Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-20 / 196. szám
10. clđ' I. 1924 Julius 20, BACSMEGYEI NAPLÓ PRÓZA IV. Mindent ő érte teszek, akit meg sose láttqm és talán sohase fogom karomra venni kis kövér testét, hogy elringassam, az élet parancsa ez és én az élet katonája vagyok, nem tud becsapni a vérem, szép szomorúság öntötte el a szivemet, mint a lassú árvíz, ilyen tiszta lehettem, amikor megszülettem, ki is nézett valaha a szivembe, éti alázatos, sápadt fiatalember vagyok, a fegyencek és a kisgyerekek jóbarátja és na letagadtam magam, mindig csak baj szakadt a nyakamba, 6, isten szeme semmit se lát, hiába loholtak örültek és kei ékbetörtek és a nagyszivü halottak is hiába bomoltak, a jajveszékelőnek nem jelen meg égi jel, barrikád, vér gőz, tűz és ordító hajnalok mind-mind uj kenyérré érnek és nem hullnak csókért több korai halálok, de most még áll a kacagó trónus és vagyunk mindannyian egy álnak isten tenyerén és talán már holnap megöl a fekete sikátor, o, a napjaim ma még simák és négyszögletesek, mint a márvány és mint régen és azelőtt is mindig, este hazamegyek, ajtónál lom a csönd, lámpásom a sötét és ágyam szélér, gubbasztva vár már iszonyú szeretőm a magány. Tamás István-■ ■ -AhoíafiarangokkészüireeR Ä szuboiicai Livnica UntumChelyc A háború alatt elrekvirált templomi harangok pótlása serényen folyik mindenfelé, ami fokozott jelentőséget ad a harangöntés iparának. A suboticaf Livnica Ferrum ezen a téren nasfesak a Vajdaságban, hanem az egész országban az első helyet foglalja el. Flarangöntőjében művészi kivitelű bronzharangok készülnek. amelyek a zenei összhang követelményeinek a legprecízebben megfelelnek. A Livnica. Ferrum műhelyéből eddig Suboticára. Novisadra. Starakanizsára. Novakanizsára, Mali-Idjošra. Kulára. Bezdánbe, Topolára. Begej Sv. Djuradjra. Jarekra, Stara- Moravicára, Martonosra. Kipolistra. Nova-Cmajára. Padéra. Pacsirra, Uzdhiba. Kücurára. Sekicsre. S.tare- Sovéra kerültek ki öt mázsánál súlyosabb nagyharangok és a megrendelő egyházközségek és magánosok a legnagyobb elismerésüket fejezték ki a gyár kiváló teljesítményeiért. Legutóbb Fáth Ferenc novisadi apátplébános fejezte ki a római katbolikus hitközség közgyűlési köszönetét a Livnica Ferrum által szállított 7 harang elsőrendű minőségéért A mai nemzedék alig tudja marj elhinni, hogy félszázad előtt éltek még olyan magyar urak, akik komolyan foglalkoztak a tervvel, hogy trónra jussanak valahol. S vagy egy «megüresedett trónt iparkodtak elfoglalni, vagy pedig újat igyekeztek fölállítani. Pedig magam is ismertem három ilyen vállalkozót. Mind dúsgazdag emberek, akik hajlandók votak milliókat áldozni ezért a célért. Bizonyosan eszökbe jutott az illetőknek. hogy a régi időkben sok ■magyar ur vállára került fel a fejedelmi palást. Zápolya János, akit a korabeli oligarchák »kasznárfiánák« tituláltak családalapitó szépapja miatt: Magyarország trónjára jutott. Báthory István Lengyelországnak lett a királya. A Rákóeziak — egyszerű gazdag urak előbb — Erdély fejedelmei lettek. Ugyszinte Bethlen Gábor. Kemény János. Barclay. Rhédey és Apaffy. Sőt az újabb korban se hiányzott a biztató példa. A kalandos életű gróf Benyovszky Móric Madagaszkár szigetén alapította a maga számára királyi trónt, s oly civilizáló hatással volt alattvalóira, hogy a benszülöttek ma is magyar ortográfiával Írják nyelveket. Ilyen előzmények után nem csoda, ha több ember nem tartotta lehetetlennnek. hogy ők is sorra kerülhetnek valahol. Az egyik ily vállalkozó báró Baldácsy Antal volt. Ugyanaz, aki később a magyar protestáns egyházakra hagyta — katholikus ember létére — dús vagyonának tetemes részét. Családja Olaszországból került Becsbe (eredetileg Baldacchi volt a nevök. de ő magyarosan irta.) Apia hadügyminiszter Bécsben, alkatrészeket, gépöntvényeket, a rendes nyomtávú és iparvasutak mozdonyaihoz és vagonjaihoz való öntött vasalkatrészeket, hitelesített mérlegsulyokat. tüzhelylapokat. rostélyokat. ekekerekeket, sírkereszteket. vasbutoröntvényeket. épitési, csatornázási és vízvezetéki öntött vasalkatrészeket is készít. Fokozatosan kiterjeszkedik a gyár az öszszes kereskedelmi öntvények, továbbá acél és kovácsolható vasöntanyja gróf Bethlen-leány. nagyanyja gróf Thoroczkay Kata. kit halálra kínoztak Móra és Kioska csapatai. Baldácsy maga tele volt hiúsággal. mely egészen a betegesség határáig ment. A hetvenes években európai települők szövetkezve a benszülöttekkel. az afrikai Kongó vidékén több helyen is állammá próbálkoztak szervezkedni. Keresték a királyokul alkalmas egyéneket: főfeltétel az volt. hogy az illető gazdag ember legyen, s a magáéból fedezze nemcsak a felmerülő költségeket. hanem a hadsereg kiadásait, is. Nyugaton eleinte hiába próbálkoztak. akkor valaki felhívta figyelmüket báró Baldácsyra. Annak megtetszett az idea, s komoly tárgyalásokba bocsátkozott. Szerencséjére a követelt összeg nagyobb volt. mint amennyivel az ő ismert fukarsága megbarátkozott. S az afrikaiak, szövetkezve később több szomszéd vidék lakosaival is. Lipót belga királynak ajánlották föl az uralkodást, aki mint magánember privát pénzével meg is alapította a Kongó-államot. De kévésén múlt, hogy a mostani Kongó-ország egyift tartománya nem külön állam gyanánt szervezkedett magyar ember jogara alatt. Ha sikerült volna is Baldácsy vállalkozása. dinasztiát még se tudott volna alapítani. Mert nem maradi utána gyermek. — bár kétszer is házasodott. Vagyonát — mely a protestánsoknak ajándékozott birtokon kívül is tetemes volt — unokaöccse nővérének a fia. Földváry Árpád örökölte. Az kivette a takarékból a sok kisebb-nagyobb összegű i betéteket, elment utazni színházunk- Inak akkor legragyogóbb csillagával 1 s a birtokok kezelését — szabad 3s művészi kiviteléért. A gyár egyébként transzmissziós vények előállítására. TrónkeresS "magyarok A régi magyar kiskirályok A holtak szigetén — Tengerparti képek — Olyan, mint egy színpadi díszlet, amit remekbe készített a művészi fantázia. Mint halhatatlan mester képe. amelyen a legtökéletesebbet adja. A cattarói öböl csodálatosan változatos panorámájában a legszebb. legmeglepőbb kép. A szép látásához kényeztetett szem se akarja percekig elhinni, hogy ez is lehet, hogy a legnagyobb alkotó: a természet ennyi szépséget is összezsúfolhat. Két parányi sziget szorosan egymás mellett, köztük a nagy tengeren csak olyan szűk átjáró, amelyen ép hogy átjut a hajió. Mögöttünk az öböl legkeskenyebb szorosa a Katena. Olyan közelségből merednek egymásra a két part sziklái, hogy Nagy Lajos lánccal kötötte itt össze a tenger szemben fekvő partjait és igy zárta el területét az ellenséges hajók elől. . A sziklás hegyoldalban régi várromok között még ma is látni a hatalmas láncok rozsdás maradványait. Előttünk. csak néhány méternyire Perastónak. az Adria halott városának elhagyott házai és régi templomtornyai. És e két háttérdiszlet között a csodálatos két kis sziget... A baloldali épen csak akkora, hgy egy kis kápolna fér el rajta, köröskörül ciprusokkal. A legenda szerint csudálatosán keletkezett ez a kis sziget: egy, tengeri szerencsétlenség után minden hajós, aki erre járt. évszázadokon keresztül egyegy követ dobott itt a tengerbe kegyeletből és — babonából. És az évszázadokon át elsülyesztett kövek lassan-lassan kiemelkedtek a tengerből és igy lett ez a kis sziget. Ez a monda. de. a valóság az. hogy jámbor hajósok még ma is köveket dobálnak ezen a helyen a tengerbe. A kis legendás sziget ma a tengerészek bucsujáróhelye; egy évben egyszer sok ezer ember nyüzsög a parányi szigeten, zászlók lengnek és zsolozsmák szállnak a magasba a kis kápolnából. Szemben vele a Holtak szigete. Ugyanolyan kicsi és egy templomon kívül csak még egy épület emelkedik rajta, hatalmas vörös kereszttel az oldalán. Mindent elföd a szemek elől a hatalmas, magasba szökkenő ciprusok tömege. Misztikus csend honol ezen a szigeten, amely körül érdekes művészi vita folyik. Böcklin a világhírű német festő sokat járt Dalmáciában és essayk. meg kritikák vitatják, hogy egyik legismertebb és leghíresebb képének a »Holtak szigeté«-nek megalkotására ez a sziget inspirálta, Söcklint meghatotta a sziget magányos csöndje, az a temetőszerü hangulat, amely különösen akkor volt kirívó, amikor a szomszédos kis szigeten a matrózok ezrei ünnepeltek zászíódiszben, a csöndes, elhagyatott kis sziget pedig némán és disz nélkül bámult át a bucsusokra. A művészethez való kapcsolatot azonban megirigyelte Kor/u szigete is és csakhamar élénk vita fejlődött, hogy a német festőt Dalmácia e kis szigete, vagy Korfu inspirálta-e. amikor a »Holtak Szigeté«-i megfestette. Maga BöckUn nem nyilatkozott, de képe tagadhatatlanul inkább ennek a kis szigetnek stilizált rájza. mint a sokkal nagyobb Korfunak. De nemcsak ezért nevezik igy a cattarói öbölnek ezt a szomorúságot hirdető, ciprusoktól övezett, elhagyott kis szigetét. Szomorít oka van a Holtak szigete elnevezésének, halottak százai adták meg az okot erre a félelmes hangzású eikeresztelésre. A háború éveiben csakugyan a holtak szigete volt itt, a nagy vörös kereszttel megjelölt épületbe szállították a környékről mindazokat a katonákat, akik járványos betegségeknek voltak az áldozatai és akiken az orvosi tudomány már nem segíthetett. Az élők temetője volt ez, a kis sziget, aki súlyos betegen idekerült, elkülönítve mindenkitől. hogy ne terjeszthesse tovább a ragályt, az nem került többé ki az egészséges és az életnek örvendő emberek közé. A sziget szerencsétlen lakói a Halál jegyesei voltak, és minden órában temettek a Holtak szgetén . . . A Halál soha el nem mosható emléke uralkodik ma is a ciprusok között. A most lakatlan járványkörház és a sok-sok sir könnyes emlékei mindennapos temetéseknek, a l rendelkezési joggal — egyik barát- i iára bízta. Egy év múlva, mikor ; hazajött, a vagyonból már semmi se Ivóit. Eladták még a bélai kastély I ezüst készletét is. ahol 72 személyre I volt tányér és tál. ö maga beállt I diurnistának a magyar államhoz. I A másik trón. melynek birtokára I magyar urak pályáztak — még pe- I dig egyszerre ketten is — a bolgá- I roké volt. A szerencsétlen Baítenfberg Sándor fejedelemmel csuful bántak el az alattvalói — kieszkortirozták az ország határáig, s ott szélnek eresztették. A fejedelmi széknek ilynemű elintézése után a I bolgárok kiküldtek egy bizottságot !uj uralkodót keresni. A példa, amit az előbbivel szemben inauguráltak, nem volt biztató. Kevés remény volt {hozzá, hogy a német uralkodó csa- I ládok valamelyike pályázni fog Batij tenberg örökére. Azért a magyar ! főúri családok egyikére gondoltak I elsősorban, nevezetesen a Pejácseívich grófokra, akiknek őse bolgár l eredetű volt. De a család egyik tag- I: ja sem vállalkozott, már csak amiatt í sem. mert ezek az urak is sok pénzt \ követeltek, akárcsak a Kongó-vidéki I küldöttek. I Ekkor támadt két magyar urban I a gondolat, hogy megszerzik mali guknak a bolgár trónt. I Az egyik gróf Hunyady László I képviselő volt. Nyájas, jóképű idő- I sebb ur. nem túlságos Ítélő tehet- I séggel megáldva. Elhitette magával I csupán neve okán. hogy ő a nagy 1 Hunyadi Jánosnak egyenes leszár{mazottja. Dacára annak, hogy az 3 egykori kormányzó családja Corvin jj János serdüleílen fiában végleg kihalt. s dacára annak, hogy a mos■ tani Hunyady grófok alapítója, Nagy 5 András nevűi ember, csak 1607-ben I kapott köznemesi oklevelet Rudolf I császártól, az öreg urat semmi sem |volt képes meggyőzni tévedéséről. \ Ahoz képest is élt. s még képviselő- I választások alatt is csak tizenkét I szobán keresztülhaladva. kivont karddal posztói ó diszhuszárok sor- I fala között vonulva, juthattak hoz- I zá kastélyában a kortesek. Mert I hát igy illik ez Hunyadi János lelj számlázottjához. A származásba I vetett hit keltette benne azt a refményí. hogy neki csak akarnia kell, I s leborulnak előtte a bolgárok. Jajvára szólt az is. hogy nővére. Julia 1 grófnő, felesége volt egyideig (ké- Üsőbb elvált) Obrenovics Milán szerb j fejedelemnek. A másik vállakozó gróf Zichy i kápolna öreg sekrestyése — a sziget egyetlen lakója — pedig szomorú történeteket tud mondani azokról a borzasztó évekről, amelyeknek során sok fiatal szív itt szűnt meg dobogni. Es a sziget látogatói — világotiáró idegenek — félelemmel és borzalommal állnak meg a kövek között, a kolera meg a szörnyű járványok légiója leselkedik képzeletükben a ciprusok tövében. A Holtak Szigete szomorú emlékeivel. halált sóhajtó temetői hangulatában valahogy egészen különös és dermesztőén szép. Szemben Perasío elmúlást hirdető kihalt házai és végtelen csend köröskörül. Mintha egy végtelen temető lenne errefelé az egész tenger. A szemlélő elfelejti. hogy valahol nagy városok' is vannak, zaj és nyüzsgés, emberi élet és tülekedés zsivaja. És a végtelen. áhitatos csendbe brutálisan belesivit egy hajó tülkölése, amely most halad el a két kis sziget között. Fehér ruhás nők és jókedvű férfiak látcsöveznek erre a csodálatos szigetre kíváncsian, a kápolnában pedig megcsendül a déli harangsző. Olyan mint a lélekharang... A lármásan zakatoló hajó az életei jelenti, amelynek nézőteréről önfeledten bámuljuk a Természetnek ilyen csodás díszleteit, mini amilyen a Holtak szigete. ’ A türelmetlenül tülkölő hajó hiv bennünket visszaaz életbe és a Holtak szigete egyedül marad halottaival . . . László Ferenc.
