Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-21 / 228. szám

A szuboticai zsidá-kőrház egy éves működése A Dr. Sráger Bernéi Zsidó Szeretetház-Egyesűlet első közgyűlése — Tovább fejlesztik a kórházat Megvalósításra váró tervek és feladatok Negyedfél esztendő fáradhatatlan munkájá­nak az eredménye a dr. Singer Bernát Szere­­tetház Egyesület gyönyörű szubotieaii kórháza, amely az első zsidókórház az SHS királyság­ban. A szenvedő betegek, akijk ebben a kór­­házban nyertek enyhülést és maga a jótékony társadalom, amely lehetővé tette ennek a ne­mes emberbaráti intézménynek a megteremté­sét, nem is sejtik, hogy micsoda emberfeletti munka volt ezt a modern szép kórházat a-sem­miből megteremteni és milyen teljes energiát követel még ma is a kórház fenntartása. Egy nemeslelkü emberbarát: Poilák Lajos már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a szuboticai zsidó hitközség volt kiváló főrabbijának, dr. Singsr Bernátnak a nevét örök időkre megörö­kíti! és erre a legalkalmasabbnak egy zsidó­kórház létesítését találta. A háború és az azt követő'egy-két év elodázta ennek a tervnek a megvalósítását, mig három és fél évvel ezelőtt Poilák Lajos vezetésével néhány lelkes ember­barát elhatározta, hogy megcsinálja a kórházat. A szereiefház-egv A közgyűlésen Fenyves Ferenc dr. elnökölt és az ő tapintatának és erélyének köszönhető a közgyűlés méltóságteljes és nyugodt lefolyása- Poilák Lajos ügyvezető elnök megnyitó szavai után, Schwimmer Béla főtitkár ismertette az ügyvezető elnök jelentését, amelynek egyes részletei szószerint idézetben a nyilvánosság elé kívánkoznak. Az elnöki jelentés többek közt a következőket mondja: Az elnöki jelentés Negyedfél esztendő küzdelmes munkájáról és ennek a munkának eredményéről kívánok ma jelentést tenni a közgyűlésnek. Harmadfél esz­tendő volt szükséges ahhoz, hogy előteremtsük a kórház felépítéséhez és berendezéséhez szük­séges anyagiakat, ez a harmadfél esztendő a munka lázában röppenő szarnyakon suhant tova. A paragrafusokat papiroson hagytam, nem tanács­koztunk sokat, a vitákat rövidre szabtuk, mert minden percre szükségünk volt. ha azt akartuk, hogy az eszme testet öltsön. Meddő viták he­lyett az élet lüktető erejét vittem a munkába, az eredmény: a kórház megvan, gyönyörűen berendezve, higiénikusán felszerelve és eddig 308 beteg nyert abban enyhülést fájdalmaira, szerzett uj erőt az élettel való nagy küzdelmek megvívására Nyomasztó gazdasági viszonyok között in­dult meg egyesületünk munkája, hittestvéreink ennek ellenére is a legnagyobb áldozatkészség­gel siettek támogatásunkra, úgy hogy humani­tárius egyesületünk ma a jótékony egyesületek között a legnagyobb az országban. 2224 ren­des tagunk van az állam minden részéből, akijk évente 245 573.80 dinárral járulnak hozzá a kórház fentartásához. Az épületek vásárlását, az építkezéseket és berendezését 358 alapitó tag, 106 ágyalapitó és 8 szobaalpitó összesen 926.032.25 dinárt kitevő alapítványa tette le­hetővé. Éhez a tekintélyes összeghez Pillischer Ferenc Senta ......... - • 25.000 D-ral Özv. Hartmann Rafaelné Subotic-» 15.000 D-ral Hartmann József Subotíca ..----„ 15.000 D-ral Dr. Kalbrohr Imre Subotica — 15.000 D-ral Özv. Halbrohr Adolfné Subotica 15.000 D-ral Goitein Dávid Ada --------------- 15.000 D-ral Hubert Dávid Ada • •—........... 16.000 D-ral Özv. Engefniann Adolfné Ada .. 15.000 D-ral Ferrumgyár tisztviselői és mun­kásai - .-------------------------- 15.000 D-ral járultak hozzá. Az alapítványi összegből a legszerencsésebb’ időben vásároltunk két ingatlant 150, illetve 100.000 dinárért, ezek az ingatlanok mérnöki szakvélemény szerint ma egymillió 75 ezer di­nár értéket képviselnek. Az alapítványi Összegből vásároltunk a kór­ház orvosi felszerelését és berendezését is. Az államhatalom a legnagyobb előzékonvséget ta­­pusitotta ’ ve|fijp^ szerphfp éa. -ajrészére A meddő tanácskozások, a bürokratikus lassú­ság helyett lázas munka következett és 1923 augusztus 15-én már megnyílt a szubotieaii zsi­dókórház, amely az idén már uj osztállyal is bővült. Egy éve működik' áldásosán a szuboticai zsidókórház és az első év után most tartották meg a szeretetház-egyesület első közgyűlését, augusztus 17-én, vasárnap a szuboticai Lifka­­mozi helyiségében. Ez a közgyűlés kiemelkedik a szürke közgyűlések sorából, mert hü képét adja annak a bámulatosan eredményes munká­nak, amely rövid idő alatt olyan hatalmasat al­kotott, mint amilyen a zsidókórház intézménye. Sok érdeklődő vett részt a vasárnapi közgyűlé­sen, azonban az ott elhangzottak teljes nyilvá­nosságot követelnek, mert el Ml hogy némul­­jon a kritika és gáncsoskodás szava és' be kell hódolni minden emberbarátnak, ha ezeket az eredményeket látja;, hogy minden erejével tá­mogassa mindenki, aki meghalja a szenvedők panaszát, ezt a nemes rendeltéíefeü intézményt, ssüSeí közgyűlése szükséges felszerelési tárgyakat a külföldről vámmentesen szállíthattuk be. A kórtermek felszerelését iís sikerült igen kedvező áron meg­szereznünk, mert a helyi gyár és iparvállalatok a kórház felszerelés* tárgyait önköltségi áron szállították. Elismeréssel kell megemlékeznünk e helyen Rottmann Imre, Goldner Testvérek, Stern Zsigmond, Eisler Zsigmond, Sólyom Er­nő, Leipnik Testvérek és Medák Lipót urakról, akik nemcsak kedvező feltételek mellett vállal­tak szállítást a kórház részére, de igen nagy értékű munkálatokat is végeztek a kórházban teljesen díjtalanul .Ugyancsak elismeréssel kell adóznunk Vadász Pál mérnök urnák, aki a kórház átalapitási terveit díjtalanul készíttette el és Strasburger Izidor mérnök úrról,‘aki az építkezési és átalakítási munkálatokat vezette a leglelkiilsmeretesebben minden ellenszolgálta­tás nélkül. A teljesen felszerelt és rendeltetésének még át nem adott kórházat multi év májusában meg­tekintette dr. Stampar egészségügyi államtitkár ur és dr. Markovics osztályfőnök ur, akiknek a higiénikus berendezés, a tökéletes kórházi fel­szerelés annyira megnyerte tetszését, hogy a múlt év tavaszán Noviísadon megtartott egész­ségügyi kiállításon fényképfelvételek alapján ismertették kórházunkat az ország minden ré­széből összegyűlt orvosokkal, annak a hangsú­lyozása mellett, hogy modern kórházépítésnek példaképe a mi zsidókórházunk'. A kórház rendeltetésének egy esztendővel ezelőtt, 1923. évi augusztus hó 15-én adtuk át- Már a felavatás napján feküdtek betegek a kór­ágyakon, azóta 308 beteg nyert elhelyezést a kór­házban, ezek közül 140-nek betegsége operá­ciós beavatkozást igényeit. A betegek élelmezése elsőrangú. Nemcsak mennyiségre kielégítő a naponta! ötszörös ét­kezés, da minőségileg is teljesen kifogástalan. Az ortodox hitközség kiküldöttje ügyel fel arra, hogy a vallási követelményeknek megfelelően rituális élelmezésben részesüljenek hüttestvé­­reínk. Fizető és ingyenes betegek élelmezése közötti különbség nincs, mint ahogyan egyfor­­ma lelkiismeretességgel foglalkoznak az orvo­­sok is az ápoltakkal akár füzetnek a gyógyke­zelésért, akár nem. A kórház élelmezési főcik­kei: a liszt, zsír, cukor, a legminimálisabb kia­dásokat Igénylik, mert a lisztet a kikindai, sen­­taá, adai, becseji, padínai, kovini, indiai, zemuni * és topolai malmok adományozták és hajlandók a jövőben is díjtalanul rendelkezésünkre bo­­csájtani. -Zsírt nagyrészt adai hittestvéreink gyűjtöttek össze, cukrot a verbászi és cserven­­kai cukorgyárak ajánlottak fel, fát és szenet olyan nagy mértékben adományoztak, hogy a jövő télre már most1 beraktároztunk 3 vagon szenet és két és fél vagon tüzelőfát és remé­nyünk van rá, hogy még a tél beállta előtt a Julies évi ggukségletüokgfc iötáfcmy adományok-* bél összegyüjtfietjük. Igen jelentékeny jég­szükségletünket állandóan Hamburger József jéggyáros ur bocsájtja ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésünkre, a villanytelep igazgatósága' az áramfogyasztásnál 50%-os engedményt biz* tositott részünkre. A nagyértékü természetbeni adományok mellett is óriási kiadásaink vannak. E jelentés kapcsán beterjesztett számadásokból csak né* hányat kívánok itt felsorolni: A kórház élelme;-, zésl költsége 142.157.77 dinárt tett ki, gyógy­­és. kötszerekre 53.876.— dinárt, a díjtalanul adott tüzelőanyagok szállítási költsége és vilá-. gitás 38.708.— dinár, orvosi, tiszti és személy­zet fizetések 208.650.—• dinárt tesznek ki. E nagy kiadásokkal szemben bevételi forrásaink a következők: tagsági dijak, alapítványok jö­vedelmei és kegyadományok. Tagsági dijakból évi 245.578.80 dinár folyik be, alapítványokból befolyt 928.032.25 dinár, kegyadományokból 436.118.—< dinár. Propaganda körutamon megszerveztem! a vidéket, községenkint megalapítottam a vidéki bizottságokat, azokrffik elnökeit és választmá­nyait meggyőztem az állandó propaganda szük­ségességéről és rövid idő alatt olyan meleg testvéri együttérzéssel működtek a bizottságok, azok ma önállóan intézkednek saját hatáskörük­ben taggyüjtésről, a tagsági dijak és kegyado­mányok beszedéséről, a betegeknek a kórház­ba való beutalásáról. * A szervezés hosszú ideje alatt erős táma­szom volt a munkában egyesületünk kez­dettől fogva megválasztott elnöke dr. Wilheint Adolf ur, aki a legnehezebb időkben a legna­gyobb gondossággal és körültekintéssel iirányi­­totta egyesülefeaak ügyeit. Előrehaladott ko­rába való tekintettel Dr. Wilhelm Adolf ur más­fél1 évvel ezelőtt az elnökségről lemondott. Ja­vaslom, hogy az egyesület válassza me'g dr. Wilhelm Adolf urat érdemei elismeréséül az egyesület örökös diszelnökévé. Tisztelt Közgyűlés! A szeretet házát meg-­­alkottuk, a betegek százainak adjuk vissza; egészségét, erejét és munkakedvét. A nagy munkát befejeztük és a mai napon ezen köz­gyűlés keretében átadom azoknak, akik meg­bíztak a szeretet házának megépítésével, kér­ve, hogy adják meg részemre a felmentést1 és a| megválasztandó uj elnökséget éppen olyan meg­értő szeretettel és lelkesedéssel támogassák, miint ahogyan engem támogattak. A közgyűlés több hozzászólás után egyhan­gúlag elfogadta az elnöki jelentést és megadta a régi vezetőségnek a felmentvényt, majd örö­kös diszelnökké választották dr, WiJlheim Adolfot, Ä zárszámadás Schwimmer Béla! titkár ezután beterjesz- ' tette a zárszámadást és a felügyelő-bizottság jelentését. A zárszámadásból kiderült, hogy amíg 1921-ben 76.653.37 dinár folyt be adomá­nyokból, alapítványokból és tagsági dijakból, addig 1922-ben már 250.889 dinár és 1923-ban 1,003.555-20 dinár folyt be ugyanezen a címen, tehát az 1923. évi gyűjtés efedménye az 1921, évinek több mint tizenháromszorosát és az 1922. évinek is négyszeresét haladja meg. A egyesület vagyona pedig a következő: Ingatlanok ------------------Kórházi felszerelés Alapítvány ttevők hátraléka' Pénztárkészlet .---------. — Kisebb vagyonrészek’ -------1,575.000.—» D 615.049.59 n 26.030.— D 21.465.50 D 10.305.37 D 915.— D Összesen: 2,248.765.46 D Az u] vezetőség A közgyűlés ezután elhatározta, hogy üd­vözli a közegészségügyi minisztériumot és ä szubotieaii városi hatóságot és jegyzőkönyvi köszönetét szavazott dr. Török Béla és dr Wil­helm Imre orvosoknak, akik a kórház megala­kulása óta leljyiümeretes é§ fáradhatalan! mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom