Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-22 / 229. szám
PoStak /om Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben íefizetv® XXV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .’. Szerkesztőség 5—10 Suhoilca, FENTEK, 1924 augusztus 22. IEEB ■BWMnMMBWBWÉBgaBOMBBB^ Előfizetési ár negyedévre 13S dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova el. 1. (.Leiback-; Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Kossia-Fonciere-palota) A szé — szellő A Davidovics-kormány maga is egy nagy ígéret. A rendszerváltozás tisztultabb közszellemet, a polgári szabadság teljesebbé tételét ígéri. Idestova egy hónapja már, hogy a radikális kormányt demokrata rezsim váltotta fel s az ígéretekből még vajmi keveset láttunk megvalósulni. Nemcsak az uj főispánok és egyéb funkcionáriusok kicserélése késik, — amit mi, a jogavesztett nemzetiségi kisebbségek tagjai még csak el tudnánk viselni, de késik a rezsimváltozás egyéb hatása is. A soviniszta sajtó hangja ma is féktelen s a nemzetiségek elleni hazug rágalmak és uszítás épugy otthon vannak hasábjain, mintha rendszerváltozás nem történt volna. S ha a sajtó tükre a kormányzati közszellemnek, akkor fájdalommal kell konstatálni, hogy a tükör a valódi képet mutatja. A perifériákon még mindig nem a törvény az ur, hanem a csendőr, rendőr, szoigabiró, akik a maguk érdekeivel és akaratával helyettesítik az állam érdekeit és a törvény akaratát. A minisztériumokban az átalakulás még eddig nem olyan fokú, hogy a múlt rendszer alkotmánysértései reparáltattak volna, hogy a polgárok jogait, alkotmányos kívánságait honorálnák. A gazdasági helyzet megjavítására sem történt még semmi. Az állami pénztárak legtöbbje nem fizet s éppen tegnap mutattunk rá, hogy a nyugdíjasok nagy tömege sem tud hozzájutni kiérdemelt nyugdijához. Föl kell emliteni azt is, hogy az adórendszer, különösen a Vajdaságban egész khaotikus még ma is. Szegény cselédektől, minden vagyon nélküli zsellérektől itt különböző cinieken annyi adót követelnek és hajtanak be, amennyit Beoi gradban aligha fizetnek dusvagyonu háziurak. A kormány bemutatkozó deklarációjában a gazdasági és hitelviszonyok javítását is megígérte s az ígéret beváltására mindössze annyit tett, hogy ű pénzügyminiszter elrendelie, hogy a hadi- és jövedelmi adókat, amelyek beszedése fojtogatja a Vajdaságot, részletekben is be lehet fizetni. Bár ennek a kedvezménynek az volt a feltétele, hogy kérvényt kellett beadni, illetékeket kellett leíizetni, ezt hajlandók voltunk a bürokratizmus iultengésénck betudni. Maga az, hogy a pénzügymi niszter ezt a részletfizetési kedvezményt megadta, azt mutatta, hogy az uj kormányban van érzék a gazdasági problémák iránt. Az adózók, akiket túlságosan magas, nem mindig helyes alapon kiszámitott és a békeévekre is követelt hadiadó fizetése nyo• mórba kerget, reménykedtek s beadták a kérvényeket, kifizették az illetékeket. Mikor ez megtörtént, a pénzügyminiszter visszavonta a részletfizetési kedvezmény megadására kiadott rendeletét. A demokratizmus lényege az alkotmány teljes íiszteletbentartása. S igazán alkotmányos államban a miniszter ígéretében lehet és kell is hinni. Alig hiszszük, hogy Angliában, vágy Franciaországban előfordulhatna az, hogy a pénzügyminiszter kiad egy rendeletét, amelyben bizonyos jogokat biztosit s amikor a miniszteri ígéretben bízó polgárok kiadásba verték magukat, ezt az ígéretét visszavonja. A szó szellő. A miniszteri szónak azonban nem szabad szellővé válni. Mehmed Spaho pénzügyminiszter visszavont rendelete után az ország, de különösen a Vajdaság és a magyarság érthető pesszimizmussal várja, hogy az uj kormány többi Ígéretéből mi és hogyan valósul meg. A nemzetiségi foldigényloket telepítéssel akarja kielégítem a kormány Sürgősen végrehajtják a földosztás revízióját — Az agrárreformminiszter nyilatkozata a Bácsmegyei Napló részére — Beogradból jelentik : A ßrfcs-S megyei Napló tudósitója felkereste j Vesenjali Iván agrárreform-minisz-1 tért és kérdést intézett hozzá arra vonatkozólag, hogy milyen agrárpolitikát kivan folytatni az uj Jcormány. A miniszter a következő nyilatkozatot tette : — Az agrárreform terén egyelőre az a kormány programmja, hogy szigorúan végrehajtja pontról-pontra az eddigi törvényes rendelkezésekéi. Ez nem jelenti azt, mintha a kormány nem akarná az agrárviszonyokat véglegesen szabályozó uj törvényjavaslattal az eddigi agrárpolitikát módosítani, addig azonban, amig ez megtörténhetik, az eddigi törvényes rendelkezésekhez kell alkalmazkodnunk. Még igy is, a jelenleg érvényes rendelkezések alapján, rendkívül sok tennivalónk van, különösen Dalmáciában, Macedóniában, Szlovéniában és a Vajdaságban, igyekezni fogunk azonban minél előbb állandó alapokra fektetni az ország agrárpolitikáját uj törvénnyel, amely lehetetlenné teszi majd a jövőben azt, hogy az agrárreform közönséges agiíációs eszközzé váljék a pártpolitika kezében. Az első két esztendőben sok helyütt valósággal forradalmi módon kezelték ezt a kérdést és agrárreform alá vettek olyan birtokokat is, amelyek elvételére nem vált törvényes jogcím. A kormány revízió alá fogja venni azokat az agrárreform terén eddig történt intézkedéseket. amelyek ellentétben állnak a törvényes rendelkezésekkel. A kérdést az teszi különösen nehézzé, hogy nemcsak a jogtalanul el kobozott földeket kell előző birtokosaiknak visszaadni, hanem kártalanítani kell az ilyenformán önhibájukon kívül ferde helyzetbe jutott dobrovotjácokat is. Ez azonban nem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe, annál nehezebb azonban álíalában a dobrovoljácok kielégítése, elsősorban azért, mert nem lehet tudni, hogy a temérdek jelentkező közül ki valóban dobrovoljáe, legalább is abban az értelemben, hogy a hinterlandban támogatta a harcoló hadsereget és viszont kiknek hiányzik ez a jogcímük. Általában megállapítható, hogy az igazi dobrovoljácok viselkednek légkorrekiebbiil és legtürelmesebben követeléseik felállításánál. A kormány már megkezdte az említett reviziós munkálatokat és vidékenként felülvizsgáljuk, jogosan osztották-e fel a nagybirtokokat, az arra jogosultak kapták-e a kiosztott földeket és maguk mivelik-e? Meg fogjuk állapítani, hogy az agrárreform-törvény végrehaj tásánál elérték-e az agrárreform igazi célját: a kisparaszt osztály megteremtését, amely legjobb levezetője a szociális elégedetlenségeknek. Ha Oroszországban végrehajtották volna annakidején Witte földreformját, nem került volna sor forradalomra. Az orosz paraszt most is azért húzódozik az ellenforradalomtól, mert attól fél, hogy annak győzelmével a földbirtokok elosztása terén is visszatérnek a régi állapotok. Arra a kérdésre, hogy mi fog történni az agrárföldek négyéves bérletével, amely nemsokára lejár, a miniszter azt felelte, hogy az agrártörvény első szakasza értelmében a bérlet automatikusan meghosszabbodik az agrárreform végleges rendezéséig. Addig is azonban keresztül akarják vinni a revíziót, hogy az agrárföidekben csak az igazi igényjogosultak részesülhessenek. Munkatársunk ezután fölhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó igényjogosultak türelmetlenül várják az egyenlő elbánást a szlávokkal. A miniszter erre a következőket mondotta: — A kormány agrárpolitikáját három szempont irányítja. Először is ki kell elégíteni a dobrovoijácokat, akiknek a háború alatt kormánydeklaráció és királyi szózat ígérte meg a földosztást. Másodszor az az elv irányadó a földosztásnál, hogy a nemzeti elemet, különösen az országhatárokon, erősíteni kell. Harmadsorban jönnek figyelembe a többi igénylők — nemzetiségi különbség nélkül —, akik földmiveíéssel foglalkoznak, — Az első két szempont figyelembevételét a hadiigy- és a belügyminisztérium kívánják, de különben sem vitás, hogy ezt a két szempontot nem szabad mellőzni. — Van-e ezekután remény arra, hogy a nemzetiségi igénylők földhöz jussanak? — kérdezte munkatársunk. — Ha a nemzetiségi földigénylöknek a helyi nagybirtokokból nem jut föld, telepítés utján fogjuk őket kielégíteni. Munkatársunk ezután rámutatott arra, hogy egyik elődje a parlamenthez is benyújtott törvényjavaslatában a nem szerbeket kizárta a földreform előnyeiből, amire a miniszter közölte, hogy már közvetlen elődje sem állott ezen az állásponton és azt természetesen ö sem teszi magáévá. Arra a kérdésre, hogy mikor fogják földhöz juttatni a nagybirtokok fölosztása folytán munka nélkül maradt gazdasági cselédeket és földmives munkásokai, tekintettel arra, hogy ezek végső elkeseredésükben, különösen a magyar- és németlakta vidékeken könnyű prédáivá válnak a kivándorlási ügynököknek, — a miniszter kijelentette, hogy ezt ő maga is súlyos és sürgős kérdésnek tekinti. Az egész agrárpolitikában, — mondotta a miniszter — döntő szerepet kell játszania a iöbbiermelés elvének, amelyet a supermaximumok meghagyása tekintetében is figyelembe kell venni. Sok mintagazdaságot már törvényellenesen feloszlattak, amit a kormány revízió alá akar venni, de ezzel sem lehet visszaélni, mert egy megyében vagy kerületben elég egy-két mintagazdaság. Megkérdeztük a minisztertől, hogy mi az álláspontja a községi és városi földek felosztása tekintetében, ami súlyos pénzügyi helyzetbe sodorta a városokat. A miniszter kijelentette, hogy az uj agrártörvényben figyelembe fogja venni a városok pénzügyi érdekeit is. Tudomása szerint azonban nagyon sok helyen a községi birtokok kérdése tulajdonjogi szempontból sincs még tisztázva, miután sok helyütt például a községi legelők telekkönyvileg magánszemélyek nevén állnak és csak szokásjog alapján kezelik azokat a községek.
