Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-10 / 248. szám

1V24 szeptember 10. BACS'MtíGVEi NAPLÓ 3. oldal fiák, hogy a hatvan holdas legelőn kaszálhasson magának szénát jószá­gai etetésére. Mit volt mit tennie Deák Jánosnak, élt az engedelem­­mel. Amikor pedig lekaszálta a szé­nát. kapott egy uiabb végzést, amely szerint a lekaszált szénát tartozik átadni földje birtoklóinak. Miután ilyen módon mindenéből kiforgatta az agrárreform. most elő­áll a dárdai adóhivatal és a koldus­botra juttatott, agyonagrárreformált földbirtokostól két és fél millió dinár adót követel három évre visszame­nőleg. Az alaposan elintézett baranyai magyar gazda Beogradba utazott, hogy az illetékes hatóságoktól ke­gyelemkenyeret kérjen — a magáé­ból. A pekingi kormánycsapatok visszavonulásra kényszeritették a felkelőket A Daily Telegraph értesülése sze­rint a kinai polgárháboru nagy he­vességgel tovább folyik. A kormány helyzete egyelőre megszilárdult, mert Sanghaitól tizenöt angol mér­­földnyire a kormány csap átok meg­verték a fölkelöket. akik kelet felé sietve visszavonultak. Ez a győze­lem azonban még nem biztosítja véglegesen a kormány részére a ha­talmat. Csancsolina marsall ugyanis szintén hadai üzent a pekingi kor­mánynak és Wupliiu katonai diktá­tornak. Tsa-Kun köztársasági elnök ellen Lu-Yungh-Siang is megkezdte a há­borút és hadüzenetében a köztársa­sági elnököt notórius csirkefogónak mondja. A nagyhatalmak jegyzéke megtiltotta a fölkelőknek, hogy Shanghait megtámadják, de ennek ellenére a fölkelés egyre terjed. A harcok a shanghai-i társadalmi éle­tet alig befolyásolják. Vasárnap ágyudörgés közepette nagy póló­verseny és baseballverseny volt. a melyen sokezer néző vett részt. Tsi- Hsach-Yuans proklamációt adott ki, amelyben 50.000 dollár jutalmat ki­nd!. annak, aki Lu-Y ungh-Siang föl­kelővezért élve vagy halva megké­rdi. Vasárnap alakul meg a novisadi Magyar Párt A novisadi magyarság egysége Novisadról jelentik : A Magyar Párt működésének engedélyezése után a noviszadi magyarság meg­szervezésének kérdése is aktuá­lissá vált. Mint értesülünk, a kez­deményezők vasárnapra, szeptem­ber 14-ikére tűzték ki a noviszadi Magyar Párt megalakításának ide­jét. A mozgalom élén Slezsák Rezső dr. ügyvéd, Fáth Ferenc apátplé­bános, Vili Vilmos dr. orvos és Szalonlay Zoltán dr. állnak. Úgy értesülünk, hogy a párt vezetőinek személyére vonatkozóan is megtör­tént a megegyezés a párt szervezői között, akik az alakuló gyűlésen elnökül Vili. Vilmos drt és Ugray gimnáziumi tanárt, ügyvezető el­nökül dr. Slezük Rezsőt, párttitká­rul pedig Szoboszlay Zoltánt fog­ják ajánlani. A noviszadi magyarság öröm­mel fogadja a Magyar Párt meg­alakulásának hírét, azonban a magyarok körében feltűnést kelt, hogy a magyarság régi és ismert vezetőit, ezek között Profula Béla, Pekló Ferenc, Dietzgen Imre és mások is, nem szerepelnek sem a vezetőség névsorában, sem az előkészítők között. A noviszadi magyarság egységét csak olyan módon lehet dokumentálni, ha az alakulásban mindazok részt vesz­nek, akik bírják a noviszadi ma­gyarság bizalmát és szeretetét. A magyarság egysége a magyarság egyetlen ereje, aki ennek az egy­ségnek dokumentálásáról lemond, az a magyarság törekvéseinek leghatékonyabb eszközéről mond le. „Ne legyen többé háború!“ Herriot békeszózata a inaméi csatatéren Parisból jelentik : A marnei em­lékünnep alkalmával Meaux- ban leleplezték Gallieni tábornok szob­rát, amely épen szembefordult az ourcqui csatatérrel. A szoborle­leplezésen az ünnepi beszédet Nollei hadügyminiszter mondotta, aki kiemelte, hogy Gallieni dicső, sége, hogy meg tudta ragadni a kedvező alkalmat és ki tudta hasz­nálni ezt a stratégiai tévedést, amii a német nagyvezérkar elkövetett. Herriot miniszterelnök szólal föl ezután. Meleg elismeréssel szólott Franciaország szövetségeseiről, a kik vállvetve állottak Franciaor­szág oldalán. Azóta sok nehézség és bonyodalom merült föl és a szövetségesek közt a kötelékek meglazultak, de a francia kormány­nak vezető gondolata az, hogy eze­ket ismét megerősítse és olyan ha­tályosakká tegye a békében, mint aminők a háborúban voltak. A francia katonák azért küzdöttek, hogy ne legyen többé háború. Raj­tunk a sor, hogy most helyreállít­suk a békéi. Herriot békebeszédét a marnei csata tizedik évfordulóján hűvös hangon kommentálják a jobbol­dali francia lapok, A Magyar Párt működését engedélyező rendelet megérkezett Szuhoticára •• Sántha György dr. és Nagy Ödön a Magyar Párt legközelebbi teendőiről — Gyorgyevics főispán a Magyar Párt lefoglalt irattárának kiadásáról A kormány legújabb rendeleté­ről, amellyel a Magyar Pártot fel­oszlató rendelet végrehajtását fel­függesztette, az ország magyarsága a Bácsmegyei Napló kedd reggeli közléséből szerzett tudomást. A kormány intézkedését a magyarság tömegein kívül a kormánypártok vajdasági hivei is megelégedéssel fogadták. A belügyminiszter rendeletc ked­den megérkezett a szuboticai föis­­páni hivatalba is. A Bácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Gyorgyevics Dragoszláv főispánhoz al rendelet végrehajtására és arra vonatkozólag, hogy a Magyar Párt újbóli működésének engedélyezése folytán mikor oldják fel a zár alól a Magyar Párt irattárát. Gyongye­­vics főispán kérdésünkre a követ­kezőképpen nyilatkozott: — Épen most kaptam meg a belügyminisztérium rendeletét, amely a Magyar Párt feloszlatásáról szóló rendelet végrehajtását felfüggeszti. A belügyminisztérium utasított arra, hogy a Magyar Párt műkö­désének újbóli engedélyezéséről értesítsem dr. Sántha Györgyöt, a Magyar Párt elnökét, ami azon­nal meg is fog történni. Hogy a Magyar Párt lefoglalt irattárát ki­­szolgáltassuk-e, arra nézve a bel­ügyminisztériumból fogok utasítási kérni, tekintettel arra, hogy véle­ményem szerint az irattár csak ugy oldható fel a zár alól, ha e kormány ezzel a rendelettel vég­leg és nem ideiglenesen szün­tette meg a feloszlató rendelkezést. Még ezt megelőzően kérdést in­téztünk dr. Sántha Györgyhöz, a Magyar Párt elnökéhez is arra nézve, hogy mi lesz a párt legkö­zelebbi ténykedése. Sántha György dr.. aki ekkor még nem kapott hi­vatalos értesítést a Magyar Párt működésének engedélyezéséről, a következőket mondotta a Bácsme­gyei Napló munkatársának: — Örömmel fogadom a Magyar Párt működésének engedélyezé­séről szóló hirt, de — óvatosan keil örülnünk. Eddig még nem kaptam hivatalos értesítést arról, hogy a kormány felfüggesztette a Magyar Pártot betiltó rendele­tének végrehajtását. Ha a kormány rendelete megérkezik, folytatni fogjuk megszakadt munkánkat. Ez az egyetlen gyakorlati pro­gram. Az elnöki tanács majd megállapítja a program részleteit. A rendeletnek a szuboticai fő­­ispáni hivatalba való megérkezése után Sántha Gyöngy dr. már nem tartózkodott Szuboticán és igy munkatársunk dr. Nagy Ödönhöz, a Magyar Párt ügyvezető elnökéhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az újraéledt Magyar Pártnak mik lesznek a legközelebbi teendői. Nagy Ödön dr. a következőképpen vázolta a párt legközelebbi pro­gramját előttünk: — A Magyar Párt működésé nek ujbóii engedélyezéséről szóló belügyminiszteri rendelet kézhez­vétele után az elnökség elsősorban a Magyar Párt lefoglalt ingóságait és iratait fogja átvenni a rendőr­ségtől, mert ezek nélkül az iratok nélkül a párt aligha kezdheti meg az újabb munkát és azokra amúgy is teljes jogunk van. Ezután Sántha György pártelnök a párt ügyviteli szabályzata értelmében összehívja a párt tisztikarát és intézőbizottságát ülésre, amelyet Szuboticán fognak megtartani. E. az ülés fog határozni arról, hogy a Magyar Párt közgyűlését hova és mikorra hivjuk egybe, vala­mint kidolgozza a nagygyűlés napirendjét is. A közgyűlést va­lószínűleg Becskereken fogjuk: megtartani és az lesz hivatva ha­tározni a párt további programmjá* nak, szervezeti szabályzatának és ügyrendjének módosításáról. — A közgyűlés választja meg a párt uj tisztikarát és intéző­bizottságát is és dönt a magyar­ság megszervezése befejezésének és a már meglevő szervezetek kiépítésének kérdésében. A köz­gyűlés fogja megszabni a párt to­vábbi politikai irányéit, ami már az uj vezetőség > gondja lesz, mert nekünk már lejárt a mandátu­munk és a párt ügyeit épp a közbejött feloszlatás folytán ve* zetjük még ideiglenesen a köz­gyűlésig. A párt elnöksége most mór sürgősen elő fogja készíteni a közgyűlést és addig is intézke­dik a Magyar Párt központi irodá­jának újbóli fölállítására vonatko­zólag, hogy az mielőbb megkezd­hesse működését. A spanyol csapatok offenzivát kezdtek Marokkóban Primo de Rivera elutazott a harcoló csapatokhoz Madridból jelentik: Hivatalos je­lentések szerint a spanyol csapatok Marokkóban csak két állást ürítet­tek ki. Az üldöző benszülötteket visszaverték. Azokat a lisszaboni hí­reket. melyek szerint a spanyol csa­patok főtörzsét nagy veszély fenye­geti. mely elől általános visszavonu­lásban keresnek menedéket, cáfol­ják. Primo di Rivera megérkezett Tetuanba és táviratilag a helyzet némi javulását jelentette. A kor­mányzó kiáltványt intézett a marok­kói csapatokhoz, amelyben buzdítja őket. hogy harcoljanak bátran és maradjanak Tetuatiban mindaddig, amig a győzelmet ki nem vívják. A spanyol élelmiszerszállitó-csa­­patokat a benszülöttek megtámad­ták. A támadást a spanyol csapatok heves küzdelem után visszaverték. A Reuter-iroda jelentése szerint a spanyol csapatok helyzete kritikus. Primo de Rivera tábornok ui offen­zívat kezdett meg. amely egyelőre .nem ért el sikereket. A marokkói (kudarc miatt a spanyol kormány válságos helyzetben vari. Héjjas provokáltaita volt hadsegédét IV. Károly merénylőjének íovagias Ügye Budapestről jelentik . Héjjas Iván néhány nappal ezelőtt Kossuth Ferenc főhadnagy és Balogh Ferenc állam­titkár utján provokáltaita volt had­segédét és lakótársát, Reőváry Oltó volt főhadnagyot, akinek legfőbb nevezetessége, hogy a második király­­puccs alkalmával a talatővárosi kas­télyban őrizetbeveit IV. Károly háló­­zobájába terroristái élén betört és :: királygyilkosságban csak az őrt­­lló csendőrök akadályozták meg. '* Keőváry Ottó hosszú időn keresz­tül Héjjas Iván legszűkebb környe­zetéhez tartozott. Szegeden ismer­kedtek össze. Keőváry Ottó — akit akkoriban egyszerűen Kővárinak hív­tak — eleinte Héjjas Iván melleit volt segédtiszt, majd mindjobban be­jutott Héjjas kegyeibe és végül már helyetteseként szerepelt. Az ellenfor­radalom első esztendejében rettegett nagyhatalom volt Keőváry Ottó, aki­nek szavától és erejétől a kormány is félt és nem egy Ízben államid kár-' ságot ajánlottak föl neki, hogy ma­gukhoz vonják. Keőváry azonban nem cserélte föl államtitkársággal a sokkal jobban jövedelmező Héjjas-különii­­ménybeli állását. Amikor az ellen­­íorradalom második esztendejében Héj­jas és Keőváry az Alföldről Budapestre költöztek, közös lakást vettek az Eöt­­vös-utcában és továbbra is a legjobb barátságban éltek egymással. Anyagi elszámolás miatt azonban ellentétbe került a két jóbarát, majd később nyíltan is szakítottak egymással. Keő­váry azzal vádolta meg Héjjast, hogy nagjfe összegekkel tartozik neki, Héj­jas azonban nem ismerte el tartozá

Next

/
Oldalképek
Tartalom