Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-11 / 249. szám

Poštarina plaćena u jf hib Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzkén lefizetve iiiiiiiiiiMiimima—a XXV. évfolya Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotlca, Aleksandrova al.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova uh 4. (Ross’a-Foneiére-palota) {+) A csinytevése következnie nyeit szenvedő gyerek bűnbánóan fogadkozik, hogy soha többé nem lesz rossz. A háborús gyötrelmek ostorcsapásai alatt igy esküsznek Örök hűséget a békének Európa népei, amelyek tíz évvel ezelőtt vérgözös mámorban rohantak a háború nem ismert, a történelmi tradíciók szépitőszereivel kendő­zött borzalmai közé. A pacifizmus kiterebélyesedése szempontjából többet ér-e ez az eskü, amelynek bensőségét az átélt kínok emléke mélyíti, a megvert gyermek pil­lanatnyi fogadkozásánál? Kétségtelen jelekkel mutatko zott meg az utóbbi években a népek békeakarata. Politikusok és diplomaták ennek a békeaka­ratnak voltak kiszolgálói, nem uj irányelvek követésében, hanem régi háborús politikájuk végső konzekvenciáinak elkerülésében. Győző és legyőzött államok kor­mányai versengtek abban, hogy békekészségük ékesszólása alól mennél fenyegetőbben csillanjon ki a követeléseiket nyomatékosáé harci elszántság. Tudták azonban egymásról, hogy kardesörtetésük nem egyéb, mint önbátoritó fü­tyülés a rémekkel népes sötét­ségben. így húzódott éveken át a német-francia pör, amely az ellenfelek kölcsönös megegyezé­sével ért véget a londoni konfe­rencián. A versaillesi szerződés sértet­lenül került ki az elkeseredett küzdelemből. Macdonald és Her­­riot rábeszélésére még a háborús bűnösség megállapítása ellen til­takozó német jegyzék elküldésétől is eiállott Marx kancellár, hogy a gloire népének-érzékenységén ne essék olyan csorba, amely a nagynehezen nyélbeütött meg­egyezést veszélyeztethetné. Tel­jes mértékben érvényesült a győ­zök diktátuma, csak épen elfo­gadták a döntőbíráskodást a ké­sőbb származható nézeteltérések tisztázására. Ezt az eredményt is csak az a bizakodó várakozás tette lehetővé, amely Macdonald és Herriot uj utakat nyitó műkö­déséhez Európaszerte fűződik. A német-francia problémát, mint a múlt súlyos örökségét, likvidálni kell, hogy egészségesebb jövő bontakozhassék ki. És a likvidá­­ció érdemi részében sem a francia, sem az angol miniszterelnök nem vonhatta ki magát népe közvéle­ményének parancsai alól. Most kezdődik csak a nyugati demokráciák ünnepelt vezéreinek igazi munkája: a „soha többé" foga dalmát állandó hatóerővé szi­lárdítani a népek lelkében. Lloyd George a londoni konferencia si­kerét azzal magyarázza, hogy a ladviselt országok kimerültek és szükségük von a békére. Példá­kat sorol föl a történelemből an­nak illusztrálására, bogy a nemze­tek az erőt gyűjtő pihenés kor szakának leteltével szinte szabá­lyos időközökben egymásra ron tanak, mert a tömegpusztítás szenvedélye, amelyet a természet oltott belénk, mindenáron kielé­gülésre tör. Azok, akik közvetlen részesei voltak az elviharzott szörnyűségeknek, iszonyodva for­dulnak el az újabb háború gon­dolatától, de a dantei pokolban meg nem perzselődött generációk, mire a világ sorsának intézése a kezükbe jut, a polgári erények és dicsőség betetőződését fogják látni a háborúban. Harci jelene­teket ábrázoló művészi festmé­nyek és iskolamesterek által ösz­­szerótt történelmi tankönyvek gondoskodnak róla, hogy az ifjú­ság elé megkivántató színekkel, a rémségek elretusálásával tárul­jon a horatiusi ige : dulce et de­corum est pro patria móri. Herriot a marnei csata tizediu évfordulóján a francia katonák szenvedéseinek célját abban je­lölte meg, hogy ne legyen löbbé háború. A kedvetlenség moraját, amellyel a francia jobboldali pár­tok a miniszterelnök békebeszé­dét fogadták, az örök béke biz­tosítékait kereső emberiség tapsai harsogják túl. Macdonald, a genfi tanácskozásokról hazatérve, ne mesen büszke elégedettséggel je­lentette be a döntőbíráskodás és a lefegyverzés korszakának virro­­dását és rámutatott arra, hogy elmúlt az az idő, amikor az ál­lamférfiaknak nem kellett tudo­mást venniök a világ közvélerrfé­­nyerői. Ennek a közvélemény­nek megszervezése, a háborúd ideológia fertőző bacillusainak lekötése, a béke szellemének a nevelésre is kiterjedő intézmé nyesitése, a vérengzés és pusz­títás minden formájának üldözése és megfosztása az álszent jog­címektől : annak a politikának föladat^, amelyet Macdonald és Herriot személyesítenek meg. A fejlődésben nincs megállás. Annak a meggyőződésünknek sinein robog előre a haladás ke­reke, hogy a természeti törvé­nyek az emberi tökeletesedés verhetetlen lehetőségeit rejtik magukban. Utópiák gyanánt le­­mosolygott reformok megvalósu­lásának epochájában csak éppen az az óhajtás volna teljesüihe­­tetlen, hogy ne legyen háború — soha többé ? A király kívánja* hogy a Radics-párt vegyen részt a kormányban Az uj bácskai főispán előterjesztései alapján fogják kinevezni a vajdasági tisztviselőket Beogradból jelentik: A politikai élet Beogradban úgy a kormány­­párti, mint az ellenzéki fronton meglehetősen élénk. A legutóbbi napokban különösen az ellenzéki oldalról állandóan olyan híreket terjesztenek, hogy az ország újból rendszerváltozás előtt ált, mert a kormány helyzete a Radics-párt magatartása miatt napról-napra kritikusabbá válik. Összefüggésbe hozták ezeket a híreket a király visszaérkezése óta az udvarban állandóan folyó audienciákkal és azzal a radikális-párti mozgalom­mal, amelynek az a célja, hogy a párt vezetését Jovanovics Ljubá­­nak adják át, aki Radicsék kizá­rásával megalakíthatna a munka­képes nagy koncentrációt, lehe­tőleg minden pórt bevonásával. A kormány részéről cáfolják ezeket a hireket és azt állítják, hogy a kormány helyzete teljesen szilárd. Tekintettél azonban arra, hogy a kormány sajtója sokkal gyöngébb, mint az ellenzéki sajtó, így sikerült a közvéleménybe be­­ievinni ezt a meggyőződést, hogy a kormány lemondása közel áll, noha ennek nincsen semmi tárgyi alapja. A lemondásról szóló hí­resztelések csupán az ellenzéki pártok óhaját fejezik ki. Tárcanétküli horvát minisz­tériumot kívánnak Radicsék Radicséknak a kormányba való belépése is állandóan napiren­den van és erre nézve a legkü­lönbözőbb verziók kerülnek for­galomba. Legújabban a Radics­­pórthoz közelálló zagrebi lapok híradósa nyomán olyan hírek ter­jedtek el, hogy Radicsék egyik mi­niszteri tárcát sem akarják elfo­gadni, hanem tárcanélküli horvát minisztérium fölállítását követelik. A horvát miniszter lenne egy­ben a királyi helytartó is Horvát­országban. Ezzel Radicsék Hor­vátországnak nagyobb közigazga­tási önállóságot akarnak bizto sitani. A horvát miniszteren kí­vül, hírek szerint —* még horvát államtitkárokat is neveznek ki, akik azonban rendszerint nem Beogradban, hanem Zagrebban tar­tózkodnának, úgy, hogy Horvátor­szág igazgatása valóban a horvát fővárosból i őrién hét né k. Kormánykörökben ezt a ver­ziót nem erősítették meg, az el­lenzék azonban máris erősen kihasz­nálja a hirt a kormány ellen, ame­lyet azzal vádol, hogy ilyen mó­dón akarja kijátszani az alkot­mány szellemét. Ezzel szemben hivatkozik arra, hogy maga Pastes ‘eremtett precedenst idrcanélkuli horvát miniszter kinevezésére, ami­kor a homogén radikális kormány megalakulása alkalmával Supilo részére, a választások idejére, tárcanélküli miniszteri tárcát kreált. Radios vasárnap nagy beszédet mond A helyzet súlypontja, hír sze­rint, a Radics-párt kormányba való belépésének kérdésén van. Ma már tulajdonkénen a szituáció sz, hogy a kormány inkább sze­retné, ha a horválok tárcát vállal­nának a kormányban, mint maga a Radics-párt, amely először publikálta készségét a belépésre. Egyes ver­ziók különben úgy szólnak, hogy legfelsőbb helyen is határozottan sagaszkodnak e Radics-párt kor­­mónybalépéséhez, hogy a horvát köztársasági parasztpárt ezzel is; vállalja a nagyobb felelősséget a kormány munkájáért. Beogradban nagy érdeklődéssel néznek a Radics-párt által vasár­napra Zagrebba Összehívott nagy­gyűlés elé, amelyen Radics nagy beszédet fog mondani. A demo­kraták körében erősen tartanak attól, hogy Radics ezúttal sem. tudja majd fékezni magát s eset­leg olyan nyilatkozatot tesz, a mely a kormány helyzetét megne­hezíti. Davidovics Ljuba a királynál Dividovics Ljuba miniszterelnök szerda reggel 8 órakor audiencián jelent meg a királynál. Az audien­cia egy óráig tartott. A kihallga­tás után Davidovics miniszterel­nöknél tanácskozásra gyűltek ösz­­sze Korosec, Spahö és Petrovics Nasztaz. A tanácskozásról semmi hir nem szivárgott ki, csak any­­nyi került nyilvánosságra, hogy belügyi helyzetről volt szó a kon­ferencián. A kormány nem ült össze ren­des minisztertanácsra, délután azonban Davidovics miniszterel­nököt felkereste a kormány né­hány tagja és hosszabb megbe­szélést folytattak. A király vadászatott A kora délelőtti órákban a ki­rály automobilon a szerémségi Kupinovóra utazott vadászatra. A király este fél hét órakor tért vissza Beogradba. A királyi pa­lota előtt a hazaérkező királyt nagy tömeg lelkes ovációban ré­szesítette. Miért késnek a vajdasági kinevezések ? Kormánypárti körökben nagy elégedetlenség uralkodik amiatt, hogy a kormány lassan intézi el a tisztviselői kar kicserélését, A

Next

/
Oldalképek
Tartalom