Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-05 / 153. szám
2: oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 5, használatát eltiltani, a magán háztartá- j készül s amelynél a gyártás folyamán sokat pedig figyelmeztetni, hogy az j minden az egészségre káros anya? elilyen jég az egészségre káros. |távolodik, eljusson mindenüvé és kiszo-Ezzel egyidejűleg természetesen gon-|ritsa a baciílusokat terjesztő, tisztátađoskodni kellene arról is, hogy a gyá-lian, az egészségre határozottan veszerilag előállított jég. amely tiszta vízből»ciclmes vermelt ieget. Miess pénz a Vajdaság számára A Narodaa Banka ajkéi leszállítja a vállalatok hitelét A veszedelmes Mi van a vermelt jégben ? A kánikulai meleg beálltával egyszerre fontos probléma lett a jég beszerzés. A cseh lapokban terjedelmes tudósításokat találunk arról, hogy az úgynevezett természetes jég vermelt jég, tífuszjárványt okozott, mert tífusz bacillusck voltak benne. Szuboticán is meglehetősen el van terjedve a vermelt jégnek a használata. Ezt a jeget a tél folyamán részben az úgynevezett Kis-Palicsból, részben a Műtrágyagyár és a Felsőbácskai malom mellett levő vízmedencéből hordták, ahova összefolyik egy egész városrész szennyvize, ahova a szemetet hordják, állati hullákat dobálnak, lovakat úsztatnak, áliati bőröket mosnak. Több helyen ezt a vermelt jeget használják betegek gyógykezelésénél és vendéglőkben, cukrászdákban, kávéházakban. élelmiszerek konzerválásánál és az ivóvíz hűtésére, oly módon, hogy a jeget beteszik magába a vízbe. Cukrászok ilyen jeget használnak fagylalt és jegeskávé előállítására, pedig óhatatlan, hogy a jégdarab be ne jusson abba a masszába, amely közvetlen a fogyasztásra szolgál. Azt is többször látjuk, hogy a mészárosok ilyen vermelt jégből való jégdarabot tesznek rá a húsra, azonban a jégszekrény résein áthatolnak a fertőző bacillusok, az ott hűtött élelmiszerek, amint a jég a szekrényben olvad, folyton szaporodnak a fertőző bacillusok is a vermelt lég felolvadt vizében. A szuboticai vermelt jégnek egészségre káros hatását mindenki megértheti. aki ismeri azokat a pocsolyákat és helyeket, ahonnan a jeget hordják. A legtöbb államban már régen betiltották ia! vermelt jég használatát, cedis’ ott valószínűleg nem olyan pocsolyákból szerzik be a ieget, mint nálunk. A szuboticai városi hatósás is mesáilapitotta, hosv a vermelt jég káros az egészségre s megállapította azt is, hogy bacillusckban gazdag ez a jég, azonban ennél a megállapításnál megállt, holott, ha a hőség nő, a jégnek mindinkább nagyobb szerepe van az egészségre. Nyáron. amikor a fertőző betegségek úgy is sokkal könnyebben terjednek, szükséges volna ennek a megállapításnak aj konzekvenciáit is levonni és a nyilvá-! nos helyiségek részére a vermelt jég: A Naroidna Banka fiókjai a főtanács legutóbbi ülésének határozatából most körlevieilet intéznek a bank ügyfeleihez, amelyben tudatják, hogy a nemzeti banktól igénybe vett hiteleket újból leszállítja. Móst, amikor szinte katasztrofális a pénzhiány, a nemzeti bank újból szükiti a hiteleket s ezáltal segíti növelni a drágaságot. Különösen sérelmes ez a hitelredukció a Vajdaságra, mert ha nem is jár azzal a kötelezettséggel, hogy nyomban , vissza kell fizetni azt az öszszeget, amivel a hitelt leszállították, de aratás előtt, amikor amúgy sincs pénze sem a gazdának, sem a kereskedőnek - iparosnak, mindenesetre fokozza a meglévő feszültséget. Pedig a Vajdaságot s különösen Szuboticát amúgy is mostohán kezeli a Narodna Banka. A bank legutóbbi kimutatása szerint a szuboticai bankfiók tizenhat millió dinárt helyezett ki külömböző adósoknál. Ez a hitel igy oszlott meg: Szubotica 9.725.000 dinár Stara-Kanizsa 435.000 „ Stari-Sivac 18.000 „ T opola 270.000 „ Crno-Brdo 18.000 „ Csantavir 157.000 A többit kapta Szombor, amelynek kereskedelme és ipara három, millió dinár hitelt élvez, továbbá Szerda, s a bank körzetébe tartozó többi város. Szubotica hitelellátása a Vajdaság többi városaihoz képest is rend-Skivül szűkmarkú, mert például Szubotica nem egészen tiz milliós hite-Í lével szemben Versec 16 és fél millió, Noviszacl 14 millió, Pancsevó 18 millió hitelt élvez. Még szembetűnőbb az aránytalanság, ha az ország többi részére engédélyezett hiteleket is figyelembe vesszük. A mariböri bankfióknak ötvenmillió hitele van, ebből magában Mariborban, amelyik Szuboticához I képest kisjelentős.égü hely, huszon- I három millió van kihelyezve, -Nis 115 és félmillió, Szarajevó 48 millió, I Skoplje 23, Split 21 millió hitelt vehet igénybe, Sabacnak 4 é;s féi millió l|itele van s a montenegrói Podgorica városnak, amelyben összesen nincs olyan jelentőségű kereskedelmi és iparvállalat, mint egyik is azok közül, amelyik Szuboticán élvez hitelt a Narodna Bankától, két és fél millióval szerettei a nemzeti bank adósai között. A szuboticai körzet tizenhat milliós hitelét most három millióval, tehát több mint húsz százalékkal redukálták. Kiváncsiak volnának a szuboticai bankok és vállalatok, hogy mennyivel csökkentették Podgorica hitelét. A Narodna Banka hat százalékos évi kamat mellett ad hitelt, míg azok a vállalatok, amelyek nem a Narodna Bankától kapják a hitelt, 24— 36%-ot fizetnek. A nemzeti bank tehát igen jelentékeny nemzeti ajándékot ad. Sajnos, a Vajdaság s különösen Szubotica nem igen örvendhetnek ennek a nemzeti ajándéknak. Vágyak I, ia : Baedeker Egy társaságban, ahol egészen különböző foglalkozású és tehetségű urak beszélgettek, végre azt kezdték tárgyalni, hogy ki mi szeretne lenni. Gyakori beszédtárgy ez olyan emberek közt. akik körül szoktak nézni az életben és a világtörténetben. s ha már ez utóbbiba bele nem kerülhetnek, legalább az előbbiben óhajtanának mentül szebb és nagyobb helyet elfoglalni. De voltak itt olyanok is, akik nem adták ily olcsón s a legnagyobb babérokra, európai szereplésre, históriai ténykedésre vágytak. Mindjárt az a katona. aki végigcsinálta a nagy háborút. nem csömörlött meg tőle (csodálatos idegei lehetnek!), s a témát fölvetette. Világosan ki Is mondta: — Ami engem illet. Napoleon szeretnék lenni. — Hányadik? — kérdezte valaki gúnyosan. — Nem bánom, akár hányadik. Mondjuk: V. Napoleon. De az Elsőnek a szerencséjével. — Éppen Szent Ilona szigetén kívánnád az életedet befejezni? — Nem. — felelte az ambiciózus katona. — Itthon akarok meghalni s nagy pompával temetkezni. Én Napóleonnak a szerencséjét kívántam meg s nem a balsorsát. Napoleon akarnék lenni, de csak Fontainebleau-ig, — Elba, Waterloo és Szent Ilona már nem kell ... S te ki szeretnél lenni? E kérdést a gunyolődóhoz intézte, aki elgondolkozott egy kissé, s aztán igy szólt: — XIV. Lajos. Amint tudjátok, kitünően táncolok, nagyehető vagyok és imádom a nőket. Három tulajdonság. amelyekben egészen hasonlatos vagyok a Napkirályhoz. Uralkodni pedig valószinüleg tudnék úgy, mint ő, mert hiszen akinek az Úristen hivatalt ád, ad hozzá észt is. S aztán az uralkodcás nem is olyan nagy kunszt. ha az embernek jó miniszterei vannak. — Nos, — szófalt most meg a társaság egy tagja, aki szenvedelme« politikus. — én éppen az kívánnék lenni. Miniszter. A miniszternek bizonyos tekintetben jobb dolga van, mint a királyának. Az újságok többet Írnak róla. — Több rosszat. —• jegyezte meg valaki. — S te erre pályázol? Hiszen csak a kormánpárti lapok dicsérik. az ellenzékiek pedig, ha még oly becsületes, panamistának és tolvajnak kiáltják ki. Aki e megjegyzést tette, ujságiró volt, s hozzátette: — Legjobban kívánnék hatalmas újságkiadó lenni, olyan, akire Stinnes és Miklós Andor irigységgel tekintenének föl. s akinek a lapjait milliók olvassák. Az ilyen hatalmasság könnyebben buktatja meg a kormányt, mint a pártja, amely cserben hagyja, vagy az ellenzék, amely agyonobstruálja. — Az újság nagy hatalmasság, nagyobb, mint az újságíró, — mondta egy ur. aki a börzére járt. —■ Én egy nagy banknak, roíhschildi méretűnek igazgatója szeretnék lenni. — Akkor egyúttal ujságvállalkozó is lehetnél, megveheínéd a lapokat. — tette hozzá valaki tréfásan. Egy rettenetes módon elfoglalt, magát agyondolgozó gyáros volt ez,! aki sóhajtva folytatta: — Privátember szeretnék lenni, j akinek van miből megélni és nin- j csen semmi dolga. Kis darab föl-1 decskét vennék magamnak s gazdálkodnám rajta. — Már akkor nem volnál -privátember. — mondta rá egy földbirtokos. — A gazdálkodás, főleg ha jól gazdálkodik az ember, sok üggyelbajjal jár. Én lateinerpályán szeretnék működni, ahol egyenletes az elfoglaltság. A kisbirtokosnak hol nagyon sok, hol meg semmi ia dolga. Nevetett az orvos, s igy panaszkodott: — Szép kis egyenletesség! Az embert éjjel fölriasztják az első álmából. mert két részeg duhaj legény bicskapárbajt vívott egy külvárosi csapszékben, vagy szüléshez hívják éjfél után három órakor. Köszönöm alássan! Én bizony, ha újból választhatnék pályát, tanár vagy tengerész akarnék lenni. Már mindannyian nyilatkoztak. Csak egy ur hallgatott, egy notóriusan ostoba ember, aki valami közhivatalt viselt, olyant, amelynek az ellátásához nem kell szokrateszi bölcsesség. Ezt is éppen csak anynyira tudta betölteni, hogy el nem csapták. De szentül és őszintén meg volt győződve, hogy ő a legjobb tisztviselő Európában, s hogyha egyszer nyugdíjba megy,, nagy bajok lesznek a hivatala körül. Ki fogja őt pótolhatni? , . . Mosolyogva hallgatta a társalgást, s meg se mukkant. Végre megkérdezték tőle: — Hát te mi szeretnél lenni? Tovább mosolygott s igy szólt: — Én meg vagyok elégedve a helyzetemmel. Nem kivánok egyéb lenni, mint ami vagyok. Ő volt az egész frekvenciában a legboldogabb ember. S úgy látszik, ezen a világon s ebben a társadalomban csak az ostobák vannak a sorsukkal megelégedve. ' Uj tantermeket építenek Sztarakanizsán a magyar osztályok számára Megírtuk már. hogy Popovics György tanügyi inspektor és Pilks Emil tanfelügyelő meglátogatták a sztarakanizsai iskolákat. Popovics György a polgári iskola, Lilies Emil pedig dz elemi iskolák működését vizsgálta felül és mint Szíarakanizsáról jelentik, mindketten a legnagyobb megelégedésüket fejezték ki a magyar tanítás eredményessége fölött. Pilics Emil tanfelügyelő hé, szerb' és harminc magyar osztályt látogatott meg és mindenütt példás rendet talált. A kanizsai tanitókarra buzditóan hat az a bizalom és megértő I támogatás, amelyben úgy Popovics j inspektor, mint Pilics tanfelügyelő I részesíti. Az iskolalátogatások után Pcpovics és Pilics felkeresték Pánics Antal sztarakanizsai polgármestert I és szorgalmazták az uj tantermek j felépítését a magyar osztályok szájmára. Eddig úgy tudták ellátni a I tanítást, hogy három tanteremben : félnapos tanítással hat tanerő műkőj dött. Csaruga bűnei A szerdai tárgyalás Oszijekről jelentik: A Csarugapör szerdai tárgyalásán először Pfaff Henrik gunijai lakost hallgatták ki. akit 1923. év december 27-én raboltak ki. A rablók csendőrruliában hatoltak be hozzá és életveszélyes fenyegetések között követeltek tőle pénzt. A rablók 30.000 dinárt és ékszereket vittek el tőle. Aztán kényszeritették. hogy vezesse a rablókat Szudics J ózsef molnár hazáiba. akit szintén kiraboltak. Csarugában felismeri a banda vezérét. Piafí Henrik felesége előadja, hogy őt és gyermekeit a rablók a pincébe zárták. Kihallgatták még Szuđics Józsefet. továbbá Ausländer Nándor ivankovói lakost, akit szintén kiraboltak. A tárgyalás folytatását az elnök péntekre halasztotta.------------— Hazameimek a bécsi emigránsok Lovászy és Bucisiuger is visszatér Jelentettük már, hogy a bécsi magyar emigráció vezetői közül többen — legutóbb Weltner Jakab és Kondor Bernát —- visszatértek Magyarországba. Bécsi jelentés szerint a jövő héten Lovászy Márton és Buch.nger Jakab is hazautaznak Budapestre. Lovászy Márton hazatérése azért is szenzációs, mert egész komoly formában hallatszott az a hír, hogy Lovászy részére, aki SHS- területen született, itt birtoka van, biztosítják a jugoszláv állampolgárságot, sőt arról is beszéltek, hogy a volt magyar külügyminiszter a legközelebbi választásokon radikálispárti képviselőjelölt lesz a Vajdaságban. Bár a híresztelésnek ez a része túlságosan valószínűtlennek látszott s ezekről a hírekről maga Lovászy mi^ sem tudott, most, hogy visszatér Ma1 gyarországra, ez a meseszerü kombi" náció teljesen megdől. A magyar szocialisták részéről legutóbb Peidl Gyula ismét Bécsben tartózkodott s ő tárgyalt Lovászyval és Buchingerrel visszatérésükről. Peidl és Fényes László bécsi tárgyalásainak eredményé lehet az is, hogy az emigráció egyetlen sajtóorgánuma, Az Ember, Göndör Ferenc hetilapja békét ajánl
