Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-10 / 248. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 szeptember 10. sát. Az ellenséges lakótársak szétváltak és Keőváry Ottó levelet intézett Héjjas Ivánhoz, amelyben már Héjjast ugyan állandóan „l/ez£T“-nek nevezi, de részletesen elmondja, hogy hogyan károsította meg őt a „Vezér“ és hogyan forgatta ki vagyonából. Héjjas emiatt a levél miatt Keőváry Ottót provokálta, főleg a levél azon kitétele miatt, hogy „Héjjas gyáván és nem tiszteletreméltó módon viselkedett vele szembenA lovagias tárgyalások azonban megszakadtak, mert Keőváry Ottó segédei lemondtak és azóta nem talál uj segédeket. Kinevezések a vajdasági közigazgatásban Nikolajevics Tihamér a sentai polgármester Beogradból jelentik: Risztics Milán. az uj bácskai főispán két-három napon belül Szomborba érkezik és átveszi hivatala vezetését. Hivatalbalépéséig szünetelni fog a kerületben az uj tisztviselők kinevezése, mert a kormány nem akar a főispán meghallgatása nélkül dönteni a személyi kérdésekben. Értesülésünk szerint különösen Baranyában várhatók mélyreható változások. A bácskai kerület többi részére vonatkozóan sok kinevezési ukáz van már aláírva, de azok publikálása még nem történt meg. Kiszivárgott hirek szerint szented polgármesterré a kormány NikoJics Tihamér községi jegyzőt, a B. B. B.osztály volt sajtóreferensét nevezi ki. A sztaribecseji főszolgabírói állást egyelőre nem töltik be. hanem főszolgabírói teendők ellátásval Dzsigurszld Mladen szolgabirőt bízzák meg. Adai jegyzővé, mint értesülünk, Osztojics sztarapadovai jegyzőt nevezik ki. Mólra visszakerül Rakics volt jegyző. Martonosra ugyancsak a volt jegyzőt. Momirovics Milánt helyezik vissza, mig adóügyi jegyző Bozsics Milán lesz. Sztaramoravicára Tomovics Mirko helyére Dimitrijevics volt jegyző került volna. Százmilliás panamával vádolják Jankovics voBt közlekedésügyi miniszteri Beogradból jelentik: Csak most került nyilvánosságra a szombat esti minisztertanácsnak az a határozata. hogy őr. Jankovics Velizár, volt közlekedésügyi miniszter ellen .eljárást fognak indítani a minisztersége alatt elkövetett állítólagos víszszaéiések miatt. Susnik közlekedésügyi miniszter a kormány tanácskozásán beszámolt azokról a jelenségekről, amelyeket minisztériumában a korábbi miniszterek működéséről megállapítottak. A legsúlyosabb adatok ár. Jankovics Velizár ellen merültek fel. aki Susnik miniszter referátuma szerint több mint százmillió dinárral károsította meg az államot. Susnik miniszter előadta a minisztertanácson, hogy Jankovics Velizár az Orientvasut megvásárlása alkalmával több millió dinár jutalékot kötött ki a saját részére, ami ellen a francia kormány annak ideién tiltakozást is jelentett be a beogradi kormánynál. A vasúti anyagoknak jóvátétel] számlára történt bevásárlásánál Jankovics negyven millió dinárral károsította meg az államot és a miniszter több millió jutalékot kapott a Délivasút átvételekor ami miatt le kellett mondani állásáról. Sző került 110.000 kg. selyemgubónak eladásáról is, amelynek az eladás ideién 34 millió dinár volt az értéke és amit 3 és fél millió dinárral számoltak el. Ennél az üzletnél, amelyet Jankovics Velizár. mint a földművelésügyi miniszter helyettese kötött meg. több mint harminc millió dinárral károsították meg az államot. A '»Putnik« társaságnak vasúti jegyek eladására adott koncesszióval is nagy öszszeggel károsult az állam. Mindezekre az ügyekre vonatkozóan részletes és pontos bizonyítékokat terjesztett Susnik közlekedésügyi miniszter a minisztertanács elé. A bizonyitékok alapján elhatározták. hogy az ügyeket miniszter közi bizottság fogja felülvizsgálni és a korrupcióról szóló törvény megalkotása után Jankovics Velizárt kivételes bíróság előtt fogják felelősségre vonni. Feloldják a szekveszter alól a magyar állampolgárok jugoszláviai vagyonát Hrasnica igazságiigyminiszíer nyilatkozata Budapestről jelentik: Az Est beo.gradi munkatársa beszélgetést folytatott Hrasnica igazságügyminiszterrel. aki a magyar állampolgárok jugoszláviai vagyonának szekvesztruma ügyében a következőket mondotta: — Magyarországgal kötött békeszerződésünk értelmében a magyar állampolgárok vagyona, különösen az a vagyon, amely az egykori szerb királyság területin kívül fekszik. nem kerül likvidáció alá., de ezeket a javakat is székvesztráUák. Az a törekvésünk, hogy a szemesztereket minél hamarabb feloldjuk, előzetesen azonban több vitás kérdést, amely köztünk és Magyaror-Iszág között fennáll, meg kell oldani, í illetve szabályozni. Úgy vagyok értesülve. hogy ebben az irányban I tárgyalások vannak folyamatban, ] hogy megegyezés létesüljön és küs lönböző kérdésekre vonatkozólag egyezményeket kössünk. Mihelyt ezeket a kérdéseket szabályoztuk és az egyezményeket közöttünk és Magyarország között aláírták, ratifikálták és törvényerőre emelkedtek. nem áll semmi az Htjában annak, hogy a magyar javakra elrendelt szemesztereket felodiuk. Szekveszter alá tudvalévőén magánosok vagyona került: ingatlanok, továbbá egyes magán, vicinális vasutak, a Imiknek zárlatát megszüntetjük. Magyarok és németek közös népgy ülése Péljnoiiostoron Baranyai mosdatom egységes kisebbségi párt alakítására Baranyamegye nemzetiségi kisebbséghez tartozó lakossága hétfőn délelőtt Pélmonostoron népgyülést tartott, amelyen egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a baranyai magyarságot és németséget egy táborba tömöríti. A gyűlést hétfőn délelőtt tartották meg a pélmonostori német olva- I sókörben. A délelőtt folyamán tömegesen érkeztek kiküldöttek a környékbeli falvakból. Dárda. Belje, Laskaíalu, Kopács. Jenőfalva, Laskó. Monostor. Petlovác és Keskend községek megbízottai vettek részt a gyűlésen. Tizenegy órára már nyolcszáz ember volt együtt az olvasókörben. Horváth János nyitotta meg a gyűlés*- és fölkérte a jelenlevő Hafner Józsefet, hogy ismertesse a napirendet: — A baranyai nép — mondotta Hafner — rájött arra. hogy csak saját erejére támaszkodhatik. A magyarok és németek panaszai egyformák és ezért közös utoil kell haiadniok. Majd rezoluciót olvasott fel magyar és német nyelven. A rezolució első pontja kimondja, hogy Baranya lakosságának teljes képviselete vesz részt a gyűlésen, hogy elpanaszolja sérelmeit és azok orvoslását sürgesse. A második pont szerint 4 gyűlés aggodalommal látja, hogy ismét a nép kívánságainak figyelembevétele nélkül akarják a tisztviselői állásokat betölteni. A baranyai nép élénken tiltakozik ellene, hogy bácskai pártkörök intenciói alapján oldják meg a tisztviselői kérdést. Tiltakoznak az ellen is. hogy Pavlovies Milán dárdai főszolgabírót elmozdítsák helyéről, az egyedüli tisztviselőt. aki a nép nyelvén beszél és a' néppel eddig kifogástalanul bánt. A harmadik pont követeli Baranyának Bácskától való elválasztását és vagy külön megye alakítását, vagy pedig Verőcemegyéhez való csatolását. A rezoluciót a gyűlés ?gyhanguglag elfogadta és elhatározta, hogy riazt eljuttatja a kormány minden egyes tagjának, a parlament erőkének és minden parlamenti park elnökségének. Ezután a gyűlés megválasztotta az intézőbizottságot. Elnök lett Biebrach Ferenc gyáros, alelnök Seibert István malomtulajdonos. Intézőbizottsági tagok: Horváth János, Einfinger Kristóf. Stiegjjler József. Dorner Márton. Németh József, Stigler Ferenc. Gál István dárdai plébános. Weiger Mihály, Weiger János. Kirchner Lipót. Győré József, Koleszár István. Szakos Sándor. Faragó József. Zentner Ferenc. Tachtier János. Dürr Antal, Scheidl József dr.. Mihó József, Kiss Sándor. Perla János, Lang János és Műnk József. Az intézőbizottság átvette a beljei f és kopácsi iveket, amelyeken több száz aláirás tanúsítja a mozgalomhoz való csatlakozást. Több felszólalás után a gyűlés kimondta, hogy fa szervezkedés egyelőre gazdasági és társadalmi jellegű, de propagandát indítanak, hogy a szervezkedés irányelvei alapján külön kisebbségi párttá alakuljon. A magunk részéről úgy hisszük, hogy a Magyar Párt működésének engedélyezése, amiről a népgyülés megtartásakor a mozgalom vezetőinek még nem lehetett tudomásuk, ezt az egész akciót tárgytalanná teszi, legalább a kisebbségi politika tekintetében. A magyar kisebbséghez tartozó baranyaiak megtalálják érdekeik kellő képviseletét a Magyar Pártban, a német nemzetiségűek a Német Pártban, a két nemzetiség együttműködésének módját pedig a két országős párt bizonyára meg fogja találni a közös érdekek védelmére. E. SZECSI . PHILATELIA * bélyegkereskedés Subotica főpostánál Legújabb arany Micbel 1924—25. albumok miuden nagyságban raktáron. Bélyeggyűjtőknek vála •Titékot megkeresésre küldök. — Megvétele keresek használt jugosíAv bélyegeket. Szökés koporsóban A tébolydába zári milliomos fiú Budapestről jelentik: Az elmegyógyintézet klinikájáról megszökött Elsner Pál. az ismert textilnagykereskedő család huszonhárom éves tagja, akit a múlt évben erőszakkal becsukattak az elmegyógyintézetbe. mert Becsben szülői engedély nélkül feleségül vette Fogoly Margit színésznőt. A szökéssel egyidejűleg eltűnt az Elsner-család ékszerei közül egy, kétszáz millió értékű nyaklánc. A rendőrség, amelyet azonnal értesítettek az esetről, megindította a nyomozást és megállapította, hogy Elsner Pált hullaszállitókocsibcin, koporsóba zárva szöktették meg a klinikáról. Miután a szöktetés előkészítésével Elsner feleségét gyanúsította a család, a rendőrség Fogoly, Margit színésznőt előállította, aki azonban tagadta, hogy része lenne a szöktetésben. A rendőrség körözőlevelet adott ki Elsner Pál ellen. Tolvaj, alezredesné Egy budapesti alezredes felesége meglopta egy háziestély vendégeit Budapestről jelentik: K, K. ezredesnél múlt év szilveszterének éjjelén nagy házi mulatság volt, amelyen több mint negyven vendég vett részt, magasrangu katonatisztek családjai, több gyáros és néhány nemzetgyűlési képviselő. Este, tizenegy óra felé a vendégek észrevették, iiogy a ruhatárból több értékes szőrme eltűnt, köztük egy biberbunda, egy muff és három boa. Reggel K. K. ezredes a rendőríőkapitányságra sietett és lopás miatt följelentést tett ismeretlen tettes ellen. A detektívek megindították a nyomozást és kihallgatták az ezredesék szomszédságát is. A szemközti lakás egyik lakója olyan vallomást tett, hogy este 11 óra tájban látta, amint az ezredesék hálószobájának ablakánál egy urinö a függönnyel bíbelődik. Lefc*a;, hogy ez a hölgy fekete, mélyen dekoltálí estélyi' ruhában állt az ablakban és -tollas kalap volt a fején. Ezen a nyomon azután megállapították, hogy a pontosan leirt estélyi öltözetben és kalapban N. I. alezredes felesége jelent meg az estélyen. Az egyik detektív fölkereste az alezredesnét a lakásán és mert N. l.-né is panaszkodott, hogy a boája eltűrj, fölkérte, fáradjon a főkapitányságra, mert több lopott szőnneárut hoztak be a rendőrségre, Rith? az ö boája is közöttük van. Asrig az alezredes felesége a főkapitányságai járt, egy másik detektív az alezredesek házmesterét hallgatta, ki, aki elmondotta, hogy a szóbanforgó éjszakán 'ktt óra tájban az alezredesné húga jött haza és egy feltűnően nagy csomagot cipelt magával. Rögtön kérdőre vonta a detektív az alezredesné húgát, aki már az első keresztkérdés súlya alatt megtört és keserves sírás között beismerte, hogy a t^qutagban az ezredesók estélyéről eltypétt szőrmeáruk voltuk. Előre megalte&edstt nővérével, hogy este 11 óra-, kot az ezredesek ablaka alatt várakozik ás ott dobta le az alezredesné a hutáét és egvéb drága szőrméket. A főkapitányságra bevitték az alezredesné húgát, majd közölték N. I.-névcl, hogy tudják jól, hogy ö a tolvaj. Az alezredes felesége sir «görcsöket kapott, egyik ájulásból a másikba esett, de végül is jegyzőkönyvet, készítettek az esetről, amelyben töredelmesen beismerte, hogy csakugyan ö a tolvaj. Az alezredes orvosi tanácsra a katonai kórház megfigyelőosztályára vitette be á feleségét, ahol hónapokon át tartották gyógykezelés és megfigyelés alatt. Közben folyt ,a bűnügy a maga rendes utján és az ügyészség lopás büntette címén vádiratot adott az alezredes felesége és ennek húga ellen A védelem a tárgyalás elnapolását
