Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-15 / 191. szám
i XXV. évfolyam Suhofica, KEDD, 1924 jitlms 15. 191. szám Megjelenik minden reggel, ünnep utén éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal E—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uí. 1.(Letbach-palota) Szerkesztőség: Aleksaadieva ul. 4. (Rossia-Foncičre-palata) Quo vađls? Irta: Végit Lajos dr. A politika az ellentétes érdekek összeütközése. Az alap, amelyen az érdekharc lejátszódik: a köz érdek, vagy helyesebben: az államérdek. Ezen a kereten belül tömörülnek pártokká az egységes érdekek, illetve az azonos érdekfelfogások. Az a párt, amelynek tagjait nem a belső egységes érdekfelfogás, hanem — mond juk: — valamely külső nyomás tömöríti egybe, nem lehet végleges alakulat és érdekelemeire bomlik, mihelyest megszűnik 8 szükségabroncs, amely létrehozta és jól-rosszul összefogta a pártot. Ilyen módon keletkeznek a „nemzetiségi“ pártok. A nemzetiségi párfok nem lehetnek' végleges alakulatok, mert tagjaik különféle osztályokhoz tartozna’ és igy különfélék az érdekfelfogások. Tehát kétségtelenül sziikségalakulalck. Az állam többsége i alkuid elem emberi, tehát nur téktelen önzése hozza ezeket létre. A régi monarchiában úgy érezték a kisebbségek, hogy a kormányzó többség hajlamos volt a saját érdekét az ő érdekük hátrányára öregbíteni. Es itt nem kei! csak anyagi érdekre gondolni. Más érdekek sérelme is fájó lehet. Az a nyomás, amely a kisebbségek érdekeire majdnem egyenletesen oszlott meg, hozte létre a szükségalakulníokat: a nemzetiségi pártokat. És minden belső ellentmondás és belső érdekdivergencia dacára fennállottak és aszerint, amint enyhébbnek, vagy súlyosabbnak érezték a nyomást, lanyhábban, vagy intenzivebben működtek. Az ilyen szükség-parancsolta alakulatokat erőszakkal megszüntetni nem lehet, mert ép az erőszak hozta őket létre. De megszűnik magától, mint minden okozat, ha elesik az ok. De megszűnik akkor is, ha a heisö ellentét okozta feszerő nagyobb, mint a külső nyomás. A háború szülte uj áliamalakutatok nem tanultak a monarchia kárén. A kisebbségek mindenütt úgy érzik, hogy az uj államalakulatokban nem egyenlőjoga polgárok. Az állam többségét alkotó polgárok hatalmi túlsúlyúknál fogva a jogegyenlőség tisztes elvének félretételévei a saját közös érdekeiknek alárendelni törekszenek a kisebbségek érdekeit. Ez a törekvés hivja életre a kisebbségi (nemzetiségi) pártokat dacára annak, hogy ennek fajpolitikai jogosultsága nincs, mert a kisebbségeknek egyes osztályait, érdekköreit egymástól annyi elvi és felfogásbeli érdekellentét választja el, hogy más kényszerítő okok nélkül közös politikai pártot nem alkotnának. Amennyire tehát közjogilag indokolt és szükséges az ilyen államalakulatokban a nemzetiségi (kisebbségi) pártaiakuiás, annyira magában rejti az ilyen párt a széthúzás, a bomlás csiráit. Ha ekként helyesen állapítottuk meg a nemzetiségi pártok etikai és politikai okát és tartalmát, akkor parancsoló szükségként le kell vonni ennek a következményeit. És ez az, hogy a kisebbségi pártnak alá kell rendelni, vagy helyesebben, fel kell függesz~eni azoknak az érdekeknek és deoógiáknak az érvényesítését, amelyek őket osztály beli, vallási vagy világnézleti különbözősége folytán egymástól elválasztja. Ezeket egy na gyobb, egy fontosabb cél érde■ ében pihentetni keli, mert ez e nagyobb cél életkérdés és egyedüli bázisa lehet minden későbbi reszletküzdelemnek. Mindeddig, míg az államélet minden terén nemcsak a törvény előtti egyenlőség, hanem s • örvények és rendeletek végrehajtásánál is az egyforma elbánás a isebbségek részére maradéktalanul kiküzdve és biztosítva nincs, addig egyébb célkitűzések, amelyek belső ellentétek fölidézésére alkalmasak, nemcsak feleslegesek, de károsak és bizonyára veszélyeztetik az alapcélt. Mig a kisebbségek részére a teljes jogegyeniöség minden alribuiuma megadva nincs, addig minden partikuláris törekvés, különködő érvényesülés céltalan és haszontalan. A tökéletlenség és fonákságbenyomását kelti az az ember, aki lukas cipőben és foltozott nadrágban ldrojtozott '* gallérjára divatos selyem nyakkendőt köt. Épp olyan fonák, mint amikor a jogegyenlőség híján szűkölködő kisebbség agrár, merkantil vagy vallási érdekekért kezd küzdelmet, avagy ezeket az egymástól elválasztó érdekeket piadesztálként használja személyi érvényesülésre. Ezt a selyemkendö- Sexust a kisebbségi párt egyelőre nem engedheti .meg magának. Ezeket az alapvető, elméletileg, mint gyakorlatilag aligha kifogásolható meggondolásokat a rr agyar nemzetiségi pártban a Magyar Párt föloszlatása után fölmerült egyes, nem épp örvendetes jelenségek teszik aktuálissá. A jugoszláviai magyar nemzetiség ma állami életének elemeiért küzd és kell, hogy küzdjön. Az ut, amelyen ma mintha bukdácsolva bolyongna, némi aggodalomra ad okot. De profundis kiáltjuk : quo vadis ? A kitaposott széles országúton kell egyelőre zárt sorokban masíroznunk. A külön érdekek dűlőútjára majd csak aztán kerülhet a sor. A király betegsége miatt elmaradtak* a kibontakozási tárgyalások A kormány csak néhány nap múlva maiul ie — Aláírták a jugosziáv-olasz egyezményt Beogradbol jelentik : Sándor király Topolán könnyebben megbetegedett és ezért a program ellenére hétfőn sem tért vissza Beogradba. Hir szerint a királynak két-három napig kell ágyban maradnia és eddig a fővárosba való visszatérése halasztást szenved. Vasárnap este dr. Koen udvari orvos Beogradbol Topolára utazott. Bulletint a király betegségéről hétfő estig nem adtak ki. A király visszatérésének elmaradása miatt újból kitolódott a belpolitikai válság megoldása és így a kormány hétfőre várt lemondása is elmaradt. Ez a körülmény természetesen még jobban kiélezi az amugyis végsőkig feszült hangulatot és a politikai pártok, úgy a kormánypártok, mint az ellenzék, türelmetlenül várják a kibontakozási tárgyalások megkezdését. Hétfőn kellett volna fovanovtes Ljubának megjelennie az .udvarnál, aki már korábban megkapta hétfőre a meghívást, azonban a király betegsége miatt ez az audiencia is elmaradt. A radikális párt körében újabban arról beszélnek, hogy Jovanovics Ljubának a kedvező körülmények ellenére nem lesz meg a báíotsága ahhoz, hogy Pastes ellen vállalkozzék a koncentrációs megoldásra és hangsúlyozzák, hogy a radikális párt Posies nélkül semmiféle kombinációba nem hajlandó belemenni. Mivel pedig a radikális párt nélkül a koncentráció el nem képzelhető, a koncentrációs kabinet eszméje e források szerint megbukoítnak tekinthető és nem marad más hátra, mint hogy Posies vezetésével választási kormány alakul jón. Az ellenzék körében ezzel szemben továbbra is optimiszíikuson ítélik meg a helyzetet és rendkívül sokat várnak a Pasics lemondása után meginduló tárgyalásoktól. Politikai eseményekben egyébként nem volt túlságosan gazdag a hétfői nap. Pasics miniszterelnök délelőtt és délután is megjelent hivatalában, ahol több politikussal és a kormány néhány tagjával tárgyalt. Délután hosz-1 szebb látogatást tett a miniszterelnöknél dr. Peles Dusán volt szociálpolitikai miniszter, aki tudvalévőén a radikális pártnak a horvátokkai való megegyezését kívánja. Dr. Krafft a parlament elnökénél Hétfőn Beogradba érkezett dr. Krafft István, a német párt elnöke, aki fölkereste Jovanovics Ljubát, hogy fölvilágositást kérjen tőle arra a támadásra vonatkozóan, amelyet ellene a vajdasági kereskedők küldöttsége előtt intézett. A parlament elnökének dr. Kraffttal való tárgyalása több mint félóráig tartott és Jovanovics részben kimagyarázta a küldöttség előtt tett jelentéseit. Krafft dr. a tárgyalás után kijelentette a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt, hogy a beszélgetés rendkívül barátságos hangon folyt le és teljesen meg van elégedve a tárgyalás eredményével és a nyert fölvilágositásokkal. Krafft dr. később Koroseccel tanácskozott és kölcsönösen informálták egymást a politikai hely. zetről. Aláírták a jugoszláv-olasz egyezményt Hétfőn délelőtt ülést tartott a miniszterek gazdasági és pénzügyi bizottsága, amelyen kizárólag az olaszokkal megkötött kereskedelmi tárgyalásokról volt szó. Az ülésen megjelent Bodrero tábornok, beogradi olasz követ is. Megállapodtak abban, hogy este 6 órakor megtörténik az egyezmények kölcsönös aláírása. Hétfőn este hat órakor összeült a jugoszláv és olasz delegáció plenáris ülése, amelyen aláírták a konvenciókai. Erről a következő hivatalos kommünikét adták ki: Hétfőn este 6 óra 30 perckor a jugoszláv és olasz delegációk jelenlétében megtörtént a királyságunk és Olaszország közti kereskedelmi és hajózási szerződés aláírása. Mint meghatalmazottak részünkről dr. Krizmann Hinko kereskedelmi miniszter, Kákics Szava nyugalmazott vámvezérigazgató, a jugoszláv delegáció elnöke, dr. Ribarzs Ottokár meghatalmazott miniszter, dr. Tcdorovics Milán és Szávics Milivoj kereskedelmi miniszteri osztályfőnökök, olasz részről pedig Bodrero Alexandro tábornok, beogradi olasz követ és Luciolli Ludovico államtanácsos, az olasz delegáció elnöke Írták alá. A szerződés a következő pontokat foglalja magában: I. Általános rész a következő mellékletekkel: a) Szerződéses beviteli vámok az S. H. S. királyságba és Olaszországba.
