetén egész falvakat szét fognak telepíteni. A hirdetményt október 10-iki keltezéssel Petrovics Nasztáz belügyminiszter irta alá. — Bumm! — szól az örez vadászfegyver és a paripa iszonyú hörgéssel a magasba dobja magát, letépi a kötelet, rúg, vonaglik és nem akar meghalni. Jóska és az asszonyai most éles késekkel rontanak a lóra, a nők a ló farkába kapaszkodnak és pár pillanat múlva a lovacska átmetszett torokkal fekszik a véres fűben. Felboncolják és kopaszra nyúzzák, de még mindig mozog. A másik kettővel kevesebben vesződtek. Két mulya, ideges városi ló volt, idült takonykórral, akiket egy razzián csíptek el. Talán fiakkert húztak éveken át az aszfalton, vagy vizet a szállásokról. Fáradtan és unatkozva álltak fel és amikor Jóska halántékuknak szegezte a duplacsövűt, behunyták a szemüket. — Ezeket Bécsbe akadtam küldeni a lómészárszéknek — mondja a lókereskedő sajnálkozva. Szegény bécsiek ebből ugyan már nem esznek (T.) Háromszoros kivégzés a sentai-uti temető mögött Szegény lovak halála A kivégzéshez négyen mentünk ki hatósági kocsin. A rendőrfogalmazó, az állatorvos, a lókereskedő és én. Künn, a városvégi temető szélén alacsony házikó áll a dombon. A sintérek laknak itt. Az udvar sarkában nádfedeles istálló. Ez a siralomház. Benn, a tiszta, fehérre meszelt istállóban három ió ácsorog a jászol miellett. Ezek a halálraítéltek, három náthás paripa, akiknek meg kell halni, mert nem vigyáztak magukra, előírás szerint és elkapták a takonykórt. Milyen furcsa is ez, ha az ember náthás lesz, aszpirint adnak neki és teát rummal, a szegény lovat egyszerűen agyonlövik. A sintér kötélen vezeti őket a kocsi után egész a vesz főhelyig. Itt már három előre megásott, mély gödör várja őket. A gödör szélén kövér, harcias asszonyság áll, vállán duplacsövű vadászfegyverrel, mint egy amazon, ö az ítéletvégrehajtó felesége. Most a hivatalos aktus veszi kezdetét. A nézők csoportokba verődnek. Az aszszonyok vödröket és lavórt cipelnek vízzel, a lónak a lemosáshoz és az állatorvosnak a kézmosáshoz. A lovakat lekötözik egy-egy karóhoz. Elsőnek a barna hátasló kerül sorra. Az állatorvos, akár egy komoly kivégzésnél, felolvassa a halálos ítéletet, hogy mikor született, hány éves, hova való illetőségű, nőtlen, gyermekei nincsenek, fogai és okmányai rendben. Aztán hivatalosan felbecsülik. A lókereskedö 15.500 dinárra taksálja, az állatorvos csak 15.000-re. A kövér nő leveszi válláról a fegyvert ’és átaejja a férjének, aki, miut ő maga mesélte, elsőosztályu agyaggalamblövő. — Jóska löket! — mondja az állatorvos hidegvérrel és Jóska nagy gonddal megcélozza a paripát. A lókereskedö nem bírja titkolni meghatottságát, kivörösödve elfordul és vastag aranyláncé-: val játszik. Legszívesebben sírni szeretne. Szólásszabadság Baranyában Bosnyák Antal képviselő népgyülését szétzavarták az izbeglicák A mai politikai káoszt az uj választások kiírásával akarják megszüntetni. Hogy milyenek lesznek ezek a választások, arra már igen sok jelenségből lehet következtetni. Legutóbb például Karancson a kerület nemzetgyűlési képviselőjének, Bosnyák Antalnak népgyülését szétzavarták. A népgyülésen, amelyre felvonultatták a környéken lakó izbeglicákat és dobrovoljácokat, eleinte rendben folyt, az odaszállingózó izbeglicák, míg nem voltak elegen, nyugodtan hallgatták a beszédeket. Bosnyák. képviselő beszéde alatt azonban már elegen gyűltek össze s a hivat!an vendégek valahányszor Bosnyák kiejtette Pasics nevét, éktelen lármába csaptak. A képviselő észrevette a provokáló szándékot s azontúl óvakodott Pasicsról beszélni. Mindez azonban hiábavaló volt.A gyűlés hallgatóságának terrorista része egyszerre kiabálni kezdett, hogy Bosnyák megsértette Pasicsot. A lárma egyre növekedett s veszedelmes fenyegetések is elhangzottak. Az izbeglicák követelték a gyűlés azonnali feloszlatását. A békés hallgatók attól tartva, hogy összeütközésre kerül sor, mikor a rajongók fellépése fenyegetővé vált, elhagyták a gyűlést s Bosnyák egyedül maradt az izbeglica hallgatók közt, akik még inkább zajongani kezdtek, úgy hogy a képviselő képtelen volt beszédét befejezni* s kénytelen volt elhagyni a gyűlést. A rendbontók ellen állítólag eljárás indult meg. Hogy ennek a megindult eljárásnak lesz-e eredménye, attól függ, hogy melyik párté lesz a belügyminisz téri tárca. A körözött Erzberger-gyilkos jelentkezett a budapesti rendőrségen Förster-Schulzot ki fogják utasítani Magyarországból Budapestről jelentik : A budapesti vizsgálóbíró, mint ismeretes, az igazságügyminiszter döntése alapján annakidején szabadlábra helyezte Förster-Schulz-t, aki a fogházból való távozásakor tartózkodási helyéül Gömbös tétényi villáját mondotta be. A rendőrség megállapította azonban, hogy az Erzberger-gyilkos nem tartózkodik a Gömbösvillában ; Budapestről nem utazott el Téténybe, hanem ismeretlen helyre távozott. Miután a magyar hatóságoknak Forster-Schulz köteles lett volna bejelenteni, hogy hova távozik, a vizsgálóbíró köröző levelet adott ki ellene, de az Erzberger-gyilkost nem sikerült a rendőrségnek előkeriteni. A budapesti főkapitányságon csütörtök délben azután váratlanul jelentkezett a körözött Forster- Schulz, aki kihallgatásakor elmondotta, hogy vidéken, egy gazdatisztnél volt rokoni látogatóban. A rendőrség Forster-Schulz-ot őri zetbe vette és valószínűleg ki fogja toloncoltatni az ország te rületéről. Morvay kijelentette, hogy nem párbajozik, Szemző és Vojnics sértegetni kezdték, majd Vojnics arcul is ütötte. A szücsmester följelentésére a bíróság most foglalkozott ezzel az üggyel és Vojnicsot két és fél millió korona pénz^ büntetésre ítélte. Feloszlik a noviszadi operatársulat A közoktatásügyi miniszter elrendelte az operaelőadások beszüntetését Noviszadró! jelentik: Kinos feltűnést keltő rendelet érkezett a városhoz a közoktatásügyi minisztertől. A rendelet beszünteti a noviszadi színház operaelőadásait, azzal a megokolással. hogy az oueraelőadások költségeit sem az áilain. sem a város. sem a noviszadi közönség nem bírja el. A noviszadi színház ooeraegyüttesének válságát a városi tanács tudvalevőleg úgy akarta megoldani, hogy a megszavazott szubvención kívül a mozilátogató közönséget is megadóztatta. Azonban az igy előteremtett anyagi eszközök sem voltak elegendők, mire a színház igazgatója redukálta több magánénekes fizetését, akik ezért otthagyták a színházat. A színigazgató, hogy az operaegyüttest megtarthassa, az államhoz fordult segélyért. Ennek a kérvénynek elintézéseképp ékezett meg a közoktatásügyi miniszter rendelete a noviszadi operaelőadások beszüntetéséről. A színigazgató emiatt néhány napon belül feloszlatja az operaegyüttest. Ä Szemző-család botrányai Szemzó Gyula afférja Bethlen miniszterelnök fiával — Megverték a volt bácskai főispánt — Gyilkosság kísérletével gyanúsítják Szemző Gyulát Budapestről jelentik: Szemző Gyula volt bácskai főispánnak kínos afférja támadt csütörtökön hajnalban Bethlen György gróffal, a magyar miniszterelnök fiával és annak egyik barátjával. Szemző Gyula szerda éjjel a Newyork-kávéház bárjában mulatott fiával együtt és reg' gél hatkor hagyták el a helyiséget. A két Szemző meglehetősen ittas volt, hangosan énekeltek és belekötöttek a hajnali járókelőkbe. Az Erzsébet-körut és a Dohány-ucca sarkán két fiatalember rendreutasitotta Szemző Gyulát, aki gorombán válaszolt, mire az egyik fiatalember, Bethlen gróf átadta névjegyét a volt főispánnak. Társa, Kultsár Lajos egyetemi hallgató azonban nem volt hajlandó az ügy hasonló elintézésére, hanem kétszer egymásután hatalmasan arculiitötte Szemzőt, majd elvette tőle botját és azzal alaposan helybenhagyta. Szemző és fia védekezni próbáltak, de az összecsődült járókelők megakadályozták a további verekedést. Szemzőt gyilkosság kísérletével gyanúsítják A budapesti ügyészség — a bécsi rendőrség átirata alapján — éppen szerdán nyújtóit be vizsgálati indítványt Szemző Gyula és két társa ellen, akiket gyilkosság kísérletével gyanúsítanak. Lehet, hogy Szemző ennek az örömére mulatott egész éjszaka - Ncwyork-barban. A gyilkossági ügy előzményei is meretesek: Szemző két évvel ezelőtt nagy kártyacsatát vívott Bécsben Lederer Frigyes szénnagykereskedő fiával, aki azonban nem egyenlítette ki nagyösszegü veszteségeit, sőt hamiskártyásnak nevezte Szemzőt. A volt főispán ezért a sértésért úgy szerzett elégtételt magának, hogy fölbérelt két ébredőt, Vojnics József gyógyszerész-segédet és Ötvös Károly foglalkozásnélküli egyént, akik 1922. február 8-ikán pokolgépet helyeztek el a Lederer-család bécsi palotája ban. A bomba föl is robbant, bezúzta a falakat, betörte a szomszédos házak ablakait, de emberéletben szerencsére nem esett kár. Ötvöst és Vojnicsot gyilkosság kísérletével. Szemző Gyulát pedig gyilkosságra való fclbujtással vádolja az ügyészség. A vizsgálóbíró a napokban fog dönteni az ügyészség indítványa fölött. A pofozkodó párbajsegédek Vojnics Józsefet egyébként a jnapokban ítélte el a budapesti biróságkőnnyü testi sértés és becsületsértés cimén. Vojnics néhány hónappal ezelőtt a Szemző-család egyik tagjának, Szemző Dezsőnek kíséretében megjelent Morvay szücsmestemek lakásán, akit megbízójuk nevében pái bajra hívtak ki. Amikor Az óceán ura A Z. R. III. diadalutja Amerikában A Zeppelin R. III. Amerikába való érkezéséről — amiről már tegnap beszámoltunk — Newyorkból a következő újabb részleteket jelentik: A Zeppelin-láz, ami Newyork városát az uj légi cirkáló elindulásának pillanatától kezdve elfogta, szerdán tetőpontjára hágott. Az egész város nagy izgalomban volt. Az éjszaka folyamán a Times Building egész magasságában óriási transzparensek utján közölték a léghajó útjáról érkezett legújabb jelentéseket, rádiókészülékekkel pedig messze hallható hangon tudatták az érkezett szikratáviratok szövegét. Az egész éjszaka folyamán fényszórókkal keresték az Amerika felé tartó Zeppelint. Newyork városa mar korán reggel talpon volt. Az automobilok egész sora vonult fel a Zeppelin fogadására. Reggel félnyolc órakor a Z. R. Ill at már Newyork közelében látták. Azonnal kinyíltak a város összes ablakai és megnyíltak a felhőkarcolók tető-terraszai. A City nagy áruházai bezárták üzleteiket és sok épületben kitűzték a fekete-vörös-, arany zászlót. Száz és százezer kéz intett üdvözletét az uccákról és az ablakokból a léghajó felé, a férfiak kalapjukat lobogtatták. A Hudsonban horgonyzó gőzösök, amelyek a világnak úgyszólván minden nemzetét képviselték, felhúzták a zászlót az árboc tetejére és hangosan bugatták szirénjüket. így üdvözölte a felhőkarcolók városának lakossága az Amerikába érkezett Zeppelint. A lakehursti repülőtéren a több százezer főnyi tömeg leírhatatlan lelkesedésben tört ki, mikor a légliajóóriás leszállóit. A hajóból elsőnek a léghajó uj parancsnoka, az amerikai Klein kapitány szállott ki. Kiszálláskor boldogan üdvözölte felesége, aki ott várakozott a tömegben. Klein kapitány után a hajó vezetője, dr. Eckentr hagyta el a Zeppelint. Amikor a tömeg megpillantotta, perdékig zúgott az éljenzés, egetrengető ujjongássa! mutogatták egymásnak azt z embert, aki a hajóóriást áthozta az Óceánon.