Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-13 / 189. szám

Pošiarina plaćezta n gotovom Cnscpi szám — Ära 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve

Homo

XXV. évfolyam Subotica, VASARNÄP, 1924 jnlius 13.

Megje^emk Blinden reggel, ünnep után éa hétfőn délben

189. száim

Telefon számi Kiadóhivatal 8—53. Szerkesztőség 5—10

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

Kiadóhivatal: Scbolica, Aleksandrova u!.l.(Leibach*pa!ota) Szerkesztőség: Aleksandrova ui. 4. (iíossia-Fonciere-palotu)

Leszerelés?

A Népszövetség titkársága most tette közzé azt a választ, amelyet az Unió külügyi államtitkárja a Népszövetség garanciális szerződéstervezetére küldött. Ez a szerződés-tervezet az általános lefegyverzés eszméjén alapul. Az ál lamtitkári válasz arra hivatkozik, hogy ez Unió kormánya már 1921-ben összehívta a washingtoni konferenciát, amelyen azonban kiderült, hogy a tengerészeti fegyverkezések csökkenthetők, a szárazföldi leszerelés gondolatának megvalósítása azonban lehetetlen. Az Egyesült-Á iamok kor máoya az általános lefegyverzést előkészítő garanciális szerződés tervezetéhez tehát már csak ezért sem járulhat hozzá.

Annál a non possumus-nál kevés einikusabb felelet vágott arcába az általános leszerelés gondolatának. Négy év előtt olyan lehetetlennek látszott a tengeri leszerelés is, mint amilyen lehetetlennek állítja most az Unió kormánya a szárazföldi leszere és eszméjét. A világháború közeledj tenek dübörgő és vésztjósló léptei azokban a fiottaprogramokban dobbantották meg az emberi lelkiismeretet, amivel az angol kormány a kontinentális hatalmak flottáit egymagában felülmúló tengeri haderő felszerelésén fáradó zott s amivel a német imperializmus Anglia tengeri hegemóniáját szédületes flottaépitéssel kérdé sessé akarta tenni. Minden uj cirkálónak vizrebocsátása évtizedekkel hozta közelebb a leszámolás óráját. A hágai világbékekonferenciák is azon véreztek el, hogy Fisher lord és Tirpitz nem tudtak megegyezni a flottafejlesztés ütemében.

S ilyen véres, tragikus és baljós előzmények után a washingtoni konferencia mégis meg tudta állítani a tengeri haderők fejlesztését s létre tudta hozni a világhegemóniáért vetélkedő hatalma! között azt a megállapodást, mely megszabta a tengeri fegyveres erő arányát az egyes országol között. Nyilván nem lehet jelen féktelennek tartani a washingtoni konferenciát, amiről fi. G. Weih négyszáz oidslas ■— és négyszá? oldalon kétezerrnilliós év történetéről beszámoló — világtörténetében is említést tesz.

Amerika lehetségesnek tartóim a tengeri haderő leszerelését, mert a washingtoni konferencia ered menye gátat vetett Anglia flotta építési terveinek, viszont az Uniót felhatalmazta tengeri haderejének növelésére. így könnyen lehetett megnyerni Amerikát a leszerelés

gondolatának, mert — csak a többi államnak kellett leszerelni. Bizonyos, hogy ha a szárazföldi leszerelésnek is az lenne a programja, hogy Mexiko és a délamerikai államok hadseregeit bocsássák szélnek, de az Unió fentart hatja és növelheti szárazföldi hadseregét, a szárazföldi hadsereg leszerelésének gondolatát nem tartaná az Unió kormányé olyan lehetetlennek, mint ami lyennek ma tartja.

Ámde kevés olyan militarista hatalom van most, mint amilyen a „béke és szabadság hazája", az Egyesült-Államok. Európai olvasó fáradt közömbösséggel halad el azok mellett az újsághíre: mellett, melyek a mexikói láza dósról, a nikaraguai, honduraši és brazíliai forradalmakról szólnak. Pedig ezeknek a lázadásoknak és forradalmaknak tüzét az Uniónak eszközöktől vissza nem riadó terjeszkedési vágya gyuj'ja

föl. Ezeket a lázadásokat és forradalmakat az Unió kormánya finanszírozza. Ahogy felgyűlöd a forradalom lángja, az Unió tengeri hajója jelenik meg a kikötőben s az Unió szárazföldi hadserege a határokon. Tengeri hajó födélzetéről s katonák szuronya között pedig egyoldalú jogügyletté vélik a kereskedelmi szer z<‘dés megkötése s a kereskedelmi szerződések diktálésátó nem messze van az állami szuverénitás csorbítása. Az Unió úgy értelmezi a Monroe-elvet, hogy Amerika ne az amerikaiaké egyen, hanem az Unióé Dőre álmodozás, gyermekes szivárványkergetés az általános lefegyverzés gondolata, amíg vannak kifosztható országok, ieigázható népek, elrabolható természeti kincsek. Majd ha mindnyájan koldusok, a háború koldusai eszünk, akkor jön csak el az örök békének korszaka.

A király feétííL- kezdi meg

a pártvezérekkel a kibontakozási tárgyalásokat

Amnesztiát kapnak a déiszerbiai eliíéliek

Beogradból jelentik: A szombati ünnepi napon csönd ülte meg a politika berkeit. A kibontakozási tárgyalások nem kezdődte' meg, mert Sándor király Beogradból elutazott a szerbiai Topóiéra, ahonnét csak vasárnap tér vissza ^ fővárosba. Pastes miniszterelnök az ünnep miatt meg sem jelent hivatalában és a miniszterek is az ünnepi gyászistentiszteleteken vettek csak részt. A kormány minisztertanácsot nem tartott, sőt elmaradtak azok a szokásos miniszterközi tanácskozások is, amelyeken eddig kisebb politikai és resszortkérdésben foglaltak állást a kabinet tagjai.

A politikai körök pedig türelmetlenül várják a helyzet kifejlődését és az esedékes udvari kihallgatásokat, amelyek előreóthatólag hétfőn kezdődnek meg. Az általános vélemény az, hogy Pnsics roiniszteremök hétfőn mór benyújtja lemondását, hogy r, kormánykrizis megoldása tekin (etében a királynak szabad kezet biztosítson. A kornsánylemondási

• jelek szerint hosszú válság követi, amelynek megoldása egyeőre bizonytalan kimenetelű. A oncenírsciós kormány hívei azt Hszik, hogy Jovanovics Ljubénak sikerülni fog áthidalni ez elleneteket é3 létrehozni egy kor roányképes koalíciót. A radikális oldalon ezzel szemben az a meggyőződés alakult ki, hogy a válságot gyökeresen csak választással lehet elintézni, amelynek levezetésére a király Pasicsoi fogja megdizni, aki garantálni fogja a koronának, hogy az uj parlamentben munkaképes többséget teremt.

Az ünnep miatt a parlament tájéka is elhagyatott volt. A párt vezérek közül egyedül KorOsec időzött hosszabban a parlament épületében.

Amnesztiát kapnak a déiszerbiai elítéltek

Lazics Zsika a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke Paunovics Nikola igazság ügy miniszteri osztályfőnökkel

szombaton Déiszerbiába utazott azzal a megbízatással, hegy a délszerbiai politikai elitéltek amnesztiájának kérdését a helyszínén tanulmányozza. A két osztályfőnök délszeibiai utján kidől gozza azt az amnesztia-tervezetet, amelynek alapján kegyelembe: részesülnek azok a délszerbiai polgárok, akiket a komitócsi szervezetben való részvéte! miatt elit Itek, vagy vizsgálati fogságbt vetettek.

Radies és a kommunisták szövetsége

A beogredi „Vreme* * * szombati száméban hosszabb cikkben foglalkozik Radics horvát köztéren sági parasztvezér moszkva utjéva' és ezzel kapcsolatban a kővetkező érdekes moszkvai jelentést közli:

— A szovjetkormány rendkívül szívélyesen fogadta Radicsot, a kinek a külügyminisztérium épületében jelölt ki lakást. Radies a szovjet vezéreivel több tanácskozást folytatott, amelyek közül a leglényegesebb az volt, amikor a III. Internacionálé titkára: R(ldek beszélte meg vele a BaÜWfh helyzetet. A horvát parasztveMr smertette Redek előtt a jugoszláviai parasztság és munkásság helyzetet, aki a tanácskozás végén az Internacionálé nevében meghívta Radicsot, hogy vegye kezébe a B líkún országok forradalmi tömegeinek szervezéséi. Radics a meghívást, hír szerint, minden feltétel nélkül elfogadta, miután az Internacionálé gondoskodik arról, hogy a Balkán államok kommunista pártjai az ő utasításait fogják követni. Az In terns cion álé egyetlen kikötése az vei:, hogy Radics hagyjon fel a passzivitással és a horvát paraszt politikát aktívvá legye.

A Vreme szerint R dekkel való tanácskozása alapján Radics a következő instrukciókat kapta a moszkvai Internacionáiéíól:

1. Az Internacionálé azt javasolja, hogy a jugoszláv független munkáspártot rendeljék Radics vezetése alá.

2. A Balkán államok többi kommunista pártjai szintén kötelesek Radics utasításait követni.

3 Rádiósnak kötelessége a vezetést megosztani a Bécsben székelő kommunista bizottság elnökével : Brczoviccsel.

4. A köze! jövő politikai irányát a kommunisták, földművesek és szeparatisíák együttes szövetségének alapján kell kidolgozni.

5. Rádiósnak a macedón szervezetekkel való szakításának ez a célja, hogy a kommunista Internacionálé céljainak végrehajtásában ne angazsáljanak nacionalista célú szervezeteket.

6. Moszkvából katonai instruktorokat fognak küldeni az SHS. királyságba cs Bulgáriába.

7. A Ra dics-párti képviselőknek ki kell lépniük a parlamenti ellenéki blokkból és önálló működést

kell kifejteniük.

A Vreme hozzáfűzi ehhez az értesüléséhez, hogy a balkáni kommunista körmié bécsi központja elégedetlen azzal a határozattal, hogy a komitének alá «eil magát vetnie Radics intézkedéseinek és máris ellenzéki álláspontot foglal el a határozatiul szemben.

Moszkvai jelentés szerint Radios kijelentette, hogy mindaddig nem tér vissza Jugoszláviába, míg a mai kormányzatot egy neki megfelelő rezsim föl nem váltia,

Lapunk mai száma 20 oldf}