Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-12 / 159. szám

1924 junlus 12. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Az angol sajtó a Iđsantant prágai konferenciájáról Az SHS. királyság Oroszországgal szemben nem támogatja Romániát Londonból jelentik: A Man­chester Guardian foglalkozik a kis­­antant küszöbön lévő prágai kon­ferenciájával, amelynek tudva­lévőén az orosz-román kérdés lesz a legfontosabb problémája. • Romániára nézve — írja a lap — a jelen pillanatban rend­kívül fontos, hogy pontosan tudja, milyen magatartásra számíthat kis­­antantbeü társai részéről arra a nem épen valószínűtlen esetre, ha Oroszország fegyverrel kisér élné. meg egykori tartományának, Bessz­­arábidnak visszatmiiiását. Ezen a ponton nincs semmi kétség Len­gyelország várható magatartása tekintetében. Románia azonban óitól tart, hogy hu Oroszországgal vi-zályba keverednék, akkor Cseh­szlovákia és Jugoszlávia ki fogja jelenteni, hogy érdekei nem egyez­nek meg teljesen Románia érdekei­vel, másszóval semmiféle támoga­tást nem nyújtanának Romániá­nak. Bukarestben úgy vélik, hogy a prágai értekezleten Bratianu kertelés nélkül meg fogja kér­dezni, milyen álláspontot szándé­kozik elfoglalni Csehszlovákia és Jugoszlávia arra az esetre, ha Oroszország és Románia között véglegesen szakadásra kerülne a sor. A román politikai körökben — igy végzi a Manchester Guar­dian — nagyon kellemes meg­lepetést keltene, ha a kisantant túlélné azt a megrázkódást, ame­lyet egy ilyen kérdés nyilt fel­vetése fog majd előreláthatólag okozni. felakasztottam, ötven embert fel­akasztani és ötven gödröt megásni, tessék elképzelni az én helyzete­met. Danics kihallgatása után a má­sodrendű vádlottakat hallgatták ki: Tarcsányi Ferencet, Guth Mihályt és Szőke Lajost. Az utóbbi vallomá­sára Danics megjegyezte, hogy Szőke nem volt beavatva a szigora parancsokba, nem is foglalkozott akasztással, csak ö és Francia Kiss Mihály. A sértettek a vádlottakban felis­merték bántalmazóikat. A tárgya­­íolyik. ® las Az agrárreform-mmisziénism meghosszabbítja a kiosztott földek bérletének határidejét Simoncvics agTárreforns-mittiszter nyilatkozata as agrárrendelet meghosssabMiásáiróI Hosszabb idő óta foglalkoztatja í az agrárköröket az a kérdés, hogy jj mi fog történni az 1919. és 1920. évii agrárrendelet alapján kiosztott föl­dekkel, mert a rendelet szerint a felosztott földek bérlete ez ét’ szep­temberében lejár és az uj agrártör­vény. amely az a-grárreform ügyé­ben véglegesen intézkednék, még nem készült cl. Az agrárrefonn ren­dezetlensége miatt igy a legnagyobb bizonytalanság uralkodik úgy az uj földbirtokosok, mint a régi tulajdo­nosok körében. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa ebben az ügyben kér­dést intézett Simonovics Milán ag­­rúrreíorm-ininiszterhez. aki a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Az agrárügyeket először az 1919. évi kormányrendelet szabá­lyozta. amely egy évi bérletre bo­csátotta a földeket a jogos igénylők­nek rendelkezésére, az 1920-ik év­ben kiadott újabb rendelet pedig to­vábbi négy évben szabta meg a bir­toklási határidőt, amely terminus ez év szeptemberében jár le, mig az ezután következő időre az ui agrár­törvénynek kellett volna rendeznie a reform ügyét. Az agrárrefornvmi­­nlsztérium el is készítette az uj tör­vény tervezetét és azt megfelelő módosításokkal ez év áprilisában új­ból benyújtotta a parlamentnek. A politikai helyzet alakulása folytán ez a törvényjavaslat nem kerülhe­tett tárgyalás alá. úgy. hogy az uj agrárreformtörvény mindeddig nem készült el. Ez azonban nem jelenti azt. hogy teljesen rendezetlenné válnak az agrárviszonyok, mert az 1920. évi rendelet első szakasza fel­hatalmazza az agrárreform-minisz­­lert. hogy a bérlet időtartamút szükség esetén meghosszabbítsa. E szakasz alapján — ha addig minisz­ter maradok — rendeletét fogok ki­adni, amelyben a bérletek érvényes­ségét az u i agrár reform-törvény megalkotásáig terjedő érvénnyel meghosszabbítom. MHIerand csütörtökön elhagyja az elnöki palotát Péntekem választják Franciaország- uj elnökét — Pataiévá a baloldali pártok elnokj előlije Frónay az akasztást főparancsnok Egy tÖKieggyilkos bünpore a buda­pesti honvédíörvényszéken Budapestről jelentik: A budapesti honvédtörvényszék szerdán Denies Mihály, a hírhedt orgoványi gyilkos újabb bűnügyét tárgyalta. Danics — akit nemrégiben hatévi fegyházra ítéltek három izsáki kereskedő meg­gyilkolásáért — a vádirat szerint 1919-ben több társával Komárom­ban súlyosan megverte Fiirdös Já­nost és Tomasek Kálmánt, majd megtámadták az őrjáratot, amely le akarta őket tartóztatni. A tárgyalá­son elsőnek Danicsot hallgatták ki, aki kijelentette, hogy nem érzi ma­gát bűnösnek. — Amikor — mondotta Danics — a piszkos kommün megszűnt, pa­rancsot kaptam, hogy a piszkos kommunistákat akasszam tel. Sze­geden ötven ilyen piszkost fel is akasztottam. Az elvégzett feladatom után Komáromba mentünk, mert ott lázadoztak akkor a piszkosak. Pró­­naytól parancsot kaptunk, hogy minden embert, aki hazafiatlanul viselkedik felakaszthatunk. Azoq az éjszakán kissé ittasak voltunk, ami­kor találkoztunk civilekkel, akik hazafiatlanul beszéltek, mire meg­vertük kicsit őket, aztán hazamen­tünk. A kaszárnyába utánunk jött az őrjárat, amelyet kivertünk az udvarból, mert azt hittük, a zsidók bérelték fel őket, hogy bennünket elfogjanak. A védő kérdésére Danics kijelen­tette, hogy állandóan ivott, mert rosszak voltak az idegei. Három hó­napon keresztül — mondotta pa­naszkodva — a saját kezemmel ás­tam a gödröt azok részére, akiket A francia belpolitikai válság ked­den este befejezést nyert és pro­gramszerűen. pontosan bekövetke­zett az. amit a választásokon több­ségbe került baloldal legelső céljául kitűzött: Alexandre Miller and, a francia köztársaság elnöke bejelen­tette lemondását. Ritka, de nem első eset, hogy a francia parlament alkotmányos utón megbuktatja a köztársaság elnökét, mielőtt lejárna az az idő. amelyre az államfőt megválasztják. Miller and 498 szavazattöbbséggel lett 1920- ban a francia köztársaság elnöke és a törvény szerint hét évre ruházta rá az elnökválasztó nemzetgyűlés az államfői hatalmat, amiről a mos­tani parlament többségének bizal­matlansági határozata következté­ben kénytelen volt lemondani. A kamara ülése A történelmi nevezetességű kama­­raülésen. amely kedden este 8 óra felé végződött és amely 115 szótöbb­séggel úgy határozott, hogy a ka­mara nem hajlandó oly kormánnyal együtt dolgozni, amely nem a több­ség pártjaiból került ki s ezzel Mil­ler and sorsát is megpecsételte, ki­emelkedő momentum volt az, mikor Raibel volt újjáépítési miniszter in­terpellációja során hivatkozott a mostani többség egy neves tagjára, Thompsonra, mint aki egy hasonló alkalommal a köztársaság elnöke ellen irányuló támadást alkotmány­ellenesnek bélyegezte. Thompson azt válaszolta, hogy ez igaz. ezúttal azonban Millerand elnök az. aki az alkotmányra, tör, mikor nem a tör­vényhozás többségi pártjaiból alakí­tott kormányt és nagyon érti. ha a többség ilyen minisztériummal min­den közösséget megtagad. Ezek a szavak frenetikus tetszést idéztek elő a baloldali blokk padjain. A nacionalista blokk lapjai élén­ken kiszínezik, hogy a kommunisták ezen a történelmi nevezetességű ülésen aztinternacionálét énekelték és azt állitiák. hogy az egész had­iárat Miller and ellen a kommunisták manővere volt A lemondás A kamara ülése után este 8 óra­kor k'rancois-Marsal miniszterelnök a kormány tagjaival az Elyséebe ment. hogy tudassák az elnökkel a parlamenti eseményeket. Millerand az értesítés után közölte a kormány tagjaival lemondását és a következő beszédet intézte a kormányhoz: — Drága barátaim! Engedjék meg. hogy szivem mélyéből eredő köszönetét mondjak önöknek, akik megható, de önként értetődő, mert hazafias érzésükből fakadó önzet­lenséggel sereglettek barátunk, Francois Marsai köré nem annyi­ra azért, hogy a köztársaság el­nökének segítségére siessenek, akinek egyébként önök majdnem kivétel nélkül már munkatársai voltak, hanem azért, hogy meg­védjék az alkotmányt a fenyegető veszedelem ellen, amely hazánkat létalapjában ingathatná meg. Minden fáradozásunk ellenére azok az intelmek, amelyeket tisz­­talátásu republikánusok hangoz­tattak. a parlamentben süket fii­lekre találtak. Az ország közvéle­ménye azonban hallotta és meg­hallotta az intelmeket. Erős a bi­tem, hogy a példa, amelyet mu­tattunk. hogy milyen szilárd eltö­kéltséggel. bátorsággal és aláza­tossággal kell tisztelni a törvényt, nem vész kárba. Mindennél az a legfontosabb most. hogy az igaz­ság a mi részünkön van. Aggoda­lom nélkül nézünk a jövő elé! A beszéd után Francois Marsai, benyújtotta a kormány lemondását,, amit azonban Millerand nem foga­dott cl. hanem felkérte a mostani I kabinetet az ügyek továbbvitelére! mindaddig, mig az uj elnök uj kor­mánya megalakul. Ezután Millerand levelet intézett a szenátus és a kamara elnökéhez, amelyben közli lemondását. Szer­dán clólejöít újabb minisztertanács volt az Elysée-palotában. amelyen a lemondott elnök felolvasta a lemon­dólevelek szöyegét. amely a követ­kezőképpen hangzik: Van szerencsém Elnök úrral le­mondásomat közölni.Engedje meg, hogy ez alkalommal nagyrabecsü­lésemnek kifejezést adjak. Millerand. A lemondott elnök csütörtökön elhagyja az F.lyséen levő köztársa<­­sági elnöki palotái és saját villájába költözik. Úgy tudják, hogy Mille­rand újból megnyitja ügyvédi irodá­ját. azonban továbbra is aktive részt fog venni a politikában. Ezért elha­tározta, hogy a jobboldal által neki felajánlott mandátumot elfogadja, mert bizonyosra veszi megválasztá­sát A parlament tudomásul vette a lemondást Szerdán délután tartotta a kamara és a szenátus újabb ülését. A szenátusban Domnergue elnök közölte a Millerand lemondásáról szóló levél szövegét, amit a szená­tus tudomásul vett. Ezután elhatá­rozták. hogy a szenátus péntek dél­utánra meghívja Versail’esbe a ka­mara elnökválasztó nemzetgyűlés­re. mert az alkotmány értelmében az elnökválasztásnak a lemondás után 48 órára meg kell történnie. A kamarában P(diliévé elnök ol­vasta fel Miilerand lemondólevelét. Ezután közölte a szenátus elnöké­nek átiratát, aki pénteken délután 3 órára összehívta az elnökválasztó nemzetgyűlést. Előkészületek az elnök­választásra Versailles-öan kedden állandóan nyitva van az a nagy terem, amely­ben a' nemzetgyűlés — a kamara és szenátus — a köztársaság elnö­két szokta megválasztani. Szerdán azonban elzárták a termet a közön­ség elől s nagy sürgés-forgás kez­dődött: kezdték berendezni az ülés­termet a pénteki nagy napra, az aj elnökválasztásra. Műszaki emberek javiíoták a sok táviró- és telefonvezetéket, ame­lyek a nemzetgyűlés alkalmával Versailles-1 összekötik Paris-sál és a világ centrumaival. Az alkotmány értelmében arra az időre, ámig nincs elnöke Francia­­országnak, tehát két napra, a min­denkori miniszterelnök, ebben az esetben Francois Marsai gyakorol­ja a végrehajtó hatalmat és ugyanő fogja felruházni a köztársaság elnö­kének jogkörével a megválasztandó, uj elnököt Az elnökjelöltek A baloldali kartel pártjai csütör­tökre tűzték ki nagy pártgyiilésü­­ket, amelyen ki fogják jelölni a bal­oldal elnöki előlijét. Bizonyosra ve­szik, hogy a baloldal Painlevét, a kamara mostani elnökét fogja jelöl­ni. Kiviile sok hive van a balolda­lon Doumergue-nék, a szenátus el­nökének is, akinek megválasztását a jobboldal is szívesen látná. Lehetségesnek tartják, hogy a jobboldal Doumerguet jelöli, de a jobboldal valószínű jelöltjei közt emlegetik Poincarét, Millerand-t és Barthoii't is. A jelölések ügyében a jobboldali pártok is csütörtökön döntenek. Herriot szombaton alakítja meg kormányát Francia politikai körökben bizo­nyosra veszik, hogy az elnökvá­lasztás után Herriot, a baloldali blokk vezére kap megbízást kor­mányalakításra. Herriot uj kormá­nya előreláthatóan szombaton ala­kul meg és hétfőn fog a parlament­nek bemutatkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom