Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-13 / 189. szám
4L oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 julius 13. Alekszandrov Tódor újra akcióba lépett Veres kom'tácsiharcok a dclsrerkiaí és görög határ mentéu Beogradból jelentik : A kormány a bolgár határról a következő jelentést kapta: Néhány nappal ezelőtt Petries irányából négy komitácsi-banda vonult fel Ograzsden irányában Pazmadzsijcv Györgye, Vazov, Kamcsev és Gyorgyev 'ismert macedón bandafőnökök vezetése mellett. Mindegyik csoport 25 emberből áll. A komitácsik Dikies községbe betörtek. A bandákat — amelyek elsőrendűen voltak felszerelve — Alekszandrov Tódor, továbbá Dar migo v és Anasztaziev bolgár ezredesek vezették a határig. Mindegyik bandafőnökhöz egy bolgár tiszt és egy orvos volt beosztva, A határmenti lakosság a komitácsik érkezéséről jelentést tett a csendőrségnek és egy kisebb csencőrőrs a lakosság támogatásával megtámadta a bandákat. Többórás harc után — melynek során mindkét részről többen elestek és megsebesültek — a komitácsik elmenekültek és nagyértékü felszerelést hagytak hátra. Alekszandrov Tódor hívei Stip környékén azt a hirt terjesztették, hogy Peíricsnél hatezer leomitdesi áll támadásra készen a jugoszláv és görög határ ellen. Strumicai jelentés szerint a Smolarnál szenvedett vereség miatt Alekszandrov Tódor kivégeztette Bilev gyevgyeliai, Kalev kovadari és Gyorgyev negotini macedón bandavezéreket, hogy ezzel csapatai előtt a fegyelmet dokumentálja. A határmenti lakosság a komitácsik terrorja miatt mindenütt jelentést tesz a hatóságoknak a bandák készülődéseiről. Emiatt iAlekszandrov Tódor újabb büntető-expediciól tervez a haiármenti községek ellen. MérnÖk-kongrecszus Novisadcn Az állami mérnökök és építészek elégedetlenek beosztásukkal Noviszadró! jelenük: Szombaton délelőtt kezdődött Noviszadon a jugoszláviai mérnökök és építészek országos kongresszusa, amelyen a beogradi. skopljei. nisi, spüti. szarajevói és ljubljanai szekciók kétszázötven delegáltja vett részt mintegy kétezer mérnök és építész képviseletében. A kongresszust Ponovics Daka. a noviszadi szekció elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, majd megválasztották a kongresszus elnökségéi Elnök lett Dimitrijevics Zsivojin, aki megválasztatása után köszönetét mondott a kongresszusnak és vázolta a mérnökök és építészek első nagygyűlésének kiváló fontosságát. Ezután megválasztották az evyes albizottságokat, amelyek feladata a kongresszus programjának kidolgozása. Az albizottságok 'a délutáni folytatólagos ülésen teszik meg részletes javaslataikat. A kongresszus főtárgyát az állami mérnökök és építészek fizetésének kérdése képezi; az állami mérnökök és építészek ugyanis nincsenek megelégedve a hivatalnoki csoportosítással. A fizetési rangfokozat I kérdésében az egyik szekció külön memorandumot készít, amelyet a kozépitészeti miniszterhez fognak felterjeszteni. A kongresszus ülését délelőtt tiz órakor berekesztették és a kongresszus tag.mi testületileg kivonultak az Uszpenszka-temetőbe. ahol resztvettek Runyasim Jován zeneszerző szobrának leleplezésén. Délben egv órakor diszebéd volt a Szloboda-szálió termében, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Délután az albizottságok üléseztek, mig a kongresszus tagjai megtekintették a kamendinf szérumgyárat és a repülőteret. Vasárnap folytatják a kongreszszust. majd a delegátusok kirándulnak Kamenicúra és Karlovcira. A 8 kongresszust hétfőn fejezik be. A delegátusok ezután Titelre utaznak, ahol megtekintik a titel—orlovai vasútépítési munkálatokat. Titelről Beocsinba rándulnak át a kongreszszus résztvevői, akik végül ellátogatnak Novi-Vrbászra is. ahol a város megvendégeli őket. A magyarországi árvaszékek visszaszsrzšk az árvák ingatlanait Kártalanítják as elszegényedett árvákat Köztudomású, hogy az árvákat, akiknek vagyonát az úrvaszékek kezelték, milyen óriási károsodás érte azáltal, hogy a háború alatt a pénzüket hadikölcsönökbe, záloglevelekbe, j árad ékkő les önökbe fektették. A háború alatt hozott törvények és rendeletek ugyanis nem engedték meg, hogy az árvaszékek által kezelt vagyonokat részvényekbe vagy más, a vagyont konzerváló papírokba fektessék bele, még kevésbbé engedték meg azt, hogy az árvaszékek idegen valuták vásáilásával vagy aranyba való befektetéssel biztosítsák az árvák vagyonát. így veszett el az árvák vagyona anélkül, hogy az árvákat valamilyen uton-módon kártalanították volna. Az árvákat ért óriási károsodások egyik fajtája volt az is, hogy a gyámoltak és gondnokoltak ingatlanát a háborít alatt eladták s a gyámhatóság az eladási áron, vagy annak nagyrészén hadikölcsönköivényeket, vagy más állampapírokat vásárolt s igy az örökség nagyrésze elaszott. Az uj magyar földbirtokrcfoimró! alkotott törvény az ilyen utón semmivé vált vagyonoknak részben való megmentésére lehetőségeket nyitott. A törvény ugyanis megengedi, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ingatlan vagyonnak részben való visszajuttatására, illetve a mai tulajdonos vagyoni előnyeinek megosztására nézve tehessen intézkedést abban az esetben, ha az árvának vagy gondnokoltnak az ingatlanát a háború alatt eladták s az árvaszék, illetve gyámhatóság a vételárat, vagy ennek nagy részét hadiköicsönölbe, vagy lényeges értékcsökkenést szenvedett más állampapírokba lekíette, esetleg készpénzben tartotta meg. A budapesti árvaszék teljes ülésben foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az árvaszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a7 árvaszék a háborús intézkedések kényszere következtében, akaratán kivül okozcit kárt az árváknak és így a törvényben biztosított kártalanítási lehetőségeket ez árvák érdekében még akkor is ki kell használni, ha az árvának az eladott ingatlanon, illetve az annak helyébe lépett vételáron kívül más vagyona is ve u. Az árvaszék hivatalból iog a kérdésbe beleavatkozni. Felhívást fog intézni az árvaszók a gyámodhoz és gondnokokhoz, hogy c vagyon visszaszerzése, illetve a vagyoni előnyök megosztása iránt indítsanak vert az illetékes bíróságnál a vevő illetve a mai birtokos ellen. Hasonló eljárásra készül a többi magyarországi árvaszék is. Az árvák kártalanításának kérdése közeiről érint számos jugoszláviai családot is, mert sokan vannak a Vajdaságban, akiknek örökségét magyarországi árvaszékek kezelik. A magyarországi kezdeményezésnek bizonyára hatása lesz mindenütt, ahol a hivatalos gondoskodás hasonló módon tette tönkre a reábizott vagyonokat. MtnMtWaaMBeai» — II --kost, aki kijelentette vallomásában, hogy Gyukics Ljubomirnak hívják, cukrászsegéd és músíél évvel ezelőtt a meggyilkolt dr. Glücksthal Zoltán cukorkagyárában dolgozott. A gyilkos cukrászsegéd sovány fogatlan, beteges külsejű férfi. Kihallgatása alkalmával nyugodtan viselkedett, azonban többször belezavarodott mondókájába. Állandó rögeszméje, hogy dr. Glücksthal hipnotizálta őt és azért gyilkolta meg a gyógyszerészt, hogy hipnotikus befolyása alól megszabaduljon. Elmondotta vallomásában, hogy legutóbb Zagrebban tartózkodott, de ott sem tudott Glücksthal varázslata alól szabadulni. Emiatt elhatározta, hogy »megrontóját« meggyilkolja. Egy katonától négyszáz di- 1Inárért revolvert vásárolt. Zagrebből 1 Becskerekre ment és onnan utazott I szombaton Szentára, ahova a délelőtt tizenegy órai vonattal érkezett meg, hogy leszámoljon Glücksthal doktorral. ÍPreradovics kapitány keresztkérdéseire a gyilkos belezavarodott »vallomásába, amelyet hamarosan fodamódositott, hogy nem Glücksthal I Zoltán dr., hanem ennek fivére. I Glücksthal Andor orvos hipnotizálita. Később ezt a nyilatkozatát is Imegmásitotta és kijelentette, hogy ! mégis Glücksthal Zoltán gyakorolt rá hipnotikus hatást, mégpedig egy nő révén. — Ha azt a nőt meg tudtam vol!na találni, — mondotta a gyilkos a rendőrkapitánynak — akkor vele végeztem volna. így azonban kénytelen voltam Glücksthalt tenni el láb alói. Gyukics Ljubomirt kihallgatása [után őrizetbe vették és elmeorvosoklkai fogják megvizsgáltatni, mert az fa nyomatékos gyanú merült fél, S hogy örült. A fenyegető levelek S Az áldozat családjának egyik tagija a következőket mondotta a mejjrénylőről: j — Gyukics Ljubomir kilenc hónaspon keresztül volt Glücksthal Zoljtán becskereki cukorkagyárának alkalmazottja. Jó munkás volt, csak j zavaros viselkedése miatt voltak I bajok vele. Egy Ízben ellopott a gyáriból tizenkét cukorka-formát és ellj adta egyik noviszadi cukorkagyárinak. Amikor a megboldogult Qlücks- I thai Zoltán rájött erre, megfenye- Igette Gyukicsot, hogy följelenti a j rendőrségen, azonban mert egyébéként jó munkás voit és máskor nem Imerült fei ellene panasz, nem bocsátotta el Gyükicsra nagyon hatott, I úgy látszik, a fenyegetés, mert ettől 'kezdve valósággal üldözési mániába S esett, rém mert otthon aludni a lakásár., hanem mdszerint egy rendőr ismerősénél hált. Késoob el is költözött és Börcsök mészárosmesternél vett szállást magának, korcsok család': gjait történetesen Glücksihal Andor dr. kezelte, aki gyakran járt. ilyenformán a házba. Ekkor kezdte Gyukics emlegetni, hogy Glücksthal Andor dr. Őt hipnotizálja. ami t< rrnészetesen nem felelt meg a valóságnak. A szerencsétlen ember egyre rryanusahban viselkedett. Ebben az időben történt Szentan az ismeretes Novák-féle gyilkosság, ami roppantul leveröen hatott kedélyére, attól félt, hogy őt is meg fogják gyilkolni. Újból nem meri lakásán aludni, hanem éjnek idején bezörgeteít rendőr ismerőséhez és szállást kért tőle: bemászott az ágy alá és ott aludt. Olyan zavarosan viselkedett már ebben az időben, hogy Gliicksthal Zoltán kénytelen volt elbocsátani állásából. Gyukics erre fenyegető leveleket irt neki. A leveleket Glücksthal átadta a rendőrségnek, ahol ki is hallgatták Gyukicsot, aki ott sírva kéri bocsánatot Gliicksthaltól és feleségétől. Ezután elutazott Noviszadra, ahonnan első dolga volt újból fenyegető leveleket küldeni volt ‘ Glücksihal zentai gyógyszerészi agyonlőtte egy őrült cukrász-segéd A gyilkos hipnózisban követte el tettéi? Szentáról jelentik: Megdöbbentő jj és érthetetlen merénylet játszódott! le szombaton délután egyik szentai ? drogériában: Glücksthal Zoltán dr. | gyógyszerészt — Glücksthal Adolf I dr. volt szentai városi főorvos fiát j — agyonlőtte egy volt alkalmazott-1 ja, Gyukics Ljubomir cukrászsegéd, f aki vallomása szerint u gyógyszc-1 rész hipnotikus befolyása alatt ál- \ lőtt. A merénylet | Szombaton délután négy órakor középkorú, íparosküisejü férfi állított be dr. Glücksthal Zoltán gyógyszerésznek a városháza épületében levő drogériájába, ahol dn Glücksthal on kívül csak Schüller Hajim — Pollák Izrael szentai földbirtokos alkalmazottja — tartózkodott. Amint az ismeretlen férfi belépett a drogériába, szó nélkül revőlvert rántott elő és rálött az ajtónak káttalülö dr. Glücksthalra. A golyó a gyógyszerész nyakát fúrta keresztül és halálos sebet ejtett rajta. Gliicksthal [nyomban összeestt és pillanatok I alatt elbontotta a vér, amely hatalmas sugárban lövőit szét a helyiségben. A lövés zajára Márkus Margit, a drogéria alkalmazottja előrohant a raktárból; mire azonban az üzletbe ért, a merénylő újból elsütötte revolverét, majd kiugrott az üzlet ajtaján. Márkus Margit utána szaladt és rémült kiáltásokkal igvekezett a menekülő gyilkosra irányítani a járókelők figyelmét. Az uccán vad hajsza keletkezett, miköZ' ben a revolveres merénylő bero-ü hant Zentai Bélának a városháza épületében levő üzletébe, ahol egy időközben megérkezett rendőr segítségévei végül ártalmatlanná tették és bekísérték a rendőrségre. Amikor a rendőr az elfogott gyilkossal a ’ rendőrszobába lépett, az rácsapta revolverét az egyik asztalra és az izgalomtól remegő hangon a következőket mondotta: — Végeztem vele. Azért jöttem a tizenegyórással Becskerekről! Elvérzés okozta a halait A lövések zajara hatalmas tömeg csődült Össze a drogéria előtt. Bent eszméletlen állapotban, liata vértócsa közepén hevert a padlón dr. Gíückstha! Zoltán, amikor dr, Méry Sándor és dr. Stössel Ervin orvosok segítségére siettek. Az eszméletlen embert nyomban az üzlet mel letti lakására szállították, ahol megvizsgálták. Megállapították, hogy az első lövés halálos volt. A golyó a nyakat fúrta keresztül es átszakitotta a főeret. A második lövés, a melyet Gyukics közvetlen menekülése előtt adott le. Glücksthal vállát horzsolta. Az orvosok mindent elkövettek, hogy' a súlyosan megsérült gyógyszerészt megmentsék az életnek, ez azonban a legnagyobb igyekezet dacára sem sikerült, mert dr. Glücksthal Zoltán elvérzés következtében egy órai szenvedés után meghalt »Hipnotizáltak« A rendőrségen Preradovics rendőrkapitány hallgatta ki a vérengző gyil
