Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-05 / 153. szám

2: oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 5, használatát eltiltani, a magán háztartá- j készül s amelynél a gyártás folyamán sokat pedig figyelmeztetni, hogy az j minden az egészségre káros anya? el­­ilyen jég az egészségre káros. |távolodik, eljusson mindenüvé és kiszo-Ezzel egyidejűleg természetesen gon-|ritsa a baciílusokat terjesztő, tisztáta­­đoskodni kellene arról is, hogy a gyá-lian, az egészségre határozottan vesze­­rilag előállított jég. amely tiszta vízből»ciclmes vermelt ieget. Miess pénz a Vajdaság számára A Narodaa Banka ajkéi leszállítja a vállalatok hitelét A veszedelmes Mi van a vermelt jégben ? A kánikulai meleg beálltával egy­szerre fontos probléma lett a jég beszer­zés. A cseh lapokban terjedelmes tudó­sításokat találunk arról, hogy az úgy­nevezett természetes jég vermelt jég, tífuszjárványt okozott, mert tífusz ba­­cillusck voltak benne. Szuboticán is meglehetősen el van terjedve a vermelt jégnek a használa­ta. Ezt a jeget a tél folyamán részben az úgynevezett Kis-Palicsból, részben a Műtrágyagyár és a Felsőbácskai ma­lom mellett levő vízmedencéből hord­ták, ahova összefolyik egy egész vá­rosrész szennyvize, ahova a szemetet hordják, állati hullákat dobálnak, lova­kat úsztatnak, áliati bőröket mosnak. Több helyen ezt a vermelt jeget hasz­nálják betegek gyógykezelésénél és vendéglőkben, cukrászdákban, kávéhá­zakban. élelmiszerek konzerválásánál és az ivóvíz hűtésére, oly módon, hogy a jeget beteszik magába a vízbe. Cuk­rászok ilyen jeget használnak fagylalt és jegeskávé előállítására, pedig óha­tatlan, hogy a jégdarab be ne jusson abba a masszába, amely közvetlen a fogyasztásra szolgál. Azt is többször látjuk, hogy a mészárosok ilyen ver­melt jégből való jégdarabot tesznek rá a húsra, azonban a jégszekrény résein áthatolnak a fertőző bacillusok, az ott hűtött élelmiszerek, amint a jég a szek­rényben olvad, folyton szaporodnak a fertőző bacillusok is a vermelt lég fel­olvadt vizében. A szuboticai vermelt jégnek egész­ségre káros hatását mindenki megért­heti. aki ismeri azokat a pocsolyákat és helyeket, ahonnan a jeget hordják. A legtöbb államban már régen betiltot­ták ia! vermelt jég használatát, cedis’ ott valószínűleg nem olyan pocsolyákból szerzik be a ieget, mint nálunk. A szu­­boticai városi hatósás is mesáilapitotta, hosv a vermelt jég káros az egészség­re s megállapította azt is, hogy bacil­­lusckban gazdag ez a jég, azonban en­nél a megállapításnál megállt, holott, ha a hőség nő, a jégnek mindinkább na­gyobb szerepe van az egészségre. Nyá­ron. amikor a fertőző betegségek úgy is sokkal könnyebben terjednek, szük­séges volna ennek a megállapításnak aj konzekvenciáit is levonni és a nyilvá-! nos helyiségek részére a vermelt jég: A Naroidna Banka fiókjai a főta­nács legutóbbi ülésének határoza­tából most körlevieilet intéznek a bank ügyfeleihez, amelyben tudat­ják, hogy a nemzeti banktól igény­be vett hiteleket újból leszállítja. Móst, amikor szinte katasztrofá­lis a pénzhiány, a nemzeti bank új­ból szükiti a hiteleket s ezáltal se­gíti növelni a drágaságot. Különö­sen sérelmes ez a hitelredukció a Vajdaságra, mert ha nem is jár az­zal a kötelezettséggel, hogy nyom­ban , vissza kell fizetni azt az ösz­­szeget, amivel a hitelt leszállítot­ták, de aratás előtt, amikor amúgy sincs pénze sem a gazdának, sem a kereskedőnek - iparosnak, minden­esetre fokozza a meglévő feszült­séget. Pedig a Vajdaságot s különösen Szuboticát amúgy is mostohán ke­zeli a Narodna Banka. A bank legutóbbi kimutatása sze­rint a szuboticai bankfiók tizenhat millió dinárt helyezett ki külömböző adósoknál. Ez a hitel igy oszlott meg: Szubotica 9.725.000 dinár Stara-Kanizsa 435.000 „ Stari-Sivac 18.000 „ T opola 270.000 „ Crno-Brdo 18.000 „ Csantavir 157.000 A többit kapta Szombor, amelynek kereskedelme és ipara három, millió dinár hitelt élvez, továbbá Szerda, s a bank körzetébe tartozó többi város. Szubotica hitelellátása a Vajda­ság többi városaihoz képest is rend-Skivül szűkmarkú, mert például Szu­botica nem egészen tiz milliós hite-Í lével szemben Versec 16 és fél mil­lió, Noviszacl 14 millió, Pancsevó 18 millió hitelt élvez. Még szembetűnőbb az arányta­lanság, ha az ország többi részére engédélyezett hiteleket is figyelem­be vesszük. A mariböri bankfióknak ötven­millió hitele van, ebből magában Mariborban, amelyik Szuboticához I képest kisjelentős.égü hely, huszon- I három millió van kihelyezve, -Nis 115 és félmillió, Szarajevó 48 millió, I Skoplje 23, Split 21 millió hitelt ve­het igénybe, Sabacnak 4 é;s féi mil­lió l|itele van s a montenegrói Pod­gorica városnak, amelyben össze­sen nincs olyan jelentőségű keres­kedelmi és iparvállalat, mint egyik is azok közül, amelyik Szuboticán élvez hitelt a Narodna Bankától, két és fél millióval szerettei a nemzeti bank adósai között. A szuboticai körzet tizenhat mil­liós hitelét most három millióval, tehát több mint húsz százalékkal redukálták. Kiváncsiak volnának a szuboticai bankok és vállalatok, hogy mennyivel csökkentették Pod­gorica hitelét. A Narodna Banka hat százalékos évi kamat mellett ad hitelt, míg azok a vállalatok, amelyek nem a Narod­na Bankától kapják a hitelt, 24— 36%-ot fizetnek. A nemzeti bank te­hát igen jelentékeny nemzeti aján­dékot ad. Sajnos, a Vajdaság s kü­lönösen Szubotica nem igen ör­vendhetnek ennek a nemzeti aján­déknak. Vágyak I, ia : Baedeker Egy társaságban, ahol egészen kü­lönböző foglalkozású és tehetségű urak beszélgettek, végre azt kezd­ték tárgyalni, hogy ki mi szeretne lenni. Gyakori beszédtárgy ez olyan emberek közt. akik körül szoktak nézni az életben és a világtörténet­ben. s ha már ez utóbbiba bele nem kerülhetnek, legalább az előbbiben óhajtanának mentül szebb és na­gyobb helyet elfoglalni. De voltak itt olyanok is, akik nem adták ily olcsón s a legnagyobb babérokra, európai szereplésre, históriai tény­kedésre vágytak. Mindjárt az a ka­tona. aki végigcsinálta a nagy há­borút. nem csömörlött meg tőle (csodálatos idegei lehetnek!), s a témát fölvetette. Világosan ki Is mondta: — Ami engem illet. Napoleon sze­retnék lenni. — Hányadik? — kérdezte valaki gúnyosan. — Nem bánom, akár hányadik. Mondjuk: V. Napoleon. De az Első­nek a szerencséjével. — Éppen Szent Ilona szigetén kí­vánnád az életedet befejezni? — Nem. — felelte az ambiciózus katona. — Itthon akarok meghalni s nagy pompával temetkezni. Én Napóleonnak a szerencséjét kíván­tam meg s nem a balsorsát. Napo­leon akarnék lenni, de csak Fontai­­nebleau-ig, — Elba, Waterloo és Szent Ilona már nem kell ... S te ki szeretnél lenni? E kérdést a gunyolődóhoz intézte, aki elgondolkozott egy kissé, s az­tán igy szólt: — XIV. Lajos. Amint tudjátok, kitünően táncolok, nagyehető va­gyok és imádom a nőket. Három tu­lajdonság. amelyekben egészen ha­sonlatos vagyok a Napkirályhoz. Uralkodni pedig valószinüleg tud­nék úgy, mint ő, mert hiszen akinek az Úristen hivatalt ád, ad hozzá észt is. S aztán az uralkodcás nem is olyan nagy kunszt. ha az embernek jó miniszterei vannak. — Nos, — szófalt most meg a társaság egy tagja, aki szenvedel­me« politikus. — én éppen az kíván­nék lenni. Miniszter. A miniszternek bizonyos tekintetben jobb dolga van, mint a királyának. Az újságok töb­bet Írnak róla. — Több rosszat. —• jegyezte meg valaki. — S te erre pályázol? Hi­szen csak a kormánpárti lapok di­csérik. az ellenzékiek pedig, ha még oly becsületes, panamistának és tol­vajnak kiáltják ki. Aki e megjegyzést tette, ujságiró volt, s hozzátette: — Legjobban kívánnék hatalmas újságkiadó lenni, olyan, akire Stin­­nes és Miklós Andor irigységgel te­kintenének föl. s akinek a lapjait milliók olvassák. Az ilyen hatalmas­ság könnyebben buktatja meg a kormányt, mint a pártja, amely cserben hagyja, vagy az ellenzék, amely agyonobstruálja. — Az újság nagy hatalmasság, nagyobb, mint az újságíró, — mond­ta egy ur. aki a börzére járt. —■ Én egy nagy banknak, roíhschildi mé­retűnek igazgatója szeretnék lenni. — Akkor egyúttal ujságvállalko­­zó is lehetnél, megveheínéd a lapo­kat. — tette hozzá valaki tréfásan. Egy rettenetes módon elfoglalt, magát agyondolgozó gyáros volt ez,! aki sóhajtva folytatta: — Privátember szeretnék lenni, j akinek van miből megélni és nin- j csen semmi dolga. Kis darab föl-1 decskét vennék magamnak s gaz­dálkodnám rajta. — Már akkor nem volnál -privát­­ember. — mondta rá egy földbirto­kos. — A gazdálkodás, főleg ha jól gazdálkodik az ember, sok üggyel­­bajjal jár. Én lateinerpályán szeret­nék működni, ahol egyenletes az elfoglaltság. A kisbirtokosnak hol nagyon sok, hol meg semmi ia dolga. Nevetett az orvos, s igy panasz­kodott: — Szép kis egyenletesség! Az embert éjjel fölriasztják az első ál­mából. mert két részeg duhaj le­gény bicskapárbajt vívott egy kül­városi csapszékben, vagy szüléshez hívják éjfél után három órakor. Kö­szönöm alássan! Én bizony, ha új­ból választhatnék pályát, tanár vagy tengerész akarnék lenni. Már mindannyian nyilatkoztak. Csak egy ur hallgatott, egy notó­riusan ostoba ember, aki valami közhivatalt viselt, olyant, amelynek az ellátásához nem kell szokrateszi bölcsesség. Ezt is éppen csak any­­nyira tudta betölteni, hogy el nem csapták. De szentül és őszintén meg volt győződve, hogy ő a leg­jobb tisztviselő Európában, s hogy­ha egyszer nyugdíjba megy,, nagy bajok lesznek a hivatala körül. Ki fogja őt pótolhatni? , . . Mosolyogva hallgatta a társalgást, s meg se mukkant. Végre megkérdezték tőle: — Hát te mi szeretnél lenni? Tovább mosolygott s igy szólt: — Én meg vagyok elégedve a helyzetemmel. Nem kivánok egyéb lenni, mint ami vagyok. Ő volt az egész frekvenciában a legboldogabb ember. S úgy látszik, ezen a világon s ebben a társadalomban csak az os­tobák vannak a sorsukkal megelé­gedve. ' Uj tantermeket építenek Sztarakanizsán a magyar osztályok számára Megírtuk már. hogy Popovics György tanügyi inspektor és Pilks Emil tanfelügyelő meglátogatták a sztarakanizsai iskolákat. Popovics György a polgári iskola, Lilies Emil pedig dz elemi iskolák működését vizsgálta felül és mint Szíarakani­­zsáról jelentik, mindketten a legna­gyobb megelégedésüket fejezték ki a magyar tanítás eredményessége fölött. Pilics Emil tanfelügyelő hé, szerb' és harminc magyar osztályt látoga­tott meg és mindenütt példás rendet talált. A kanizsai tanitókarra buzdi­­tóan hat az a bizalom és megértő I támogatás, amelyben úgy Popovics j inspektor, mint Pilics tanfelügyelő I részesíti. Az iskolalátogatások után Pcpo­­vics és Pilics felkeresték Pánics Antal sztarakanizsai polgármestert I és szorgalmazták az uj tantermek j felépítését a magyar osztályok szá­­jmára. Eddig úgy tudták ellátni a I tanítást, hogy három tanteremben : félnapos tanítással hat tanerő műkő­­j dött. Csaruga bűnei A szerdai tárgyalás Oszijekről jelentik: A Csaruga­­pör szerdai tárgyalásán először Pfaff Henrik gunijai lakost hallgat­ták ki. akit 1923. év december 27-én raboltak ki. A rablók csendőrruliá­­ban hatoltak be hozzá és életveszé­lyes fenyegetések között követeltek tőle pénzt. A rablók 30.000 dinárt és ékszereket vittek el tőle. Aztán kényszeritették. hogy vezesse a rab­lókat Szudics J ózsef molnár hazá­iba. akit szintén kiraboltak. Csaru­­gában felismeri a banda vezérét. Piafí Henrik felesége előadja, hogy őt és gyermekeit a rablók a pincébe zárták. Kihallgatták még Szuđics Józse­fet. továbbá Ausländer Nándor ivan­­kovói lakost, akit szintén kiraboltak. A tárgyalás folytatását az elnök péntekre halasztotta.------------— Hazameimek a bécsi emigránsok Lovászy és Bucisiuger is visszatér Jelentettük már, hogy a bécsi ma­gyar emigráció vezetői közül többen — legutóbb Weltner Jakab és Kon­dor Bernát —- visszatértek Magyar­­országba. Bécsi jelentés szerint a jövő héten Lovászy Márton és Buch.nger Jakab is hazautaznak Budapestre. Lovászy Márton hazatérése azért is szenzációs, mert egész komoly formában hallat­szott az a hír, hogy Lovászy részére, aki SHS- területen született, itt bir­toka van, biztosítják a jugoszláv állam­polgárságot, sőt arról is beszéltek, hogy a volt magyar külügyminiszter a legközelebbi választásokon radikális­­párti képviselőjelölt lesz a Vajdaság­ban. Bár a híresztelésnek ez a része túlságosan valószínűtlennek látszott s ezekről a hírekről maga Lovászy mi^ sem tudott, most, hogy visszatér Ma1 gyarországra, ez a meseszerü kombi" náció teljesen megdől. A magyar szocialisták részéről leg­utóbb Peidl Gyula ismét Bécsben tartózkodott s ő tárgyalt Lovászyval és Buchingerrel visszatérésükről. Peidl és Fényes László bécsi tárgyalásainak eredményé lehet az is, hogy az emigrá­ció egyetlen sajtóorgánuma, Az Ember, Göndör Ferenc hetilapja békét ajánl

Next

/
Oldalképek
Tartalom