Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-05 / 153. szám
Poštarina plaćeaa u gc ** . . ■■ • Ara egy és fél dinár Postaszállítási élj készpénzkén lefizetve Iiíegjelsnik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon sr.fi::: Kiadóhivatal S—53. Szerkesztőség 5—10 g5SHSä*38SS Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sureties, Aleksandrova nl.l.(Leíbach-paloía) Szerkesztőség: Aleksandrova al. 4. (Rossia-FonciercnpaloJa) Halál-sugár • (x) Mathews Grindel angol mérnök halálsugarai, amelyekről egyre Sűrűbben írnak a lapok, a rádió mellett a tudomány legfrissebb csodája. Félelmetes, ijesztő találmány, amelynek az a lényege, hogy több ezer méter távolságból is meg lehet ölni embereket, tönkre leltet tenni aeroplánokat, e! lehet pusztítani katonalégiókat pusztán elektromos sugarakkal, amelyeknek előállítása Mathews mérnök szerint — gyerekjáték. A hátunk ludbörzik, a szivünk erősen dobog — ó, szent tudomány, végre ezt a csudálatos felfedezést is kikoplaltuk — amikor a halálsugár pokoli hatásáról olvasunk az angol lapokban, amelyek níár számítanak, tippelnek, hogy mi lesz ezután a manlicherrel, a géppuská val és -- Franciaország légi-fiottájáva!. Ha csak fele igaz annak, amit Grindel találmányáról széthord a táviró: a tengeralattjáró és egyéb modern pusztító katonaszerszám eltörpült a haláisugár jelentősége mellett. Nem is lehet csodálni, hogy angol és francia töke olyan lélekemelő Iicitációt rendez n halálsugarak megszerzéséért. Ez a felfedezés valóban minden eddigit kenterbe ver, erre már nincs konkurrencia sem Németországban, ahol — a franciák legalább úgy hiszik — valami rettenetes gázanyagot fedeztek fel, sem Amerikában, ahol éjjel-nappal dolgoznak a laboratóriumok a harcászat újabb arzenáljának kibővítésén. Ä tudomány itt megtette kötelességét: az élet ellen megtalálta a legpompásabb gyilkoló eszközt, a legborzalmasabbat, a legpusztitóbbat — éljen a béke és örülj te szomorú világ, aki a háború kínjait cipeled az irgalmas tavaszokon át reménytelenül. Ilyenkor érezzük csak mennyire igazuk van azoknak, akik fáradtan legyintenek, ha Európa jövőjéről van szó, ilyenkor tuöiuk csak, hogy Wells, Spengler, Nilli kétségbeesése nem is indokolatlan. Az a tudomány, amely ma a halálsugár csodájával koronázza meg az életet, az az Európa, a melynek Grindel mérnök találmánya jó tőkebefektetés, vájjon nincs-e arra ítélve, hogy elnyelje a beteljesülő pusztulás? Ki tud hinni abban, hogy kinyílik valaha az az idő májusfája, mely alatt mindenki megtalálja az elvesztett örömeit és hogy „lesz még egyszer ünnep a világon“ — ahogy a magyar költő énekelte régen. A haláisugarak felfedezésekor aiig lehet hinni a békében, a francia baloldal győzelmében, Harriot nyilatkozataiban, ez angol munkáskormány gyönyörű pacifizmusában, a háboruellenes mozgalom sikerében, az egész vergődő, hangos és koidusbotrajutott Európában. Hiszen, ha a béke oldalára billen egyszer a mérleg, — nincs szerencsénk — a következő nap vérbeborul a föld egyik sarka és ha ma felfedezik a tuberkulózis gyógyszerét, holnap elkészül valami fegyver a halói szolgálatára. Riadtan állunk már régen a szakadékos parton és nézzük azt az izgalmas versenyt, amelyet az élet fut a halállal. Ez a sors : a célba mindig a frissebb, a halál ér előbb, pár mérfölddel megelőzi az életet, amely határon jár, amikor versenytársa expreszszel száguld előre. Európa nagy katonai tábor — mondotta nemrég egy angol po íitikus — Európában több a muníció, mint a kenyér. És az emberiség csak botorkál a sötétben a fegyverek alatt a déli sark-. tói az északiig. Minden nyomor, istenidő és dögvé?z elért már bennünket, A végzet kardja a fejünk fölött lóg. Egyszer — ki tudja ? — valami nagy kétségbeesés lesz majd úrrá rajtunk s elkövetkezhetik az idő is, amikor nem az élet reménye, az illúzió, hanem a győzelmes halál parancsai szerint fogjuk vógigélni gyászkeretes napjainkat. Akkor majd emberek koporsókba fektetik az újszülöttet, sirdombokon vetik meg a nászágyakat, meggyászolnak minden születést és részeg örömmel köszöntenek minden halált. Újszülött a koporsóban, — halott a bölcsőben : ez lesz a rendje a halál uralmának, amely a megsemmisülés pillanatával kezdődik és a születéssel végződik. Mathew Grindel halálsugara — sugara n fekete jövőnek. t Ä kormány a parlam^ajfc összehívása ellen g nem íejesöiioii be a vizsgálat a írbovljei vérengzés ügyében Aggasztó az albán helyzet f Beogradból jelentik : A politikai helyzetben semmi lényeges változás nem állott be. A belpolitikai élet izgalmai egyelőre teljesen lecsittuitak és a pártok érdeklődését a külpolitikai események foglalják le. A legéberehben az albániai polgárháború fejleményeit figyeiik a politikai körök, tekintettel arra, hogy az SHS. királyság — és általában az egész Balkán — fontos érdekei forognak kockán Albániában. A kormány még eddig ném foglalt állást a felkelés ügyében, egyrészt azért, mert jelenleg még tisztázatfan az albániai helyzet, másrészt mert csak az esetben lesz szükség külpolitikai akcióra, ha valamely külső hálálom a status quot meg akarná változtatni. A külügymrniszíerhez közelálló Vreme szerint a jugoszláv kormány magatartása az albán kérdésben egyszerű és világos: az SHS. királyság — hűen Albánia függetlenségének elvéhez — semleges marod, de valamely külföldi intervenció azzal a hatásmi lenne, hogy mégis eltérne az említett elvtől. Ez a kétségtelenül sugalmazott cikk nyilvánvalóan Rómának szól, miután elsősorban olasz beavatkozástól tartanak. Tárgyalások az albán helyzetről A külügyminisztériumban kedd délelőtt a külföldi követekkel beható tárgyalások folytak az albán eseményekkel kapcsolatban. Gavrilovics Pánté külügyminiszterhelyettes délelőtt először Seba cseh követ látogatását fogadta, majd Bordreró olasz követtel és Dodge amerikai követtel folytatott megbeszéléseket. Off inger osztrák ügyvivő Ribarzs meghatalmazott minisztert látogatta meg. A kormány fölöslegesnek taríja a parlament összehívását Az ellenzéki vezéreknek kedden a királyhoz intézett távirata érthetően nagy feltűnést keltett politikai körökben és a pártok lapjai különböző kommentárokat fűznek az ellenzéknek ehhez a lépéséhez. Általában ez a vélemény alakult ki, hogy az ellenzéknek ez az akciója nem fog a politikai helyzetben semmi változást sem előidézni és az tisztán formális jellegű, amelytől maga az ellenzék sem vár komolyabb eredményt. ' * Kormánykörökben rámutatnak arra, hogy az ellenzék rendkívül helytelenül választotta meg a parlament összehívásának indokait, miután csak ártana az ország tekintélyének, ha a szomszédos országok belpolitikai eseményei miatt összehívnák a parlamentet. Éppen ezért bizonyosra veszik, hogy az ellenzéki vezérek táviratának semmi eredménye sem lesz. A független munkáspárt nyilatkozata a trbovljei eseményekről A beogradi sajtót még mindig élénken foglalkoztatják a trbovljei események és azokhoz a lapok pártállásuk szerint, különböző és egymással ellentétes kommentárokat fűznek. Vilder belügyi államtitkár, aki, mint jelentettük, kedden; a helyszínére utazott, még nem tett a kormánynak jelentést vizsgálata eredményéről. Nagy feltűnést keltett Beograd* bon a független munkáspártnak az ellenzéki lapok keddi számában megjelent nyilatkozata a trbovljei vérontásról. Hosszú idő óta ez az első eset, hogy a kommunisták nyilatkozaténak a beogradi polgári lapok helyet adnak. A nyilatkozat, amelyet a független munkáspárt nevében Kaclerovlcs Misa irt aiá, többek közt a következőket mondja : — Az összeütközést az Orjuna tagjai provokálták, akik a munkások előtt elvonulva nemcsak szavakkal és megjegyzésekkel inzuliálták n munkásságot, hanem tettleg is bántalmazni akarták őket azon a címen, hogy a menet számára helyet csinálnak az uccáru Az első húsz lövést az Orjuna menetéből adták le a munkások ^csoportjára. liyen provokációra '-nehéz nem válaszolni. Senki sem kívánhatja a munkásságtól, hogy vágóhídi marhának tekintse magát, amelybe mindenki szabadon belelőhet, aki csak akar. A munkások a szük-# séges önvédelmet gyakorolták és az a körülmény, hogy az áldozatok közülök kerültek ki nagyobb számban, a legvilágosabban bizonyítja, hogy nem ők készítették elő a támadást, sőt még nem is készültek fel kellően a védekezésre. A rendőrségnek módja lelt volna, hogy megakadályozza az összeütközést, azonban ezt kötelessége ellenére mégsem tette meg. Megengedte a rendőrség ezt is, hogy a sebesült Fakin bányamunkást az orjunások két órára kikössék, azután pedig a községi kőbányába hurcolják és olt agyonlőjjék. Ez is annak bizonyítéka, hogy tendenciózusak azok a jelentések, amelyek szerint a ljubljanai pártiapunkban néhány nappal ezelőtt nyíltan a következőket irtuk: „Minden nacionalistát meg kell ülni és nem szabad megengedni, hogy Trbovljebe bevonuljanak“. Ilyesmi ljubljanai lapunkban sohasem jelent meg. A külügyminiszter cáfolja a román zavargások hírét A romániai zavargásokról elterjedt hírekkel kapcsolatban a külügyminisztérium sajtóosztálya a következő hivatalos cáfolatot tette közzé : — Illetékes helyen arról értesülünk, hogy alaptalanok mindazok a hírek, rmelyek külföldről Beugródba érleltek bizonyos román zavargásokról. Ugyancsak alaptalan annak a beogradi lapnak a felfogása, amely állandóan támadja a szövetséges országot. Romániában senki sem gondolja, hogy a ccírocenii robbanás súlyos következményekkel járna az országra.
