Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-14 / 221. szám

4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1924 augusztus many 4-ik és 14-ik szakaszába ütközőket, semmisítse meg. Egyidejűleg bemutattam a belügy­miniszternek az államtanács tanú­sítványát. amely a keresetnek idejé­ben történt benyújtását igazolja ás kértem, hogy a törvény 36-ik szaka­sza alapján függessze fel a határo­zat végrehajtását és erről az aláren­delt hatóságokat értesítse. A kérvény benyújtására azért volt szükség, mert a határozat felfüg­gesztése a törvény szerint soha sem rendelhető el hivatalból, hanem csak a felperes kérelmére. Ennek a kérvénynek a minisz­ter előreláthatóan legkésőbb egy-két nap múlva helyt fog adni amivel a Magyar Párt szabad működése minden felté­tel és korlátozás nélkül bizto­sítva lesz, miután az államtanács döntése egy pillanatig sem lehet kétséges. Az eredmény feletti örömömet egy cseppet sem zavarja — fejezte be nyilatkozatát dr. Gráber — hogy a Magyar Párt megbízásának vég­rehajtása körül kifejtett működésem egyik elvbarátomban azt az aggo­dalmat ébresztette, hogy a magyar­ság íeikinálkozik a kormánynak és a párt működésének szabaddátételét politikai cserebere tárgyává akarja tenni. Noviszad várost ott akarják hagyni a tisztviselői Elégedetlenek a fizetésrendezésseí Noviszadról jelentik: A városi tisztviselők fizetésrendezése ügyében bizottságot küldtek ki a kérdés ta­nulmányozása és javaslattétel vé­gett. A bizottság havi 400—500 dinár­ral akarta emelni a tisztviselők fi­zetését, azonban a megejtett tüze­tes számításoknál kitűnt, liogv ilyen összegű kiadást a város költségve­tése nem bir el és ezért a bizott­ság — módosítva eredeti tervét. — 150—200 dináros fizetésemelést java­sol a közgyűlésnek. A javaslat sze­rint 1924 év január 1-től visszame­nőleg fizetnék ki a tisztviselőknek a fizeTéxtöbbletet. A város tisztviselői körében ez a tervezet nagy elkeseredést keltett. A tisztviselők egy része azzal a tervvel foglalkozik,, hogy a fizetés­­javítás megszavazása után nyugdi­­jaztatja magát és kilép a város szol­gálatából. Ezeknek a száma har­minc-negyven és ha tervüket meg­valósítják, ez a város adminisztrá­­;iójában nagy zavart fog előidézni. A rejtélyes rabló vezér Az állítólagos becskereki cukorgyári rablógyilkos regényes bűnlajstroma Beogradbói jelentik : A rendó'rség hivatalos kommünikét bocsátott ki a becskereki cukorgyári gyilkosság elkö­vetésével gyanúsított Zseidlik Ferenc gyári munkás kihallgatásáról. A rend­őrségi jelentésben az a legérdekesebb, hogy egyetlen szóval sem emlékezik meg a becskereki gyilkosságról, hanem ehe­lyett egész sereg más bűncselekmény — rablások és gyilkosságok — értelmi szerzőségével vádolja meg Zseidliket. Zseidlik, a kissé fantasztikusan hangzó rendőrségi jelentés szerint három évvel ezelőtt rablóbandát alakított, amely a Vajdaságban rablások és gyilkosságok egész sorozatát követte cl. Bevallotta, hogy 1921-ben Nagytorákon ö és ban­dája rabolta ki Paskucz Iván földmi­­vest, aki akkoriban tért haza Ameriká­ból. Ugyanebben az évben kirabolták és meggyilkolták Farkasdinban Markov Zsiva földművest. Szárcsán kirabolták és agyba-főbe verték Pet/ovics István gazdálkodót, továbbá ugyanazon az éj­szakán Zsivojin Jovánt, aki akkor tért yissza Amerikából. A nála levő ezer­nyolcszáz dollárt és ötszáz dinárt a rablók elosztották maguk közt. Román­­ócskán kirabolták Braun Mór gabona­­kereskedőt, akitől hatezerötszáz dinárt és ékszereket vettek el. Begaszentgyör­­gyön harminchatezer dinárt raboltak ékszereken kivül Kátics Tinó gazdál­kodótól. Kenderespusztán, Lázárföld mellett Krém János földművest fosztot­ták ki, majd ugyanott kirabolták Stoll­­wenz János gazdálkodót. Végül Nagy­torákon huszonegyezer dinárt vettek el Székes Andrástól. Abból a körülményből, hogy Zseidlik bünlajstromának felsorolásából kimaradt a becskereki gyilkosság, amelynek el­követését pedig bevallotta a nyomozó hatósági közegek előtt, arra lehet kö­vetkeztetni — ami már eleinte is való­színűnek látszott —, hogy Brüll pénz­táros meggyilkolásához Žseidliknek sem­mi köze sem volt. Hogy mi oka volt Zseidliknek magára venni a becskereki gyilkosságot, az teljesen megmagyaráz­hatatlan ; mindenesetre újabb vallomásai éppoly kétségesek, mint az első. Rablók közgyűlése Meghalt az arnauták leghíresebb bandavezére Julius közepén — mint annak ide­jén már megírtuk — a Bajrám-ünne­­pek idején hívatlan vendégek érkez­tek Albániából Kosovóba. Azem Bej­ta albán bandavezér, a hirhedt »drenicai cár« jelent meg csapatai­val üalica, Dubovci. Ljubovci és Mikusinski falvakban, ahová — ab­ban a hiszemben. hogy biztonságban érezhetik magukat hatóságainktól — az albán rablóbandákat gyűlésre hívták össze. A négy faluban így több mint 700 rabló gyűlt össze. Spasojevics Jován kosovói főispán­nak jelentették a gyűlés tervét, aki erre katonaságot és csendőrséget hivott segítségül, hogy a falvakat megtisztítsa. Kosovska-Mitrovicáról és Vucsitnicáró! gyalogság, csendj őrség és tüzérség indult el julius hó 14-én, hogy bekerítsék a veszélyez­tetett falvakat. Tizenkét katona né­hány fölfegyverzett paraszt kísére­tében mint parlamentairek megköze­lítették azt a házáé, ahol Azem Bejta tartózkodott, de puskatüzzel fogad­ták őket. Erre a katonaság azonnal támadásba ment át. tüzérségi tiiztől támogatva. A pokoli tűzben az albán rablók megkísérelték, hogy a katonai vona­lon keresztültörjenek, azonban min­den ilyenirányú kísérletük kudar­cot vallott. A tüzérség több házat összelőtt és a harctéren több mint hatszáz albán rabló elesett, a kato­nák közül pedig tizenkét újonc esett a harcnak áldozatául. Most — mint Szarajevóból jelen­tik — a bosnyák mitrovicai rendőr­ség megbízható értesülése szerint Azem Bejta egy albán határmenti faluban meghalt és holttestét hívei Albániába szállították. A jelentés szerint Azem Bejta a Galica községben lefolyt véres harc­ban súlyosan megsebesült és bandá­jának tagjai az ütközet után az al­bán határ mellett levő Rocselje ar­­nauta községbe szállították. Itt olyan titokban helyezték el. hogy néhány bizalmas hívén kivül. a faluban sen­ki sem tudta, hogy a bandavezér ott tartózkodik. Óvatosságból nem mer­tek orvost sem hívni a súlyos sebe­sülthöz. hanem primitiv módon ők maguk kezelték a beteget. Azem Bejta vérmérgezést kapott és pén­teken meghalt. Halála előtt azt kér­te híveitől, hogy holttestét Albániá­ban temessék el és átkot mondott valamennyi arnautára. ha ezt a kí­vánságát nem teljesítenék. Pénteken, öt nappal halála után. az arnauták a holttestet valóban átszállították Albániába, ahol hétfőn nagy ünnep­ségek mellett temették el az arnau­ták leghíresebb bandavezérét. Novemberben uj konferencia lesz Parisban Á Ruhr-vidék kiürítésének időpontjáról külön tárgyalnak a francia, belga és német miniszterelnökök Londonból jelentik: A londoni konferencia befejezése előtt mindin­kább előtérbe kerül a Ruhr-terület katonai kiürítésének kérdése. Fi­gyelemre méltó, hogy a »Times,« a konzervativ-párt ama szárnyának lapja, amely szoros kapcsolatban áll az angol nehéziparral, mai ve­zércikkében lándzsát tör a mielőbbi kiürítés mellett. A lap szerint, ha a kiüriés kérdé­sét nem rendezik, akkor a Dawes­­terv a levegőben függ és a konfe­rencia meghiúsulásra van kárhoz­tatva. A cikk fejtegetéseinek a konklú­ziója az, hogy a szövetségeseknek nincs joguk a katonai kiürítés fejé­ben ellenszolgáltatásokat követelni Németországtól. A Daily Telegraph belga forrás­ból jelenti, hogy fíerriot kedden hosszasan tárgyalt Themis minisz­terelnökkel és a tárgyalások folya­mán megállapodtak, hogy tanácsko­zásra hívják meg a német delegá­ciót. A Marx kancellárhoz intézett meghívón a következő tárgysorozat szerepel: 1. A Ruhr-terület katonai kiüríté­sének határideje. 2. A katonai ellenőrzés Németor­szágban. 3. Az anyagszállítások. 4. A német-francia és a ncmct­­belga kereskedelmi szerződés irány­elveinek megvitatása. Elfogadták a bizottsági javaslatokat A konferencia kedden délután négy órakor teljes ülést tartott, a melyen a német delegátusok nem voltak jelen. Tárgyalták és jóvá­hagyták a bizottsági javaslatokon eszközölt módosításokat, amelyeket a szövetségesek a németekkel együtt állapítottak meg. Az ülés legnagyobb részét Ramsay Macdo­nald terjedelmes beszéde töltötte ki. Az angol miniszterelnök ismertet­te a módosítások jelenőségét, az amnesztia tekintetében rámutatott, hogy ezt a kérdést még nem sike­rült közmegelégedésre tisztázni, az­ért jogászokból álló bizottságnak adják ki, hogy a részleteket dolgoz­za át. Ramsay Macdonald előterjeszté­sei alapján uj szövegezésükben el­fogadták a bizottsági javaslatokat. Amerika képviselteti magát a párisi konferencián Kellogg amerikai nagykövet kije­lentette. hogy kormánya súlyt he­lyez rá. hogy képviseltesse magát a szövetségközi pénzügyminiszterek párisi konferenciáján. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis a német reparációkből igényt tart az ameri­kai csapatok megszállási költségei­nek visszatérítésére. Tilülésen román követ emlékiratot terjesztett a konferencia elé. amely­ben bizonyítja annak a követelésnek jogosult voltát, hogy Románia a be­folyó német jóvátételt fizetésekből egy százalékot kapjon. Ramsay Macdonald zárószavai­ban reményét fejezte ki. hogy ha­marosan hevégződik a munka, már csak egy szövetségközi telies ülés­re s mindjárt utána a németekkel még egy teljes ülésre lesz szükség, egy nemzetközi záróülésre s aztán dolgunkat jól elvégezvén, elszéled­­hetünk. A //avas-ügynökség jelentése sze­rint Macdonald miniszterelnök Cle­­mentel francia pénzügyminiszter in­dítványára elvben csatlakozott ah­hoz a felfogáshoz, amelyet egyéb­ként Poincaréhoz már februárban intézett levelében is elismer, hogy a jóvátételi kérdés szoros kapcsolat­ban áll a szövetségközi adósságok rendezésének kérdésével. A szövetségközi adósságok ren­dezésére összehívott konferenciát a Dawes-tervezet végrehajtása után nyomban, előreláthatólag november végén tartanák meg Parisban. Az Ere Nouvelle cikkében dilet­­tdntizmussal vádolja Herript-1. El­ismeri ugyan, hogy a Ruhr-terület katonai kiürítése kérdésének tisztá­zása előtt a londoni konferenciát nem fejezhetik be. azonban ez a kö­rülmény mégis a konferencia siker­telenségét jelenti. Másfélmillió diliáros betörés a kikindai főgimnáziumban Két gimnazista kifosztotta az iskola szertárait és a tanári könyvtárt A kikindai rendőrség, a főgimná­zium igazgatóságának feljelentésére, már hónapok óta nyomozott egy vakmerő betöröbanda után. amely a főgimnázium értékes szertárait és könyvtárát, csaknem teljesen kifosz­totta. A rendőrség azonban a leg­nagyobb buzgalom mellett sem tu­dott a betörők nyomára jutni, akik oly óvatosan végezték munkájukat, hogy a legcsekélyebb áruló jelet sem hagyták maguk után. Számta­lan előállítás történt minden ered­mény nélkül és már-már holtpontra jutott a nyomozás, amikor — mint Kikindáról jelentik — a véletlen se­gítségével sikerült leleplezni a betö­rő bandát. Gimnazista betörök A kitartó nyomozás szenzációs eredménnyel végződött. A detektí­vek ugyanis, akik állandóan megfi­gyelés alatt tartották a főgimnázium környékét, az elmúlt éjszakák egyi­kén két fiatalembert fogtak el, amint csomagokkal távozni akartak a gim­názium épületéből. A fiatalembere­ket előállították a rendőrségre, ahol Sztojákovics bűnügyi rendőrkapi­tány nyomban megkezdte kihallga­tásukat. Az igazoltatás folyamán ki­derült. hogy mindketten a főgimná­zium tanulói közé tartoznak, egyi­kük ötödikes, a másik pedig hatodi­kos gimnazista, tekintélyes és jómó­dú kikindai szülők gyermekei. Kihallgatásuk alkalmával beis­merték. hogy a gimnáziumban tör­tént betöréseket ők követték el és másfél év óta állandóan lopkodták a szertárak felszereléseit, valamint a tanári könyvtárt. Kihallgatásuk több napon át folyt, amig a rendőrség teljesen összeállíthatta a betörő-diá­kok bünlajstromát és megállapíthat­ta a betörésből származó kár nagy­ságát. Mit lehet tanulni a moziban? A diákok azzal kezdték vallomá­sukat. hogy mozikban látott detek­­tivfilmek hatása alatt tértek a züllés útjára. Szenvedélyes rnozilátogatók voltak, különösen a detektív- és ka­landor-filmeket kedvelték és inig eleinte csak szórakozásból jártak a mozielőadásokra, utóbb már csppári azért, hogy a lepedőre vetített be­­törő-trükkökbő! tanuljanak. Azután elmondották, hogy másfél évvel ez­előtt érlelődött meg bennük az a terv. hogy megpróbálkoznak a gim­názium kifosztásával. Álkulcsot csi­náltattak és egy éjjel behatoltak az épület fizika-szertárába, ahonnan iaz értékes felszerelést elvitték, A si-

Next

/
Oldalképek
Tartalom