Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-18 / 165. szám

1924 junius 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Á csongrádi bomba­­merénylet: ügyében elrendelték a vizsgálat kiegészítését Budapestről jelentik : A csongrádi bombamerénylők ügyében —- amely­nek Ietárgyalására a szolnoki törvény széket de'egálta az igazságügyminisz­ter — újabb fordulat történt. A szolnoki törvényszék helyt adott a bombamerénylők védői előterjeszté­sének és elrendelte a vizsgálat ki­egészítéséi. Az újabb vizsgálatot — amelynek során hetven tanút fognak kihallgatni — a szolnoki vizsgáióbiró már megkezdte. Kedd délelőtt kiszállt Csongrádra és személyesen íogja ki­hallgatni azokat a tanukat, akiket dr. Széchenyi István szegedi ügyvéd vé­dencei érdekében bejelentett* A tanuk közt van Kiss István csongrádi lel­kész, aki állítólag Piroska János ali­bijét tudja igazolni. A vizsgáióbiró arra is kiterjeszti a vizsgálatot, hogy amint a védelem állítja, karácsony másodnopján egy autó járt Csongrá­­don és arról dobták be a kézigránát tot a bálierembe. A bünügy főtárgyalását előrelátha­tólag szeptember első hetére tűzi ki a szolnoki törvényszék. „Paradox barátság“ lísterpelláciő a bukaresti kamarában a jngoszláv-román viszonyról Bukarestből jelentik: A kamara keddi ülésén dr. Lapu sürgős interpellációra kért engedélyt, amelyet a külügyi hely­zet tárgyában akar a miniszterelnökhöz intézni. Dúca külügyminiszter megnyug' tatja Luput, hogy a kormány maga is kívánja ennek a kérdésnek sürgős meg­vitatását. Gradisteanu liberális képviselő inter­pellációt intéz a külügyminiszterhez Románia és Jugoszlávia paradox baráti viszonyáról. Az állítja, hogy Jugoszlá­viában üldözik a román elemet, beo­­gradi hivatalos lapok támadják Romá­niát és a románságot. Kéri a kormányt, hasson oda, hogy ez a helyzet végre megszűnjék. Az interpellációra a külügyminiszter nem adott választ. Parlamenti körökben a liberális párt részéről elhangzott ju­­goszláv-ellenes felszólalás nagy feltűnést keltett és azt azzal magyarázzák, hogy a liberális párt a jugoszláv lapok táma­dásait akarja felhasználni a kormány rossz külpolitikájának bizonyitására és ily módon akarja a kormányt meg­buktatni, anélkül, hogy a támadás tu­lajdonképen az SHS. királyság ellen irányulna. hogy ne lett volna benne vagy egy Károlyi-, vagy egy Mattyasovszky-, vagy egy Károlyi- és Mattyasovszky nyilatkozat. Azután pörölni kezdtek. Az egyik bepörölte a másikat és a másik az egyiket. Aztán nyilatkoztak a po­rokról. amelyekben a törvényszék most tűzte ki a fötárgyalást. A fötárgyaláson Károlyi gróf bo­csánatot kért Mattyasovszkytól, Mattyasovszky vedig Károlyitól, ezzel a nagy pör véget ért. Spon­­gyát rá! Leszállították Szabó Dezső büntetését Két év helyeit egy hóuap Budapestről jelentik: Szabó De­zső az Élet és Irodalom cimü lap­jában cikket irt »Igen tisztelt tanár ur« cim alatt s ebben rendkívül éles hangon foglalkozott a tisztviselők helyzetével. A köztisztviselőket gyáváknak, hazaárülóknak nevezte. mondván, hogy megérdemlik a pusztulást, ínért nem szervezked­nek és nem ragtídjdk ki a hatalmat a jogtalan bitorlók kezéből. A királyi ügyészség osztályelleni izgatás büntette, továbbá a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett, bűntett címén emelt vá­dat Szabó Dezső ellen. Ország­szerte nagy feltűnést keltett annak idején a Töreky-tanács ítélete, a mely kétévi íegyházra ítélte Szabó Dezsőt. A tábla Degré-tanácsa később Hathónapi fogházbüntetésre száHi­­iotía le a törvényszék ítéletét. Fel­lebbezés folytán most foglalkozott ez üggyel a kúria Ráth-tanácsa, dr. Stengel Antal kúriai biró előadássá ban. A koronaügyész fentartotta a vádat, míg Szabó Dezső védője az író felmentését kérte. A kúria ebben az ügyben a kö­vetkező ítéletet hozta: A királyi kúria megsemmisíti a két elsőfokú bíróságnak azt a ren delkezését, amellyel a vádlottat iz­gatás bűntettében bűnösnek mon dották ki és ezzel a vádlott bunte tési tetejére is kiható hatással a büntetést is megsemmisíti, Szabó Dezsőt a királyi kúria az izgatás bűntettének vádja és követkézmé­­nyei alól felmenti. A magyar állam és, nemzet ellen elkövetett vétségben azonban bű­nösnek mondja ki és ezért egyhó­napi fogházbüntetésre, további 50.000 korona pénzbüntetésre Ítéli. Úgy a fogház, mint a pénzbüntetés végrehajtását a novella idevonat­kozó rendelkezései alapján a kirá­lyi kúria felfüggeszti. egy motorcsónakba. Üldözőbe vet­ték és rövidesen elfogták, mielőtt még partot ért volna. Mussolini átadta a bclügyrainiszícrséget A vizsgálat további fejleményei­ről semmi sem szivárgott ki a nyil­vánosságra. A tegnapi miniszterta­nácsnak az a határozata, amellyel a belügyminisztérium vezetését Fe­­derzoni gyarmatügyi miniszterre bízta, olyképpen, hogy a gyarmat­ügyi minisztériumot viszont Musso­lini vállalta magára, ellenzéki részen meglehetősen jó benyomást keltett, mert Federzonit hozzál érhet ellennek tartják, annál kínosabb a hatása azonban annak, hogy De Bonn tá­bornok megmaradt a milicia pa­rancsnoka, ha meg is szűnt római rendőrfőnök lenni, mert ebben az állásában erős befolyást tud gyako­rolni a közbiztonsági szolgálat irá-' nyitására. Hogy a íascisía pártnak csakugyan sok takargatni valója1 van. azt bizonyítja az Epoca egy cikke, amelyben megszólaltatja Fin­­z'i-t. A lemondásra kényszeritett bel­ügyi államtitkár kijelenti benne, hogy a fascista párt és az ellenzék viszonyát tisztázni kell, mert külön­ben az ellenzék a kormány nyakára nő s ha ez hamarosan be nem követ-, kezik. akkor ő kilép tartózkodó vi­selkedéséből Teljes a felfordulás Olaszországban A Mateofti-gyilkosság- politikai következményei — Elfogták Filippelli szerkesztőt — A római rendőrfőnököt elcsapták Öngyilkos lett az olasz sajtófőnök A Tisza-pör epilógusa Kölcsönös bocsánatkéréssel ért véget a Károlyi-Maityasovszky-pör Budapestről jelentik: ^ proletár­diktatúra bukása után a rendőrség akkori főkapitánya, dr. Mattya­sovszky György nyomozást inditott gróf Tisza István gyilkosainak kéz­­rekeritésére. Gróf Károlyi Imre 200.000 koronát ajánlott fel a nyo­mozás erélyesebb vezetésére.' Ké­sőbb gróf Károlyi Imre úgy látta, hogy a nyomozás nagyon elhúzó­dik és nem eléggé erélyes. Levelet irt Mattyasovszky főkapitánynak, melyben megvonta tőle azt a jogot, hogy a felajánlott 200.000 korona fölött diszponálhasson. Mattya­sovszky felelt a gróf levelére, aki goromba és gyanúsító nyilatkozat­ban válaszolt. Mattyasovszky még gorombábban nyilatkozta vissza Károlyi gróf gorombaságait, aki természetesen nem hagyta magát... mire Mattyasovszky szintén... mire Károlyi megint... mire a főkapitány ugyancsak... így ment ez hónapokig: nem lehetett egy újságot kinyitni, Rómából jelentik: A Mateotti-gyii­­kosság ügye komoly válságot idé­zett elő Olaszországban. A kormány helyzete erősen megrendült; egyes miniszterek kezdeményezésére a kormány összes tagjai rendelkezé­sére bocsájtották állásukat Mussoli­ni miniszterelnöknek, aki egyelőre még nem döntött, hogy levonja-e a gyilkosság politikai következmé­nyeit. Rómában nagy az izgatottság. A lapok jelentése szerint Rossinak és Filippellinek elmenekülése miatt Ró­ma kvesztorát felmentették állásától. Lemondott állásáról De Bonó tábor­nok. a római rendőrfőnök is. akit Mussolini utasított, hogy hagyja el a helyét. A nyomozás, amelyet a fascista milicia vezetője irányit, még semmiféle irányban nem veze­tett eredményre. Mateotti holttestét — hivatalos jelentés szerint — még mindig nem találták meg. de semmi nyoma a gyilkosoknak sem. akik valamennyien szökésben vannak. Rossi. Mussolini sajtófőnöke a gyil­kosság egyik gyanúsítottja Milanó­ban öngyilkos lett. Filippelli a Cor­­riere Italiano igazgatója ellen körö­zőlevelet adtak ki. Macdonald angol miniszterelnök utasította a római angol nagyköve­tet. hogy pontos jelentést küldjön Londonba az egész ügyről, főképp arról, milyen módon érte utói tragi­kus sorsa Mateottit. akit Macdonald személyesen ismert. Mateotti utolsó szavai A milánói Unttá cimü lap azt írja, hogy Volpi szökése előtt néhány ba­rátjának részletesen elmondta, ho­gyan történt Mateotti meggyilkolá­sa. Amikor megrohanták és elhur­colták. Mateotti még akkor is kihí­vó bátorságot taausitott támadóival Szemben. Mindvégig szemük közé vágta: Gyilkosok! Barbárok! Gyá­vák! A legnagyobb mértékben áll­hatatos maradt és' kegyelemért, vagy kíméletért egyetlenegyszer sem könyörgött. — Verjetek agyon. — mondotta nem többször — de eszményemet ölhetitek meg. — Ha egy kicsit megtörtnek lát­szott volna, ha egy kis félelmet mu­tatott volna, — mondotta Volpi talán nem is ütöttük volna agyon. De ő mindvégig bátran szembeszállt velünk, s még végül azt kiáltotta: Engem megölhettek, de eszménye­met nem. A munkások áldani fogják holttestemet és emlékemet. Mit követe! az ellenzék Mussolinitöl? Az ellenzék a kormányai szemben a következő feltételeket támasz­totta: 1. A rendőrség vezérigazgatójá­nak. De Bono tábornoknak lemon­dása. 2. Belügyminiszter kinevezése, minthogy Mussolini a mai helyzet­ben a belügyminisztérium vezetését nem képes ellátni. 3. Minden súlyosan gyannsitott egyénnek letartóztatása. tekintet nélkül arra. milyen magas rangban van. 4. A politikai és parlamenti hely­zetnek megvizsgálása. Esetleg meg­fontolás tárgyává teendő volna az is, nem kell-e a fascista pártot fel­oszlatni. hogy azután újjáalakítsák? Mussolini miniszterelnök az első és a harmadik ponthoz minden föl­tétel nélkül hozzájárult. A második pontra nézve azt a kívánságát fe­jezte ki. hogy a belügyminisztérium vezetését továbbra is magának tart­hassa meg. Ami a negyedik pontot illeti, kijelentette, hogy azt is haj­landó megfontolás tárgyává tenni. Filippelllt elfogták Az újabb jelentések szerint^ a gmuai prefektustól hétfőn este ér­tesítés jött, hogy Nervi mellett el­fogták Filippéllit. a »Carriere Italia­­no« igazgatóját. Filippelli. akinek elfogatása drámai jelenetek közt folyt le. autón menekült é$ autóját a római rendőrség gépkocsija üldöz­te. Mikor Filippelli látta hogy utol­érik, leugrott az autóról és beszállt Elfogták Petkov bolgár képviselő gyilkosát A SztambuIijsjiki-gyiikcEság évfordulója Beogradbó! jelentik : Az emig­ráns bolgár földmives-párti poli­tikusok gyászünnepélyt rendeztek, mert ma van egy éve annak, hogy a bolgár ellenforrodalmérok meggyilkolták Sztambuiijszki mi­niszterelnököt. A beogradi lapok az évforduló alkalmából nagy cikkekben méltatják Sztambulij­­szki jelentőségét és különösen kiemelik, hogy ő volt az első balkáni államférfi, aki nyíltan hangoztatta, hogy addig nem le­het békés fejlődés a Balkánon, amíg a testvér szerb-bolgár nem­zetek egy államban nem egyesül­nek. A beogradi bolgár kolónia gyászünnepélyén a hatóságok kép­viselői is megjelentek. A bolgár emigránsok vezére a Petkav­gijilkosségról A Sztambulijszki-párti bolgár emigráció vezetője, Todorcv Koszta volt beogradi bolgár követ ebből az alkalomból nyilatkozatot tett a sajtó képviselőinek és többek között Petkov Petko bolgár föld­­mives-pérti képviselő meggyilko­lásáról is nyilatkozott: — Petkov — mondotta Todo­­rov — a földmives-párti vezérek emigrálása után a párt vezér§ leit, aki bátran szembeszállt a fehér terroristákkal. Szófiai jelen-, tés szerint gyilkosát nyomban el­fogták, amikor azonban igazolta magút, hogy a tiszti liga tagja, futni hagyták. Petkovot, akit a leg­borzasztóbb választási terror mel­lett is megválasztotok Szófiában, Ruszov tábornok belügyminiszter rendeletére gyilkolták meg. A bel­ügyminiszter a szobranje minisz^ téri padjából is többizben meg­fenyegette már Petkovot. — A kormány — fejezte be nyilatkozatát Todorov — bebizo­nyította* hogy lehetetlen ellene minden törvényes eszközzel küz­deni és csakis a széles népréte­gek soraira támaszkodva, erőszak­kal lehet megtörni a gonosztevők

Next

/
Oldalképek
Tartalom