Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-01 / 149. szám

4. oldal 1924. június 1. Első tanúként Sancsevics Lázár ez­redest, a szuboticai katonai nyilvántar­tási iroda vezetőjét hallgatták ki Elő­adja, hogy Radica Antaltól kaptak ada­tokat, amelyek valóknak bizonyultak. Ö mondta, hogy Dobó Szilvesztert és Im­rét látták Szegeden Egger százados la­kásán. Radica Vraiaricstól tudta, hogy Dobó Szilveszter kémszervezet tagja. Lungulov Radivoj a szuboticai állami titkos rendőrség főnöke a második ta­nú. Elmondja, hogy tudomást szerzett arról, hogy Dobóéknúl gyanús emberek, kémek szoktak összejönni és hogy Dobó János kémek szolgálatában áll. Meg­tudta azt is, hogy Íróasztalában vannak igazolványok gyanús egyének részére. Radica Ante* mondotta neki, hogy Do­­bóéknúl járt és szintén kapott igazol­ványt. Amikor elmentünk házkutatást tartajii, — mondja a vádlott, — ott ta­láltuk Radical, Dobó Imrével tárgyalva. Utána Varjas Rezső királyhahni taní­tó elmondja, hogy bejáratos volt Do­bóék tanyájára, ott semmiféle összejö­vetelt nem* látott. Toronyai Péter jelen volt azon az' emlékezetes szeptember 30-ki találko­záson, amikor Radica ott volt, akkor látta először és látta, hogy valami ira­tot átadott Dobó Imrének. Jelen volt akkor is, amikor Radicát kihallgatták. Radica akkor azt mondotta, hogy Dobó Szilvesztert sohasem látta. Ezután még néhány tanú következett, akik lényegtelen vallomást tettek. A titokzatos Radica A tanuk kihallgatása, után a távollevő Radica Antalnak, a nyomozás során tett vallomását olvasta fel az elnök. Ebben a vallomásban rendkívül terhe­lőén vall Dobó Szilveszter és Imre el­len és ellentétben Toronyai vallomásá­val, aki előtt azt mondotta, hogy DoDó Szilvesztert sohasem látta. Felolvasott vallomásában azt adja elő, hogy látta Dobó Szilvesztert és Imrét Egger szá­zados szobájában. Déli egy órakor jelentette Medako­­vics elnök, hogy a bizonyítási eljárás befejeződött, majd a főtárgyalást fel­függesztette és folytatását délután há­rom órára tűzte ki. • A perbeszédek Lemaics Jován államügyész mondja el ezután vádbeszédét. Kéri a bírósá­got, hogy hazaárulás bűntettében mond­ja ki bűnösnek a vádlottakat, mert sze­rinte a tanúvallomásokból és bizonyíté­kokból megállapítható, hogy Dobóék összeköttetésben álltak a szegedi kém­­szervezettel, amelynek a hadseregre vonatkozó adatokat küldtek át. Mint bi­zonyítékra hivatkozik arra, hogy Vra­­tarics járt Dobóéknál, Radica hamis ok­mányokat kapott tőlük és ez utóbbi vallomása szerint, látta Dobó Szilvesz­tert és Imrét Egger kapitánynál. A vá­dat igazolják a Dobóéknál talált iratok, a vegytinta, a villanykörték és egyéb bűnjelek. Az égők bizonyítják, hogy Vratarics valóban járt Dobóéknál és igy ennek vallomása is hihető. Araczki Mita dr. noviszadi ügyvéd kétórás nagy beszédben adja elő a vé­delmet és cáfolja az ügyész bizonyíté­kait. Szerinte eddig a legtöbb esetben pozitiv bizonyitékok nélkül vittek kém­kedés gyanúja alatt ártatlan embere­ket börtönbe. A jelen esetben sincs konkrét bizonyíték, ezért nehéz a vé­delemnek pozitiv ellenérveket felsora­koztatni. Radica Ante vallomását nem tekinti megbízhatónak, mert Radica agent provokátoráéit állt be, azért hogy saját magáról elháritspn minden gya­nút és ekszisztenciát biztosítson magá­nak. Radica vallomásában ellentmondás van és ezt a vallomást a többi tanuk megcáfolták. így például azt állította, hogy a két vádlottat látta Szegeden Egger kapitánynál, míg a szuboticai államrendőrségen kijelentette, hogy nem ismeri Dobóikat. A Dobó-család tagjait mindenki lojális polgároknak ismerte az uj hazában is, akik támogatták a tiszt­viselőket és a szerb tiszteket gyakran vendégül látták házukban, politikával pedig egyáltalán nem foglalkoztak. Piskulics Zvonimiz dr, szuboticai ügy-: BACSMEGYEI NaFLÓ véd mondotta el ezután nagy jogi tu­dással felépített védőbeszédét. Rámutat arra, hogy semmi tárgyi bizonyíték sem támogatja a kémkedés vádját és igy a törvény szerint nem lehet a vád­lottak bűnösségét kimondani. Lemaics áliamügyész röviden vála­szol a védők szavaira, majd a bíróság ítélethozatalra vonul vissza. Az itéiet Este nyolc órakor hirdette ki Medá­­kovics Dusán dr. elnök a törvényszék Ítéletét, mely szerint Dobó Szilvesztert és Dobó Imrét, a vád- és következményei alpi föl-I menti. Az ítélet indokolásában kimondotta a bíróság, hogy a vádlottak ellen ugyan vannak gyanuokok, de bizonyitékok nincsenek. Az igaz, hogy a vádlottak többször voltak Magyarországban, de ezt jogosan tették, mert rendes utazási A Bukarest melletti municiórobba­­násról szóló jelentések borzalmas részleteket közölnek a katasztrófá­ról, amely Romániára nemzeti sze­rencsétlenséget jelent. A szörnyű robbanásról, amely úgyszólván a román hadsereg egész municiókész­­letét elpusztító ti a, újabban a követ­kezőket jelentik Bukarestből: Bukarest lakossága az éjszakát az uccákon töltötte, hogy idejekorán menekülhessen, ha újabb robbanás történik. Az esti órákban attól tar­tottak, hogy a tűz átterjed a többi ekrazitraktárra is. Ha ez felrobbant volna, az egész főváros rombadől. Szerencsére a tüzet a hajnali órák­ban sikerült lokalizálni. Az eddigi megállapítások szerint a katasztrófának 15 halott és 20 sú­lyosan sebesült áldozata van. A ha­lottak közül 5 tiszt, 10 közkatona, a sebesültek valamennyien közkato­nák. Elpusztult a pirotechnikai csa­patok műhelye, az altisztek kaszár­igazolványuk volt és beigazolást nyert, hogy volt magyarországi érdekeltsé­gük. Radica felolvasott vallomását nem lehetett elfogadni, mert ellentmondások vannak benne. A házkutatásnál lefog­lalt állítólagos vegytinta a vegyvizsgá­­lat szerint hajíestésre alkalmas folya­déknak bizonyult. Ami Dobó János szö­kését illeti, ez nem lehet bizonyíték a vádlottak ellen, hanem csak Dobó Já­nos ellen. Az sem terhelő, hogy Dobó Imrei értesítette fivérét, hogy m.i‘ törté­nik náluk, mert ezt esetleg mástól is megtudhatta volna. Mindezeknél fogva1 a vádlottakat fel kellett menteni. Az államügyész felebbezett a fölmen­tés miatt. A védők a vádlottak szaba­­donbccsáitását kérték. A bíróság kimondta, hogy a vádlot­takat egyenként kettőszázezer dinár (óvadék ellenében szabadon bocsájtja. A bíróság határozata ellen úgy az ügyész mint a védők fellebbeztek. nyája, a hadsereg egész fuvarozó telepe, a műszaki ezredek raktára, a vadászezred és a zászlóaljparancs­nokság épülete. Bratianu miniszterelnök és Mar­­üarescu hadügyminiszter csütörtök délelőtt megjelentek a királynál és részletes jelentést tettek a robbanás­ról. A szerencsétlenséget, az eddigi nyomozás szerint, egy mozdonyból kipattant szikra okozta. Az egyik verzió szerint a szikra egyenesen a lőszerraktárra hullott, más verzió szerint először az arzenál mellett lévő füves mezőt gyújtotta meg és onnan terjedt át a lőporraktárra. A vasutigazgatóság a íobbanás követ­keztében a Giurgiu irányába közle­kedő vonatjáratot beszüntette. Csü­törtök délelőtt Bukarest -lakosai kö­zül sokan elutaztak, mert újabb rob- j bánástól féltek. A ploestii vonatot! valósággal megrohanták a menekü-l lök ‘ Bukarest polgármestere ellen, aki nem gondoskodott arról, hogy a tűz­oltóknak elegendő viz álljon rendel­kezésére. megindították a vizsgá­latot. A román parlament izgalmas ülése Szerdán délután — a robbanás idejében — tartotta a parlament ülé­sét. Már az ülés megnyitása előtt Jonescu liberális-párti képviselő iz­gatottan kiáltotta a karzatok felé: — A raktárakat bűnös kezek gyúj­tották fel! Majd felszólalásában hangsúlyoz­ta. hogy a szörnyű katasztrófát el lehetett volna, kerülni, ha a tűz elol­tására elég viz állt volna rendelke­zésre. Beszéde alatt óriási robbanás reszkettette meg a parlament fa­lait, valamennyi ablak betört, a kép­viselők pedig pánikszerűen mene­kültek az ülésteremből. Jorga magából kikelve ugrott fel és a menekülők felé kiáltotta: — Ez a közigazgatás közönséges bűntény! Az egész ország muníciója elpusztul! Védelem nélkül hagytak bennünket! Madgearu izgatottan, rekedt han­gon kiabálta: — Nem fogják felfedezni a bűnö­söket, ha eddig1 nem fedezték fel őket. Ezek után a jelenlegi rezsimet banditarerulszemek nevezem! A municióraktárban ekkor perc­nyi időközökben követték egymást a robbanások, melyek megrázták a parlament épületét és az ülés folyta­tását lehetetlenné tették.-----———— --------­Olimpiai-vita a magyar nemzetgyűlésen Gömbös Gyula interpellációja a ma­gyar fotballcsapat párisi vereségéről Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szombati ülésén napirend előtt Almássy László szólalt föl. Ki­jelenti. hogy lemondott a Jutánál vi­selt igazgatói állásáról, az inkompa­tibilitás tellát nem forog fenn. Be­széde után folytatják a vámtarifa­javaslat tárgyalását, amelyhez első­nek Temesváry Imre szól hozzá, vé­delmezvén a javaslatot, mely sze­rinte nem fogja megzavarni a ma­gyar közgazdaság életét. Gömbös Gyula, Bartos Andor élesen bírálják a vámtarifa-javaslatot, amely véle­ményük szerint megfelelne, ha a kormány nem részesítene vele előnyben egyes gazdasági csoporto­kat. A javaslatot nem fogadják el. Gömbös Gyula interpellál ezután a magyar futball-csapat párisi vere­ségéről. Kijelenti, az az álláspontja, hogy Magyarország mai gazdasági helyzetében nem lett volna szabad a magyar csapatot kiküldeni Parisba, ami rengeteg pénzbe került. Az olim­­piász előtt úgy érveltek, hogy Ma­gyarország szereplésének propagan­­dikus értéke lesz, mert ß magyar csapat föltétien győzni fog. Az a csapat azonban, amelyet kiküldtek, siker helyett kudarccal tér vissza. Az olimpiai játékosokból, akik sze­rinte Párisban nem képviselték a magyar nemzetet, hiányzott a lelke­sedés és az erő. egyszerűen azért, mert nem amatőrök, hanem álama­tőr játékosok, akiknek nem fontos a magyar becsület. . Rupert (közbeszól): Ha győztek volna, másként beszélne. Az ered­mény igazságtalan volt! Gömbös: A magyar amatőrcso­portot aláásta a professzionizmus. A futballjátékból — kenyérkereset lett. Irigyelni kell az egyiptomiakat, akik sokkal edzettebbek, mint a magyac futballisták. Fábián: Hogy lehet ilyet mondani. Négerek és arabok voltak. (Zaj.) Gömbös: Mindegy, de valameny­­nyien benszülött egyiptomiak voltak, Fábián: Már bocsánat, az egyip­tomi kérdéshez tálán csak jobban ér­tek. (Derültség.) Á Berriot-kormány megalakulása előtt Millerand elnök sem hagyja el helyét — A baloldali pártok megállapították minimális programjukat Párisból jelentik: A válság leg­fontosabb kérdése az. hogy a balol­dali blokk radikális csoportja milyen elhatározásra jut a köztársaság el­nökét illetően. A különféle szocialis­ta szervezetek állásfoglalásai máris arra mutatnak, hogy a szocialisták általában kitartanak amellett, hogy a baloldali blokkból alakított kor­mány nem fogadhatja el a hatalmat Millerand kezéből, akinek eltávolítá­sát. illetőleg lemondását követelik. A radikálisok körében nem ily egy­öntetű e pontban az állásfoglalás. Az államfő kérdése is óriási izga­lomban tartja a politikai köröket s nem lehetetlen, hogy a kérdés nyo­mán súlyos konfliktusok fognak tá­madni,. Millerand elnök ugyanis el van szánva rá, hogy a pártok ulti­mátumának nem fog engedelmes­kedni s nem hagyja el helyét. A május 11-én megválasztott fran­cia kamara vasárnap délután három órakor tartja első ülését. A régi ka­mara mandátuma május 31-én éjjel tizenkét órakor jár le és ezért mind­járt másnap, junius elsején megtart­ja az uj kamara első ülését. Poinca­ré még vasárnap délelőtt valameny­­nyi miniszter társaságában az Ely­­séebe megy. hogy Millerand elnök­nek átnyújtsa a kormány hivatalos lemondását. A Poincaré-kormány szombaton délután tartotta meg utolsó minisz­tertanácsát. A minisztertanács, ame­lyen Millerand elnökölt. Poincaré­­nak a külpolitikai helyzetet ismerte­tő jelentése után takarékossági in­tézkedéseket rendelt el, amelyekkel 440 millió frank megtakarítást érnek el az állami költségvetésben. A baloldali pártok Millerand ellen Párisból jelentik: Az utóbbi na­pokban uj politikai csoportok alakul­tak. igy megalakult a köztársasági demokraták balszárnya és a radiká­lis balszárny. A baloldali pártok va­sárnap délelőtt közös ülést tartanak, amelyen javasolni fogják Millerand elnök eltávolítását. Bizonyosra ve­szik, hogy a javaslatot elfogadják és azt hiszik, hogy Millerand rövi­desen visszavonul. A Matin szerint a radikális szo­cialisták és a köztársasági szocialis­ták együtt fognak működni. Herrioí) minimális programja Párisból jelentik: Herriot minisz­terelnök-jelölt javaslatot tett a szo­cialista-pártnak, hogy egy minimális program mellett vegyen részt a megalakítandó kormányban. A mini­mális program pontjai a követke­zők: 1. Általános amnesztia, kivéve a hazaárulókat. 2. A frank-kurzus erőteljes védel­me a költségvetési egyensúly hely­reállítása utján. 3. Szovjetroszország elismerése és nemzetközi egyezmények' megkö­tése a szovjelkormánnyal. 4. A szakértői javaslatok elfoga­dásának keresztülvitele. Harminc áldozata van a bukaresti robbanásnak A román hadsereg egész tüzérségi íöszerkészlete elpusztult Mozdonyszikra okozta a robbanást

Next

/
Oldalképek
Tartalom