Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-13 / 189. szám

14. oldaí, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 julius 13. Üául a komikumig: szélsőségesek, mig az angolok csak óvatosan és nehézkesen kóstolnak bele az uj köl­tészetbe. Seholsem látunk oly gyö­nyörű és hatalmas megnyilvánulást a modern költészetnek, mint a ma­gyar lírában. Ady Endre személyé­ben. Mikor Ady Endréről vagy akár más zseniről is van szó nagyon ké­rem önöket, ne gondoljanak osztá­lyokra. nevekre, skatulyázó szakra. A zsenit nem lehet osztályozni, ő kí­vül és felül áll az irodalomtörténeti beosztásokon, mint káprázatos üstö­kös. mely semmiféle csillagrend­szerbe sem illik bele. Ady nem fu­turista. nem expresszionista, nem aktivista, miképen Michelangelo sem a neoklasszikus irány művelője. Ady csodálatos, egyedül álló. nem osztá­lyozható jelensége a modem ma­gyar lírának, mely az érzést, az ősi, proféta-szerü ösztönt teszi szabad­dá. Csodálatos, dübörgős. bővizű forrás ő. melyből hatalmas, mora­­jos erővel buzognak gondolatok és mélységes, ösztönös, vátisstzi meg­érzések. Öt nem lehet apró utak és törekvések útjelzőjévé tenni, mert ő minden uj erő és ut eredője, ö a nagy útnak gigászi úttörője, ő a pusztában vezérlő tüzoszlop. Ady Endre ő s ezért nem lehet őt abból a mozdulatlan látószögből szemlél­ni. melyből a múlt század nagy poé­táit szemléli az akadémikus iroda­lomtörténet. Említettem; már. hogy a szépség­ideál miként változik hely, idő és egyéniségek szerint (Csupán az el­fogult szüklátókörüség állíthat fel merev, mindenkire és mindenkorra érvényes esztétikai normákat, me­lyek szerint osztályozni és értékelni lehetne minden idők művészi alko­tásait. Művészi, sőt tisztán esztéti­kai szempontból elképzelhetetlenek minden időre, minden helyre, min­den művészre érvényes normák, ezekkel csupán a kicsinyes nyárs­­ipolgáriasság óhajtja megnyirbálni a zseni nagyságát és szabadságát. Na­gyon furcsa esztétikai Ítéletekre jut­nánk, ha például a tercento művé­szeit ugyanabból a látószögből néz­­nők. mint Rembrándot vagy a kont­raszt kedvéért; Pissarot. avagy, ha Tinódi Lantos Sebestyén és Babits Mihály költészetét ugyanavval a mértékkel mérnök. A művészet, mint láttuk, nem egyéb örök kere­sésnél. mely mindig a szép. az örök­kévaló felé törekszik. A mának köl­tőjétől azonban nem lehet kívánni, hogy arra az útra iépjen. amelyen már lehet feljebb jutni. Nem lehet kí­vánni. hogy valaki ma Arany János követője legyen, mikor Arany János már elérte utjának legmagasabb pontját, mely befejeződött az ő tö­kéletességében. Ez megállást, ez a művészet halálát jelentené, mert a költészet nem keresés, hanem szol­gai. lélek nélküli utánzása lenne a tökéletesnek. Arany János szépség­­ideálja már nem lehet a mi szépség­­ideálunk. miként a Piloty iskola sza­bályai sem lehetnek már szabályok a modern képírásban. Evvel azon­ban világért sem állítom, hogy Arany János vagy Piloty ne lenné­nek nagy művészek. Sőt élvezni le­het őket. rajongani lehet értük, csak követni nem lehet őket. Ki tagadná például Homérosz nagyságát, de ugyanakkor kérdem: ki vállalkozna hasonló hősi époszok megírására a XX században?) Séta a zvemhlei$-i kiállításon Százezrek népvándorlása — „Ausztrália 98 százalékban az angol birodalomé“ — Maláji csendélet — Aratás Wembley-ben Mary királyné babapalotájában '* Wembley, julius 11. Fülsiketítő lárma, orditozás, autótül­kölés, trombitálás, autóbuszok szirénái­nak éles bugása, bábcii hangzavar. A pénztáraknál ezrével tolakodnak az em­berek, percenként újabb és újabb em­bertömegek színes és zajongó áradata hullámzik a hatalmas kapuk előtt, min­denki ideges, izgatott, elsőnek szeretne bejutni az álmok birodalmába, a szép­­seg k széditően gazdag tárházába, a hataimas Anglia gyannatországainak egzotikus színekben pompázó pavilon­jaiba. A tömeg elkeseredetten, bután, diihösitőcn sodor magával, nincs mene­külés se jobbra, se balra, menni kell velük előre, előre... Mielőtt a nemes egyszerűséggel, kő­ből felépített auszti .diai pavillonba be­lépek, végigfuttatom a tekintetemet a külső képen. A bejárattól végig az egész kiállítás területén egy felséges sugár­úton — legalább négy kilométer hosz­­szu — feketéink a tömeg, kicsiny, ele­gáns, autószerü jármüvek közlekednek, gyerekek, édesek és piszkosak, apró csomagokban eladott fagylaltot nyalo­gatnak, az őrült forgatagba szinte bcle­­fájdui az ember feje. Ausztrália — három hold területen Ausztrália paviiionja Ízléses, masszív épülettömb. Három holdnál nagyobb te­rületen épült, valóságos utcák vannak benne Adelaide, Blakburne, Sydney vá­rosokról elnevezve. Illatos, pompázó kert veszi’ körül az egész pavillont, vi­rágok és pálmák, melyek csak Ausztrá­lia buja talajából sarjadzanak ki. Bent a pavillonban kavarog, zajong, zsibong a sokaság. Először is hatalmas plakát tűnik szembe: »Ausztrália 98%-ban az angol birodalomé/« Jobbról-balról az utcasorok mentén pa­zar berendezésű, csillogó, ragyogó, gaz­dag üzletek, kirakatok, mindegyikben a távoli gyarmat iparának mezőgazdasá­gának, állat- és ásványvilágának leg­szebb produktumai. Emitt a bútoripar tökéletességét bámulják, odébb káprá­zatos kirakatban, művészi elrendezés­ben, Ausztrália borait kóstolja a közön­ség, kis diákok boldog kacagással egy hatalmas kitömött emunak örvendeznek. Az egész pavilonnak festői keretet ad­nak az arisztikus, impozáns kiterjedésű diorámák, amelyekben minden dimenzió­ban szivet és7 szemet gyönyörködtető panorámák tárulnak a nézők elé, minia­tűr farmok hazakkal, dolgozó, robotoló emberekkel, csobogó patakokkal, lovak­kal, kocsikkal, bájos kis gulyákkal. Mindegyik valóságos szobrászati mű­remek. Ezeknek van a legnagyobb si­kerük, százával gyönyörködnek mind­egyikben az ide sereglett ausztráliaiak, franciák, olaszok, németek és különös­képen a maszatos kis iskolásgyerekek. Egy húsz méter hosszú és tiz méter mély kirakatban Ausztrália egész gyü­mölcstermelése előttem áll. Konzervek. Buzaiilat a levegőben. Panoráma. Moz­gó kocsikon izzadó munkások szállítják a frissen lekaszált búzát. A félemeleten kávéház. A falak üresen'maradt tapé­táit festmények, rajzok, fényképek szá­zai díszítik. Egy kirakatban Ausztrália címerével ezüst-ötvösmunkák. Egy 2000 tonnás hajó miniatűr modellje. Szenzá­ciós. Cipőszaion. Egy malom. Kagyló­­búvárok életnagyságban kutatnak egy vízmedencében. A pavilion nézőközön­ségének kétharmadrésze almát maj­szol. Tropikus gyümölcsök a legpaza­­rabb utánzatban. Tója.' kiállítás. Egy kis tavon motorcsónak siklik. Ásványok káprázatos gyűjteménye. Arany-, ezüst-, ink-, réztömbök. Óriási hala!;. Két óra. korántsem elegendő, hogy a pavilion dáriusi gazdagságát végig tekintsem. Maláj! életképek — igazi maíáji nőkkel Kábulat fogja el az embert. Tovább, tovább. Egy percre k] a szabadba» Ka­II! ügyvéd Ősiteken, Dr. Raizner Osz­kár ügyvéd, törvényszéki hites magyar­nyelvű tolmács, volt osiieki áliam­­ügyészhelyettes, ügyvédi irodát nyitott Osiieken, Kolodvorska ulica 13. Telefon 3—38. tonazene játszik. Ezer ember hallgatja. Táncolnak, bolondoznak. Itt nincs idő pihenni. Mire magamhoz térek, már a malájok pavilonjában vagyok. Mór­arab stílusa palota. A homlokzatot ma­láj-életképek relifjei díszítik. Bent lam­pionok százai. Érdekes. Itt aránylag tán még többen vannak, mint az ausztrá­liai pavillonban. Az idegenek és az an­golok leginkább az egzotikumok iránt érdeklődnek. Az előtérben a gyáripar produktumai. Ki van zárva, hogy malá­jok kezemunkája, ami itt látható. Az angol tudás, szellem, nagyság, technika képes csak ilyeneket' alkotni. Qummi, autó, orvosi szerek, cipők, köpenyek ezernyi változatban. Maláj i nők. Igaziak. Barnák, komo­lyak, kezükön, karjukon, füleiken arany smukk. Pamutszövést mutatnak be. Fe­hér vászonbiuzaikban groteszkül feste­nek, mindenki mulat rajtuk és bámulja őket. Alig lehet mozogni. Nem messze tőlük hallatlanul értékes emléktárgyak Malayából. Szingaporei kardok, revolve­rek, tőrök, különös rajzu aranyhimzé­­sek. A singaporei postahivatal artisz­­tikusgipszmodcllje. Ásványok. Méteres cinktömbökön felírás: Innen kerül ki a viiág cinktermelésének egyharmada. Gyanták. Legalább százféle. Minőség és fajta szerint. Lepkegyüjtemény. Egy gyönyörű kis mecset. Miniatűr modell. Kuale Lumpur titokzatos vidéke mered eléd minden zugból. Kitömött tigris. Ha­lak. Vadak. Boa constrictorok, orangutangok a titokzatos Sara-Waköan Menjünk át Sara-Wakba. A tgrraszon fiissitőket árulnak. Kávéház. Zsúfolva, pedig drága. Két shillingnél olcsóirban r.em lehet megozsonnáznL Ez a pavilion egyike a legérdekesebbeknek a kiállítá­son. Egy hosszú orrú monkey-majom fogadja az embert. Az egyik falon há­romméteres boa constrictor, kitömve. Ritka példány, egy kínai házban éjszaka egy harapásra lenyelt egy kulit. Észre­­! vették, de későn. Agyonlőtték. A kuli­val a gyomrában kitömték. Az emberek agyonboxolják egymást, hogy láthassák. Egy orang-utáng. Diákköri emlékeim­ben keresgélek. Hol is van ez a Sara­wak? Már egészen elfeledtem, jó, hogy újra megtanulom e nevet. Érdekes szé­­leskarimáju kalapok, szalmából, harci pajzsok fantasztikus rajzokkal, ezek keltik a legnagyobb érdeklődést. Alulról hűtött vaj-palota Kevés időm van, át kell nézni egy kicsit Uj-Zelandba is — gondolom. Dél­szaki, tropikus növények díszítik ezt a karcsutornyos pavillont, mely a tör­ténelmi nevezetességű Maori-házzal kez­dődik. Mata a Tua. Ez a felírás olvas­ható a homlokzatán. A falakon félelme­tes rajzok. A maori nép törzsfönökei harci fegyverzetben. A nagy pavilion bejáratát artisztikus reliefek teszik ékessé. Belül képek, rajzok. ■ Rengeteg ásvány van itten. Azonfelül, amit Ausz­tráliában láttam, itt még szén, as/beszt, •petróleum is van. Impozáns gránitkoc­kák. Táblák jelzik mindenütt, hogy az egyes ásványokból mennyit bányász­nak és mennyit exportálnak. A Canter­bury College of Art bemutatja a new­­zelandi nyomdaipar fejlődését. Szép a zselatin-vitrin. Csodálatosan messzire jutották a gumiáruk iparában. Bőr, gya­pot kirakatok. A tálakon szarvasfejek kitömVe. Wapátiból valók, gyönjörü pél­dányok. Egy vizzel teli vitrinben az auklandi királyhal. Finguinek, Kakaduk. Egy történelemelötti időből való moa. Mindnyájan törpék vagyunk mellette. A pavilion legsikerültebb kirakata vajból készült. Alidról hütik, hogy a nagy me­legben össze ne omoljon. Egy farmot ábrázol, amelyben házak, szobrok, vi­rágok, tehenek, istállók, emberek látha­tók. Tiszta vajból. ízlés, ötletesség min­denütt. Gyönyörű oppossumprémek, szürkék -és. barnák teszik teljessé a pa-Fonott FAREDŐNY ŐKET f ésesszlingiRED ÖN VÖKET 11 CJÍI promt és szoiid kivitelben zzállit m BENCZE ANTAL ÉS FIA HÜ redőnygyára VEL.-BEČKEREK (Bánát) Uj Ügynökök kerestetnek villonban kiállított tárgyak káprázatos sorozatát. A művészetek palotája és a ki­rályné babaháza Innen a Palace of Arts-ba, a művé­szetek palotájába nézek be. Kerek négy órája csavargóm, járom már a kiállí­tást és még alig láttam a. századrészét. A Palace of Arísben van a kiállítás egyik legszenzációsabb látványossága: a királynő babapalotája. Miután itt olyan felséges ék ezetről van szó, amire min­den látogató egyformán vágyódik — az angolok természetesen belépődíjat szed­nek, mert busines is busines! A király­nő babapaloíája olyan atrakció, amely­hez fogható eddig az egész földkereksé­gen nem került bemutatásra. A kicsiny paloia, amely mindössze 5 láb magas, 8 láb hosszú és 5 láb széles, két és fél esztendeig készült. Miniatűr hasonmása Mária Lujza hercegnő windsori kasté­lyának. Fehér karrarai márvány és lapis lazuli haliból, amelyet karcsú osz­lopgaléria övez — a fogadótermekbe vezet egy csodás márványlépcső. Az egyik falat Anglia egyik leghíresebb festőjének, William Nicholsonnak ihle­tett képe díszíti: »Kiűzetés a paradi­csomból«. A haliból nyílik az ebédlő. A berendelés káprázatos. Képek, szobrok, faragványok, bútorok — művészeti él­mény valamennyi. A könyvtárszobában Anglia legnevesebb Íróinak többezer kötetre menő kézírásos gyűjteménye maroquin bőrkötésben. Szalonok, háló­szobák, gyerekszobák, olyan mindegyik, mintha az ezeregyéjszaka legszebb me­séiből elevenedtek volna meg. A király­nő nappali és ruhaszobájának hü kó­piája következik még az első emeletén, mindegyik kábító gazdagsággal, fénnyel és pompával berendezve, sehonnan egy szög sem hiányzik. A földszinten levő konyha a királyi szakácsok összes in­strumentumait csillogtatja, a konyha alatti pincékben pedig külön erre az al- I kalomra készített remek palackokban a .gfincrriabb borok aránylanak. Van garage, amelyben az autótechnika ösz­­szes csodáit bámulhatom, egy egész Hattá különféle márkájú liliputi auto­mobil, minden hozzávaló aprósággal. Az egyik oldalon a királynő kertje pom- I pázik. Golfpálya, szökőkutak, szobrok, fürdőszobák, játékszobák teszik teljessé a miniatűr királyi kastély okozta illú­ziót és gyönyörűséget. Illatszerek, toli, tinta, fegyverek, sakkfigurák, spongyák, szappan, gyufa, fürdősó, cikareíta — minden a maga helyén. Vízvezeték és villanyvilágítás. Valóságos mechanikai csoda az egész kis palota, amelyben még az elektromos erőre berendezett liftek sem hiányzanak. Kéi palota ipar Kipirult arccal, lázasan, az örömteljes, izgalomtól hullámzik a babapalotábóí kitóduló tömeg a kiállítás. legterjedel­mesebb es legimpozánsabb paviiionja: a hatalmas »Palace of Industry« felé. Három órán keresztül barangoltam en­nek az isten tudja hány száz milüárdot tartalmazó paviüonnak az utca-renge­tegében és a felét sem láttam mindan­nak, amit ebben összezsúfoltak. Az an­gol birodalom ipara tiindökiik itt tíz­ezernyi változatában. Minden szakma a legragyogóbb kirakatát küldötte ei Wembleybe, gyárak vannak itt beépít­ve és működik, zug-zakatol minden gép. Tizenkétórai sétámból hatot ebben a, két pavillonban töltöttem és éjjel féi­­egykor megroggyant térdekkel, kábult fejje!, szinte támolyogva a sok szép­ségtől, hagytam e! a kiállítás fényára­datban úszó csarnokait — az első napon. V. Gy. Fájdalmak? Arcúban? Végtagjaiban? Kísérelje meg a valódi Feller-féle E,sa­­fiuidd.l! Kitűnő hatású bedörzsölőszer és egyúttal kitűnő kozmetikai szer a bőr-, fog- és szájápolásra! Sokkal hatéko­nyabb, mint a sósborszesz és már 25 éve kedve ik. Csomagolással és portó­val együtt 3 duplaüveg vagy egy kü­lönleges üveg 24 diner; 36 dupla üveg vagy 12 különleges üveg 214 dinár és 10% felár, szélküldi Feller V. Jenő gyógyszerész Stubica donjaközpont 185 9127 (Horvátország.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom