Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-12 / 159. szám
1924 junlus 12. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Az angol sajtó a Iđsantant prágai konferenciájáról Az SHS. királyság Oroszországgal szemben nem támogatja Romániát Londonból jelentik: A Manchester Guardian foglalkozik a kisantant küszöbön lévő prágai konferenciájával, amelynek tudvalévőén az orosz-román kérdés lesz a legfontosabb problémája. • Romániára nézve — írja a lap — a jelen pillanatban rendkívül fontos, hogy pontosan tudja, milyen magatartásra számíthat kisantantbeü társai részéről arra a nem épen valószínűtlen esetre, ha Oroszország fegyverrel kisér élné. meg egykori tartományának, Besszarábidnak visszatmiiiását. Ezen a ponton nincs semmi kétség Lengyelország várható magatartása tekintetében. Románia azonban óitól tart, hogy hu Oroszországgal vi-zályba keverednék, akkor Csehszlovákia és Jugoszlávia ki fogja jelenteni, hogy érdekei nem egyeznek meg teljesen Románia érdekeivel, másszóval semmiféle támogatást nem nyújtanának Romániának. Bukarestben úgy vélik, hogy a prágai értekezleten Bratianu kertelés nélkül meg fogja kérdezni, milyen álláspontot szándékozik elfoglalni Csehszlovákia és Jugoszlávia arra az esetre, ha Oroszország és Románia között véglegesen szakadásra kerülne a sor. A román politikai körökben — igy végzi a Manchester Guardian — nagyon kellemes meglepetést keltene, ha a kisantant túlélné azt a megrázkódást, amelyet egy ilyen kérdés nyilt felvetése fog majd előreláthatólag okozni. felakasztottam, ötven embert felakasztani és ötven gödröt megásni, tessék elképzelni az én helyzetemet. Danics kihallgatása után a másodrendű vádlottakat hallgatták ki: Tarcsányi Ferencet, Guth Mihályt és Szőke Lajost. Az utóbbi vallomására Danics megjegyezte, hogy Szőke nem volt beavatva a szigora parancsokba, nem is foglalkozott akasztással, csak ö és Francia Kiss Mihály. A sértettek a vádlottakban felismerték bántalmazóikat. A tárgyaíolyik. ® las Az agrárreform-mmisziénism meghosszabbítja a kiosztott földek bérletének határidejét Simoncvics agTárreforns-mittiszter nyilatkozata as agrárrendelet meghosssabMiásáiróI Hosszabb idő óta foglalkoztatja í az agrárköröket az a kérdés, hogy jj mi fog történni az 1919. és 1920. évii agrárrendelet alapján kiosztott földekkel, mert a rendelet szerint a felosztott földek bérlete ez ét’ szeptemberében lejár és az uj agrártörvény. amely az a-grárreform ügyében véglegesen intézkednék, még nem készült cl. Az agrárrefonn rendezetlensége miatt igy a legnagyobb bizonytalanság uralkodik úgy az uj földbirtokosok, mint a régi tulajdonosok körében. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett Simonovics Milán agrúrreíorm-ininiszterhez. aki a következő nyilatkozatot tette: — Az agrárügyeket először az 1919. évi kormányrendelet szabályozta. amely egy évi bérletre bocsátotta a földeket a jogos igénylőknek rendelkezésére, az 1920-ik évben kiadott újabb rendelet pedig további négy évben szabta meg a birtoklási határidőt, amely terminus ez év szeptemberében jár le, mig az ezután következő időre az ui agrártörvénynek kellett volna rendeznie a reform ügyét. Az agrárrefornvminlsztérium el is készítette az uj törvény tervezetét és azt megfelelő módosításokkal ez év áprilisában újból benyújtotta a parlamentnek. A politikai helyzet alakulása folytán ez a törvényjavaslat nem kerülhetett tárgyalás alá. úgy. hogy az uj agrárreformtörvény mindeddig nem készült el. Ez azonban nem jelenti azt. hogy teljesen rendezetlenné válnak az agrárviszonyok, mert az 1920. évi rendelet első szakasza felhatalmazza az agrárreform-miniszlert. hogy a bérlet időtartamút szükség esetén meghosszabbítsa. E szakasz alapján — ha addig miniszter maradok — rendeletét fogok kiadni, amelyben a bérletek érvényességét az u i agrár reform-törvény megalkotásáig terjedő érvénnyel meghosszabbítom. MHIerand csütörtökön elhagyja az elnöki palotát Péntekem választják Franciaország- uj elnökét — Pataiévá a baloldali pártok elnokj előlije Frónay az akasztást főparancsnok Egy tÖKieggyilkos bünpore a budapesti honvédíörvényszéken Budapestről jelentik: A budapesti honvédtörvényszék szerdán Denies Mihály, a hírhedt orgoványi gyilkos újabb bűnügyét tárgyalta. Danics — akit nemrégiben hatévi fegyházra ítéltek három izsáki kereskedő meggyilkolásáért — a vádirat szerint 1919-ben több társával Komáromban súlyosan megverte Fiirdös Jánost és Tomasek Kálmánt, majd megtámadták az őrjáratot, amely le akarta őket tartóztatni. A tárgyaláson elsőnek Danicsot hallgatták ki, aki kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Amikor — mondotta Danics — a piszkos kommün megszűnt, parancsot kaptam, hogy a piszkos kommunistákat akasszam tel. Szegeden ötven ilyen piszkost fel is akasztottam. Az elvégzett feladatom után Komáromba mentünk, mert ott lázadoztak akkor a piszkosak. Prónaytól parancsot kaptunk, hogy minden embert, aki hazafiatlanul viselkedik felakaszthatunk. Azoq az éjszakán kissé ittasak voltunk, amikor találkoztunk civilekkel, akik hazafiatlanul beszéltek, mire megvertük kicsit őket, aztán hazamentünk. A kaszárnyába utánunk jött az őrjárat, amelyet kivertünk az udvarból, mert azt hittük, a zsidók bérelték fel őket, hogy bennünket elfogjanak. A védő kérdésére Danics kijelentette, hogy állandóan ivott, mert rosszak voltak az idegei. Három hónapon keresztül — mondotta panaszkodva — a saját kezemmel ástam a gödröt azok részére, akiket A francia belpolitikai válság kedden este befejezést nyert és programszerűen. pontosan bekövetkezett az. amit a választásokon többségbe került baloldal legelső céljául kitűzött: Alexandre Miller and, a francia köztársaság elnöke bejelentette lemondását. Ritka, de nem első eset, hogy a francia parlament alkotmányos utón megbuktatja a köztársaság elnökét, mielőtt lejárna az az idő. amelyre az államfőt megválasztják. Miller and 498 szavazattöbbséggel lett 1920- ban a francia köztársaság elnöke és a törvény szerint hét évre ruházta rá az elnökválasztó nemzetgyűlés az államfői hatalmat, amiről a mostani parlament többségének bizalmatlansági határozata következtében kénytelen volt lemondani. A kamara ülése A történelmi nevezetességű kamaraülésen. amely kedden este 8 óra felé végződött és amely 115 szótöbbséggel úgy határozott, hogy a kamara nem hajlandó oly kormánnyal együtt dolgozni, amely nem a többség pártjaiból került ki s ezzel Miller and sorsát is megpecsételte, kiemelkedő momentum volt az, mikor Raibel volt újjáépítési miniszter interpellációja során hivatkozott a mostani többség egy neves tagjára, Thompsonra, mint aki egy hasonló alkalommal a köztársaság elnöke ellen irányuló támadást alkotmányellenesnek bélyegezte. Thompson azt válaszolta, hogy ez igaz. ezúttal azonban Millerand elnök az. aki az alkotmányra, tör, mikor nem a törvényhozás többségi pártjaiból alakított kormányt és nagyon érti. ha a többség ilyen minisztériummal minden közösséget megtagad. Ezek a szavak frenetikus tetszést idéztek elő a baloldali blokk padjain. A nacionalista blokk lapjai élénken kiszínezik, hogy a kommunisták ezen a történelmi nevezetességű ülésen aztinternacionálét énekelték és azt állitiák. hogy az egész hadiárat Miller and ellen a kommunisták manővere volt A lemondás A kamara ülése után este 8 órakor k'rancois-Marsal miniszterelnök a kormány tagjaival az Elyséebe ment. hogy tudassák az elnökkel a parlamenti eseményeket. Millerand az értesítés után közölte a kormány tagjaival lemondását és a következő beszédet intézte a kormányhoz: — Drága barátaim! Engedjék meg. hogy szivem mélyéből eredő köszönetét mondjak önöknek, akik megható, de önként értetődő, mert hazafias érzésükből fakadó önzetlenséggel sereglettek barátunk, Francois Marsai köré nem annyira azért, hogy a köztársaság elnökének segítségére siessenek, akinek egyébként önök majdnem kivétel nélkül már munkatársai voltak, hanem azért, hogy megvédjék az alkotmányt a fenyegető veszedelem ellen, amely hazánkat létalapjában ingathatná meg. Minden fáradozásunk ellenére azok az intelmek, amelyeket tisztalátásu republikánusok hangoztattak. a parlamentben süket fiilekre találtak. Az ország közvéleménye azonban hallotta és meghallotta az intelmeket. Erős a bitem, hogy a példa, amelyet mutattunk. hogy milyen szilárd eltökéltséggel. bátorsággal és alázatossággal kell tisztelni a törvényt, nem vész kárba. Mindennél az a legfontosabb most. hogy az igazság a mi részünkön van. Aggodalom nélkül nézünk a jövő elé! A beszéd után Francois Marsai, benyújtotta a kormány lemondását,, amit azonban Millerand nem fogadott cl. hanem felkérte a mostani I kabinetet az ügyek továbbvitelére! mindaddig, mig az uj elnök uj kormánya megalakul. Ezután Millerand levelet intézett a szenátus és a kamara elnökéhez, amelyben közli lemondását. Szerdán clólejöít újabb minisztertanács volt az Elysée-palotában. amelyen a lemondott elnök felolvasta a lemondólevelek szöyegét. amely a következőképpen hangzik: Van szerencsém Elnök úrral lemondásomat közölni.Engedje meg, hogy ez alkalommal nagyrabecsülésemnek kifejezést adjak. Millerand. A lemondott elnök csütörtökön elhagyja az F.lyséen levő köztársa<sági elnöki palotái és saját villájába költözik. Úgy tudják, hogy Millerand újból megnyitja ügyvédi irodáját. azonban továbbra is aktive részt fog venni a politikában. Ezért elhatározta, hogy a jobboldal által neki felajánlott mandátumot elfogadja, mert bizonyosra veszi megválasztását A parlament tudomásul vette a lemondást Szerdán délután tartotta a kamara és a szenátus újabb ülését. A szenátusban Domnergue elnök közölte a Millerand lemondásáról szóló levél szövegét, amit a szenátus tudomásul vett. Ezután elhatározták. hogy a szenátus péntek délutánra meghívja Versail’esbe a kamara elnökválasztó nemzetgyűlésre. mert az alkotmány értelmében az elnökválasztásnak a lemondás után 48 órára meg kell történnie. A kamarában P(diliévé elnök olvasta fel Miilerand lemondólevelét. Ezután közölte a szenátus elnökének átiratát, aki pénteken délután 3 órára összehívta az elnökválasztó nemzetgyűlést. Előkészületek az elnökválasztásra Versailles-öan kedden állandóan nyitva van az a nagy terem, amelyben a' nemzetgyűlés — a kamara és szenátus — a köztársaság elnökét szokta megválasztani. Szerdán azonban elzárták a termet a közönség elől s nagy sürgés-forgás kezdődött: kezdték berendezni az üléstermet a pénteki nagy napra, az aj elnökválasztásra. Műszaki emberek javiíoták a sok táviró- és telefonvezetéket, amelyek a nemzetgyűlés alkalmával Versailles-1 összekötik Paris-sál és a világ centrumaival. Az alkotmány értelmében arra az időre, ámig nincs elnöke Franciaországnak, tehát két napra, a mindenkori miniszterelnök, ebben az esetben Francois Marsai gyakorolja a végrehajtó hatalmat és ugyanő fogja felruházni a köztársaság elnökének jogkörével a megválasztandó, uj elnököt Az elnökjelöltek A baloldali kartel pártjai csütörtökre tűzték ki nagy pártgyiilésüket, amelyen ki fogják jelölni a baloldal elnöki előlijét. Bizonyosra veszik, hogy a baloldal Painlevét, a kamara mostani elnökét fogja jelölni. Kiviile sok hive van a baloldalon Doumergue-nék, a szenátus elnökének is, akinek megválasztását a jobboldal is szívesen látná. Lehetségesnek tartják, hogy a jobboldal Doumerguet jelöli, de a jobboldal valószínű jelöltjei közt emlegetik Poincarét, Millerand-t és Barthoii't is. A jelölések ügyében a jobboldali pártok is csütörtökön döntenek. Herriot szombaton alakítja meg kormányát Francia politikai körökben bizonyosra veszik, hogy az elnökválasztás után Herriot, a baloldali blokk vezére kap megbízást kormányalakításra. Herriot uj kormánya előreláthatóan szombaton alakul meg és hétfőn fog a parlamentnek bemutatkozni.
