Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-12 / 219. szám

1924 augustus 12 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Türr István születésének ceníennáriuma Olasz-magyar ünnepség Budapesten Budapestről jelentik: A főváros és a budapesti olasz kolónia vasár­nap délelőtt ünnepelte meg Türr Ist­ván tábornok, a magyar származású legendás olasz szabadsághös szüle­tésének századik évfordulóját. Az ünnepségen megjelent Darini Er­­cola di Monza őrgróf olasz követ, Folkusházy Lajos alpolgármester, továbbá a kultuszminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a kül­ügyminisztérium kiküldöttei. A beszédek sorát Folkusházy al­polgármester nyitotta meg, majd Durini őrgróf olasz' követ méltatta Türr Istvánnak az olasz szabadság kivívása körül szerzett érdemeit. Ezután Türr szülővárosa. Baja kül­döttsége megkoszorúzta a kerepes! temetőben Türr sírját, majd felol­vasták Mussolini üdvözlő táviratát, amely igy hangzik: — Tolmácsolom a kormány és az olasz nemzet háláját Türr István ne­mes alapja elölt, ki nagylelkűen ál­dozta fel a Garibaldi ügynek sok év munkáját, kardját és vérét. Mussolini. A táviratok felolvasása után a honvédhelyőrség zenekara rázendí­tett az olasz himnuszra. Pár perc múlva eloszlott a közönség és a le­gendás tábornok sírján csak két ko­szorú mutatta az ünnepség nyomait. A queroi oltárkép ■— hamisítvány? Szabadlábra helyezték dr. Kovács ügyvédet Budapestről jelentik: A Jacopo di Palma-kép ügye nem jutott holtpontra azzal, hogy a festmény egy amster­­dami mükereskedésben megkerült. Fel­merült ugyanis az a gyanú, hogy nem az eredeti oltárkép van Hol­landiában, hanem csak annak egy másolata. Amikor ugyanis nyilván­valóvá vált, hogy a háború alatt zsák­mányolt műkincseket vissza kell Olasz­országnak szolgáltatni, márkusfalvi Siposs Gyula tábornok .— aki a ké­pet elzsákmányolta magának — egy fiatal fertővel kópiát készíttetett róla, s ezt a másolatot adta el Kovács Béla ügyvédnek. Az eredetit pedig, precízebben azt, amelyet a queroi templom oltáráról leakasztott, bizton­ságba helyezte, A nagy pör, mely a Palma-kép körül megindult, nem fo­lyik akörül a kép körül, melyet a székesfehérvári honvédek Queroból tényleg elhoztak. Amikor az eredetinek vélt másolat számára Kovács Béla kiviteli enge­délyt kért, akkor Petrovich Elek és Takách Zoltán képszakértők rögtön megállapították, hogy a mü nem ere­deti alkotása a mesternek, de Kovács nem akart hitelt adni ennek a íelyilá­­gositásnak és kiszállította a hamisít­ványt Amsterdamba. A kép ügynek ez a verziója még megerősítésre szorul. Kovács Béla dr. egyébként rágalmazási port indil azok ellen, akik öt orgazdaságén följelentették. A letartóztatott ügyvéd­nek ugyanis az a véleménye, hogy orgazdasághoz előzetesen lopást keli elkövetni. Ha ő orgazdaságot követett el, amikor Sípos tábornoktól megvette a Palma-képet, akkor ennek a képnek lopott jószágnak kellett tenni s ebben az esetben Sípos tábornok nyilván­valóan tolvaj. Kovács dr. úgy okos­kodik, hogy ha Sípos tábornokot nem tartóztatták le lopásért,- akkor őt sem rehet felelősségre vonni orgazdaságért. Ha kiderül, hogy az amsterdami képkereskedőnél fekvő festmény hami­sítvány, akkor Kovács ellen valóban el kell majd ejteni az orgazdaság vádját, viszont Sipos Gyula ellen a lopáson kivül csalás miatt is eljárást fog indítani az ügyészség. Újabb budapesti jelentés szerint a vádtanács hétfőn délben szabad­lábra helyezte dr. Kovács Bélát, azzal az indokolással, hogy nem iga­zolódott be, miszerint a Palma-képet el akarta rejteni, mivel rendes kivi­leli engedéllyel szállította külföldre. Marko Elek műépítész ellen beszün­tették az eljárást, Kovács ellen azon­ban orgazdaság miatt tovább folyik az eljárás. horogkerosziesek nagygyűlése Bécsijén Az osztrák fajvédőknek Miller sem elég antiszemita Íródhatnak Ausztriában, illetőleg en­nél hosszabb időre nem kaphatnak beutazási engedélyt, vagy vízumot. Külföldi zsidók csakis olyan mér­tékben é.s számban nyerhetnek Ausztriában polgárjogot, amelyben származási országukban a szintén idegen zsidók nyernek. Az összes Ausztriában élő zsidók tartózkodási engedélyeit és állampolgársági ok­iratait revízió alá kell venni. Ha a zsidók csak legenyhébben is tilta­koznának a rendelkezések végrehaj­tása ellen, úgy újonnan létesítendő táborokban internálni kell az összes Ausztriában élő zsidókat. A zsidók megfosztatnak úgy az aktiv, mint a passziv választói jogtól. A zsidó gyermekek csakis külön zsidóisko­lákba járhatnak. Az egyetemeket és egyéb főiskolákat a zsidók nem láto­gathatják. A zsidók vagyonát az ál­lam és német fajvédő szerveretek javára el kell kobozni. Miután igy elintézték a zsidókér­dést. kimondották, hogy a nagyha­talmak akarata ellenére is végre kell hajtani Ausztria csatlakozását Né­met xszághoz. Bécsből jelentik: Az osztrák kam­­póskeresztesek szövetsége vasárnap nagygyűlést tartott, amelyen —■ ter­mészetesen — a zsidókérdéssel fog­lalkoztak. A nagygyűlés mindenek­előtt tudomásul vette, hogy Riehl Walter dr.-t, a kampóskeresztes mozgalom apját és az osztrák szer­vezet volt elnökét kizárták a párt­ból. mivel az antiszemitizmust nem akarta kiterjeszteni a zsidó bank­­igazgatókra. Több felszólaló a bör­tönben ülő Hitler Adolf újabb maga­tartását is kifogásolta. Eszerint a bajor puccsisták vezére fogságában revidiálta antiszemita programját és állítólag már nem haragszik oly nagyon a zsidókra, mint azelőtt. A konferencia azonban ennek ellenére sem hozott határozatot Hitler ügyé­ben. hanem ezt elhalasztotta azzal a megokolással, hogy meg kell vár­ni, hogyan viselkedik majd kiszaba­dulása után? Az antiszemitizmus gyakorlati al­kalmazása érdekében a következő határozati javaslatokat fogadták el: Külföldi zsidók egy naptári esz­tendőben legfeljebb 14 napig tartóz­amiely. tizenhatos tanács lett a né­met birodalmi kancellárral és Síre• semann külügyminiszterrel. A francia miniszterelnök párisi útja mentesítette a londoni szövet­tua segközi konferenciát mindazoktól a nagy akadályoktól, amelyeket a francia delegáció kebelében kelet­kezett nézeteltérések támasztottak a szankciós területek katonai kiürí­tése tekintetében. Miután Herriot elhozta Parisból a minisztertanács és a pártvezérség felhatalmazását, hogy politikáját erős kézzel és kor­látozás nélkül' képviselhesse a szö­vetségközi konferencián, semmi sem áll útjában annak, hogy legföljebb három nap leforgása alatt az eddig nyitva hagyott kérdések is megol­dódjanak és parafáim lehessen a zá­rójegyzőkönyvet. Addig is természetesen a három elsősorban érdekelt hatalom, Német­ország. Franciaország és Belgium meg fog egymással egyezni a kato­nai kiürítés módjairól és feltételei­ről, a bankárokkal pedig meg kell állapítani a nyolcszázmillió arany­márkás nemzetközi kölcsön kibocsá­tásának idejét. Stresemann birodalmi külügymi­niszter számit rá, hogy szerdán este még Londonból távirati utón össze­hívja a birodalmi gyűlés külügyi bi­zottságát, mert mielőbb be akar számolni a konferencia teljes ered­ményéről. Marx kancellár a jövő hét elejére akarja Összehívni a birodal­mi gyűlést, amelyen meg kell sza­vaztatni a Dawes-tervvel kapcsola­tos törvényjavaslatokat. Brüsszelből pedig Theunis minisz­terelnök kezdeményezésére csütör­tökön koronatanács fog összeülni, hogy a belga kormányelnök előter­jessze a konferencia záró jegyző­könyvét. Franciaország hajlandó a Ruhr-vidék katonai kiürítésére Párisbóí jelentik: A Havas-ügy­nökség londoni jelentése szerint a konferencián lényeges enyhülést okozott az a hir, hogy Franciaor­szág hajlandó a Dawes-tervezet életbeléptetése után egy évvel a Ruhr-területet katonailag is kiürí­teni. Biztosra veszik, hogy Német­ország vita nélkül elfogadja Fran­ciaországnak a kiürítésre vonatkozó feltételeit. Ä francia minisztertanács elfogadta Herriot javaslatait Szerdán véget ér a londoni konferencia Párisbóí jelentik: Herriot vasár­nap este 8 óra 45 perckor vissza­utazott Londonba. A pályaudvar előtt nagy tömeg üdvözölte a mi­­nisztrelnököí és az ováció tüntetés volt a béke mellett. A Saint Lazare pályaudvar kör­nyékét hatalmas tömeg lepte el, a várócsarnokban és a perronon moz­dulni sem lehetett. Mikor Herriot miniszterelnök kiért a vasútra, a népsokaság áttörte a rendőrkordont s ezer meg ezer torok kiáltotta: — Éljen a béke! Éljen Herriot! Az a hangulat Párisbtan, hogy a leg­közelebbi napok teljes megegyezést hoznak Londonban. Még ezen a héten végetér a londoni konferencia Londonból jelentik: Parisban min­den jóra fordult és a szövetségközi konferencia hamarosan a legtelje­sebb eredménnyel fog véget érni. A la­pok utalnak arra. hogy a konferencia munkája már annyira előrehaladt, hogy csupán egy teljes ülésre lesz szükség, amelyen ratifikálni fogják a delegációk vezetőinek a szankciók­ról és a mulasztásokról szóló javas­latait és a hét közepére be lehet rekeszteni a konferenciát. A vasárnapi londoni sajtó hasáb­jain a párisi minisztertanács van előtérben és a lapok hangoztatják, hogy azok a feltételek, amelyek mellett Franciaország hajlandó a Ruhr-tcriiletet kiüríteni, most tény­leg a londoni konferencia döntőkér­désévé váltak. Nyilvánvaló, — ez a hang vonul végig a londoni lapok párisi tudósításain — hogy a mi­nisztertanács megadta Herriötnak a felhatalmazást, amelyért Párisba ment és most annál nyomatékosab­ban fogja képviselhetni a békepoli­tikát, hogy a szövetségesek közös erővel állíthassák talpra Európa í gazdasági életét s igy a londoni konferencia határozatainak végre­hajtása biztosítva van. Decemberben döntenek a katonai kiürítés módjárói A Sunday Times tudni véli, hogy Ramsay Macdonald a szövetséges delegációk vezetőinek szombati ülé­sén a franciáknak a következő ígé­retet tette: 1. Anglia csak akkor fogja fonto­lóra venni, hogy a kölni zónát 1925 január 10-én kiüriti-e. ha Németor­szág addig pontosan végrehajtja a Dawes-tervezetet és evégbői decem­berre francia és angol katonai szak­értőket hiv össze, hogy velük meg­beszélje a kiürítés lehetőségét és módjait. 2. Megígérte Anglia, hogy tőle telhefőleg siettetni fogja a szövet­séges pénzügyi szakértők konferen­ciáját, hogy a háborús tartozások kérdését mielőbb megbeszéljék. A konferenciát azonban semmi esetre se tartják meg az amerikai elnök­­választás előtt, hiszen a szövetség­közi háborús adósságok kérdésének rendezése főképp Amerikától függ, meg kell tehát várni, hogy a wa­shingtoni szenátus újjá alakuljon s megadja a feltételeket ennek a problémának megoldására. A második és haramadik bizott­ság vasárnap rövid ülést tartott s azon megszövegezte jelentését, a mely már hétfőn a delegációk ve­zetői elé került. A két bizottság egyhangúlag hozta meg határoza­tait. A konferencia hétfői ülése Herriot ígéretéhez híven vasárnap éjjel már ismét Londonba érkezett és igy délelőtt 11 órakor Ramsay Macdonald elnöklete alatt Összeült a delegációk vezetőinek teljes ülése. Kirabolta Ss Novlssadoii egy szuboticai gazdát Elvették a pénzét és életveszélyesen összeszurkálták Noviszadról jelentik : Kerencs János szuboticai föidesgazda szombaton ko­csijával Noviszadra jött, hogy részt­­vegyen a vásáron. Kerencs a „Fehér ökör“-szállodában szállt meg és hajnali két érakor indult el a vásárra kocsi­jával. Elhagyott uccákon haladt és mikor a kocsija a Pirosi-ut és a Tóth Kál­­mán-ucca sarkához ért, a sötét fák alól egy ember ugrott elő, elkapta a lovak kantárát és rákiáltott a megré­mült gazdára : — Add ide a pénzedet! A gazda a zsebébe nyúlt és átadta összes pénzét, 500 dinárt, a tárcájá­val együtt. A rabló megolvasta a pénzt, keveselte és többet kért, de a gazda azt mondotta, hogy ez minden pénze. A rabló leráncigálta a gazdát a kocsiról, leteperte a földre és késével több szúrást ejtett a nyakán és vállán. A gazda kétségbeesett kiáltásaira a szomszédos házakból emberek siettek eló, mire a rabló elmenekült. A súlyosan sérült gazdát kórházba szállították, az ismeretlen tettes kézre­­kéritésére a rendőrség erélyes nyomo­zást indított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom