Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-25 / 201. szám
XXV. évfolyam Suboisca,' PÉNTEK, 1924 jislius 25. Megjelenik njinden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.í. (Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova uh 4. (Rossia-Fonciére-palota) Postaszállítási dij készpénzben Iefizevíe Pošiarina plaéena u goíovom Ára egy és fél dinár A zilahi ünnep (—•) Megírta a Bdcsmegyei Napló, hogy a zilahi Ady-ünnepségen a román kormány Minulescu államtitkárral képviseltette magát. A bukaresti kormány államtitkára, maga is iró, a zilahi Ady-ünnepségen a román kormány képviseletében beszédet is tartott, mely ien többek között a következő két is mondta : „Kettős örömem van abban, hogy itt lehetek, úgyis, mint a román kormány képviselője, úgyis, mint aki maga is iró. De büszke csak arra vagyok, hogy testvérként beszélhetek, mert Ady Endrét testvérül ismerem. A mostani viszonyok között nem tudunk sem szebbet, sem jobbat tenni, mintha ünnepeljük művészeinket. Íme, amikor egy nagy szellemet ünnepelünk, a román és magyar intellektuellek testvéri ölelkezésben állanak. Kötelességünk a román és magyar találkozás útját fölépíteni s azt csak a kultúra mindenható erejével tehetjük. S ez a hid idővel fel fog magosodni a csillagos égig, addig, ahol a nagy magyar szellemek megdicsőültek. Az 5 árnyékuk alatt meg fogjuk egymást érteni. És most Ady Endréhez szólok, mondváS: Ady Endre tiz évvel ezelőtt egy „kiilönps nyári éjszakáról“ dalolt, de most nem különös nyári éjszaka, hanem egy különös, júliusi reggel van, ahol ime, a román hivatalos hatóság és a román intellektuellek ideállnak szeretettel, tisztelettel magyar testvéreik mellé. És most már nem panaszkodhatsz többet hogy nincsenek rokonaid, öcséd, gyermekeid és hazád, mert van már hazád és nem is egy hazád van, hanem kettő. Mert Románia is magáénak követei téged, mint adoptált, szeretett gyermekét, habár magyar költő volta'. Mindig lesznek Romániában, akik értékelni tudják, hogy van egy nagy szellemük, aki magyarul énekelt.“ A minap ezen a helyen Erdély irodalmi ünnepéről írva, irigykedve gondoltunk az erdélyi magyarságra, az erdélyi magyarság kulturszomjuságéra és hitet fakasztó, bátorságot nevelő seregszemléjére. Irigykedve — pedig még akkor nem is olvastuk ezt a beszédet. Az erdélyi kormánynak egyik tagja elmegy az erdélyi magyarság irodalmi ünnepére, ott a román és magyar kultúra közeledése mellett tesz vallomást s a román kormány nevében köszönti a magyar költőt, a magyar vatest, a magyar tragikum szentszavu prédikátorát. S itt a türelmetlenség, a fölvilágosithatatian és meggyőzhetelien elfogultság kíméletlen szavakkal támad rá arra a mozgalomra, amelyik Lányi Ernőnek síremléket akar felállítani s egy ártatlan verssor tartalmának és tendenciájának meghamisításával tagadja meg a nagy zeneköltő munkás életének minden eredményét. Megirtuk már akkor is: az irodalmi ünnepségnek nem a miniszteri látogatások adnak jelentőséget és tartalmat, a miniszteri látogatásokban megnyilatkozó hivatalos recepcióra azért van szükség, hogy irányítsa azok gondolkodását és cselekedetét, akik nem olvasnak könyvel, akik nem olvasnak versel, nem hallgatnak zenét, de ítélkezni akarnak a könyvek írója és a zene szerzője felett. A türelmetlenség elfogultjait, a gyűlölet szélsőségeit nem kérhetjük arra, hogy ismerkedjenek meg azokkal az irodalmi alkotásokkal, melyekre anatémát kiáltanak, nem kérhetjük őket arra, hogy olvassanak könyvet. De arra figyelmeztethetjük, hogy ne lássanak hűtlenséget és illoyalitást abb«n, amit miniszteri látogatás, az ország kormányának egyik tagja megjelenésével legalizál. De mi még hiába várunk arra, hogy irodalmi mozgalmunkat, kulturtörelcvéseinket ilyen elismerések biztositsák. Mi még olyan atmoszférában élünk, mely nemzeti veszedelemnek Ítéli a magyar fajból kinőtt teremtő zsenik ünneplését. A román kormány képviselője Ady Endre ünneplésében tud osztozkodni a magyarsággal és tud osztozkodni — Magyarországgá! is. S ha Beethovent megünnepelhetik a franciák s a német munkások énekelhetik a Marseillest, miért ne borulhatna le minden magyar Petőfi, Madách, Arany és Ady emléke előtt. Egyik nemzet sem foglalhatja le magénak azt, ami már a kulturhistóriához tartozik, ami az egész emberiségé. De senki sem zavarhatja azt az ünnepet sem, «mivel bármelyik világirodalmi nagyság emlékének adózunk, akár angol nyelven irt drámát, akar oroszul regényt, akár magyarul verset, akit ünnepelünk. Ugylátszik, kulturegyesületek romjain s föloszlató rendeletek hüvelykszoriíóin keresztül vezet el az ut — a zilahi ünnepig. Passes kerekedett fele! a radikális-párt főbizottságában A mimsztereinök ragaszkodik a választási mandátumhoz jovanovics Ljuba misszióját meghiúsultnak tekintik Pénteken dönt a főbizottság Beogradból jelentik : A radikális-párt főbizottságának ülése, a meiyíől azt várták, hogy döntő fordulatot fog jelenteni a válság ügyében, csütörtökön végre lezajlott. Politikai körökben — úgy a radikális-pártban, mint az ellenzéken — leplezetlen izgalom előzte meg a főbizottsági ülést, amely az első alkalom volt a Pasicsfrakció és a Jovanovics-frakció erőviszonyainak tisztázására. A főbizottság tagjai délelőtt tiz órakor ültek össze a radikálisklub helyiségében. Az ülésen Pasics miniszterelnök, a párt elnöke is megjelent. A délelőtti ülésen igazolóbizottságot választ tottak a vidéki pártszervezetek kiküldöttei megbízóleveleinek megvizsgálására, majd az igazolóbizottság munkájának elvégzése tartamára felfüggesztették az ülést. A bizottság délutánig elkészült a megbízólevelek igazolásával és a megjelentek közül csupán két kiküldöttet vetettek vissza, mert igazoló-okmányeik nem voltak rendben. A délutáni ülésig az izgalom csak fokozódott; főként az elé tekintettek várakozással politikai körökben, hogy a kétségtelenül legnagyobbrészt Pasics híveiből álló főbizottság milyen magatartást fog Jovanovics Ljuba akciójával szemben tanúsítani? A délutáni ülés, amelyen az összes igazolt megbízottak részt vettek, öt órakor kezdődött. A vidéki szervezeteket többnyire a kerületi pártelnökök ä képviselték, — igy a suboticai kerületet Radonics Jován nemzetgyűlési képviselő — rajtuk kívül jelen volt, szavazati és felszólalási jog nélkül, a párt csaknem valamennyi képviselő tagja s a miniszterek is teljes számmal. Pasics beszéde Az ülés első szónoka Pasics Nikola miniszterelnök volt, aki több mint egy órás beszédet mondott. A főbizottság tagjai rendkívüli figyelemmel hallgatták a miniszterelnök beszédét, amely azonban bizonyos fokig csalódást keltett, mert nem világította meg uj szempontokból a helyzetet és csupán ismétlése volt Pasics idái^ is hangoztatott érveinek. A miniszterelnök felszólalásának leg nagyobb részében Radics István szereplésével foglalkozott és azt fejtegette, hogy a radikális pártnak miért nem szabad és lehet Radicscsl és híveivel együttműködni. A válságból egyetlen ut vezet ki — mondotta Pasics — a választások kiírása es a párt vagy eléri azt, hogy a kormány megkapja a felhatalmazást a választások kiirására, vagy nem marad számára más hóira, mint ellenzékbe menni. A miniszterelnök beszédét a főbizottság zajos tapssal fogadta. Jovanovics Ljuba a kibontakozásról Jovanovics Ljuba szintén csaknem egy órahosszat beszélt és*gölt, megvilágította álláspontját a kibontakozásról. Beszéde elején visszautasította azt a feltevést, amiből Pasics kiindult beszédében, hogy tudiillik ő az alkotmány revíziójára törekednék. Ellenkezőleg, épen ő az, aki az alkotmány kérdését teljesen és végleg elintézettnek tekinti és akciója az alkotmány kérdésének újabb felvetését kizárja. Ha uj választások következnének, azok ma csak az alkotmány fenntartásának vagy megváltoztatásának jelszavával lennének megtarthatók. Erre ma semmi szükség nincs és akciójával ezt akarja elkerülni. Meggyőződése szerint a jelenlegi parlament munkaképes. Ép az alkotmány ir elő olyan feladatokat, amelyeket a parlamentnek sürgősen meg kell oldania és ezek között sok olyan van, amelyek ügyében a parlament csaknem kivétel nélkül egyetért:. Ezt a sürgős törvényhozói munkát a jelenlegi parlamentnek az ellenzékkel egyetértésben el lehetne végezni, ami hasznos lenne az egész országra. Rátért ezután a Rád csékkal való megegyezés kérdésére. Rámutatott arra, hogy az uj választások csak megerősítenék a Radics-pártoí. Biztos információja szerint a Radics-páriban erős áramlat van Radics politikája ellen és a megegyezés mellett. A választási hadjárat esetén azonban Radicsnnk alkalma lenne az elégedetlen elemeket kiszorítani a pártból és az inlranzigens elemek erejét növelni. Azonban ha a parlament jól dolgozik, ha az ország közigazgatását rendbehozzák és különösen Horvátországban és Szlovéniában észszerűbb politikát folytatnak, ez sok embert eltávoütana Radicsék táborából és ezzel az államegység gondolata erösbödnék. Ezért is károsnak tartja az uj választások kiírását. Ezután rátért Pribicsevicsék szerepének taglalására, akikről meg-’ lehe'Ősen eliiélöleg nyilatkozóit és rámutatott arra, hogy a radikálispártnak inkább Korosecékkal kellene együtt dolgoznia. Kijelentette Jovanovics Ljuba, hogy nem fogadott el megbízást kormányalakításra és nem is hajlandó kormányt alakítani a párt előzetes jóváhagyása nélkül, mert a pártegység fentartását rendkívül szükségesnek tartja. A beszédet a főbizottság nagy tetszéssel fogadta és az ovációk; amelyekben Jovanovics Ljubát részesítették, semmiben sem maradtak el Pasícsnak egy órával korábban történt ünneplése mö.
