Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-14 / 282. szám
poStarina PLAĆENAl 12 OLDAL * ÁRA I1/; Dlfí&R BACSMEGYEI NAPLÓ // r\V XXV. évfolyam Subotica, KEDD, 1924 október 14. 282. szá Megjelenik minden reggel, ünnep ntán ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rosaia-Fonciere-palota) Tiseekét oldalon jelenik meg ma s mától kezdve minden köznapon a Bácsmegyei Napló. Büszkék vagyunk rá, hogy ez az esemény túlnő a szerkesztőség házi ünnepségének keretein s közvetlenül érdekli az egész jugoszláviai magyarságot. Ennek a magyarságnak alig van még más életmegnyilvánulása, mint a sajtója. Kulturális mozgalmai még gyermekcipőben járnak, politikai szervezkedése még nem végezte el a zászlók alá toborzás munkáját, a sajtó ma s ki tudja még meddig? — egyetlen nyilvánossága, egyetlen fórumja, egyetlen tribünje az itt élő magyarságnak. De ennél több is: a kultúrához való jogcímek minden nap megújuló bizonysága, az élethez való jogának igazolása, A sajtó sokkal hivebben tükrözi vissza olvasóinak kuiturnivóját, mint azokét, akik a lapot csinálják. A lapot nem úgy csinálják, chogy a szerkesztőnek a legjobban tetszik, hanem úgy, hogy az olvasóknak a legjobban tessék. Az újságíró — ha újságíró — tud jó lapot csinálni és tud rosszat, aszerint, hogy az olvasók kulturnivója, ízlése, érdeklődése mit kivan tőle. Amikor mi azt mondjuk, hogy a magyar sajtó a jugoszláviai magyarság kultúrájának fokmérője, akkor mi arra a meg nem szűnő fáradozásunkra, el nem lanyhuló iparkodásunkra, a munkában, energiában és pénzben egyaránt bőkezű áldozatkészségre gondolunk, amiv.ej minden ránk köszöntő napon jobbá, frisebbé, érdekesebbé és tartalmasabbá akarjuk tenni a Bácsmegyei Naplót, — mert a mi közönségünk, a magyar olvasók, egyre jobb, egyre tartalmasabb, egyre magasabb színvonalú lapot követel tőlünk. Az itt élő magyarság kuiturnivóját, ami a kuilurképesség legcsalhatatlanabb bizonysága, ma már nyolc oldalas lappal nem lehet kielégíteni. Ha be akarjuk tölteni azt a történelmi szerepet, amit a magyarság kulturképességének igazolásával sorsunk, a kisebbségi sors, a mi kötelességünkké tett, akkor vállalnunk kell azokat az áldozatokat is, amit munkában, energiában és vagyonban tőlünk a megnagyobbodott lap követel. Az üzleti meggondolás talán azt követelte volna, hogy ma, a mikor Közép-Európa minden lapvállalata kivétel nélkül válsággal küzd s amikor az ipari vállalatok egymás után kénytelenek „leépíteni" méreteiket, mi is a lap szükebbre szabásával meneküljünk a küzdelem elől biztos révbe. Ha csak anyagi kérdéseket kellene megoldani, bizonyára mi is ehhez a megoldáshoz fordultunk volna, De mi a magyar sors védelmére vállalkozunk, a magyar panasz megszólaltatására, a magyar kívánság kiküzdésére, ha már elszántuk magunkat arra, hogy életünk, munkánk és lelkünk nyugalma a kisebbségi magyar sors fölemelésében, vigasztalásában és védelmezésében égjen el, akkor semmiféle megfontolásnak, egyetlen szempontnak sem lehet olyan ereje, hogy meghátrálásra késztessen a több munka, nagyobb kockázat és megnövekedett áldozatok elől. Tizenkét oldalon fogjuk ezután végezni azt a missziót, amit eddig a kinőtt nyolc oldalon teljesítettünk. A nagyobb tér csak arra ad alkalmat, hogy a helynek sokszor érzett korlátozásától megszabadulva szolgáljuk a magyarság érdekein keresztül az ország érdekét. Nem tartozunk egyetlen párthoz sem, nem feszélyeznek személyi tekintetek. Egyetlen parancs van csak, aminek készségesen, az első gondolattól az utolsó tollvonásig engedelmeskedünk : a magyar érdek parancsa. A törvény korlátain belül, az alkotmány által megszabott keretek között vállaljuk és teljesítjük a magyar érdek parancsait. Földhöz, joghoz és kultúrához akarjuk juttatni a magyarságot, orvosoltatni akarjuk a magyarság egyetemességének, de minden magyarnak sérelmeit is s a megvalósításig fogunk küzdeni a magyarság jogos kívánságaiért. De emellett föl akarjuk tárni őszintén és leplezetlenül azt n helyzetet is, amibe az uralom türelmetlensége sodorja le a törvény és jog által kijelölt útról a magyar kisebbségi életet. Nem részeg illúziókat akarunk felejtető és felelőtlenségekre csábitó mámorul kelteni, — nem bormérők vagyunk, tanítók akarunk lenni — meg kell tanítani a magyarságot a kisebbségi küzdelem kötele* .ségeire és feladataira, meg kell mutatni az akadályokat és, szakadékokat s ki kell válogatni a fegyvereket, amelyekkel a jogért a joggal vívhatja alkotmányos küzdelmét. A Bácsmegyei Napló eddig is a magyarság lapja volt s ezután, is a magyarság lapja marad. A Bácsmegyei Naplónak nincsenek szubvenciói és nincsenek kitartói, egyedül a magyarság szeretete és támogatása tartja fenn. Ha a magyarság megvonja szeretetét és támogatását, a Bácsmegyei Napló egyetlen percig sem élhet. A Bácsmegyei Naplót — napi 18.000 példány s ami ennek megfelel : mindennap legalább 150 000 magyar olvasó rá a bizonyság — a magyarság szeretetébe fogadta. S most, amikor többet és jobbat fogunk adni, a magyarságtól nem kérünk mást, csak azt, ne tagadja meg tőlünk szeretetét és hogy ne vonja meg tőlünk támogatását a jövőben sem. Emapolták a nemzetgyűlést Megegyeztek a pártok a Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés hétfői ülése a szokottnál későbben kezdődött, mert az ülést megelőzően a pártok vezetői Jovanovics Ljuba parlamenti elnök részvételével ülést tartottak, amelyen a korrupció elleni törvény és a rokkanttörvény tárgyalására kiküldendő bizottságok tagjainak személyére nézve megállapodást létesítettek. Elhatározták, hogy a bizottságok tagjait a megegyezés alapján közfelkiáltással fogják megválasztani. Tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Jovanovics Ljuba elnök. A terembe először a Radics-párti képviselők vonultak be teljes számban. Az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása alatt éles szóharc támadt a kormánypártok és az ellenzék között. Napirend előtt Vuics Demeter földmivespárti kérdést intéz az elnökhöz, hogy a nagybirtokok kisajátításáról (agrárreformról) szóló törvény tárgyalására kiküldött parlamenti bizottság miért nem működik. Az interpellációt az ellenzék közbekiáltásai szakítják többször félbe. Az ellenzéki képviselők közbekiáltásaikban szemére vetik a kormánynak, hogy Kulovec földmivelésügyi miniszter az agrárreform ellen nyilatkozott. Jovanovics Ljuba elnök nyomban válaszol Vuics kérdésére. Annak, hogy a bizottság nem működött — mondja az elnök —-elsősorban az az oka. hogy Veszeniak agrárreform-miniszter hosszabb ideig beteg volt. Vuics Demeter kijelenti, hogy a válassza! nincs megelégedve. A bizottság munkátlanságának szerinte a nagybirtokosok spekulációin a fő oka, akik minden eszközzel megakaízetgyülés munkarendjében — Támadják a belügyminisztert dályozzák, hogy birtokaikat feloszszák. E szavaknál a radikálisok közbekiáltanak: Egy miniszter az agrárreform ellen nyilatkozott! Haies Balázs a radikálisok felé kiáltja: Valamennyien ellene vagi mik az önök c-grárreformiéinak! Kobasica (radikális): A legnagyobb birtokosok a boszniai muzulmánok, az önök szövetségesei! Vines Demeter beszéde további folyamán kijelenti, hogy a földosztást egyes ügyvédek közbenjárása akadályozza meg. akik a legjobb földeket maguknak szerzik meg. (Közbekiáltások a radikálisoknál: Setyerov! Setyerov!) Közben az önálló demokraták padsoraiban lárma támad. Az elnök Pcpovics Szvetiszlávot rendreutasitja. Az ellenzéki oldalról erre az elnök felé kiáltják: Tegnap vér folyt! — Ki provokálta? — kiáltja viszsza Popovics Gyóka Ekkor lép be a terembe Petrovics Nasztáz belügyminiszter, akit az ellenzék nagy lármával fogad. Widder (önálló demokrata) magából kikelve kiáltja a belügyminiszter felé: Hogy maradhat a helyén, amikor Hadzsics tábornok nyíltan megmondta, hogy hazudik! Miért nem válaszol Hadzsicsnak? Európai botrány! Hazug. pfuj, hazug! Hasonló közbekiáltásokkal támad a többi ellenzéki képviselő is a miniszter felé. aki azonban nvugodtan leül a helyére és nem reagál sem a sértésekre, sem a kormánypártok tüntető tapsára. A lárma igy hamarosan csökken és áttérnek a napirend tárgyalására Jovanovics Ljuba ehlök bejelenti, hogy a parlamenti.. pártok vezetői Vihar a nagybirtokok körű! közt megegyezés jött létre a korrupció leküzdéséről, valamint a rok-, kantak nyugdijáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásaira kiküldendö, bizottságok tagjaira nézve. A nemzetgyűlés a bejelentést egyhangúlag tudomásul veszi és megválasztja a bizottságokat. Ezután bejelenti az elnök, hogy a, . kormány kívánságára a napirend harmadik pontját, a panasz- és sérelmi bizottság jelentésének tárgyalását leveszik a napirendről, miután a panaszokat nem tárgyalta le a pénzügyi bizottság. Milasinovics dr. a radikális-párt: nevében nyilatkozatot olvas fel. a mely szerint a radikálisok sem ellenzik. hogy ezt a pontot levegyék1 a napirendről, a felelősséget azon-! ban a panaszok és sérelmek elinté-. zésének késleltetéséért azokra hárítják. akik a parlament üléseit állandóan elnapolják. Jovanovics Ljuba elnök ezután az ellenzék viharos tiltakozása közben berekeszti az ülést és bejelenti, hogy a legközelebbi ülést Írásban fogja összehívni. Törekedni fog arra. hogv legkésőbb szombatig ismét összeüljön a szkupstina. Nyomban a parlament ülése után összeültek az újonnan megválasztott bizottságok. hogy megválasszák tisztikarukat. A korrupció letöréséről szóló törvényjavaslat lctárgyalására alakult bizottság elnöke lett Timotievics Koszta demokrata, alelnöke dr. Hohnyec klerikális és titkára Kossutics István Radics-párti. A rokkanttörvény-iavaslatot tárgyaló bizottság Agatonovics demokratát választotta elnökévé, alelnök lett Gostincsár klerikális, titkár dr. Kmyevics. Radics-pirt1
