Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-03 / 210. szám
12, olcíal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 3. zolják, hogy a szélmotor eléggé biztosítja a vízszolgáltatás folytonosságát, ha a házak egy nagyobb csoportja részére közös, a motorral egybeépített nagyobb víztartályt állítunk fel A csatornázás Szorosan idetartozik a csatornázás kér'dése, amely a mi esetünkben alaposan leegyszerűsíthető, ha szakítunk engnémely előítélettel. Először is kertvárosról, ritkásan beépített területekről lévén sző, felesleges a csapadékvizet földalatti, zárt csatornákban elvezetni, mert az az úttest oldalán, kis mélyedésü, nyitott folyókán is elvész, elpárolog és elszivárog. Csak a szennyvizeket vezetnénk el kisméretű földalatti csatornacsövekkel. A szilárd exkrementumokat pedig, falazott pöcegödörben összegyűjtve a kert trágyázására kellene és lehetne felhasználni, amiáltal a csatornázás legnagyobb költsége elesik, sőt hasznot is hozna a rendszer. (F.> Sztarateizsa ünnepe NyoSc uj harangot széniéinek fel Starakanizsa római katholikus templomából a háború alatt elvitték valamennyi harangot. Csak a lélekharang szomorkodott árván a haranglábon. Másfélévvel ezelőtt mozgalom indult meg a lakosság körében uj harangok beszerzésére. A lelkes akció eredményeképen 1923 őszén már meg is rendeltek a suboticai Ferrum-gyárban nyolc nagy harangot, amelyeket azonban az anyaghiány miatt idáig nem tudtak leszállítani. Vasárnap délelőtt veszi át ünnepélyes külsőségek mellett Starakanizsa népe az üj harangokat, amelyek közel három millió dinárba kerülnek. Az ünnepély programja szerint a harangokat az állomás előtti téren fehérruhás lányok fogadják és díszítik fel. A fogadtatáson résztvesznek a helyi egyesületek, hatóságok, a tüzoltózenekar és a -papság. Reggel hat órától miséket mondanak kilenc óráig, amikor is Márton Mátyás prépost fényes papi segédlettel felszenteli az öreg templom uj harangjait. Virág István horgosi plébános beszéde Egy nyaralás története Irta: Tamás István Amint kézhez kaptam a központ hivatalos értesítését, hogy az üdülőben négyheti teljes ellátás van számomra biztosítva, nyomban leutaztam a tengerpartra, megkezdeni a szabadságomat. Junius 26. Tengerpart, alkony, kis hotelszoba. A vizen bárkák, hullámok és halászok. Elvétve halak és a portás szerint, holdtöltekor, cápák is láthatók. Természetesen nem kötök senkivel ismeretséget. Az ember egyszerűen udvarias mindenkihez, köszön reggel, délben, este, aztán megy tovább és megőrzi a függetlenségét. Délután felmentem a szobámba. Erdőre nyíló ablak, rigófészek a pálmafán és éppen átlátni a női pavillonba. A nők tábori látcsővel vettek szemügyre, mint egy tejfölös csirkét és szemtelenül' átnevettek hozzám. Undorral becsuktam az ablakot. A rollót is leengedtem. Junius 27. Este írom. Ma voltam a vadonba, a kaktuszok alatt, ahol a Carley I-el leheveredtem a fűbe, amikor három tüdővészesnek látszó intézeti nő telepedett mellém. Istenem, ez a sok tüdővészes, egész biztos, hogy fertőzők, de olyan tisztességesen viselkedtek, hogy nem volt jogcímem elküldeni őket. Egész délután udvaroltak és fecsegtek és mind szellemes akart lenni előttem. Később hazakisértek és a nagyobbik, egy Piri nevű, fekete nő, a bucsuzónál jelentősen megszorította a kezemet. Ejnye, mit akar ez a nő tőlem? Junius 29. Délben nem volt víz az asztalnál és a lányok közül öten is szaladtak megtölteni a poharamat. Igazán nagyon szimpatikusak. Különösen a Piri el.őzéután nagy zenés mise lesz. Délben fogadtatás a parókián, majd fél egy órakor 350 terítékes diszbankettet rendeznek a gazdakörben. Az első harangot, amely közel tizenkét métermázsát nyom, közadakozásból vették. Ezt a nagy harangot őrangyalnak nevezték el a templom védőszentjéről. A második harangot szintén közadakozásból csináltatták, a harmadikat Vitéz Mária, a negyediket, Báli Mátyás földbirtokos rendelte. Ezen kívül Tóth Pálné a saját temploma részére, Apró Szilveszter István az öreg temetőnek és Mulić Andrásné a tóparti temető részére vásárolt egy-egy harangot. A haranganyák, akik fejenkint 5000 dinárt adományoztak, a következők: őrangyal harangé dr. Dukay Adolfné és Bicskei Lukácsné; a második harangé, melynek neve Jézus szive, Bobán Miklósné és Dukay Etelka; a Szűz Mária harangjáé, a harmadiké, Vitéz Mária és Sóti Mózesné, mig a negyediké, melynek neve Szent Mátyás, Báli Mátyásné és 1 Takács Markitka. Ahol a nyomorékokat magnetite erővel gyógyítják A bécsi „magnetikus" orvos és egy mérnök társa, Theiter Rudolf Budapesti munkatársunk Írja: Különös vendégek érkeztek Budapestre. Dr. Kessler Ottó. az ismert bécsi »magnetikus« orvos és társa, Tbetter Rudolf, a magnetizáló mérnök, hogy a nyomorék és béna emberekben fölkeltsék a reménységet, hogy a bennük rejlő hűvös, magnetikus erővel meggyógyíthatják őket. Sokat beszéltek és Írtak már ezekről a furcsa emberekről, akik az emberekben lévő magnetizmujs erejével akarnak csodákat művelni. A Bácsmegyei Napló tudósítója felkereste őket a Dunapalotában. hogy megtudjuk, ml is az ő rejtelmes tudományuk misztikus titka. Dr. Kessler Ottó magas, idősebb ur. hosszú, őszbevegyülő szakálla a mellét veri. Társa Thetter mérnök fiatal, erős férfin, mély. acélkék szeme szinte belefuródik az ember leikébe. És dr. Kessler készségesen, gyorsan kezd beszélni: — Becsből meghívásokra jöttünk ide. Betegek, béna. nyomorék emberek hívtak bennünket, hogy jöjjünk, segítsünk rajtuk. Az orvos hangja meleg, kezei finomak és feltűnően erezettek: — Most itt megnézzük ezeket a betegeket — folytatja — és ha látjuk, hogy vannak közöttük olyanok, akiken bár az orvosi tudomány rendszeres gyógymódja nem segített. azonban a mi gyógyitómódunkkal állapotuk javítható. Bécsbe hívjuk. ahol segíteni próbálunk rajtuk. — Általánosan »magnetikusnak« nevezik a mi gyógymódunkat, holott ennek a voltaképpeni mágnességhez semmi köze sincs. Mágnesség csak ásványi anyagban van. például vasban. amelynek tulajdonsága az, hogy magához vonz bizonyos tárgyakat. — Az emberben szintén van egy eddig még meg nem határozott és névvel el nem nevezett különleges erő. amelynek hatása és megnyilatkozási tormája hasonló a mágnes vonzóerejéhez, vagy a rádium hatásához. amelyről tudjuk, hogy a belőle kisugárzó erő az emberi test bizonyos szövetképzödéseire gyógyító befolyással van. Itt szünetet tart az orvos, majd lassan, szemét egy fix pontra szegezve. mondja tovább: — Ez a titokzatos erő minden emberben megvan. Egyikben jobban, másikban kevésbé. A mi gyógymódunk éppen arra irányul, bogy ezt a különös erőt a beteg szervezet meggyógyitására felébressze és tettre késztesse. Ugyanilyen erővel gyógyulnak meg a sivatagban az állatok, az erdőben a vadak, amelyek között szintén történnek megbetegedések és a gyógyulást nemcsak az idő hozza meg, hanem egy bizonyos rejtelmes erő. amelynek megnyilvánulása és gyógyító hatásának átvétele egyelőre még nincs felderítve. — Bennem ez az erő nincs meg annyira, mint társamban. Thetter mérnökben és éppen ezért vettem őt magam mellé gyógyitó munkámban. Se nem hipnózis, se nem szuggesztió ez a belőle kisugárzó erő. A beteg abszolúte ébren és ezméleténél van. Ellenben érez bizonyos kényszert. amely úgy nyilatkozik meg, hogy például itt Budapesten felkeresett bennünket este egy rokkant tüzérszázados, aki a mérnök keze érintése nyomán kényszerítve érezte magát arra. hogy két karját vízszintesen felemelje és akár órákig meg tudott volna maradni ebben a helyzetben anélkül, hogy a legkisebb fáradtságot érezte volna. — A gyógyítás tehát puszta érintéssel történik. — folytatta elbeszélését az orvos. — A mérnök kezeujjúból árad ki ez az erő és érintésből. lágy simogatásból és nagyon könnyed masszázsból áll az egész kezelés. fis elmondja még az orvos, hogy itt nem gyógyítanak senkit, ezt be is jelentették a rendőrségen, nehogy kuruzsl óknak tartsák őket. hanem most Gasteinba utaznak. ök gyógyították meg nagymértékben a nyomorék Eszterházy hercegkisasszonyt. aki mozdulni sem tudott. — A múlt év októberében hivtak bennünket hozzá. — mondja Kessler dr. — és karácsonyig annyira vittük vele, hogy életében először saját lábán, két mankóra támaszkodva. a karácsonyfához tudott menni. Azóta a hercegkisasszony állapotában semmiféle lényeges előrehaladás nem történt, most azonban Gasteinben folytatni fogják gyógykezelését. Budapesten sokan keresik fel a rejtélyes doktorokat, bénák, nyomorékok. akik hisznek bennük és reménykednek, mint valami földöntúli. végtelen hatalomban . . . Pedig ki tudja, kuruzsló-e ez a mérnök, vagy csodatevő gyógyító? kény feltűnően, olyan férfias, határozott, mondhatni: egyéniség. Bevallom, tetszik nekem. De azért változatlanul' hideg és megközelíthetetlen vagyok. Ebédre öreg pulykahús volt. Jnnius 30. Este. A nyúlánk, szőke Zsuzsi egyre a nyomomban van és kitartóan üldöz szerelmi ajánlataival. Vacsora után elfogott a kapuba. — Drága — könyörgött —, jöjjön až erdőbe sétálni — és véletlenül megcsípte a karomat. — De, Zuzsi, mit gondol — mondtam szemrehányóan és persze szilárd maradtam, mint az orleánsi szűz. Julius 3. Éjjel. Borzasztó. Még most se értem, hogy történhetett. A Piri elvitt csónakázni a tengerre. Ebbe még nincs semmi különös, hány fiú megy manapság csónakázni, sőt a nádasba is bemennek a nővel, ez még igazán nem olyan gyanús. Mikor már messze volt a part, a Piri hirtelen átölelt és mielőtt még tiltakozhattam volna, többször brutálisan szájoncsókolt. — Engedjen el! — kiabáltam felháborodottan —, mert rögtön a vízbe ugróm! — Szeretsz? —1 mondta ő erőszakosan és ismét szájoncsókolt és még számtalanszor és én bágyadtan a karjaiba dőltem. — Ugy-e, most engem becstelennek tartasz? — kérdeztem hozzásimulva, amikor ismét feltünedeztek a karcsú parti pálmák. — Imádlak — mondta ő ragyogó arccal és begombolta a mellényemet. — ő szeret — könnyeztem boldogan este a lefekvésnél és üde lélekkel mély álomba merültem. Julius 5. Délben. Ma kitört a forradalom. A betegek jobb kosztot és több kimenőt követelnek és éhséígsztrájkot kezdtek. Ma már a sztrájkbizottság szigorú utasítása szerint, senkinek sem volt szabad ebédelni. Én is felcsaptam éhségsztrájkolónak. Piri lázitó beszédeket tartott és az igazgatóság kétségbe van esve. Piri különben rém optimista. Biztos győzni fogunk. Este 9 órakor. Zsuzsi sztrájktörő lett. Vacsorázott. A feldühödött lázadó tömeg meg akarta lincselni. Most az irodában alszik és a gondnoknő kétszer rázárta az ajtót. Éhes vagyok. Julius 6. Délelőtt. Még mindig éhes vagyok. Pirivel kimentünk az erdőbe, ahol füvet rágtunk. Piri szerint ez kitűnő csillapitószer az éhség ellen. Este. Áruló lettem. Borzasztó. A Zsuzsi kimászott az ablakon és a parkban letérdelt elém és házasságot Ígért és a jobbkezében egy gyönyörű libacombot tartott és a balkezében egy kövér turósderklit. Zsuzsi ellenállhatatlan volt és én rövid küzdelem után megadtam magam. Csak a szentjánosbogarak látták és a csillagok. Julius 7. Reggel. A sztrájkot leverték, Pirinek, aki a végsőkig ellentállt, mint egy oroszlán, gummicsöveket dugtak a torkába és megtömték mint egy libát. Iszonyú és megható volt. • 1 Julius 10. Zsuzsi egészen megbolondult, öngyilkossággal fenyegetőzik és szerelmet zsarol. Istenem, milyen szerencsétlen is sütött és békák zenéltek a parton és a fehér lépcsőkön a vörös Szepi osont le mezitláb, mint egy kisértet. Hä egyszer majd jól megy nekem, talán regényt is Írok a Szepiről, vagy filmet, rém érdekes figura. Szepi boldogtalan holdkóros, aki minden bestiába halálosan beleszeret es mindig megcsalják, mint egy férjet. — A Szepi már megint házasságot igér — mondják röhögve a komisz női ápoltak, amikor Szepi zokogva térdre rogy a sűrűben és Szepit senki se veszi komolyan. Szepi a vágyak éhenkórásza. Julius 13. Zsuzsit ma sétaközben hirtelen szédülés fogta el és a karjaimba dőlt. Szörnyű sejtelmeim támadtak és közöltem gyanúmat Zsuzsival, aki keményen igy I szólt: — Anyának érzem magamat. Lélekszakadva rohantunk a fürdőorvoshoz, aki kíméletesen megvizsgálta. —• Á, semmi, egyszerű gyomorrontás — mondta mosolyogva és Zsuzsi sértődötten távozott. Julius 17. Agyban. ■ Ma fekve maradtam. A lányok virágot és csokoládét küldtek az ápolónővel, aki állandóan a szemembe vigyorog. Azt hiszem, meghűltem. De mi van ezen röhögni való? Julius 22. Esik az eső. Az orvosnak megmutattam a nyugtalanító és csudálatos tüneteket a mellem alatt. Az orvos ekkor huncutkodva súgta a fülembe: — Uram, legyen férfi.. - Szó nélkül elájultam. Julius 27. A szülészeti osztályon ilyen szégyen, hogy ki az vagyok én. Éjjel. Szegény, jó szüleim, Csak legalább tudnám, Az előbb kinéztem az ablakon, a hold anyja
